Uj Nemzedék, 1926. november (8. évfolyam, 249-272. szám)

1926-11-05 / 251. szám

Pántét, 1926 november 5. Uj Nemzedék O Ul Nemzedék —­u—­o táviratai és telefonjelentései a legfrissebbek és a legmegbízhatóbbak ! ­ Thespis kordáját a gond és a nélkülözés ragadja a pusztulás felé Az Országos Színészegyesület a Hegedűs-turné fenmaradt egy milliárdját a vidéki színészek felsegélyezésére kérte — Az Új Nemzedék tudósí­tójától. — A Kerest-pályaudvar érkezési oldalával szem­ben, a Baross-tér 9. szám alatt van az Orszá­gos Szitu­­szegye­sü­let központi irodája. Innen irányítják Thália vidéki papnőinek és papjai­nak sorsát. Nem egyszerű iroda, amilyennek ilyen hivatalos helyiséget az ember elképzel, pár íróasztallal, egy gépírói kisasszon­nyal és egy-két tiztviselővel, elnökkel az élén, ahol aktákat intéznek, táviratokat fogalmaznak és blankettákat töltenek ki. Ami itt van, az sok­kal több egy egyszerű irodánál. Mintha a mai élet minden baja, furcsasága és rendkívülisége ide tömörült volna ennek a háznak első emeleti szobáiba. Az Országos Színészegyesület szerződtetési osztálya, amelyet Bartos Ernő vezet, egy szűkreszabott kis szobában működik. Az úgy­nevezett várószoba — egy-két kopott bőr­­fotessel bútorozott udvari szoba — zsúfolva van jelentkezőkkel. Állástalanná lett vidéki színészek és színésznők, jól öltözött fiatal­emberek, szégyenlős fiatal lányok állnak itt, hogy bejussanak az irodába. Mindegyik külön- külön feldúlt életű ember, mindegyiknek meg­van a maga saját kis tragédiája, mindegyikre ránehezedett a sötét bizonytalanság, a gond és a kenyérért való küzdelem fáradtsága. Egy fiatalember indexet szorongat a kezében, ezzel igazolja, hogy iskolázott ember, akinek min­den kvalifikációja megvan ahhoz, hogy­­ statisztálhasson. Mellette gyászruhás fatal lány bámul ki az ablakon. Megkérdeztük, hogy színésznő­ et Próba — szerencse — Még sohasem játszottam, — mondja félve *— de azért talán beválok. Most egy magas, csinos férfi lép be. Jó- szabású, őszi kabátban van, aktatáska a kezé­ben, a homlokán annyi ránc, mint Gáspár apónak a Cornevilei harangokban. Ügyvéd. Köz- és váltóügyvéd. Egy karcsú, szőke leány egészen otthonosan viselkedik és hangosan be­szélget egy idősebb nővel. Ezek állástalan vi­déki színésznők. — Járnak ide — mondja az egyik benfemtes *_ ügyvédek, mérnökök, orvosok, házilányok, akik mind színészek akarnak lenni és mind­járt szerződésről álmodoznak. Most kinyílik az iroda ajtaj­a és egy idősebb Ur kisnő — Vége a hivatalos órának, tessék holnap eljönni. Egy kis zsongás támad erre a várószobában és a társaság lassan eloszlik. — Tudtam, hogy elkésem, — mondja e­gy Csinos, barna leány — de amig ebédeltünk, azután elmosogattam és felöltöztem, hát el­múlt az idő. Bementünk Bartos Ernő osztályvezetőhöz, aki évekkel ezelőtt maga is jónevű vidéki bonviván volt. Első kérdésünk a vidéki szí­nészet helyzete volt. — Erre, sajnos, csak azt lehet felelni — vá­laszolta csüggedten — hogy a legszomorúbb. A beérkezett jelentések szerint a vidéki szín­igazgatók az új színházi szezon első két hó­napjában súlyos deficittel dolgoztak. Helyze­tüket az is megnehezíti, hogy primadonna- és bonvinant-válsággal kell megküzdeniük. Nincs megfelelő utánpótlás erre a két szerepkörre. A vidéken épp úgy hiányzik a bonvivant, mint Pesten. Természetesen a közönség csök­kent érdeklődése még inkább