Uj Nemzedék, 1927. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-01 / 123. szám

Szerda, 1927 Június 1. Uj Nemzedék Jókai-regényt olvasva ma éjjel meghalt Ferenczi Zoltán az Akadémia főkönyvtárosa Temetése csütörtökön délután négy órakor lesz az Akadémia előcsarnokából — Az Új nemzedék tudósítójától. — A halál, amely utóbb időben annyi nagy magyar értéket szólított el körünkből, ma éj­jel több hónapi szenvedés után elragadta kö­rünkből Ferenczi Zoltánt, az Akadémia fő­könyvtárosát, több irodalmi társaságunk tag­ját, a Petőfi Társaság alelnökét, a kiváló tudóst és írót s a magyarországi Petőfi-iroda­­lom le­ghivat­ottabb ismerőjét. Az ősz tudós, akinek hetvenedik születésnapját ősszel akarta megünnepelni a Petőfi Társaság, húsvét táj­ban kezdett betegeskedni. Meghalt, ágyba fe­küdt és ekkor hatalmasodott el rajta az a betegség, amely most halálát okozta, a szívbu­­rok-elmeszesedés. Orvosai gondos kezeléssel so­kat enyhítettek állapotán, úgy hogy az utóbbi hetekben már egészen jókedvű volt az öreg úr, akit szeretetreméltó modoráért mindenki csak Zoltán bácsiként ismert. Érdeklődött hivatalos ügyei iránt és látogatókat fogadott. Ezelőtt három héttel érkezett haza külföld­ről leánya, Ferenczi Sári, hogy állandóan a beteg mellett legyen. Tegnap este még jóked­vűen elbeszélgetett Ferenczi Zoltán hozzátar­tozóival, barátaival és még könyvet is kért, Jókai egyik regényét és olvasgatni kezdett. Az olvasás belenyúlt a késő éjszakába s kö­rülbelül egy óra, félkettő tájban vette észre környezete, hogy a beteg erősen nyugtalanko­dik, majd hörgést hallottak a szobájából és amire segítségére siethettek volna, a hetven­éves Ferenczi Zoltán már meghalt. A halál híre gyorsan elterjedt a fővárosban, ahol mű­vészi, tudományos és irodalmi körökben na­gyon szerették a kedves­ modorú, öregurat. Az Akadémia, amelynek egyik főtisztviselője volt, ma reggel már kitűzte a gyászlobogót. Ferenczi Zoltán 1857 október hetedikén szüle­tett a kolozsmegyei Borsán. Iskoláit a kolozs­vári kollégiumban végezte, egyetemre is Ko­lozsvárott járt. 1879-ben szerezte meg a bölcsé­­szet doktori és tanári oklevelet. 1881-ben már magántanár a kolozsvári egyetemen, ahol fő­leg az ujabbkori magyar irodalomtörténetiből tartott előadásokat. 1880-tól 1890-ig a kolozs­vári polgári fiú­iskola tanára és igazgatója volt. 1884-ben az újonnan szervezett erdélyi­­ipari szakiskola igazgatója lett, majd a ko­lozsvári egyetem könyvtárának igazgatója. Irodalmi munkásságát is Kolozsváron kezdte meg, ahol mint az Erdélyi Irodalmi Társaság titkára igen nagy szolgálatot tett a magyar kultúrának. Főleg mint irodalomtörténész, esztétikus és színikritikus működött, irt pár színdarabot is, amelyeket a kolozsvári Nem­zeti Színház adott elő. Főbb munkái: A népies versalakok története műköltészetünkbe is, A ku­­rucz világ énekei, Észrevételek a magyar iro­dalomról, Báró Eötvös József, Petőfi, ismeret­len költményei, Petőfi naplója, Az erdélyi ma­gyar játékszín kezdete. Hosszú évtizedeket