Uj Nemzedék, 1927. március (9. évfolyam, 48-72. szám)

1927-03-13 / 59. szám

8 szerepelnek. Az ünnepi megemlékezést Koudela­ Géza dar. prefektus, az Egyetemi-templom kar­nagya mondja. Meghívókat a legközelebbi na­pokban bocsát ki a rendezőség. • (Marínka királya a Városi Színház ifjúsági előadásán.) A Városi Színház­­ifjúsági előadásai során került színre elő­ször Harkányi Kálmánnak, a kiváló író­nak „Mariaba királya“ című egyfelvoná­­sb­a, melyet „Az atyamester“ című víg­játékéval együtt készül bemutatni a Ka­maraszínház is, a már előadott „Páter Benedek,'"-kel egy műsoron. A Városi Színházat zsúfolásig megtöltő ifjúság áhítattal figyelte és élvezte ,Marieiba ki­rályn“ mélyérték­ű poézisét és­­ lelkesen ünnepelte a szerzőt és a szereplőket. Jel­lemző a magyar színházi viszonyokra, hogy egy kiváló magyar szerzőnek előbb ifjúsági előadáson kell bemutatkoznia, míg hajlékot kapna a hozzáméltó Nem­zeti Színházban. Igen jó volt a címszerep­ben Abonyi Géza, a nevelő szerepében Nagy Adorján, a Nemzeti Színház tagja. Ugyanekkor színre került még Kisfaludy Károly „A hűség próbája“ és Moliére .„Kényeskedők“ című vígjátéka, melyek közül különösen az utóbbi aratott nagy sikert. Az­ előbbi darabban igen mulatsá­gos volt a mindig jókedvű Gabányi kit az ifjúság nem egyszer nyiltszini tapssal jutalmazott. A „Kényeskedők“-ben Har­­sányi Gizi, Majomé Papp Mariska és Su­gár Károly jeleneteit kisérte a közönség állandó kacagása. Őszinte sikere volt még Ónoxty Ákosnak, Lehotay Árpádnak, Ván­dort­­ Margitnak, Bodnár Jenőnek és Irá­nyi Irénnek. • (Rövid művészi hírek.) A „Tündérvásár“ szerkesztősége nagysikerű mesédés útánt rende­zett a Zeneakadémia nagytermében. A műsor­­számokból kiemelkedett a népszerű Margit néni (Altay Margit), aztán Szere,györgyi Csehi Vilma, Bozzay Margit és Csermely Gyula Írók meséje, Benedek Kata mulatságos rajzai és Sarkadi Aladár kacagtató mókázása. Hatalmas sikert aratott dalaival Oroszy Júlia operaénne­­kesnő, aki a fiatal énekgárdának valóban egyik legjelesebb reprezentánsa. Pompás készségek­kel játszott két zongoradarabot Komárom­i Gabi, végül a Brada­ Társakadémia hat nö­vendéke (Krisbay Gigi, Tóth Lívia, Lalinka Zsuzsi, Láng Lola, Tóth Baba és Szélyes Manci) mutattak be színes táncokat, nagy tap­sok között Nevezetes, hogy Oroszy Júlia ének­­produkcióját Lederer Rózsi, a­ kiváló zongora­­művésznő kísérte. A Fővárosi, alkalmazottak Nemzeti Szövetsé­gének oktató osztálya március 15-én, délelőtt 31 órakor a Zeneakadémia nagytermében ün­nepélyt rendez- Közreműködik: a Székesfővá­rosi Énekkar, M. Hir Sári zongoraművésznő, Bakó László, a Nemzeti Színház örökös tagja, Molnár Imre dalénekes, Serdahelyi László he­gedűművész, Környey Paula, a Nemzeti Szín­ház tagja és Antony Károly zongoraművész. Huszka Nelly előadó-mű­vésznő ma esti mű­­sora fél 9 órakor kezdődik a Vármegyeház dísztermében. A műsoron francia és magyar költők versei szerepelnek. • (Németh