Uj Nemzedék, 1927. február (9. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-01 / 25. szám

IX. évfolyam 25. (2168.) szám Kedd Budapest, 1927 február 1. A Jöiö alapköve A kormányzó beszéde, amellyel meg­nyitotta az uj országgyűlést, nem párt- politikai beszéd — amint azt ott túl a baloldalon f él rém agyar á zn i szeretnék — hanem záróköve a két nemzetgyütós kor­szakának és alapkőletétele a meginduló országgyűlési munkának. A beszéd vé­gigtekintett azon a valóban hosszú és fá­radtságos utón, amely a lét és nem lét kérdését felvető összeomlástól a nemzeti akaratnak alkotmányos megnyilatkozá­sáig és a konszolidációig vezetett. Rövid és tömör összefoglalása az elmúlt hat év történetének, pártpolitikai megvilágítás nélkül, de annak a hazafias és magyar érzésnek fénye mellett, amely rávilágít a nemzet él ni akarás ára, önbizalmára s amely meleg szavakat talál az áldoza­tokra kész nemzet életerejének és fegyel­mezettségének. Csak természetes, hogy a kormányzó megtalálta azokat az elismerő szavakat, amelyek megilletik az adófize tök áldozatkészségét s a közalkalmazot­tak kötelességtudását s mindazoknak munkáját, akik példátlan nehézségek kö­zepette lehetővé tették az állam pénz­ügyeinek rendezését. A beszédnek ez a része zárókő volt annak a küzdelmes korszaknak utolsó fejezetén, amely a má­sodik nemzetgyűlés feloszlatásával vé­get ért. Sok szomorú, sok keserű emlék rajzik fel a közelmúlt homályából, ami­kor a nemzetgyűlések idejére gondolunk. Hadd legyenek ezek feledve egy pilla­natra: ezt a zárókövet ráborítjuk a krip­tára, amikor, abban a tudatban, hogy a megteremtett konszolidáció alapjára tervszerű közgazdasági, szociális és kul­turális politikát építhetünk, a jövő felé fordulunk. A beszédnek ez a része, amely alapkő- letétele az elkövetkező munkának, való­ban alapvető gondolatokat és irányításo­kat ad. Külpolitikai tekintetben nagy jelentő­sége van a beszédnek, mert rámutat arra. hogy az általános békét, valamennyi ál­lamhoz való jóviszonyunikkal, á masunk részéről ie előmozdítani kívánjuk. Ez a kijelentés messzehangtó cáfolata a kis­ántán t minduntalan világgá kürtőit' vád­jainak. Benne értetődik, hogy általános hókét nekik is akarunk s a jóviszonyt nekik is szolgálniok kell. I>e különösen nagy jelentősége van a beszéd ama ré­szének, amely közelebbről is megjelöli a külpolitikai ügyek néhány aktuális kér­dését, amelyek szoros kapcsolatban áll­nak a nemzet külső és belső megszilárdu­lásának életbevágó feltételeivel. Belpolitikai tekintetben a kormányzó beszédének jeléutősége elsősorban az, hogy az újjáépítés munkájának program­jait adja s ezt a programot nem a min­dent felforgató és megújító vágy mérték- telenségében, hanem a rendszeres és kö­vetkezetes alkotó munkának a haza érde­kében való önzetlen és fáradhatatlan szolgálatában jelöli meg. A külső békét a belső szociális békének kell kiegészíte­nie. A magyar munkásságnak meg kell tehát érteni s nagy része már be :s látta, hogy életviszonyainak emelését csak a többi társadalmi osztályokkal karöltve és a nemzeti eszmében egybeforrva érheti el. A kormányzónak ezt az intelmét meg kell szívlelniük a törvényhozóknak s hí­ven Bethlen István gróf programjához, a szociális törvényhozás terén a nemzeti szolidaritás