töl­tött el a Pelőd-irodalom kutatása terén s a Kisfaludy Társaság megbízásából ő írta meg Petőfi életrajzát két kötetben majd Petőfi Sán­dor c. munkáját és Petőfi és a szociaizmus. Ő volt a magyarországi Petőfi-kultusz egyik fő­­zá­szlóh­ordozó­ja s az ő nevéhez fűződik a Pe­tőfi Ház megszervezése is. Kolozsvárról elég későn került Budapestre s a budapesti egyetemen is hirdetett előadáso­kat. A Pázmány Péter tudományegyetem nyil­vános rendes tanára is volt, később pedig a budapesti egyetemi könyvtár igazgatójává ne­vezték ki. Mat műfordító is igen jeles volt, le­fordította Taine A görög művészet bölcsele­tét, nagyon sok tanulmánya és cikke jelent meg a L’Ra­kespeare-irodalomról, Goethe Faust­jával kapcsolatban s legutóbb pedig Darrieról írt tanulmányaival és a Vita Nuova lefordí­tásával aratott nagy sikert. Irodalmi mun­kásságáért irodalmi társaságaink többször ki­tüntették, tagja volt az Akadémiának, a Kis­faludy Társaságnak és alelnöke a Petőfi Tár­saságnak. Legutóbb mikor az Akadémia fő­könyvtárosi állása megüresedett, helyettes ál­lamtitkári ranggal a kormányzó őt nevezte ki főkönyvtárosnak. Temetése csütörtökön dél­után négy órakor lesz az Akadémia előcsarno­kából. Az értéktőzsde mai árfolyamai Irányzat: vontatott. Az üzleti tevékeny­ség a spekuláció tartózkodása miatt szűk kerete­k között mozgott s az érté­kek nagy része a nagyobb kínálat foly­tán olcsóbbodott. Az árlemorzsolódás azonban jelentéktelen volt. A hadiköl­­csönök piacán megélénkült a forgalom és ezzel kapcsolatosan az áremelkedés olyan hirtelen volt, hogy a jegyzéseket fel kellett függeszteni. BANKOK: Fabank (20) 20. Földhitelbank (93) 92. Magyar hit. (94.70) 93.50 92.80. Cseh bank (26) 26.50. Forgalmi bank (90) 87. Leszá­mítoló (99.50) 98.50. Általános Bank (23.50) 20.22. Nemzeti (204.20) 203 204. Kereske­delmi bank (124) 123. Atlantion (1.70) 1.70. TAKARÉKOK ÉS BIZTOSÍTÓK. Ált. takarék (98.50) 92.99. PestiH­azai (225) 226 225. Fonciére (115) 117. MALMOK: Concordia (0.68) 0.62 0.60. I. budapesti gm. (12.80) 12 12.30. Transdamubia (3.70) 3.80 3.70. BÁNYÁK ÉS TÉGLAGYÁRAK: Bauxit-trust (332) 321 316. Borsodi (12) 11.50 11. Szentlőrinci (53) 52. Kohó (52) 52. Drasche (37.50) 36 36.50. Ált. kőszénbánya (674) 660 655. Salgó (73.50) 71 70.80. Újlaki (48) 44. Urikányi (197) 194 191. Lelépés nélkül augusztus—októberi beköltözéssel újonnan épülő házban 2-3-4 szobás lakások kaphatók belterületen : Dr. Sebestyén házgondnoknál, V., Szent István-tér 15. 11., Bazil­kánál. Telefon: Teréz 157—71. (Ügynökök kizárva.) Bútor­hitel készpénzúrban. évtizedlet ót.­ közismert bútorbites­­osztályunkban hálószobák, ebedlók, m­iszobák legkedvezőbb azalcai feltételek ÉS tfS _ in. k I ** Keresskedelm­ mellett kaphatók jjSS W hí­r­z E Ea St., ezelőtt Balázs és Társa bútoráruháza, Vilmos császár-ot 43. a tíztisztviselőknek engedmény. Bródi vagon (4.50) 4.50. Corcin gép (0.12) 0.16. Gazd.