Mária huszonötödiké­n ér­kezik Budapestre.) Németh Mária, a bé­csi állami operaház primadonnája már­cius huszonötödikén érkezik Budapestre, hogy itt megkezdje több estére szóló ven­dégszereplését. A művésznő Bécsben be­tanulta magyarul a Don Juan Donna Annáját és ebbe® a szerepben lép fel elő­ször* a budapesti közönség előtt. Az eddigi tervek szerint, megtanulja a Hunyadi László Erzsébetjét is, úgyhogy a buda­pesti közönség ebben a szerepben is haj­lani fogja. • (Orgonahangverseny.) Gregor Ellára orgona­művésznő március 1-én, kedden este fél 9 órakor tartja hangversenyét Pavlovics István dr. (ének) közreműködésével. A műsoron Bach, Bossi Frank Cesar, Reger művei és Guillmott hatalmas D-moll orgonaszimfóniája szerepel Pavlovics István dr. Bach és Franck Cesar művein kívül XVL és XVIL századbeli ma­gyar dalokat ad elő Molnár Imre dr. és Kern Aurél feldolgozásában. Zongorán kísér: Lajtha László dr. • (Forgács Béla szerzői estje) március 16-án este fél 6 óraikor lesz a Zeneakadémiában, me­lyen Budanovits Mária, Pető Imréné, Palotay Árpád és Pető Imre, az Operaház tagja mű­ködnek közre. • (Új kamarazenemű.) A Kamara Zenekar hétfői hangversenyén új, zongorára és zene­karra írt kamaraversenymű­vet mutatnak be, amelynek szerzője Jára­y István, a Zenemű­vészeti­­ Főiskola kitűnő tanára. A verseny­­művet Hegyi Emánuel zongoraművész fogja játszani. Ezúton is felhívjuk közönségünk figyelmét, az érté­kes mű első előadására. ­ SZÍNHÁZAK HÍREI: A díszelőadás A Vígszínház pénztárai nemcsak az első há­rom előadásra, — szerda, csütörtök, péntek — hanem már a jövő vasárnapra és hétfőre is (március 20. és 21.) árusítják A díszelőadás, Fodor László új színjátékának jegyeit. Uj Nemzedék Vasárnap, 1927 március 1. ammmmmmmmmmmnammmmmm Színházi görbetükör Még egyszer visszatérünk a Laterna Magica ügyére. A csendes és elismerjük lovagias fegy­­ve­rek­kel vívott harc a Laterna Magica körül mé­g mindig tart, amennyiben Szederkényi Anna nyilatkozata után most Németh Antal szólal meg, aki kijelenti, hogy valóban nem társszerző a Laterna Magicánál, ellenben, mi­kor a darabot az Operaházihoz benyújtották, a mű szcenárii­um­ával, illetve rendező példá­nyával foglalkozott egy teljesen egyéni szín­­pad,művészeti elgondolást valósítva meg a színpadra elevenít­ésnél. Hogy ez a szcenárium aztán a Városi Színház előadásánál mennyire érvényesült, főleg világítási effektusokban, ezt­ Keleti Márton, a Laterna Magica rende­­zője tudná megmondani. Úgy hisszük, hogy ezzel az ügy a lovagiasság szabályai szerint el van intézve. Németh Antal egyébként, ha a Laterna Magica külföldön a­z ő szcenáriumá­­val kerülne színre, természetesen a szcenárium szerzői jogét fenntartja. A hírlapi sajtóhibák krónikájában nem min­dennapi az, amelyet, egyik nagy, külföldön is elterjedt napilapunk követett el, mikor Farkas Imre kitűnő operettjét, a Repülj fecskémét a színházi hírek között a következő cím­m­el hir­dette: „Repülj Kecskemét.