Uj Nemzedék, 1927. április (9. évfolyam, 77-96. szám)

1927-04-28 / 95. szám

8 Ui Nemzedék Csütörtök­, 1927 április 28. A világ 2 legnagyobb filmje: ARANYLÁZ és NJU CHARLIE CHAPLIN, EMIL JANNINGS, ELISABETH BERGNER, CONRAD VEI­DT , csütörtöktől RADIUS ROYAL APOLLO vagy az általa, agyonbecézett Nyugat kö­vetett. Ha volt jobboldalom hűvösség és ellenszenv a baloldali irodalommal szem­ben, ez sohasem személyeknek járt ki, ha­nem annak a szabadkőműves irányzat­nak, amelynek előretolt irodalmi őrse ügyén a Nyugat volt s amely meghamisí­totta, és idegenné tette a túlsó oldalon a magyar irodalmi szellemet, notve állás­foglalása és a vállán dicsekvése csak azt jelenti, hogy igenis nagyon mély a sza­kadék a két irodalmi irány között s hogy a közeledés nagyon nehéz lesz, mert nem emberekről van szó, hanem olyan tűz és viz irányokról, amelyeket egyesíteni azért nem lehet, mert egyszerűen, elemileg le­hetetlenség. * (Käthe Dorsch tizennyolcezer arany­márkára pörli a Király Színházat.) Megemlé­keztünk arról tegnapi számunkban, hogy Krrchhe Dorsch társulatával a Király Színház lemondó értesítése ellenére is Budapestre ér­kezett s hogy a vendégszereplés körül a mű­vésznő és Lázár Ödön között nézeteltérés ke­letkezett. A művésznő már el is utazott Buda­pestről, de előbb ügyvédje útján pert indított a Király Színház ellen. Kaeth­e Dorsch nem­csak a tizenegyezer aranymárka penálét pörli a Király Színházon, hanem még hétezer aranymárkát is elmaradt haszon címén, tehát összese­n tizennyolcezer aranymárkát. Ennek a legújabb színházi pörnek van egy másik ol­dala is. A főváros vezetősége, nagyon helye­sen, nem engedélyezte Kaeth­e Dorsch ven­dégszereplését, ebből származott a pör. A pol­gármesteri hivatal, mielőtt a játszási enge­délyt megtagadta volna, megkérdezte a Szí­­n­észszövetséget, hogy a magyar színészek anyagi helyzetét tekintve, van-e, szükség a kül­földi művészek egyre erősebben terjedő invá­ziójára. A Színészszövetség természetesen úgy nyilat­kozott, hogy a­ sok külföldi vendégszereplés nem helyes, különösen akkor nem, hogy ha mindenféle külföldi vígjáték- és kabarétársu­latok akarják elvinni Budapest pénzét. Magunk részéről csak helyeselni tudjuk a színészszövet­­ség és a polgármesterállás foglalását, emléke­zünk arra, hogy bizonyos magyar turné kül­földi vendégszereplése éppen Bécsben akadt meg s már a viszonylagosság szempontjából sem volna érthető, hogy mi minden idegen színtársulatot keblünkre öleljünk, amikor a mieink már az első európai állomáson rossz fogadtatásra találnak. Ettől eltekintve csak úgy hemzseg az utca az állásnélküli magyar színészektől. Igazságtalan volna tehát, hogy amikor magyar művészek nélkülöznek és éhez­nek, Budapest egyre-másra tömje idegen szín­társulatok pénztárcáját. Hinni akarjuk, hogy a­ városháza továbbra is szolgálatot akar tenni a­ magyar színházi kultúrának és ezentúl is alaposan megrostálja a külföldiek vendégsze­replési engedélyeink kiadását. * (A Societa Polifonica Rom­an­a ma­gyarországi hangversenyei.) A Societa Polifonica Romana, amely Raffaelle Casi­­miri vezetésével hétfőn este mutatkozott be nagy sikerrel az Operabálban, tegnap Győrött, a székesegyházban adott hang­versenyt. A világhírű egyházi kórus ma este fél­ hét óraikor a Bazilikában énekel, ezután pedig vidéki turnéra indul. A vi­déki turné főbb állomásai: Békéscsaba, Szeged, Miskolc, Szombathely és Kapos­vár. * (A Magyar Iparművészet) legújabb számá­nak élén Lyka Károly Iskola és Ipar­művészet című tartalmas cikke áll, amelyben az író rá­mutat arra, hogy mit tehetne az iskola az ipar­művészeti ismeretek népszerűsítésére. Végh Gyula főigazgató az Iparművészeti Múzeum utolsó tíz