gondolatát kell elősegíteniük. Emelni kell a népoktatást a nemzetneve­lés magasabb szempontjainak szolgálatá­ban, tervszerűen folytatni kell a beruhá­zásokat, mert csak így bizhatunk a gaz­dasági élet, az ipar fellendülésében, a ke­reskedelem emelkedésében, a mezőgazda­sági termelés fokozódásában s a helyzet további javulásában. A kormányzói be­széd végül a jó közigazgatásra mutat rá, amelynek feltételét megjelöli a törvény­hatóságok korszerű reformjában. Politika ez? Nem. Alapkőletétel. Útmu­tatás és irányítás, amelyet mindenkinek meg kell szívlelnie, nem csak künn a mindennapi élet harcában, hanem a tör­vényhozás két házában is. A nemzeti szel­lemnek az utóbbi időben fokozottan meg­nyilvánult egyöntetűségét nem hiába hangoztatta a kormányzói beszéd. Ez az egyöntetűség megnyilvánult a jobboldali politika mellett kifejezett nemzeti aka­ratban s az értéktelen, gyökérnélküli kis pártoknak elsöprésében, jeléül annak, hogy a nemzet alkotást és fejlődést akar s munkát követel a sorsának intézésére hivatott törvényhozás arénájában. A sze­mét kisöprése tisztábbá tette a politikai élet levegőjét. Az országgyűlés pártjai, politikusai előtt nyitva a munka és az alkotások útja s ne feledjék azt az igaz­ságot. hogv amely fa kisvárad és nem hoz gyümölcsöt, tűzre vettetik. Zsitvay Tibort választották a képviselőház elnökévé 237 képviselői megbízólevélből 213-at nyilvánítottak kifo­gástalannak — Búd pénzügyminiszter kijelenti, hogy teljesen rendeztük jóvátétel! kötelezettségünket Wlassics Gyula báró a felsőház elnökjelöltje — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Tíz áfára hirdették a képviselőház mai ülé­sének kezdet ót Tíz óraikor még teljesen népte­le; ek voltak a folyosók és később is nagyon elvétve szálMugóztak bo a képviselők. Legna­gyobbrészt az uj honatyáik tanúsítanak érdek­lődőét az ülés iránt. Pesthy Pál igazságügy- inrniszter negyed tizenegy óra tájiján jön he a Házba és a jobboldali folyosón az uj képvi­sel ők csoportjában beszélget. A miniszterek általában sokkal szorgalma­sabbnak bizonyulnak, mint a képviselők. Pesthy Pált rövidesen követi Búd János pénz­ügyminiszter. Gyalog jön fel a hosszú lépcső­sorom. Nagyon jókedvű. Úgy látszik jó reménység­gel néz a költségvetés tárgyalása elé. Az Uj Ni inzertek munkatársa kérdést intézett, hozzá a jó rátétéii fizetések ügyében, amelyekről az ni >bbi napokban ismételten szó esett: — A jóvátételi fizetések ügye — vála­szolja a miniszter — teljesen rendezve Khben a pillanatban Pesthy Pál igazságügy- m'niszter lépett Búd Jánoshoz, akivel több re zortkérdésben fontos megbeszélni valója volt. Ezért részletesebb felvilágosításért a Ház­ban ugyancsak jelenlévő Szabáky Alajos pénz­ügyi államtitkárhoz fordultunk. Az államtit­kár, aki ugrylátsziik, mint képviselő is, komo­lyan veszi hivatását és szorgalmasan készül bejárni a Házba, a következőket mondotta: — Jóvátételi fizetések ügyében tudvalévőén poSos beosztás történt és a régebben megállapított program sze­rint történik Magyarország kötelezett­ségeinek kieg-yenltiése. — Eddig az volt a helyzet, hogy naponként nyolcvan tonna szenet, illetve ennek ellenér fékét kellett jóvátétel fejében fizetni. — Az 1927-ik esztendőre jóvátételi kötelezett­ségünk összesen ötmillió aranykorona. Tehát vagy ezt a pénzt fizetjük meg, vagy pedig ötmillió aranykoronának meg­felelő egyéb értéket. — A későbbi esztendők során bizonyos foko­zatos emelkedés áll be a fizetési kötelezettség telén. Most már a mind sűrűbben . érkező képvise­lők közölt megjön Almásy László is, az egységespárt elnöke. Munkatársunk meg­kérdezte a pártelnököt, milyen intézkedések történnek azoknak a terveknek megvalósítá­sára, amelyeket Bethlen gróf miniszterelnök az egységeopárt legutóbbi értekezletén fejtett ki és amelyek a magyar állam életének min­den viszonylatában nagy fontosságú fejlődést és reformokat jelentenének. — A magunk részéről — mondotta Almásy László — mindet) kérdéssel a legintenzivebben foglalkozunk és a fontosabb kérdések tárgyá­ban külön bizottságot küldünk ki. Mi sorra vesszük mindazt, amit a miniszterelnök ur ki­fejtett előttünk és a megvalósítás érdekében az illetékes tényezőikkel — a minisztériumok­kal, törvényhozással — karöltve min­dent megteszünk a magunk részéről, hogy mi­előbb tettekké érleljük a kormány szándékait. Féltizenegy óra előtt jött be a Házba Scitovszky Béla belügyminiszter. Betegségéinek nyomai még mindig láthatók rajta. Kissé sápadt. Az Uj Nemzedék munkatársa szávátette a belügyminiszter előtt azokat a hireket, ame­lyek arról szólnak, hogy meg akarják szün­tetni az idegen ellenőrzésnek eddigi formáját és revízió alá akarják venni a kiutasításokat. A belügyminiszter mosolyogva legyintett és csupán ennyit mondott: — Kéremszépen. én erről még nem nyilat­koztam senkinek. Azok a hirek, amelyek meg­jelentek, nem érdemesek arra, hogy bármiféle nyilatkozatot is tegyek róluk. Hiszen akkor az embernek egész n-op más dolga sem volna, mint ezekkel a. különféle, teljesen tájékozatlan híradásokkalJ foyiaikozni. Ha egy kérdés- az M, én tárcám körében aktuálissá válik, mihelyt J \A jónak látom, tájékoztatni fogom a nyilvános- ' ságot terveimről. A népes jobboldali folyosón fél tizenegy óra után Pár perccel jele­nik meg Bethlen István gróf minisz­terelnök. Hatalmas aktacsomót tart a kezében, üdvözli a hozzásiető képviselőket, azután behúzódik az első kereszt folyosó sarkán lévő pamlag- fülkébe és ott elmélyed iratainak tanulmányo­zásában. Közben, még az ülés megnyitása előtt, az a hír terjed el a folyosón, hogy eggyel szaporí­tani akarják a jegyzői állások számát. A -lét­szám feletti jegyzői állásra Szabó Zoltánt ki - yi-nja ielö’ri az egységespárt. I gazdasági párt tirlgcr Hősi és niz Arim jelöli a fcguzöl állásokra- A baloldali folyosó feltűnően csendes és ki­halt. Alig egynéhány képviselő mutatkozik itt, azok is javarészt a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt . tagjai. Emset Sándort, a párt egyik vezérét nagyobb társaság veszi körül. Közöttük Friihwirth Mátyás és Kocsán Ká­roly. Pár perc múlva megérkezik Apponyi Al­bert gróf. Jókedvűen lép oda a csoporthoz. Appony; tartózkodik az aktuális politikának kritikájától, ezúttal régi élményeiből meséi egyet-mást. Arról az időről beszél, amikor egyszer, mint képviselőjelölt tótul beszélt a választók előtt, A Keresztény Gazdasági és Szociális párti képviselők egyébként a tegnapi pártértekezle- teai elhatározták, hogy- a számukra fontartott két jegyzői állásra Griger Miklóst és Filz