érezteti ezt a hiányt. S. O. S! — Az Országos Színészegyesület legutóbb azzal a kéréssel fordult a kultuszkormányhoz, hogy az elmaradt külföldi Hegedűs-turnéból fennmaradt egymilliárdot adja oda a vidéki színtársulatok és állásnélküli szirteinek felse­­gézésére Sajnos, nem lett belőle semmi. Az egyesület egyik legutóbbi igazgatói ülésén az a gondolat is felmerült, hogy kulturadót kel­lene kivetni és a befolyt összeget az előbb említett célra fordítani. — Nagyon, nagyon szomorú most a hely­zet. Azt sem tudjuk, mit csináljunk a renge­teg jelentkezővel. Dehát nem is csoda, régeb­ben volt vagy negyven nagy vidéki társulat, ma pedig csak huszonkettő működik Csonka- Magyaror­szágon. Elmondotta, hogy legalább 300—350 vidéki színész vesztette el a kenyerét, akik az idei szerződésekből kimaradtak. Sokan közülök át­mentek a moziszakmára, de legtöbben örökre búcsút mondtak a színészetnek. Hatszáz szí­nész jutott vidéken szerződéshez az új szezon kezdetén. Ennek ellenére tömegesen jelentkez­nek olyanok, akik a színészpályán képzelik el jövendő boldogulásukat. Ezek közül termé­szetesen ritka eset, ha akad olyan, aki erre a pályára termett. Sziniiskolai végzettséget kö­vetelnek tőlük, vagy kétszeres, háromszoros nehéz rostáláson kell túlesniök, ami abban áll, hogy a Színészegyesület igazgatósága előtt két-három vizsgát tesznek. Megtudtuk azt is, hogy melyik társulat hol működik és milyen társulatok oszlottak fel végképpen. Milyen társulatok működnek idegen megszállás alatt? A pozsonyi társulatot, amelynek igazgatója Polgár Károly, a csehek elűzték Pozsonyból. Most Ungvárott és Munkácson játszik. Ennek a társulatnak régebben Fiume volt a nyári állomáshelye, most ez is megszűnt. Faragó Ödön Kassán és Pozsonyban játszik társulatá­val. A társulat vezetését egyébként most vette át Iván, az eddigi színházi titkár Faragótól, aki a szegedi színhzat kapta meg. Ipolyság székhellyel Földesi Gábor színészek turnéznak kisebb területen. Cseh megszállott területen most nincs is több társulat, pedig régente nyolc-tíz nagy társulat működött ezen a vi­déken. Szerb megszállt területen nincs magyar szín­társulat. Román megszállás alatt lévő városok­ban a következő társulatok működnek: Nagy­váradon Erdélyi Miklós, Marosvásárhelyt Fe­hér Imre, Segesvárt Horváth Viktor, Kolozs­várt Janovich Jenő kitűnő társulata működik, de nem a Nemzeti Színházban, hanem az Aré­nában. A Nemzeti Színházból a románok kiker­gették a magyar társulatot. Aradon Szendrey Mihály, Temesváron Franyó Zoltán, Désen Gás­pár Jenő játszik színészeivel. Erdélyben két színiiskola működik román fenhatóság alatt, Kolozsvárt és Nagyváradon. Az erdélyi társu­latok innen kapják főként az utánpótlást. A „megszűntek“ Legszomorúbb a megszűnt társulatok sorsa. Mindegyik kü­lön-külön tragédia. Szabadka, Zombor, Nagybecskerek, Lugos, Versec, Nagy­kik­inda, Déva, Nyitra. Nyolc társulat, amely­nek tagjai, Isten tudja, merre járnak, hol ten­gődnek, nyol­ nagy város, ahol, ki tudja, mennyi időre elhallgatott a magyar múzsa. A legboldogabbak azok, aki „nyugodtan játszhatnak“ ezekben a nehéz időkben, akikre nem sújt le irgalmatlanul az idegen járom szi­gora egy-egy erőteljesebb magyar szóért. Ezek „szabadon“ működhetnek. Szegeden Fa­ragó Ödön, Pécsett Asszonyi László, Kecskemé­ten Martholzy Miklós, Kaposváron Faragó Sán­dor, Nyíregyházán Gulyás