Uj Nemzedék, 1927. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-01 / 98. szám

Az ejtöernyöugrás sikkasztás miatt „A köztisztviselők lakásai a legsötétebb és legkevésbé levegős helyeken találhatók..." A főváros megdöbbentő statisztikát adott ki a tisztviselő^ ^ lakásviszonyokról — Legrosszabb a katolikus, legjobb az izraelita tisztviselők helyzete ——— A köztisztviselők egyötödrésze egyszobás lakásban lakik — Az Uj Nemzedék tudósi tója tói. — ion az ciinSiQl£$ Egy billió kétszázötven milliárd ko­rona hasznos beruházásra szánt összeget szavazott meg tegnap a minisztertanács. Azért Írjuk ezt az összeget koronában, hogy a nagy számokra berendezett ma­gyar gondolkodás megközelítse a 100 mil­lió pengő jelentőségét és a beruházás ér­tékét. Ez az elhatározás megítélésünk szerint nagy lökést fog adni a magán- gazdasági élet szanálásának és remélhe­tőleg véget vet a munkanélküliségnek, amely egyébként az utolsó időkben csök­kenőben van és elvesztette katasztrofális jellegét. Nem habozunk kimondani, hogy mi a munkanélküliség megszüntetése te­kintetében nemcsak a szorosan vett kézi munkások foglalkoztatása terén várunk eredményt-, hanem jótékony hatást vá­runk amaz értelmiségi rétegek tekinteté­ben is, amelyek foglalkozás nélkül vív­ják a mindennapi kenyérért szomorú óletküzidelműiket. Magántisztviselők, mér­nökök, végzett diplomás emberek serege juthat kenyérhez a beruházások körül. Ebből a szempontból kívánatosnak kel­lene tartanunk, hogy a kormány ne csak az ripari és mezőgazdasági munkanélkü­liek sorsát, hanem a munkanélküli értel­miség szörnyű nyomorát is tartsa szem előtt. A beruházási program főbb vona­laiban bizonyára készen van. A pro­gramot a pénzügyminiszter a húsvéti szünidő alatt állította össze az egyes minisztériumok szükségletei szerint^ s fel kell tennünk, hogy olyan munkála­tokról is van szó, aiiielyek biztosíthatják a munkanélküli értelmiség kenyerét. Ebből a szempontból is üdvözölnünk kell a több, mint egybillió,; beruházási programot. S tehetjük ezt annál inkább, rheri u pénzű «Tinin «•’der IX. jelentése, amelyet az államháztartás nyolc hónapi gazdálkodásáról adott ki, a gazdaság’ élet javulása mellett bizonyít s adatai sok tekintetben megnyugtatók. Nem kell te­hát attól■ tartanunk, hogy a 100 millió pengős beruházás költségei megingatják a nehezen elért egyensúlyt. Ellenkezőleg: a beruházások uj pénzt, visznek be a ter­melés el ernyedt vérereibe, az uj erők uj munkára serkentenek s megerősítik az ádófizetéssel nagyon megterhelt emberek helyzetét. A pénzügyi gazdálkodásban nem feltétlenül a sok adó a baj. hanem az a baj. amikor az adófizető nem bírja cl, csökkenő termelése és kimerülése miatt, az adót. Az a pénzügyi politika, amely csak kiszivattyúzza a zsebekből a pénzt, az adófizetési teljesítőképességet elsor­vasztja, a fejlődés útját elvágja és az államháztartás bevételeinek csatornáit el­dugaszolja. A helyes politika: erősíteni az adófizetők helyzeti energiáját, mert minél nagyobb a termelés, minél több az adófizetőképes állampolgár, minél eleve­nebb a munka, annál biztosabb az. adófize­tés és annál zavartalanabbal sáfárkodhat, a nemzet értékeh-el, a pénzügyi politika. Bizonyos az is, hogy az adófizetést tr/- hajtani nem szabad. A háború előtt lezaj­lott évtizedekben aggasztó dolog lett volna a pénzügyminiszter jelentésének az az adata, hogy az 1926—27. költségvetési év első nyolc hónapjának bevételi több lete 84.5 millió pengő, ami azt jelenti, hogy nyolc hónap alatt csaknem egy bil­lióval haladták túl a bevételek a kiadá­sokat. Ez a túladóztatást, az illetékek, vá­mok és jövedékek tuljö vedel mezesét je­lentette volna. A mostani helyzet azonban más. Az államnak olyan feladatai van­nak. amelyeket a háború előtti idők nem ismertek. Most nem lehet folyó kiadáso­kat kölcsönökből fedezni, nem lehet a