Uj Nemzedék, 1927. július (9. évfolyam, 146-172. szám)
1927-07-10 / 154. szám
Vasárnap, 1927 Július 19. Uj Nemzedék Tanyabizottsággal, telefonnal, térképpel$2(vi$elö-kSrcnd€lls^€hhel emelik a tanpvilág életszínvonalát — Az Új Nemzetiék tudósítójától. — Az ország lakosságának ötödrészét érdekeli a legközelebbről Scitovszky Béla belügyminiszter új rendelete, amely a jövő héten jelenik meg a magyar tanyavilág közigazgatásának a megjavításáról. Az évtizedek óta megoldásra, váró kérdés kiterjedt anyagát Vadnay Tibor h. államtitkár dolgozta fel, a szakember hozzáértésével és igazi szociális érzékekel. A rendelet fő célja az, hogy a hatóságot közelebb vigye a tanyai lakossághoz. Mindenütt a helyi viszonyokhoz kell mérni a szükséges intézkedéseket, hiszen a hatmillió hold területen szétszórt másfélmillió színmagyar lakosság életviszonyai mindenütt máskép alakulnak. Nyomatékosan figyelmezteti a belügyminiszter az önkormányzati testületeket, hogy az esetleges áldozatoktól sem szabad visszariadni, mert nem lehet továbbra is a mai viszonyok között, hagyni az elhagyatott tanyavilágiban sínylődő magyar testvéreinket. Részletesen szabályozza, a rendelet, a tanyáik önálló községgé alakítását, amit ezentúl nem akadályozhatnak meg az anyavárosok vagy anyaközségek önző anyagi érdekből. A sűrűbben lakott tanyákon tisztviselő kirendeltséget szerveznek. A kirendeltség munkája kiterjed az adókezelésre, az anyai könyvezelésre, bíráskodásra kisebb ügyekben és hasonló dolgokra. Ahol ilyen kirendeltség szervezése korai lenne, pusztabirót vagy tanyai esküdtet kell állítani, aki a kisebb közigazgatási ügyek elintézésére alkalmas. Itt bekapcsolják a tanyai tanítókat is. Mindenütt a tanyai lakosság érdekében kell végrehajtani a szükséges közigazgatási területi változtatást. A szétszórt ésritkább lakosságú tanyákon meghatározott, időközökben körutat kell tenniük a főszolgabíróknak a gazdaságii felügyelők és a többi szakemberek kíséretében, hogy tudomást szerezzenek a lakosság panaszairól és rögtön intézkedhessenek. Tömegesebb rendőri bíráskodási ügyekben a tanyák helyszínein kell megtartani a tárgyalást. Tökéletesítik a tanyai közbiztonsági szolgálatot is. A városok és községek költségvetéseiben gondoskodni kell a tanyai igazgatás megjavításával járó kiadásokról. Rendezik a hatósági iratok kézesítését is és a tanyai építkezést könnyebbé, jobbá teszik. Igen fontos rendelkezés a tanyaközpontok és a szervezendő tisztviselőkirendeltségek telefonnal való ellátása. A tanyai tűzoltóság megszervezése, a tanyai gazdakörök támogatása szintén szerepel a rendeletben. Az illetékes törvényhatóságoknak mindenütt gondoskodniuk kell arról, hogy a temetés a tanyákon ezentúl ne történjék oly nagy költséggel és a kegyeletes érzés megsértésével. Szabatos és részletes tanyatérkép készítésére is utasítást ad a rendelet. A rendeletben nem érintett, de a helyi viszonyok szerint esetről-esetre felmerülő bajok és panaszok ügyében haladéktalan előterjesztést kér a belügyminiszter. Végül tanyabizottság felállítására szólítja föl a törvényhatóságokat. A bizottság szívén viselné a tanyák népének ügyes-bajos dolgát. A belügyminiszter nem készít egyelőre, új tanyai törvényt, erre csak akkor kerülne sor, ha a rendelet gyakorlati keresztülvitelében