évi tevékenységéről számol be. Ja­­schik Álmos Az ornamentika válságáról írt cikket, Kerrich Béla pedig a Szép kertről mond el érdekes tudnivalókat. A szép kiállítású, kö­zel százoldalas füzetet, amelyet Györgyi Kál­mán szerkeszt, a karcagi kultúrpalota,­­ismer­tetéséről szóló cikk, a hazai és külföldi ipar­művészeti mozgalmaikat ismertető rendkívül gazdag rovatok, sok művészi kép, köztük Wäl­der Gyula tanár Tisza István gróf márvány­­emléktáblájának reprodukciója és két-két kivá­lóan sikerült színes melléklet egészítik ki. * (A szentesi Országos Népvándorlási Múzeum jubileumi ünnepségei.) A vi­lághíres szentesi Országos Népvándorlási Múzeum alapításának 30 esztendős for­dulóját június elején országos ünnepsé­gek keretében fogják Szentesen megünne­pelni. Az ünnepség első része a m­úzeum­­­egyesület jubiláns díszközgyűlése lesz és ezen Klebelsberg Kunó gróf kultuszmi­niszter elnököl és jelen lesz Hómon Bá­lint, a Nemzeti Múzeum főigazgatója, a vidéki múzeumok több igazgatói, a tu­dományos és írói egyesületek képviseleté­ben Pekár Gyula és az összes budapesti napilapok kiküldöttei. A díszközgyűlés ünnepelni fogja a múzeum megalapítóját és jelenlegi nagyhírű igazgatóját, Csal­­lány Gábort ugyancsak 30 éves működése alkalmából. Az ünnepség második része este a szen­tesi színházban lesz, ahol Pekár Gyula ünnepi megnyitót és üdvözlő beszédet mond, utána Csallány Gábor visszaemlé­kezéseit olvassa fel. Aztán felvinczi Ta­kács Zoltán múzeumigazgató és Radnay Oszkár író olvassák fel archeológiai ta­nulmányaikat. Ezt művészel­őad­ás követi és azon fellépnek: Abonyi Géza, a Nem­zeti Színház tagja, Kály Mária zongora­­művésznő, Kőszegi Teréz operaénekesnő, a Városi Színház operaszubrett-priam­­donnája, Gáspár Jenő író, a Petőfi Tár­saság titkára, felvinczi Takács Alice he­­gedűművésznő és a szentesi Filharmóniai Társaság. * (Raicseff Péter a Rigolettóban.) Tegnap este Raicseff Péter, a szófiai Nem­zeti Színház tagja, a széphangú bolgár tenorista a Rigolettóból a mantuai her­ceget énekelte az Operaházban. Lírai tenorja mindjárt a herceg belépőjében megfogta a közönséget, úgy hogy egész este melegen ünnepelték a vendég teno­­rist­át. A magyarok közül Sándor Erzsi­nek (Gilda), Palló Imrének (R­igoletto) és Székely Mihálynak volt nagy sikere. * (Rövid művészi hírek.) A Kubáni-kozák kórus április huszonkilencedikén, este félki­­lenc órakor a Vigadóban megismétli múltkori hangversenyét. A Király Színjház április harmincadikán este féltizenegy órai kezdettel kabaréelőadást rendez. Fellép Kosáry Em­my, Somogyi Nusi, Törzs Jenő, Rátkai Márton, Boros Géza, Dé­nes Oszkár, Radó Sándor, Pethes Sándor és Dénes György. A Magyar Színház legközelebbi újdonságá­ban, a Hazafiban a főbb szerepeket a követ­kező híresebb művészeknek osztották ki: Csor­­tos Gyu­la, Törzs Jenő, Som­lay Artur és Si­­monyi Mária. Salamon Géza egy hónapos vidéki turnéra indul társulatával. A turnén részt vesz Orsolya Erzsébet, a Vígszínház művésznője és Horváth Éva, a Belvárosi Színház volt tagja is. A ván­dortársulat bejárja a Dunántúlt és az Alföldet. Vasárnap indul és első állomása Eger lesz. A római énekkar az Operában hétfőn adott hang­versenyét ma este fél 7 órakor a lipótvárosi Bazilikában megismétli Népszerű helyárak! Jegyek 208 P.-ig Rózsavölgyinél és Pfeiffernél. Az én házam az én váram és erősségem, mondja az anroll A kriminalstai fsztika megdöbbentő számai igazolják, ho­gy mennyire indokolt napjainkban a Mtees-’oift elem b­iztosíts! Forduljon teljes bizalommal a K­özpont! St­­t­gíuális R.