“. A történeti hűség kedvéért meg kell jegyezni, hogy az illető lap német nyelvű. A Városi Színház új operettjében A bíborrab­hás asszony második felvonásában Király Ernő és Sziklai József beszélget® ült egymással. Király Ernő, akiről köztudomású, hogy fülei­nek és hangjának nagysága fordított arány­ban viszonylik egymáshoz, szerep szerint a kö­vetkezőket mondja: — Beszéljen excellenciád. Csupa fül va­gyok. Mire Sziklai a közönség harsogó nevetése közben így válaszol: — Azt látom. * Ez is A bíborruhás asszony egyik előadásán történt Az előadás megy-megy , egyik szen­vedélyes színházlátogató, amikor hallja, hogy viszont a bonvivánnak az énekszámai egyál­talán nem mennek, csendesen odaszól a barát­jának. — Mégis csak kulturáltam az a Texas. — Miért? — Mert­ ha ott valamelyik ripacs rosszul játssza például Hamletet, a nézőtérről egy­szerűen lepuffant ják. * Farkas Imre kedves operettjének egyik fő­szerepét Biller Irén játssza. Alakítása első­rangú színészi teljesítmény, de bizony a hang­jával sokszor baj van. A premieren egyik rosszmájú zene­kritikus így szólt kollégáihoz: — Tudjátok mi volna szenzációs operett ! — Nos? — Az, amelyikben Bitter Irén volna a pri­­madonna és Király Ernő a bonviván. A Király Színház mostani operettjének soro­zatos előadásain szerepel egy igen szép pej paripa is, a Fecském, amely minden este, mi­kor színpadra lép, nagy tapsot kap. Igaz, hogy szép, karcsú állat és olyan büszkén hordja a fejét, mint akármelyik sztár. Egyik színigaz­gatónk mosolyogva jegyezte meg minap: — Ez az igazi primadonna. Ennek ruha, se kell, gázsinak elég egy kis zab és mégis mi­lyen nagy sikere van. * A görbe­ tükörnek okvetlenül meg kell mu­tatni azt a szomorú igazságot, amely Latabár Árpádnak, a Király Színház kitűnő komiku­sának sorsában van. Az öreg Latyi, ahogy színházi körökben hívják, bizony már túl van a férfikor délelején s két fia már kész színész. Néhány évtizedet eltöltött már a színpadon s csaknem mindvégig operettszínpadon. Meny­nyit kellett bohóckodnia, ugrálnia, kacagnia és kacagtatnia, hogy sikert arasson. S­ima meg kellett érnie, hogy élete legnagyobb sike­rét ope­rettszínpadon, drámai szerepben aratta. A Repülj Fecskémben ugyanis egy bécsi sör­­gyárost­ játszik, akinek be nem gyógyuló céla az, hogy egykor szép feleségét egy huszártiszt megszöktette. Az öreg Latyi ezt a­ szerepét olyan drámai erővel játssza meg, hogy szinte elkívánkozik a Király Színháztól. Hányszor meg kellett esténkin­t alkudnia magával, hogy a hülye viccek és cirkuszi attrakciók között elfojtsa a lelkéből felsíró tiszta művészetet__ És a közönség most minden este szinte tünte­tőleg ünnepli a bohócból kivetkőzött mű­vészt. * A Nemzeti Színházban tegnap volt a Szeget­­szeggel-adk főpróbája. Shakespearenak ezt a keserű vígjátékát, amelyet, még magyar szín­padon nem adtak, már régóta készíti elő a Nemzeti Színház. Shakespeare ebben az alko­tásában az angol puritánok szigorúságát osto­rozza a a főpróba kritikusai meglepetve néztek össze, mert a­ darab egyes kiszólásai erősen összeegyeztethetők a mostani erkölcsvédelmi rendeletek körüli harcokkal. Egynémely libe­rális kritikus erősen is tapsolt Shakespeare erkölcsvédelen elenes mondásainak. A Nem­zeti Színház vezetősége most erősen vakarja füle tövét,, mert attól tart, hogy valahol illeté­kesek még célzatosságnak veszik a darab be­mutatóját. Pedig ezúttal nem lehet se­nmivel vádolni a Nemzeti Színházat. A menlevelet ezennel mi állítjuk id a színház részére. „Repülj Fecském“ a lányok darabja Farkas Imre, aki a lányok kedvenc költője, a „Repülj Fecském"-ben, is olyan témát dolgo­zott fel olyan formában, hogy azt a legjobb családok serdülő leányai is megnézhetik és hogy a lányok mennyire szeretik Farkas Im­rét, azt a sok leánynéző bizonyítja, amely es­ténként a Kezepülj Fecském” előadásait láto­gatja. A nagysikerű operett, természetesen minden este szinre kerül a Király Színházban Biller Irénnel, Vaály Ilonával, Kászonyi Gi­zivel, Nádorral, Latobárral, Halmayval, Szir­maival, Kerekessel és Várnaival a főszerepek­ben. Ma, vasárnap délután és jövő vasárnap délután mérsékelt helyárakkal a nagyhatású, romantikus operettet, az „ Arany hattyú"-t ad­ják Vaály Ilonával, Somogyi Noéival, Kászo­nyi Gizivel, Ratkaival, Nádorral, Latobárral, Szirmaival és Szakáccsal a főszerepekben. * (A Nem nősülök! sorozatosan) még szombat, vasárnap, hétfőn és kedden kerül színre. Sze­nes­­ Béla szenzációs vígjátékét a Diszelőad­ás bemutató estéi után legközelebb szombaton játsszák. A MAI MŰSOR OPERAHÁZ: Fanni (7). NEMZETI SZÍNHÁZ: Te csak pipálj, Ladányi (7 órakor). KAMARASZÍNHÁZ: A diktátor (fél 8). VÍGSZÍNHÁZ: Nem nősülök (fél 8). MAGYAR SZIKH­ÁZI­­rtókról-csókra (fél 8). BELVÁROSI SZÍNHÁZ: Kék és piros. Lepke­tánc, A bor, az arany és az asszony (fél 8). VÁROSI SZÍNHÁZ: A bíborruhás asszony (fél 8). KIRÁLY SZÍNHÁZ: Repülj Fecském (fél 8). FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ: Második nászéjszaka (9). ANDRÁSS­Y­ ÚTI SZÍNHÁZ: Ringóspil, stb. (Titkos Hana és Lukács Pál vendégjátéka fél 9). TERÉZ-KÖRÚTI SZÍNPAD: Nagy Endre és Salamon Béla kabaréja (fél 9). részvénytársaság átalakulása folytán a­ cseres rak­táron levő hálók, ebédlők, úriszobák és epr­e bútorok, esetleg részletre is, áron alól eladatnak ORION K.-T. VI., Andrássy-út SI. Bejárat Kötvtts-u. sarkár ROYAL ORFEUM: Varieté és kabaré műsor Reso, stb. (8). A SZÍNHÁZAK VASÁRNAPI ELŐADÁSAI OPERAHÁZ: Farsangi lakodalom (7). NEMZETI SZÍNHÁZ: A velencei kalmár (3), Te csak pipálj, Ladányi (7). KAMARA SZÍN­HÁZ: Házi tündér (fél 4), Tanner John házassága (fél 8). VÍGSZÍNHÁZ: A Noszty-fiú esete (3), Nem nősülök (fél 8). MAGYAR SZÍNHÁZ: Játék a kastélyban (3), Csókról-csókra (fél 8). BELVÁROSI SZÍNHÁZ: A fehér egér (3), Kék és piros, Lepketánc, A bor, az arany és az asszony (fél 8). VÁROSI SZÍNHÁZ: A zsidónő (3), A bíbor­­ruhás