be­ruházásokkal évtizedekig várakozni, nem lehet a lerongyolt és alig talpra állt ál­lami üzemeket fejlesztés nélkül hagyni, nem lehet az állammal szentben emelt jo­gos igényeket egy gesztussal az útból félreá Mi tárai. A bevételi többletek amúgy is inkább csa.k látszólagosak s ha nem lennének meg, mérhetetlen erőfeszítéssel, a polgá rok teljesítőképességének igénybevételé­vel kellene előteremteni. Hová jutna ee az ország, ha a vasút, a posta fejlesztése megái tana, ha nem jutna pénz a karban­tartási, a fejlesztési munkálatokra s ha az állam kénytelen lenne leinteni azokat a jogos igényeket, amelyeket az állami alkalmazottak, munkások és nyugdíjasok emelnek? Hiszen e tekintetben még egy­általán nem ment el az állam addig a határig, ameddig elmenni lehet. Nagy örömmel és elégtétellel vesszük a 100 millió pengős beruházási program hírét. Majd amikor a program részletei­ben is ismeretes lesz. hozzá fogunk szólni még a kérdéshez. Most csak üdvözöljük az elhatározást, amelytől a gazdasági élet fellendülését, a nyomasztó helyzet enyhülését reméljük. IUycfairy Bajos dr., a székesfőváros Statisztikai Hivatalának igazgatója, a Statisztikai Értesítő mai számában a .köztisztviselők lakásviszonyai ró 1_ közöl rendkívül' érdekes adatokat. Hivatalos megállapítás szerint Budapesten az 1925 évben végrehajtott lakásstatisztikai fel­vétel 25.085 olyan lakást talál, melyben a családfő köztisztviselő volt. Ezekben a lakásokban 98.847 lakót találtak, ami a főváros lakosságának egytized részét je­lenti. A köztisztviselői lakások közül, azok­nak egyötöd ré sze egyszobás lakás volt. A kétszobás köztisztviselői lakások az összes kétszobás lakásoknak 39.8 százalé­kát jelentették, a háromszobás lakásokra a köztisztviselői lakásoknak egynegyed­része, a négyszobás lakásoknak pedig 10.8 százaléka esett, A négyszobánál nagyobb lakásokból a köztisztviselői karra alig 5.5 százalék esik és ezekben a köztisztvi­selőknek alig egy százaléka lakik. A köztisztviselői lakások közül az egy­szobás lakások túlnyomó része (81.3 szá­zaléka) nem volt fürdőszobával ■ felsze­relve. A kétszobás lakások közül már csaknem a fele résznek nem volt fürdő­szobája. A nagyobb lakásokban a fürdő­szoba mind általánosabb. A háromszo­bás lakások közül csupán 13.7, a négy- szobás lakások közül pedig 4.5 nélkülözte a fürdőszobát. A köztisztviselői lakások között a földszintéin fekvők, tehát a legsöté­tebb és a legkevésbbé levegős laká­sok fordulnak a leggyakrabban elő. A Statisztikai Értesítő ezután részle­tes adatokat közöl arról, hogy a bérhá­zak hányadik emeletén vannak a köz- tisztviselői lakások, majd kimutatja a lakássüriiség arányát. Részletes felsoro­lást közöl még azokról a lakásokról, amelyekben három-négy, illetően hat- tiz lakó lakik. A lakássiirüségi adatok szomorú fényt vetnek a köztisztviselők lakásviszonyaira, Érdeklődésre számíthatnak azok az adatok is, amelyek a konyha hiányát, vagy a feleskonyha használatát bizo­nyítják. Megdöbbentő a lakásstatisztikával kap­csolatos vallási megoszlás. Erre vonat­kozóan a hivatalos statisztikai értesítő a következőket mondja: — A lakásstatisztika szerint a köztiszt­viselők lakásaiban 16.119 esetben vallotta magát a családfő római katolikus vallá- snnak, 3356 esetben reformátusnak, 2007 esetben ág. ev.