-T. Biztosítási Ositorgilház A Gazdák Biztositó Szövetkezete Országos Főképviselete Budapest, IX., Üllői út 1., félemelet. — J. 99—56, J. 99—57, J. 99—58. Előnyös díjszabás, kedvező fizetési feltételek, díjtalan­­Felvilágosítás Kérjen ajánlatot ! LOH CHARE!) & BUSTER KEATON (Aki a pofonokat kapja) (A navigátor) Csütörtöktől kezdve A JP* JRIL TIX mű­során. A SZÍNHÁZAK HÍREI: A bécsi és némeet operett színészet reprezentánsai Praeger Miksa művészi vezetése mellett május 6-ától p­éntektől kezdve 6 estén keresztül a Király Színházban tartana­k előadást. Az előadásokon részt vesznek: Kartusch Lujza, Margarete Suchi, Mici Percival, Rosa Máté, Hilde Schulz, Erik Wirt, Glawatsch, Nestel­berger, Eger, Zeschka, Steiner, Holle, Mar­­tina. Színre kerül a vendégjáték alatt pénte­ken, május 6-án fél 8 órakor Kálmán Imre Marien grófnője, szombaton, 7-én Johann Strauss Wiener Blut-ja, vasárnap, 6-án este Schubert Dreimaederlhaus-ra, hétfőn, 9-én Wiener Blut, kedden, 10-é­n megismétlik a Dreimaederlhaus előadását és szerdán, 11-én a Mórica grófnő­t. Olyan előadásban lesz módja a közönségnek ezeket a darab­okait látni, ame­lyek világhírűek. Jegy az összes előadásokra már váltható a Király Színház pénztáránál és a színlapon jelzett jegyirodákban. A Zebra Főpróbája: Péntek délelőtt fél 11 órakor Premierje: Péntek este 9 órakor. A Fővárosi Operettszínház pénteken, április 29-én, este 9 órakor mutatja be Armont és Nancy 3 felvonásos bohózatát, A Zebrát. Ez a darab az utóbbi évek legnagyobb, legmulatsá­­gosabb, legnépszerűbb párisi bohózatsikere, amelyen mulatott nemcsak Paris, de London, Bécs, Berlin, Róma, Varsó az összes európai fővárosok közönsége is. A ZEBRA az a darab, amely mindenütt csak tetszett és sehol száz előadásnál kevesebbet nem csinált. A Fővárosi Operettszínház A Zebrából a be­mutató napján, pénteken, d. e. fél 11 órakor tart nyilvános főpróbát, amelyre jegyeiket az illetékesek a színház gazdasági hivatalában válthatják ki csütörtökön délelőtt 16—2 óráig és délután 5—8 óráig. A­ MAI-MŰS©£ OPERAHÁZ: Május királynője, Pioretto fá­­tyola, Gianni Sehicci (Pataky Kálmán vend­égfelléptével, hét óra). NEMZETI SZÍNHÁZ: A nyúl a bokorban (hét óra). KAMARASZÍNHÁZ: Igazgyöngy (fél nyolc). VÍGSZÍNHÁZ: Az ezüst kazetta (fél nyolc). MAGYAR SZÍNHÁZ: Csókról csókra (fél nyolc). BELVÁROSI SZÍNHÁZ: Az ügyvéd és a férje (nyolc). VÁROSI SZÍNHÁZ: Az e­rdési leány (fél nyolc). KIRÁLY SZÍNHÁZ: Csérdaskirálynő (fél nyolc). FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHIÁZ: Bohózat egy paris szállodában ( kilenc óra). ANDRÁSSY­ ÚTI SZÍNHÁZ: Az utolsó lord, stb. (Biller Irén és Csortos Gyula vendég­játéka( fél kilenc). TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD: Nagy Endre és Salamon Béla kabaréja (fél kilenc). ROYAL ORFEUM: Varieté- és kabaré-műsor (nyolc óra). ­OZGÓKÉPSZINÍIÁI A magyar filmszakma Üdvözlő feliratban kérte a miniszterelnököt a filmipar fellendítésére — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Részletesen jelentette az Uj Nemzedék, hogy Bethlen István gróf miniszterel­­nö­k Rómában az olasz-magyar szerző­déssel kapcsolatosan tárgyal az ol­a­sz­,n­agyar filmkérdésről is. A miniszterel­nök megállapodott Róma volt kormány­zójával, Cremonesi szenátorral, aki je­lenleg az olasz állami filmgyárnak a vezetője, hogy az olasz és magyar fil­meket kölcsönösen kicserélik. A szená­tor a tárgyalásokkor kijelentette, hogy nagyjelentőségűnek látja az olasz-ma­gyar filmkapcsolatot s reméli, hogy Ma­gyarországon minél hamarabb megalakul olasz mintára a magyar állami­­ film­gyár, amely az olaszokéhoz hasonló kul­­turműködést fog kifejteni. Bethlen István gróf olaszországi úíjá­val kapcsolatosan a mozisok egyesülete felirattal fordult a miniszterelnökhöz. A feliratban a mozisok többek között örö­müknek