Menyhért, Debre­cenben Kardos Géza, Békéscsabán Kiss Árpád Miskolcon Sebestyén Mihály, Győrött Somo­gyi Kálmán Jászberényben Szabó Béla, Szek­szárd­on Fehér Vilmos, kisebb területeken Halmi Jenő, Szabó Ferenc, Deák Lőrinc, Csáky Antal, Tompos Péter, Krasznay Ernő, Marosi Géza, Tarr Béla és Alapi Aladár társulata tel­jesít a nehéz viszonyok között kulturmissziót. n­­uhut——n—mrTiTTri-iT¥WB~MrTninT——rmumiwn ■n—im NAPI HÍREK Mailer Kálmán báró — Az Uj Nemzedék tudósítójától. «« Ma délelőtt tizenegy óraikor meghalt a Pajor­­szanatóriumban Müller Kálmán báró, volt fő­rendiházi tag, híres orvostanár. A 77 éves öreg urat mintegy két héttel ezelőtt vitték be a szanatóriumba. Szívgyengesége és ütőér­elmeszesedése volt. Napról-napra gyengült és az utóbbi három nap alatt teljesen­ apatikussá lett. Ma reggelre hirtelen válságosra fordult állapota és tizenegy óraikor meghalt. Halálos ágyánál ott volt testvére, Müller László báró nagykövet, özv. kisfalu éi Lipthay Sándorné, a nővére, belatini Belatiny Arthurné, a leánya és a család távolabbi rokonai.­­ (A pécsi katolikusok tiltakozása Balthazar támadása ellen.) Pécsről írják: A pécsi katolikus egyesületek központi választmánya filért tartott és azon egy­hangú tiltakozását fejezte ki Baltazár Dezsőnek a közelmúltban tartott beszédei ellen, amelyekben a magyar katolikusok­ról sértő módon nyilatkozott és főkép az eucharisztia imádását bálványozásnak minősítette, azonkívül kétségbe vonta a katolikusok hazafiságát, amely ezer év óta legbiztosabb támasza volt Magyaror­szágnak. A központi választmány el­várja, hogy a vezető helyről elhangzott tapintatlan beszéd ellen maguk a pro­testáns felekezetek is tiltakozni fognak és a felekezeti béke további hasonló meg­zavarásának erélyes módon igyekszenek útját vágni — (VI. kerületi Keresztény Gazdasági és Szociális Párt) ma este 7 órakor Podimaniczky­­utca 91. szám alatti helyiségében pártnapot rendez, amelyen Müller Antal kereskedelmi tanácsos tart előadást az ipargazdasági kér­­é­ésekről. — (Négyszázezer dinár vámbüntetést engedtek el a bánsági gabonakereske­dőknek.) Becskerekből jelentik: A bán­sági gabonakereskedők már régóta pa­naszkodtak amiatt, hogy Romániába szállított gabonaküldeményeik után, ha a feladási súlynál nagyobb súlyt állapí­tanak meg, csempészés c­ánén megbün­tetik őket a román hatóságok. A mérle­gek között levő különbözet miatt több­ször volt már súlyeltérés, amit a román hatóságok minden esetben csempészés­nek minősítettek. A jugoszláv pénzügy­minisztérium most értesítette a becske­­reki kereskedelmi kamarát, hogy a ro­mán kormánnyal történt megállapodás alapján a jövőben egy százalékig ter­jedő súlyeltérésért vámbüntetést nem rónak ki s az eddig kirótt pénzbünteté­seket visszatérítik. A becskereki ga­bonakereskedők most körülbelül négy­százezer dinárt kapnak vissza.­­ (Pénteken döntenek a Hengermalom­ utcai fővárosi bérház építéséről.) Ismeretes, hogy a főváros tanácsa nyilvános versenytárgyalást írt ki a százhúsz lakást magában foglaló hen­germai­o­m-utcai bérház építkezésére. Egyelőre a föld-, kőműves- és elhelyezőmunkáikra írtak­­ki pályázatot, amelyekre többszáz pályázat ér­kezett be. A munkálatok első részének tech­nikai átszámítása már megtörtént és az épít­kezés odaítéléséről pénteken délben Kabdebó Gyula tanácsnok elnöklésével fog dönteni a középítési bizottság­­bizottsága. Erre az épü­letre 25 milliárd korona vám előirányozva és az építendő egy- és kétszobás lakásokat kizá­róan a kelenföldi áramfejlesztő telep mun­kásai és kisebb tisztviselői fogják megkapni.­­ (Nyolc vasutas összeégett a petró­­leumszállító vonaton.) Bukarestből jelen­tik: Súlyos vasúti szerencsétlenség tör­­tént tegnap este a romániai Campina vasúti állomáson. A pályaudvaron a bu­karesti személyvonatra várt egy moz­­dony, amikor teljes sebességgel hirtelen befutott egy tizenkét kocsiból álló pet­róleumvonat s teljes erővel beleszaladt a veszteglő mozdonyba, amely izzé,porrá törött. A tizenkét nyersolajjal megtöl­tött vagon felborult, a kifolyt petróleum meggyulladt s az egész pályaudvart pil­lanatok alatt hatalmas lángtenger borí­totta el. Mindkét mozdony vezetője, sü­­tője, fékezője, összesen nyolc vasutas szörnyethalt s testük felismerhetetlenül szénné égett.. A petróleumvonat katasz­trófáját valószínűen a lejtős pálya s a hibás fék­kezelés okozta. A vizsgálat megindult.­­ (Restaurálják a pécsi egyetemi templomot) Pécsről Írják: Nagy Árpád kultuszminiszteri h. államtitkár és Kappéter Géza műépítész Pécsett járván, megbízták az egyik építő vál­lalkozót, hogy az idők viszontagságaitól meg­viselt Lyceum-templom hulló vakolatát sze­desse le és tavasszal újra valkol­tassa. Mivel a templom műemlék jellegű, utasították a vállal­kozót, hogy a restauráláshoz szükséges adatok és rajzok a legapróbb részletekig kidolgozva álljanak rendelkezésre, hogy a restaurálás tényleg a régi állapotot áll­íts­a vissza.­­ (A pápai Keresztény Gazdasági Párt nagygyűlése.) A pápai Keresztény Szociális Gazdasági Párt vasárnap nagy­arányú népgyűlést rendezett a város fő­terén. A népgyűlést Baksay Endre párt­elnök nyitotta meg, aki után Haller Ist­ván volt kultuszminiszter mondott másfél­­órás beszédet. Haller elsősorban külpoli­tikai kérdésekkel foglalkozott és rámuta­tott arra, hogy a legnagyobb népámítást követik el azok, azok a magyar közvéle­ménybe be akarják csempészni azt a gon­dolatot, hogy Magyarország nyomban el­veszti a világ rokonszenvét, ha erős nem­zeti és keresztény politikát kezd. Ma­gyarországnak ugyanazt a keresz­tény nemzeti politikát kell foly­tatnia­, amit szer­ee a világon lá­tunk. Egészen más politikát kell foly­tatni, mint a forradalom előtt, amelynek liberális politikája nem szolgálta a ma­gyar nép érdekeit. Kifejtette ezután, hogy szociális törvényeket kell hozni, rendezni kell a munkabérek kérdését, a szakszerve­zeti ügyeket, a sztrájkkérdést, a munka­­szabadság, a nyugdíj és az aggkori mun­­kásbiztosítás kérdését. Haller beszédét nagy lelkesedéssel fogadták. Utána Né­meth József plébános, majd Szalay Lajos párttitkár beszélt. A nagygyűlés a Him­nusz eléneklésével ért véget.­­ (Megjelent a népművelés kézikönyve.) A magyar falu kulturális elő­rehal­adás­án­ak egyik legértékesebb és legfáradhatatlanabb munkása, Bóna Lajos tanfelügyelő, aki az analfabétiz­­mus leküzdéséről írott munkájával megnyerte az Új Nemzedék huszonegy milliós pályadíját, újabb könyvvel lépett a népművelők elé. Most megjelent könyvének címe: Az ismeretterjesztő előadások lélektana, módszere és eszközei. Benne van ebben a könyvben minden, amit a magyar falu hivatásos népművelőinek tudniok kell, hogy népművelési munkájuk eredménnytől járjon. Most, amikor országszerte megindult a népművelési munka, különösen nagy jelen­­tősége van ennek a könyvnek. Bene Lajos hézagpótló mukája elé Bodó János nemzetgyű­lési képviselő írt lendületes előszót. A művet a Faluszövetség adta ki. Kapható ugyanott (Budapest, V., Zoltán­ utca 8) 25.000 koronáért a pénz előzetes beküldése, vagy utánvét mel­lett. (Az élelmiszerpiac árai.) A Köz­­ponti Vásárcsarnokban ma reggel kissé megélénkült a forgalom. A tejtermékek piacán a nagy felhozatal következtében az árak csökkentek. A tej literje 3800—4500 koronába kerül, pasztörizálva 5000—5500 korona. Tejfel 18—22.000, habtejszin 38— 42000 korona. A teavaj kilóját 50­-65.000, a főzővajat 48- 50.000, a tehéntúrót 8— 12.000 koronáért árusítják. A tojás ára is olcsóbb lett. A tegnapi 2400 koronás árral szemben ma reggel már 2200, sőt 2100 ko­ronáért is lehetett friss teatojást kapni. A húspiacon az árak így alakultak: Marhahús 18—36.000, borjúhús 20—65.000, sertéshús 22—44.000, birkahús 12—24.000, zsír 23—25.000, hús 24—26.000, zsírszalonna 21—23.000 koronába kerül. A baromfipiac árai: Élő baromfi darabja 30—45.000, vá­gott liba és kacsa kilója 23—26.000, pulyka 28.000, libazsír 40.000 korona. A vadpiac árai: A nyúl darabja 40—70.000, fácán 50 —60.000, szarvasmarha kilója 12—30.000 korona. A főzelékfélék árai: Burgonya 1200—2400, fejeskáposzta 1500—2000, paraj 6—8000, kevert zöldség 2500—3500, száraz­bab 3000—6000, borsó 14—16.000. A gyü­mölcspiac árai: Alma 4—16.000, körte 8— 20.000, szőlő 10—25.000, banán 24—28.000, aszaltszilva 17—18.000, a citrom darabja 1000, a narancs 3—4000 korona. — (Balesetek az utcán és munka közben.) Kovács Ignácné háztarásbeli a rákosi izrae­­lita temetőben elesett és bárját törte. — Papp József két éves kisfiú szüleinek Erzsébet-utca 289. szám alatt lévő lakásán véletlenül lugkő­­oldatot ivott. — Mezőffy László 17 éves tanuló a Thököly-uton elesett és karját törte, — Streng Ferenc szerelősegéd a Hungáriai kört uton egy kocsiról leesett, — Limpl Béla ko­csist a Dunaparton egy ló megrugta, hogy lába eltört, — Pitlich Mihály kifutót a Dob­­utca 69. számú ház előtt egy autó kerékpárjá­val együtt elütötte, — Csordás Károly föld­műves a Honvéd­ utca 26. számú ház tataro®á­­sánál munka közben egy létráról leesett A mentők valamennyit kórházba szállították.­­­­Négyszáz árvát és özvegyet nyár­mas­t a Jegyzők Árvaház Egyesülete) A Jegyzők Országos Árvaház Egyesülete november 5-én, pénteken délután négy órakor tartja ez évi közgyűlését Pest­­vármegye székházában. A közgyűlésen számolnak be az egyesület múlt évi mű­ködéséről. Az idén építette fel a Jegyzőik Árvaház Egyesülete a nagyszabású egri internátust, ezenkívül nyolcvan árvát tel­jesen ingyen nevelt, kétszázhuszonkilenc árvának állandó tanulmányi segítséget adott és kilencvenhat özvegyet részesí­tett anyagi támogatásban. Erre a célra az­ egyesület évenként több, mint egymil­­liárd koronát áldoz. Legközelebbi terve az egyesületnek, hogy a József-körut 41. szám alatti bérpalotájában megnyitja a főis­kolai internátust, mihelyt a lakások fel­szabadulnak.­­ (Uj teológiai tanár.) Csernoch János M­boros-hercegprímás Szabó Vendelnek budapesti egyetemi tanárrá történt kinevezése folytán az esztergomi szeminárium hittudományi főisko­láján megüresedett teológiai tanári állásra Záborszky Istvánt, a budai Szent Imre-kollé­­gium prefektusát nevezte ki. a—Tu­wiingwa— m­­eghalt HHZ

Next