­gép (16­0) 16.80. Fegyver (248) 245. Ganz Dán. (228) 224 220.50. Ganz vill. (178) 173 172. Kistarcsai (43.50) 43. Hofherr (21) 20. Mag (20) 20. Rimamurányi (132.80) 130.50. Schlick (96) 93.50 92. Vulkán (6.50) 7­6.80. CUKORGYÁRAK: Délcukor (127.50) 127.50, Magyar cukor (244) 238—235, Georgia (21.10) 20.80—20.30, Mező­hegyesi (78) 76, Stummer (89.50) 91. KÖZLEKEDÉSI VÁLLALATOK: Búr (35-50) 35.50, Délivasut (16.30) 16—16.40, MFTR (22) 23, Levante (24.80) 24, Államvasut (31.80) 30.50, Tröszt (41.50) 45—44.30. TEXTILIPARI VÁLLALATOK: Gyapjúmosó (16.90) 16.50 16.30. Goldberger (92) 92 92.50. Juta (69) 68. Pamut (32.50) 33. VEGYIIPARI VÁLLALATOK: Chinoiu (28) 28 27.50. Danica (15.80) 15. Diana (98) 98. Spódium (34.50) 34.50. Hung, műtrágya (73) 73.50 74. Keleti-Murányi (91) 91. KÜLÖNFÉLE VÁLLALATOK: Bárdi (0.50) 0.50. Brassói (43.30) 41.50 42. Hangya (24.60) 24.60 24.80. őstermelő (73) 74. Német mezőgazdasági (85) 85.80. Vasutforgalmi (36.50) 36.50. Izzó (131) 128. Égisz (64) 61 Lu­kácsfürdő (1.74). Nasici (179) 180 178.50. Ofa (106.70) 104. Szlavóniai fa (2.80) 2.80. Athe­­ naeum (31.40) 31. Franklin (45.80) 46. Rigler (12) 12. Stephaneum (13.50) 13.50. Részvénysör (118.50) 119. Gschwindt (149.50) 148. Krausz szesz (11.70) 11.50. VASMŰVEK ÉS GÉPGYÁRAK. . (A losonci gimnázium segítőegyesületének kérése.) A losonci gimnázium párhuzamos osz­tályainak ifjúsági segítőegyesületében alakult választmány azzal a kéréssel fordul a gimná­zium egykori növendékeihez, hogy támogassák a segítőegyesületet nehéz helyzetében. A se­­gítőegyesület tő­kére a háború után a losonci két magyar pénzintézet összeomlása és a hadi­­kölcsönök elértéktelenedése miatt teljesen el­veszett, holott most sokkal nagyobb szükség van a magyar gyermekek támogatására, mint bármikor. Az adományokat bármelyik hazai pénzintézetnél be lehet fizetni, amely az ado­mányt átutalja Kotiss József, a magyar pár­huzamos osztályok igazgatójának címére a Dunabank részvénytársaság, vagy a Szlovák Általános Hitelbank Részvénytársaság losonci fiókjához. 3 Újabb terhelő vallomások Pap Flórián ellen Délután hirdetnek ítéletet a visegrádi gyilkos perében • Az Új nemzedék Az apagyilkos Pap Flórián bűnügyének tár­gyalását ma folytatta a pestvidéki törvényszék Szekér-tanácsa. Több tanút hallgattak ki, akik mindannyian terhelően vallottak Pap Flórián és anyja ellen. Kihallgatták Delakatze Mi­hály visegrádi esküdtet, aki elmondotta, h­o­gy az istálló oltása után a csendőrök azonnal val­­latóra fogták Pap Flóriánt, mert az istállóban talált holttesten mély vágást láttak. Először azt hitték, hogy öngyilkosság történt. Az egyik csendőr azonban észrevette, hogy a fiatal Pap Flórián nadrágja véres. Megkérdezték, hogy mitől véres a nadrág. A fiú erre azt mondotta, hogy előző nap csirkét ölt. Ha nem hiszik, kérdezzék meg anyját. Erre már idősebb Pap Flóriánná is kijött s a csend­őrök kérdésére ráhagyta, hogy csakugyan csir­két ölt a fiú. A keresztkérdések súlya alatt azonban a fiú megzavarodott és beismerte, hogy ő ölte meg apját. Az asszony még ekkor tudósítójától­ ő is tagadta, hogy tudott volna a gyilkossági tervről. Csak az orvosszakértőik és a vizsgáló­bíró faggatására ismerte be, hogy előre tudott a gyilkosságról. Gyulai Elemér dr., a pestvidéki törvényszék szakértője volt a következő tanú. Elmondotta, hogy ott volt az istállóban az anya és fia szembesítésekor. A fiú szemébe mondotta any­jának, hogy tudott a gyilkosságról. Az­ asz­­szony így válaszolt: — Ha már a fiam megmondta, hát igaz. Kihallgatták még Manczár Kálmán dr. tör­vényszéki orvosszakértőt, majd több tanút. Mindanyiunknál azt kutatta a bíróság, hogy Pap Flóriánná tudott-e előzően a gyilkosság­ról és milyen ember volt az ura. Délután foly­­tatják a tárgyalást. Ekkor a védő- és vádbe­­szédeket tartják meg. Értesülésünk szerint még ma délután kihirdetik az ítéletet. Stern Jenőt, az Esztergomvidéki Gazdasági és Kereskedelmi Részvény­­társaság igazgatóját őrizetbe vették Az Esztergomvidéki fószeröttetésben volt Frischeld Sándorral — As­zi Nemzedék tudósítójától. —­ ­— A klinikai szállítási panamáik ügyében megindult nyomozás egyre nagyobb hul­lámokat ver. Az ügyészség fogházába át­szállított gyanúsítottakon kívül a tegnap újból megindult nyomozás eredménye­képpen mára ismét egy őrizetes gyanúsítottja van a­ nyomozásnak: Stern Jenő, az Esz­­tergomvidéki Gazdasági és Kereske­delmi Részvénytársaság igazgatója. Az Új Nemzedék tegnapi számában megírtuk, hogy a rendőrség hétfőn korán reggel beidézte Stern Jenőt a fő­kapi­tányságra, ahol Bart­ha Gyula rendőrta­­nácsos azonnal megkezdte kihallgatását. Ez a kihallgatás egész délelőtt, majd rö­vid ebédidő megszakítással egész késő estig tartott. Este nyolc óra volt, amikor Bartha Gyula a kihallgatást befejezte. A kihallgatás során Stern Jenő vallomásáról­ több, mint harminc gépelt oldalas jegyzőköny­vet vettek fel. Stern vallomásában részletesen kiter­jeszkedik az Esztergomvidéki Gazdasági és Kereskedelmi R. T.-nak a klinikákkal való összeköttetésének minden részletére. Stern vallomás áriaik az a legfontosabb része, amely arra vonatkozik, hogy kik voltak a protektorok akkor, amikor a klinikai szállítást rájuk bízták, holott sem bányájuk, sem szénraktáruk nem volt. Továbbá, hogy kiket részesített a részvénytársasság kisebb-nagyo­bb aj­án­dákokban, azért, hogy a rossz minőségű szén­­szállítását elnézzék. Stern erre vo­natkozóan minden felvilágosítást meg­tagad. Elismerte ugyan, hogy voltak ki­­sebb-nagyobb ajándékozások, de — sze­rinte — azok a „szokásos“ ajándékozáso­kat nem lépték túl és nem tekinthetők megvesztegetésnek. Tegnap este nyolc órára ért véget a Stern kihallgatása. Stern Jenő ekkor a fogashoz lépett, felhúzta kabátját, kezelve vette kalapját és el akart búcsúzni a ta­nácsostól. — Tessék maradni, igazgató úr, még nem biztos, hogy eltávozhat. Azután Bartha Gyula rendőrtanácsos elment Marinovich Jenő főkapitányhoz referálni. Egy félóra múlva tért vissza szobájába, ahol két detektív társaságá­ban maradt Stern Jenő. — Közölnöm kell Önnel — szólott az idegesen várakozó Stern