Ar­túrt, a párt népszerű tagjait jelölik. Peyer és Propper utólagos rendreutasítást kap Az országgyűlés mai ülését háromne­gyed tizenegy óra,kor nyitotta meg Grueff Jenő korelnök. Bejelenti, hogy a legutóbbi ülés gyorsírói jegyzeteiből ki­tűnt, hogy a megbízólevelek átadásánál Peyer Károly és Propper Sándor olyan kifejezéseket használtak, ame­lyek a parlamenti illemmel nem férnek össze. Ezért utólag rendreuta- sitja őket. (Helyeslés.) Ezután az oszt ál y ok jelen­tései következnek. Oberhammer Antal előadó jelenti, hogy az első osztály meg­alakult. Elnök lett Varga Kálmán, jegy-ző Tóth Pál. Jelenti, hogy a C. osztályba sorozták Pokots József, Krag István báró, Héjj Imre és Zsitvay Tibor képviselők man­dátumát, mert ezeket a mandátumokat megpeticionálták. A második osztály igazoló bizottságá­nak jelentését Maser Ernő terjeszti be A harmadik osztály előadója Erdélyi Aladár, aki jelenti, hogy 5$ mandátumot vizsgáltak át. Ebből 47-et, köztük Héjjás Iván man­dátumát az A. osztályba sorozták, 7 man­dátum a B. osztályba került alaki okok miatt, 4 mandátumot pedig a C. osz­tályba soroztak petíció miatt. A negyedik osztály jelentését Sxinyei- Merse Jenő terjeszti be. Hegedűs Kálmán és Pékár Gyula megbízólevelét a C. jegyzékbe sorolják, mivel ezek ellen petíciót adtak be. Graeffl Jenő korelnök: Tisztelt képvi­selőházi A beadott jelentés szerint az osztályok megvizsgáltak 216 kép­viselő részéről benyújtott 237 meg­bízólevelet. — Ezek közül kifogástalannak találtak 213 megbízólevelet, amelyet az A. osz­tályba soroltak. Kilencet a B. osztályba, a C. osztályba pedig tizenötöt. A D. osz­tályba near) soroztak egyet sem. A házsza­bályok értelmében kijelentem, hogy mind­azok a képviselők, akiknek megbízóleve­lét a B. vagy C. osztályba sorozták, az ügyükben való határozatig tagsági jogu­kat gyakorolhatják. /Is, elnökválasx — Következik a Ház elnökének megvá­lasztása — mondja a korelnök. — Mi­előtt a névsor felolvasását elrendelném, felkérem Szepesy Géza körjegyző nrat, hogy a házszabályok vonatkozó szaka­szait felolvasni szíveskedjék. A körjegyző felolvassa a házszabályok vonatkozó paragrafusait. Ezalatt a kép­viselők között szétosztják a szavazócádu- lálcát. Ezen esak ennyi éli: Szavazócédula: Zsitvay Tibor. Más elnökjelölt neve nem is került szóba, tehát csak Zsitvay Tibor nevét nyomtatták rá a szavazócédulára. Jókai Ihász- Miklós olvassa a képviselők névsoUi I .III 1L ill III II 1 . . uir u 1 i II ism J.. J.n I * 1 71 X \ U /A Ára ÍO fillé** fcéráfEfeeÁp'W fillér, Hll «BlSf lijjiflh fSem ÁtMi .öt »atal: Bndnpeat, V. kér., aegráeCvrii * peng* *« BsSQ íS$& BlJtjjiSs _____ ___ ______________ gjüjgg - JB&SSf * '* 1 nj - Honvéd-». 10. Tel.i 127-47, fillér.* E gyes izém éré M HSfWBflfflF -jgjBtej. BEj JSSBr 127-4«, J- «5- Cyorairék. Ii elvien, vidéken éa HHB jéraHa 7-20. nókkiadólilvnlelok ■ péiyeed varon io ni- dH BH MBBHaKlgBM SaL/Sam. laBÜ—1jBMmrinra ffflrifnr vm.. Rákóczi-ot i. r«i., lér. - Hlrdeléaek mii- IggjjgfortgSlBg m£S£ «BIB ÍBBh «Stag ggpl MW BSbL IBEbSJ. 13Í-W, Teréz-kSret «2, llnélerti dijizabéa ^JBNBtt SShS hHI «nfigSs graM Tel. i 121-41. I., Orazéghir­♦ ->•> Iieilnt. W jjSjjjS BhÍ fggg {SHI atc»l«.ll.,B«Hhyáay-téri.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék