Uj Nemzedék, 1927. március (9. évfolyam, 48-72. szám)
1927-03-27 / 70. szám
p -- --- --- - 7- -,-S ff" Ara XOCISMaatéat ár, Eg? BHEB mim wmm gm» jmgsrmm - Szerka.rtO.eg aa «».««»l. h«ra S peng« M fillér jfa Z&M gggg V ,WW 8aV / vatmk Budapest, V. ker, nn*T*E*T* 9 P "** 1,0 H ^Jjjf J JB Honvéd». 10. Tel. t 127-47, |"ály b * d V,dokto"flV JwP 17-20. FI c^kki adóhivatalok, ♦** 9 I üti! Hm xls m» n.n.. Batthyányi,«, % M " v£i .' * IX. évfolyam 70. (2213.) szám * Vasárnap ♦ Budapest, 1927 március 27. Bee/Coven Jrna: Tormay Cécile Körömkörül az űrben, roha,nő bolygókiszáguldó csillagok szele búg, gomolygó ősanyagok ködtányérjai örvénylenek egymásnak, éjjel és nappal, örökkön örökké zúgnak a teremtés folytatódó, meg nemszünő melódiái. De mi emberek, csak kivételes, titokzatos nagy pillanatokban halljuk ezt az iramodó zenét, csak olykor, a boldogság vagy a gyötrelem szakadékainak a partjain, az alkotás vagy pusztítás vad szenületében, a szerelem vagy a halál percében. Az isteni dolgok magasságában és mélyén mindig zene van, a forgandóság örökkévalóságának a zenéje. Száz év előtt halt meg az, aki a dolgok mélyén rejlő zenét legmélyebbről, a világűr melódiáit legmagasabbról hozta a földre. Az ő alkotó óráiban történt, hogy földi zene emelkedett a rohanó bolygók zúgásába, gomolygó ősanyagok ködtányárjainak égzengő ütközésébe. Akkor történt, hogy a világűr zenéje leszállt a földre és elvegyült azzal, ami ideleem támadt. Ludwig van Beethoven lángeszének tűz tengerében, ki az emberi boldogság és gyötrelem, az emberi halál és szerelem pillanatain át átzuhanó melódiákat, az emléktelenül mindig elenyészőket feltartóztatta és titáni hatalmával belenyűgözte műveibe. Beethoven a Rajna völgyében született, egy szegény, örömtelen bonni házban. Holland nemesek ivadéka. Atyja lezüllött, tanulatlan, részeges tenorista volt ki négy éves kicsi fiát már félholtra gyötörte a zenével, édesanyja szelíd, egyszerű asszony. És mégis, ez a korán elhalt szegény, alázatos édesanya volt az emberiség legfejedelmibb fejedelmei egyikének minden boldogsága. — „Ó, ki volt boldogabb nálam, mikor még kimondhattam az édes nevet, hogy: anyám és ő még hallotta, azt.“ Mikor azután az anya már nem hallotta többé és többé nem felelt, akkor kezdődött el magánya — az élettörténete: „Alleim garz allein . . .“ Hasztalan szeretett, hasztalan szerették. Még Brunswick Teréz, az imádott magyar kedves, a „halhatatlan szerető“ sem tudta Beethovent magányától megváltani. Geniek végzete, melyet rejtélyes rejtelemben csak az segíthet hordozni, olykor-olykor, aki nekik maguknak egykor hordozójuk volt. Az édesanya, ki szenvedőbben szenvedi a szenvedésünket s ha úgy következik, halálosabban halja meg a halálunkat, mint mi magunk. Beethoven jóformán gyerek volt, mikor magánya és benne élettörténete elkezdődött. S alig érte el férfikorát, mikor körülte lélekszaggató, titkolt kínban a magány és a csend gyűrűje mind szűkebbre szorult Hallása évről-évre csökkent és a földi hangok legnagyobb alkotója és uralkodója, a világtól menekülve, szörnyű szenvedésben megsüketült. , Az elgondolkozó ember fellázad a kegyetlen tragikum előtt. Miért, miért kellett éppen Beethovennek ezt a sorsot viselnie? Feljajdulása mindégre jajgatni fog a földön. ........mily megaláztatás, ha valaki mellettem fuvolahangot hallott a távolból és én nem hallottam semmit . . Semmit! . . . Beethoven nem hallotta többé, amit alkotott. Áthatlan, tébolyító csend, betegség, nyomorúság, magány. „Nincs barátom és egyedül vagyok a világon . . írja ő maga s e tengerkínnal szemben szenvedő szerelmeseik sorsából kicsordult könnycsepp volt, melyet nem törölt le, mely nem gördült alá soha, de élete végéig ottmaradt. Beethoven végzete nem egy halhatatlan szerető volt, de a halhatatlan zene. És csak az értők értik meg, hogy ezért adatott neki az isteni teremtés feltétele: a csend és a magány. Ezért ki kellett Beethovennek megsüketülnie! Isten is végtelen csend felett, végtelen magányban teremtette me a világot. És mint Istennek egy daraba és dicsősége, Beethoven is világot alkotott, felülmúlhatatlant, mert a teremtés óta soha olyan csend nem volt alkotó körül, mint amilyent Isten őrel bocsájkát és nagyobb magányban a világ teremtése óta soha senki sem alkotott. így emelkedett művével együtt az emberi méretek fölé az a Beethoven, kinek életében semmi sem volt viszonzás, de minden adakozás volt. „A felsőbbségnek egyetlen jegye van, amelyet elismerek — a jóság“ — mondotta és ezért adta bőkezűen a maga jóságát, ő, aki életében mástól nem kapott. Bebörtönözte a süketség és a szabadság legfenségesebb szárnyait mégis ő adta az emberiségnek. Nem kapott örömet és az Isten- és emberszeretetnek diadalmas örömét mégis ő adta oda zenéjében, a Kilencedik szimfóniában. Nem kapott harmóniát, nem kapott hangokat és ő, a harmóniák és hangok örök I / száműzöttje, mégis örök időiknek adta a hangok harmóniáját. Meghalt pedig, nehéz élet után, nehéz halállal, 1827-ben, március 26-án és idegen kezek fogták le a szemét. A főváros új költségvetése 4835 pengő felesleggel zárul Emelkedett a községi fogyasztási adó*, a kereseti adó* és a forgalmiadó-bevétel — A múlt évhez képest 11 százalékkal emelkedett a főváros kiadása — A pénzügyi bizottság április 4-én, a közgyűlés április 21-én tárgyalja a költségvetést Ma hozták nyilvánosságra a főváros 1927 évi költségvetését — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A főváros tanácsa ma hozta nyilvánosságra a székesfőváros 1927. évi költségvetésének tervezetét, amelyet a pénzügyi ügyosztály előterjesztése alapján a március tizenkettediki és tizenötödiki folytatólagos rendkívüli ülésen állapított meg. A költségvetési tervezet szerint a főváros 1927. évi rendes bevétele 153.632.153 pengő, rendkívüli bevétele 639.698 pengő, tehát a bevételek végösszege 151.271.851 pengő. A kiadások ezzel szemben 154,267.0116 pengőt tesznek ki és így a főváros költségvetése 4835 pengő felesleggel zárul. A költségvetési tervezet csoportjai szerint az előirányzat a következő. Első csoportban az ingatlan és ingó vagyonnál bevétel 3,823.836, kiadás 1,592.461 pengő, felesleg 2,231.374 pengő. A második csoportban, a közélelmezésnél 7,190.665 pengő a bevétel, a kiadás pedig 4,238.007 pengő. A ker/.egészségügynél 6,265.084 pengő a bevétel, a kiadás pedig 15,867.917 pengni.fi vallásügynél 1008 pengő a bevétel és 2,854.321 pengő a kiadás. A közoktatásügynél 3,032.784 pengő a bevétel, 33,673.238 pengő a kiadás. Tehát itt a hiány 30,640.000 pengő. A népjóléti és szegénygondozásnál a bevétel 3,407.730 pengő, a kiadás 7,828.530 pengő. A közművelődésnél a bevétel 29.495 pengő, a kiadás 2,431.090 pengő. A városépítésnél és közműveknél a bevétel 10,419.209, g-j kiadás 30,163.326 pengő. A különféle intézményeknél a bevétel 5,869.236 pengő, a kiadás pedig 9,466.461 pengő. Az általános igazgatásnál a bevétel 3,933.547, a kiadás 27,361.435 pengő. A hitelügynél a bevétel 10,371.089 pengő, a kiadás 13,101.981 pengő. A községi közszolgáltatásoknál a bevétel 91,008.309, a kiadás 5,474.749 pengő. Részletes statisztikában sorolja fel a költségvetéshez fűzött tanácsi jelentés, hogy a főváros bevételei százalékos arányban hogyan oszlanak meg. Kiderül, hogy adóban az összes bevétel 58.99 százalékát, hitelműveletekből 6.72 százalékát, önálló kezelési intézményekből 5.78 százalékát veszik be. A közoktatási intézmények kiadásai az összes kiadás 21.83 százalékát, a középítés és a közüzemek létesítése, valamint fentartása a kiadások 19.55 százalékát emészti fel. Általános igazgatásra az egész kiadás 17,74 százalékát fordítják. Gondoskodik az előirányzat az Ostendében vállalt kölcsöntörlesztési kötelezettség teljesítéséről. A tanács a költségvetési tervezetet ma kezdi ki kézbesíteni a bizottsági tagoknak. A pénzügyi bizottság április 4-én kezdi el a költségvetés tárgyalását. A pénzügyi bizottság előreláthatóan egy hét alatt végez a költségvetéssel, úgy hogy a főváros közgyűlése már április 20-án megkezdheti a költségvetés tárgyalását. A tanács már intézkedett, hogy kezdjék meg az 1928. évi költségvetés előkészítését is, így tehát az idén rendes időben tárgyalja már a főváros a költségvetést. 20 millió pengős bevétel kereset javóból Az önálló vagyonkezelésű intézményeknél a bevétel 8,916.860 pengő, a kiadás 213.500 pengő. A költségvetésben szereplő nagyobb bevételi tételek a következők : Kereseti adó 19,500.000 pengő. Községi adópótlék 18,000.000 pengő. Községi fogyasztási adó 13,885.000 pengő. Forgalmi adó részesedés 12,000.000 pengő. Hitelügy 10,374.089 pengő. Vízművek jövedelméből 9,120.698 pengő. Városi vám 7,300.500 pengő. Elektromos Művek 6,415.102 pengő. Közlekedési adó 6,100.000 pengő. Házbérkrajcár 5,100.000 pengő. Iskolákból 3.032.784 pengő. Nagyobb bevételi tétellel szerepelnek még a vágóhidak, a vásárcsarnok, a szemétfuvarozás, házinyomda, kislakásos bérházaik és gázművek Jelentősebb kiadási tételek a költségvetésben: Iskoláiéra 33.673.238 pengő. Általános igazgatásra 27.361.435 pengő. Hitelügyre 13.101.981 pengő. Utak építésére és fentartására 12.198.672 pengő. Jelentékeny bevételi többlet mutatkozik a községi adópótléknál, az általános kereseti adónál, a fogyasztási adónál, forgalmi adónál, a városi vámnál és a házbérkrajcárnál. Megállapítja a költségvetési tervezet, hoy az összes szükségletek az 1926. évi előirányzttal szemben 11 százalékos emelkedést mutatnak. A tervezet új adók behozatalát mellőzi és a községi pótadót 50 százalékban állapítja meg. Szemere Árpád jobban van — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Megírta az Uj Nemzedék, hogy Szemere Árpádot, az Operabál neves baritonistáját háziorvosa, vitéz Cseley József dr. egyetemi tanársegéd, belgyógyász szanatóriumba vitette, mert a művész súlyos vakbélgyulladásban megbetegedett. Cseley dr. kívánságára Winterznitz Arnold dr. az európai hírű sebészprofeszszor azonnal megoperálta Szemere Árpádot. Az operáció kitűnően sikerült, a művész már teljesen láztalan és a gyógyulás útján halad. Szemere Árpádot valóságos virágerdővel halmozzák el ismerősei a szanatóriumi szobában. A pénteki napon maga a kormányzó is melegen érdeklődött a nagy művész állapota után. Az orvosi jelentés szerint Szemere Árpád hamarosan felépül és elhagyhatja a szanatóriumot.