nem tapasztalna kellő érdeklődést és készséget a törvényhatóságok részéről. Scitovszky belügyminiszter és Vadnayállamtitkár a leghelyesebb intencióval fogtak hozzá a kérdés rendezéséhez és most már csak a törvényhatóságokon múlik, hogy valóban történik-e valami a romalakosság életszínvonalának az emeléséért. Soketer kilométert találhatnak az ászók magyar gumival — Az Új Nemzedék tudósítójától — Ismeretes a „Budapest Székesfővárosi Engedélyezési Tanács“-nak az a rendelkezése, amelynek értelmében az autófuvarozási engedélyeket csak oly feltétel alatt adják ki, hogyha az erre jogosult magyar gyártmányú kocsit és magyar gyártmányú autóalkatrészeket használ. Nagyon sokan, mielőtt az autórendszámokat, megkapták volna, már jó előre megvásárolták külföldi kocsijukat és ez a magyarázata, hogy a minisztériumnak azután a legutóbb kötött francia kereskedelmi szerződés értelmében engedélyeznie kellett a külföldi közüzemi autók forgalomba állítását. Az egyes külföldi autópneumatik-képviseletek már kezdettől fogva nem jó szemmel nézték az illetékesek rendelkezését. Többször fordultak panasszal a kereskedelmi miniszterhez a magyar Cordatic-gmil előnyben részesítése miatt. Többek között azt is hangoztatják, hogy a magyar autógumikat nem lehet a külföldi kocsikra felszerelni. Mondanunk sem kell, hogy ez nem áll, mert ma már magyar autógumival minden külföldi kocsit fel lehet szerelni. _ Az egyetlen magyar gumigyár — örömmel mondhatjuk— kielégíti a legkényesebb autósok igényeit is, annyiféle szériájó pneumatikát készít, hogy még a külföldi kocsik közül is bármelyik felszerelhető a Cordatic-gumival. Az utóbbi évek eredményei bizonyítják, hogy a magyar Cordatic-gumival felszerelt autók mind a versenyeken, mind a több száz kilométeres túrákon is kivétel nélkül megállják a helyüket. A magyar gumikkal sokezer kilométert lehet futni, akárcsak a külföldiekkel, sőt talán még többet, mert a magyar autógumikat már a rossz magyar utakhoz méretezték. SEMPERIT autó-és motorpnel Kerékpárgummi Hintó-pneu Hintó-tömörgummi Gyári lerakat: Mm és Társa Budapest, VI., Révay utca 9. Telefon: 224—84. A város legszebb helyén láthatók a MM autók, Meny motorkerékpárok Méray Motorkerékpárgyár Rt., a Magyar Általános Gépgyár Rt. és a Magyar Acélárugyár Rt. gyári eladási központja, IV., 'EZsátci-miL'fedia, 100. Tökéletes autópnela BUDAPEST, VI. ker., Mozsár utca 9. 5 Silberpfennig Judel albertfalvai textilgyárában csak lengyel zsidó munkások dolgoznak — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Ez aztán a vérbeli kortörténelmi dokumentum a liberális oldalról oly sokat hánytogatott numerus clausus korszakából. Hogyan jajgat a nemzetközi zsidóság, hogy Magyarországon korlátozzák fajtáját a szabad érvényesülésben, mesterséges gátakat emelnek boldogulása elé! De gyerünk csak ki öt kilométerre a magyar fővárostól, az albertfalvai repülőgépgyárba, olyan specialitásra bukkanunk ott, aminől igazán csak a „zsidófaló, zsidóüldöző, magyar hatóságok tűrhetnek meg. Itt működik a repülőgépgyárban Silberpfennig Judel textilgyára, amelynek az a nevezetessége, hogy valóságos lerakodóhelye a Magyarországba beszivárgó galíciai zsidóknak. Silberfennig Judel — ugye milyen hangzatos ősmagyar név — Trianon nagyobb dicsőségére éppen abban az épületben kapott szállást, amelyben anagyhatalmak trianoni békediktátuma gyökerébe ki fojtotta meg a magyar repülőgépgyártást. Esztendők óta néma csönd honolt az épülettömbben, az aeroplánokat gyártó gépeket leszerelték — Trianon megtiltotta a magyar gépmadarak szárnyalását — s most a hatalmas gyártelep egyik traktusában Silberpfennigék gyártják galíciai munkásaikkal a posztót. A galíciai horda Csak nehezen találjuk meg a Silberpfenniig-féle „Loden Posztógyár“-tíj a volt repülőgépgyár telepein. Éppen vége van a munkának, kifelé igyekeznek, a munkások. Leakasztják számaikat a portás ellenőrzőtáblájáról. Furcsa népség tódul kifelé, a magyar fül számára érthetetlen lengyel-zsidó dialektusban gajdoló tipikus galíciaiak. Ogyiknak még a sxíjesz is ott lapul a füle mellett. Éppen hogy kaftánt nem viselnek, hanem furcsa szabású munkásruhát. Csoportosan igyekeznek a helyiérdekű vasút megállója felé. Hová mehetnek ugyanise Pestre, a Rombachutcába. Péntek este közeledik, ilyenkor a hithű zsidóknak a zsinagógában a helyük. Megszólítjuk egyiküket. Értelmetlenül hallgatja a magyar beszédet. Aztán egy gyors, jellegzetes taglejtés: — Ich versich nicht... Még a német szó is a zsargon-modorban gurgulázik elő a torkán. Ugyan hogy is tudna magyarul? Hiszen galíciai lengyel zsidó az istenadta, a többiekkel együtt. — Galicümerek ezek mindannyian — jegyzi meg egy háza előtt pipázó albertfalvai lakos. — Kukkot sem értenek magyarul. _— Ismeri-e a Silberpfenmiget? — érdeklődünk mindjárt. — Hogyne, kérem. Galíciai az is, de még hozzá kaftánban, pájesszel jár... Itt lakik különben a gyára irodájában. Most is biztosan benn imádkozik. — S a munkásai? — Azok is majdnem mind lengyel zsidók. Itt dolgoznak egy-két hónapig, aztán odébbállnak. Mindig új „pónemokat” lehet itt látni. Sercent egyet a pipája mellől, mély megvetéssel, úgy mondja: — Galíciai horda . . . Többet alig lehet kivenni belőle. Csak annyit árul el, hogy Silberpfennig arról nevezetes, hogy esküdt ellensége a víznek, úgy tisztálkodási, mint ivási szempontból. Nem igen mosakodik és nagy lump éktelme. Pestre jár lumpolni, a Rombach-utca kiskorcsmáiba, ott szedi fel a lézengő galíciaiakat munkára. De maguktól is jönnek errefelé, mintha már otthon, Galíciában megkapták volna a „drótot”, hogy hova kell fordulniuk Pesten, ha alkalmazást akarnak találni. Megérdeklődjük a nevezetes textilgyár keletkezésének körülményeit. Megtudjuk, hogy Silberpfennig Judel négy évvel ezelőtt került Lodzból Budapestre. Meghallhatta, úgy látszik, hogy a magyar textiliparra az önálló vámterület védelme alatt jó konjunktúra virradt. A magyar textilipar oly mértföldes gyorsasággal fejlődött, hogy a magyar textilgyárak három esztendő óta állandóan munkáshiánnyal küzdenek. Ez pedig nagy szó a mai munkanélküliség idején. Éppen ezért a gyárak külföldről szerződtetett előmunkásokkal képeztetik ki a magyar munkásokat. A textilgyárosok egyesülete a Keresztényszocialista Textilmunkások és Munkásnők Országos Szövetségével karöltve buzgólkodik a magyar textilmunkások kiképzésén. Ezt az akciót a kormány is támogatja és éppen ezért a hatóságok készséggel adnak letelepedési és munkavállalási engedélyt. külföldi textilmestereknek, művezetőknek és élőmunkásoknak. Ezt a lehetőséget neszelte meg Silberpfennig Judel, amikor a Lengyelországban összeszedett huszonnyolc használt textilgéppel gyárat gründolt a Kelenföldön. Vele jöttek a hasonlóképen költői nevű Weintraub-testvérek is s alig melegedtek meg Pesten, megalapították — huszonöt millió korona alaptőkével — a „Loden posztógyár és textil kereskedelmi részvénytársaságot.'' Még ennek a nevetségesen csekély alaptőkének egy része is a behozott textilgépek értékeiből került ki. Megfelelő helyiség hiányában tíz gépet a Lenke-úti volt katonai ruhatár helyiségeiben állítottak fell — ezt most Trinckhalyi Izidor posztógyáros bérli a katonai kincstártól — tizennyolc gépet pedig az albertfalvai repülőgépgyár karosszéria-osztályán állítottak üzembe. Nemsokára a vállalat cégét „Ladenposztógyár”-ra változtatta és egészen kiköltözött az albertfalvai repülőgépgyárba. Paksiak átutazó szállása A különös gyár híre hamar elterjedt, különösen a Dob-utca és Bombach-utca környékén. A gyár vezetői, egytől-egyig vérbeli galíciaiak, ugyanis fajvédelmi alapon kezdték el a gyárüzem munkásainak toborzását. Először is jó csomó lengyelországi munkást „a is zip kéz kaik” egy nagy magyar textilgyáriból, a hiányzóátszámot pedig a pesti gettóból pótolták. Minden Galíciából átutazó hitsorsos jól tudta, hogy ha meg van szorulva és egy időre egzisztenciára van szüksége, nyugodtan jelentkezhetik Weintraub Ábrahám vezérigazgatónál, vagy Silberpress, ing .Tudornél, a gyár tulajdonosánál munkára. Nemcsak a mesterek és előmunkások bölcsője ringott Galíciában, hanem a segédmunkásoké is. A gyárnak csupán egy, Kabát Béla nevű magyar szövőmestere van. A Weber nevű másik szövőmester már külföldi, úgyszintén lengyel állampolgár Pienkovszky József fonómester és Totz József tépőmester is. A gyárban negyven-ötven munkás dolgozik, ezek túlnyomó része lengyel zsidó. A fenlföldiek ugyanis csak két hónapig tartózkodhatnak engedély nélkül Magyarországon. Silberpfennig Judel tehát azt a szokást honosította meg gyárában, hogy fölszedi a Pesten átutazó lengyel zsidókat, két hónapig dolgoztatja őket, s azután azokat, akiknek távozniok kell az országból, az újabban érkezett hisor sósakkal cseréli fel. Így például egy Bogdánovics József nevű lengyel élőmunka Szerbiába akart utazni. Mikor, Budapesten átutazott, meghallotta, hogy Silberpfennig Judel előszeretettel alkalmaz lengyeleket, tehát itt maradt és alig néhány hét múlva már mester lett a Loden posztógyárban. Most is busz,bárminő bolygó gardiai nyaral az albertfalvai gyárban. A vállalat arányaira jellemző, hogy megnyitó aranymérlegében egész vagyonát háromezer pengőre értékelte, pedig a felértékelési rendelet értelmében egy év múlva csak olyan részvénytársaság folytathatja üzemét, amely legalább ötvenezer pengő saját vagyont tud kimutatni. Itt az ideje, hogy a hatóságok betekintsenek a Suberpfennig-féle és hozzá hasonló zugüzemek belső ügyeibe. A közigazgatási hatóság is jól tenné, ha számon tartaná milyen engedély alapján foglalkoztatják ebben a gyárban az átutazó galíciaiakat, magyar munkások helyett. Fordson Traktor szint, roma, littgei kedvező fizetési feltételek, — olcsó kamat mellett szállítja. Automobil és traktorkereskedelmi rt. UTORIZÁLT FORD KÉPVISELET BUDAPEST, Vil., RÁCÓCZMJT 19. pSI?- Nagy alkatrész-raktár.*fpr