asszony (fél 8). KIRÁLY SZÍNHÁZ: Aranyhattyú (3), Repülj Fecském (fél 8). FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ: A második nászéjszak­a (4 és 9). ANDRÁSSY­ UTI SZÍNHÁZ: RinglispH, stb. (Titkos Hana és Lukács Pál vendégjátéka fél 4 és fél 8). TERÉZ-KÖRÚTI SZÍNPAD: Nagy Endre és Salamon Béla kabaréja (fél 4 és fél 9). ROYAL ORFEUM: Varieté- és kabaréműsor, Reso, stb. (4 *s 8). A SZÍNHÁZAK JÖVŐ HETI MŰSORA. OPERAHÁZ Hétfő: Nincs előadd*. Kedd: Hunyadi László (Bér. B. 22. sz.) Szerda: Carmen. (Anday Piroska vendégfellépte. Bér. A. 22. sz.) Csütörtök: Walkür (Wag­­ner-circlas IL Lener Hubert vendégfellép­­tével. Bér. B. 23. sz.) Péntek: Mignon (Anday Piroska vendégfölléptével Bér. B. 23. sz.) Szombat: Don Juan (Telmányi Emil vezényletével, Takács Mihály síremléke ja­vára, rendkívüli bérletszünet IV.) Vasár­nap: Petruska és a Bajazzók, (Lener Hu­bert vendégfölléptével. Bérletszünet, 34. sz.) Hétfőn és kedden: Pawlowa Anna, és a volt cári hallott, vendég föllépése. (Bérlet­­szünet, fölemelt, helyárakkal.) NEMZETI SZÍNHÁZ. Hétfő: Szegedszeggel. Kedd: Bánk­ bán Szerda, csütörtök: Te csak pipálj, Ladányi. Péntek: A fehér szarvas (először.) Szombat, vasárnap: A fe­hér szarvas. Vasárnap délután: Te csak pipálj, Ladányi. A NEMZETI SZÍNHÁZ KAMARASZÍNHÁZA. Hétfő: A házi tündér. Kedd: Kísértetek. Szerda: A diktátor. Csütörtök: Mizantróp. Kénytelen házasság. Péntek, vasárnap: Ahol unatkoznak. Szombat: Nem lehessen tudni. Vasárnap délután: Ahol unat­koznak. VÁROSI SZÍNHÁZ. Hétfő: A Don-kozák kó­rus. Kedd délután fél 5. Don­-kozák kórus hangversenye. Este: I. A magyar dal. II. A biborruhás asszony. Szerda: A Don-ko­zák kórus (búcsúelőadás.) Csütörtök: A bi­­borruhás asszony. Péntek: Traviata (Ada Sári vendégjátéka.) Szombat: A biborru­hás asszony. Vasárnap délután: A csákóé asszony. Este: A biborruhás asszony. Hétfő: Bohémélet (Ada Sári vendégjátéka.) VÍGSZÍNHÁZ. Hétfő, kedd, szombat: Nem nősülök­ Szerda, csütörtök, péntek, vasár­nap este: A díszelőadás. Vasárnap dél­után: A Noszty-fiú esete. MAGYAR SZÍNHÁZ. Egész héten minden este: Csókról-csókra. Vasárnap délután: Játék a­ kastélyban. FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ. Hétfő, kedd, szerda, csütörtök: A második nászéjszaka. Péntek: Finom, kislakás (először.) Szom­bat, vasárnap délután és este: Finom kis­­lakás. BELVÁROSI SZÍNHÁZ. Hétfő, kedd, csütör­tök, péntek, vasárnap este: Lepkelánc, Kék és piros, A bor, az arany, meg az asszony. Szerda, szombat és vasárnap délután: A fehér egér. KIRÁLYSZÍNHÁZ. Minden este: Repülj Fecs­kém. Vasárnap délután: Aranyhattyú. IK­ IMI --­ MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ * (A Magyar Nemzeti Filmegyesület választmányi ülése.) A Magyar Nemzeti Film­egyesület tegnap délután tartotta választmányi ülését. A választaná­nyi ülésen újra több állástalan és kényén nélkül maradt tag részére segélyt és kölcsönt szavaztak meg. Azután foglal­koztak a fi­lm­cenzúrát ért legutóbbi tá­madásokkal is és elhatározták, hogy küldöttségileg fejezik ki raga­szt­odásu­­kat Horváth Elek, ny. miniszteri taná­csos, a cenzúrabizottság elnöke és az el­nöklete alatt álló bizottság tagjai iránt. Elhatározták azt is, hogy beterjesztik a­ I­ultuszminisztériumhozz az állami fenn­hatóság alatt álló filmszinésziskola­ ter­vét. Az illetékeseknek ugyanis m­ár régi tervük az, hogy a filmszinészképzést ko­moly és biztos alapokra fektetik. * (Működik a berlini filmcenzúra.) A film­cenzúra ellenségei állandóan a külföldre hi­vatkoznak s rámutatnak arra, hogy ott, sok­kal liberálisabban kezelik a filmek cenzúrázá­sát A BuckharaA három, című filmet, a cen­zúra a következő indokolássá­ tiltotta be: A film szellemében készült rekl­ám­plakát, alkal­mas a kevésbé intelligens fiatalkorú nézők erkölcsi zürleszté­sére. Az a körülmény, hogy a film sikamlós jelenetei teljesen kimerítik a cenzúraszabályzat idevonatkozó paragrafusai­ban lefektetett kritériumokat, a­ film nyilvá­nos előadásra alkalmatlan. Ugyanakkor a filmcímekkel is foglalkoztak. Kifogásolták, hogy a­ filmvállalatok dramaturgjai szellem­telen és erkölcstelenségeket sejtető címeket adnak a filmeknek. Elhatározták, hogy az ilyen esetekben, még ha a film nem is erkölcs­telen, a dm miatt nem engedélyezik annak nyilvános előadását. * (Filmet készíttetett a Nemzetek Szö­vetsége.) Londonból jelentik: Néhány nappal ezelőtt rendkívül érdekes filmet mutattak be az egyik londoni filmszín­­házban. A bemutatón a kormány összes tagjai megjelentek, valamint az angol hadsereg összes alakulatainak küldött­­séga A film tulajdonosa a Nemzetek Szövetsége. A film négy részből áll és a világháború eseményeit és a­z azzal járó következményeket dolgozza fel. A bemutatón óriási sikert aratott. Termé­szetesen antánt­mrát tendenciája, de vigyáztak, hogy ne sértsék meg a­ többi nemzetet sem. A hírek szerint a Nemze­tek Szövetsége a négyrészes filmet az egész világon mindenfelé bemutatja. * (Filmkiállítást rendeznek Kaliforniában.) Tudvalevő, hogy Kaliforniában van Amerika legtöbb filmgyára. A gyárak Kaliforniában a Los Angeles melletti Hollywoodban óriási filmtelepeket­ építettek fel. Ezeken a telepeken március tizenkettedikétől április elsejéig film­­kiállítást rendeznek, amelyen a filmtechnika legújabb vívmányait mutatják be. Ugyanak­kor bemutatják a világhírű filmek monumen­tális díszleteinek miniatűr modelljeit is. A filmkiállítás iránt olyan érdeklődés nyilvánul meg, hogy Newyorkból különvonatokon men­nek Hollywoodba az érdeklődőik. ingyen vüstnt «Hermes» ált. kereskedelmi r.-k-nál, Magyar­­utca 3., mivel pénzét visszakapja a nálunk vásárolt árukban. — Egyszeri vételnél erről meggyőződhet Kedvező fizetési feltételei­ mellett is vásárolhat! Raktáron levő áruink fátyol-, flór- és selyemharisnyák, gyermek- és réi­­ kötött kabátok, női fehér nemffiek vásznak, diffonok, férfi és női­­ szövetek.

Next