adtak kifejezést, hogy Bethlen István gróf a magyar kultúra egyik leg­fontosabb ágát, a filmkultúrát is támo­gatja. Örömmel fogadták, hogy a minisz­terelnök a­fiófia új lehetőségeket nyit meg a, teljesen dalért magyar filmszak­mának. A külföldi kapcsolatok létesítésé­vel sikerül megmenteni a magyar ■film­szakmát. A feliratot a következő szavak­kal fejezték be: „Nagyméltóságú minisz­terelnök úr! A jobb jövőbe vetett remény­ségünk Nagy méltóságod megnyilvánult gondoskodásából merít bizalmat és to­vábbi kitartást, biztosíték arra is, hogy a kultúrnemzetek minden áldozatot meg­hozó nagy versenyében tovább mélyíthet­jük azt a ro­konszenvet, becsülést, melyet éppen az elmúlt hónapokban, a párisi nemzetközi filmkongresszuson a magyar nemzet kiérdemelt. Az ország megzgókép­­szi­nházainak létsorsa kapcsolódik­­ egybe filmkultúránk reneszánszával s az ebben dolgozok ezrei várják Nagym­ el jóságod fáradhatatlan energiájának áldását.” A mozisok egyesülete ugyancsak fel­iratot intézett a Cremonesi szenátorhoz, az olasz Luce állami filmgyár elnökéhez is, Rómába. „A Magyar Mozgóképszínházak Orszá­gos Egyesülete — mondják — őszinte örömmel köszönti Önt, hogy Bethlen­­ Ist­ván gróf miniszterelnök urnál, Rómában való tartózkodása alatt, Olaszország és Magyarország filmipari együttműködése érdekében a kezdeményező lépést meg­tette, sikerre vezethető tárgyalást foly­tatott. Biztosíthatjuk szenátor urat, hogy az olasz filmművészet és filmipar kultú­rája a magyar mozgóképszínházakban mindenkor hirdetője lesz annak a szo­rosabbá tett rokonszenves barátságnak, amely az olasz és a magyar nemzet közös érdekeit kívánja és fogja szolgálni.” A magyar moziszaikma reméli, hogy a tárgyalások erd­ményeképen minél ha­marabb megindul a magyar filmipar fel­támadása. Az olasz állami fű­gyárhoz mi­sen­­r­tó magyar üzem végleges kiépítésé­­nek nincsenek komolyabb akadályai. MISS ARIZONA miniatűr revírje csillogó, változatos és eredeti, melynek nemcsak kiállítása hatásos, de nívós belső értékkel is bír. TÁNCOLÓ elefántok A ROYAL-ORFEUMBAN. Mintha a mesék ködéből bukkanna elő, olyan színes és érdekes a Royal-Orfeum májusi mű­sora, amelynek minden száma friss, üde, frap­páns és feltétlen szórakoztató. A pompás programból grandiózus erővel ivel ki Power világhódító dreeszura-száma. Táncoló, vívó, kaonal és a­ro­bata mutatványokat produkáló óriási n.­­gy elefánt jelenik meg a színnapon és a ha­latlanul okos álla ok egy mulatságos szkeccset játszanak onállóan. Power a newyorki Hyppodromme állandóan szerződtetett tagja és most csak vendégszerep­lésre jött Európába. — Lena, Jennie, Rozié, Julia — így hívják a hatalmas elefántokat — modern táncokat mutatnak be és „alakításuk" méltán nevezhető a két kontinens szenzációjá­nak. A­­CÉT DEVERS az akrobatika világsam­pkonjai bámulatos erőprodukcióikkal keltenek majd nagy feltűnést, Power kapitány világhódító idomitásai. — A két Bewers. — Miss Arizona miniatűr revü­je. — Fritchie. — Rott Sándor, a Kis Komédia igazgató-művészé­nek vendégszereplése. — Bemutató: vasárnap, május 1-én. A ragyogó műsornak színházi szenzációja Rótt Sándor és Bolt Ferenc. Apa és fia együtt Rótt Sándornak, a Kis Komédia igazgató-mű­vészének ez lesz az­­ első vendégszereplése ide­gen színpadon. A kitűnő művész egy pompás és mindvégig nagyszerű bohózat főszerepét­ játssza fiával együtt. A bohózat címe Rott és­ Rott, melyet Tábori Emil és Nótl Károly írtak erre az alkalomra. • Dénes Oszkár májusi műsora vidám, Sá­­­rossy Mihály és Czuppon Sári magán­számai nagy népszerűségre számíthatnak. FASTCNSE a bamba hzirzoga, a legve­szélyese&fe ma£a-wunyek­e& wwgzl Humoros könnyedséggel. A ka­cagás max.muma.

Next