Jenőhöz,­­ hogy nem hagyhatja el a rendőrség épületét, kénytelen vagyok ma éjszakára őri­zetbe venni. Stern sápadtan fogadta a tanácsos kije­lentését, majd engedélyt kért, hogy m­eg­­vacsorázhassék és néhány toalettcikket magához vehessen. Erre meg is kapta az enged­elmet. Hazatért két detektív kísére­tében lakására, ahol megvacsorázott, ma­gához vette a szükséges iratait. Féltizen­egy óra tájiban érkezett vissza és egy ta­padón ülve töltötte a detektívszobában az éjszakát. Ma korán reggel ismét Stern Jenő ki­hallgatásával kezdte meg munkáját Bartha Gyula rendőrtanácsos. A ma dél­előtti kihallgatások során a tanácsos az Esztergomvidéki Gazdasági és Kereske­delmi Részvénytársaság keletkezésének és működésének egész történetét akarja összeállítani. Megállapították, hogy az E­sztergomvidéki a Váci­ út 76.b. szám alatt igen ezüsk keretek között, néhány alkalmazottal alakult meg és azóta sem bővítette kereteit. Rendkívül érdekes az hogy a vállalat összeköttetésben állott Frischfeld Tivadarral, akit — mint ismeretes — a rendőrség a piana-m­aügyben letartóztatott és jelenleg is a Markó-utcai fogház lakója. Frisch­feld Tivadarnak Vilmos császár-itt negy­venhat szám alatt volt hivatalos helyi­sége. Ez a helyiség úgy szerepelt, mint az Esztergomvidéki Gazdasági és Keres­kedelmi B­­t. véres irodája. Valószínű te­hát, ho­gy Frischfeld Tivadar volt az esztergomvidéki protektora a szállítások elnyerésénél. Stern vallomásának ennél a részénél délelőtt tizenegy óra után Bartha Gyula rendőrtanácsos megszakította a kihallga­tást és intézkedett Frischfeld vallomási jegyzőkönyveinek beszerzéséről. Valószí­nűnek látszik,, hogy Frisch­feldet átszál­lítják a Markó-utcából a főkapitányságra, hogy tisztázzák az Esztergomi-vidékivel való összeköttetését. Az Esztergomvidéki Kőszénbán­yya, R.-t, amely a Salgótarjániba már régebben be­olvadt, az Esztergomvidéki Gazdasági és Kereskedelmi Részvénytársasággal sem­minemű összeköttetésben nem állott, így tehát azok a hírek, amelyek arról terjed­tek el, hogy a rendőrség az Esztergom­vidéki ellen is kiterjeszti a nyomozást, tévedésen alapulnak. Siegescu József egyetemi tanár, mint ismeretes, beadványt intézett az ügyész­séghez, a klinikai szállítási ügy megvilá­gítása érdekében. Siegescsiak tanú gyanánt való meg­hallgatása tegnap nem történt meg és ma sem került erre sor. . (Német autóturisták érkeznek hol­nap Budapestre.) Huszonhárom stutt­garti nagyiparos, ismert sportember, nyolc autóval, turistaútjuk során hol­nap délelőtt Budapestre érkezik. Négy napig maradnak a magyar fővárosban és ezalatt megtekintik a nevezetessége­ket. Június ötödikén délelőtt folytatják tovább útjukat Jugoszláviába. A Retek Szilárd­ utca és József­ utca sarkán levő Im­inÉr­nit átvettem és június 1-én 6 órakor ünnepélyesen megnyitom. Polgári árak. Magyar konyha. Kitűnő tarborok. Menürendszer Havi előfizetés Szives támogatást kér Liefel József veszdéstös a Posch-étterem v. főpincére min­i Imii ■ írji i iin iniim mii ihiiibiiim

Next