-nak, s 2544 esetben izraeli­tának. A római katolikus 'vallása családi« lakásviszonyai valamennyi vallásfe­lekezet közül határozottan a legked­vezőtlenebbnek látszanak Lakásaik közül 20.8 százalék volt egy­szobás, 39.8 százalék volt 2 szobás, 24.1 százalék volt 3 szobás, s 9.1 százalék volt 4 szobás. > ■ Csaknem ugyanolyan mértékben mos­tohák a református vallása családfők lakásai is. Lakásaik között ugyan a 3 szobás (26.9 százalék) s a 4 szobás (11.5 százalék) lakás- típus ugyan sűrűbben fordul elő, — aminthogy az 5 és többszobás lakások is, — de viszont az 1 szobás lakások aránya éppen ennél a vallásfelekezetnél legna­gyobb (21.6 százalék), jórészben annak kö­vetkeztében, hogy 2 szobás lakásokat ta­láltunk, a református vaJJásu családfők lakásai között ritkábban (37.1 százalék). Az izraelita vállású családfők lakás- viszonyai sokkal kedvezőbbek. Laká­saik között eg-ytizedrészmyi sincs (9 százalék) 1 szobás lakás, s ami még fontosabb, ennek ellenére a 2 szobás lakásaik aránya (42.4%) is csak lé­nyegtelenül több, mint a római kato­likusáéi és a refoirmátusnál. Viszont az izraelita köztisztviselők lakásai között csaknem egy harmadrésznyi Páris, április 30. A Petit Párisién jól értesült forrásból a kö­vetkező fantasztikusan hangzó jelentést közli: Az elmúlt napokban a párisi rendőrség a kom­munisták lakásaiban tartott házkutatások fo­lyamán 1500 tagot számláló nemzetközi anar­chista-bandát leplezett le. A banda többnyire spanyoiloklMl és olaszok­ból áll s a szervezkedés célja kifejezetten az volt, hogy a banda tagjai merényleteket kö­vessenek cl államfők és kormány elnökök ellen. Az anarchistaszervezet propagandairatokat is arányban (32.4%) adódnak 3 szobás lakások s 4 szobások is 11.4%-nyi arányban fordulnak elő. Az izraelita köztisztviselők kedvező la­kásviszonyaihoz csupán az ág. ev. köz- tisztviselők lakásviszonyai hasonlíthatók, noha az előbbiek jóságát ezek sem, éri/c el. Mert ba egyfelől 4 szobás lakást (14 szá­zalék) sűrűbben is látunk nálunk, viszont az 1 szobás lakások aránya majdnem két­szer akkora (16.4 százalék), mint az izrae­litáknál s az utóbbiaknál annyira jelleg­zetesen feltűnt 3 szobás lakások arány- száma is 22.7 százalékra zsugorodik ■vissza.“ A köztisztviselői háztartások helyzetét éppenséggel nem 'valami jószinben tünteti fel az, hogy c háztartások csaknem pon­tosan kétharmad részében (65.7 százalék) cselédre egyáltalán réem tellett. Ezután következik a háztartási alkalmazottak pontos statisztikája, majd az ismertetés igy fejeződik be: E számok mind azt iga­zolják. hogy a köztisztviselői kar hely­zete egyáltalában nem rózsás s leredukált fizetése és lakpénze távolról sem elégsé­ges ahhoz, hogy lakásigényét a modern egészséges és kényelmes lakásnak megfe­lelően elégíthesse ki. terjesztett s tagjait olymódon fegyverezte fői, hogy a fegyverekhez szükséges pénzösszegeket betörések utján teremtette elő. A lap szerint az anarchisták Parisban és környékén nem ke­vesebb, mint 160 betörést követtek el. Paris egyik külvárosában a banda megbízásából 3200 bombát készítettek, amelyből a rendőrség eddig csupán 600 bombát foglalt le. Az anarchisták — akik egyébként egytől-* egyig többszörösen büntetett előéletüek. — a kommunistákkal karöltve tevékenykedtek. Aj folyamatban levő nyomozásról a rendőrség egyelőre, nem ad ki hivatalos jelentést. JEszerötsssás tagú anarchista btínssövetlíesetet le a párisi Ász államfők, kiirtására késszüllek — BUn- tanyájukon 600 bombái foglaltak le — Az Uj Nemzedék tudósitójától. — • 4 ' Ära, ÍO miVVi Clgftsstést árt Egy MM Blirwr 1W —— MM MM ÜÍÉTWKM / Szerkesztésé* és Mmdéhl. kért 3 ne»*6 *» fillér, PjflS 11ÍS fetOfsl «MMt hKÉI Üifl JUkT SPB^V/ vetali V., Honved-u. 10. «„.dévr. »pe«,Sé° H gif 111 ni Q-n J-, IQ, ir-üim-J rnrp _ —„Bl fillér. Egy«. ár. 11^ HfflBhtBB .rfgSg&K MBMjgtlT UBS JBT hivatalok: Vili., Rákóczi, helyben, vidéken és ««88 gg§§jg fSlfS «MPMBi Hg^r nt 1. Tel., J. 136-06, Teréz­»ályaudvaron 10 fii. MÜ» Jggg|$ IM «EflagsBW. BPS SMsmlxSStá kBrnt 62. Telefon, 121-41. lér.- Hirdetések mii. SfisKUfí Bflém WSg Hj%8H fgffg ggSSÜmMiI., Országházi. 1*. Tel.« Ilméterea díjszabás íf rmr*i eÍ&M rajai rf TKmflt, 123-65. II.,Batthyány-tér 6. szerint. •>•>•> jg|||| MÍ8h BSÜ füg Ppf «• * Telefoni 119-22. •* IX. évfolyam 98. (2241.) sszám + Vasárnap ♦ Budapest, 1927 május 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék