Uj Nemzedék, 1927. augusztus (9. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-02 / 173. szám

Prága Magyarország elszigetelésén mesterkedik Károly román extrónörökös kijelentette: hazamegy, ha népe hivja! Nem önként mondott le, hanem olyan kényszerből, amelyről még nem nyilatkozhat — Párishan nagy riadalmat keltett Károly nyilatkozata A száműzött trónörökös regényes kalandjai, amelyek Bemondását előidézték Paris, augusztus 1. A román trónörökl's kérdésében meg­történt a már várt dífo tő jelentőségű for­dulat: Károly lemondott trónörökös beje­lentette, hogy kész eleget tenni a ro­mán nép hívásának. Nem jött ez váratlanul, mert hiszen emlékezetünkben van, hogy közvetlenül Ferdinand halála után Károly együk bi­zalmasa magának a trónörökösnek a ne­vében nyilatkozatot tett s ebben Károly­ról. mint Románia királyáról szólt. Nem lehet még tudni, hogy milyen következ­ménye lesz Károly mostani nyilatkozatá­nak. amelyet a román néphez intézett proiklamáoiónak tekinthetünk. Annyi bi­zonyos, hogy Bratianu nem fogja tudni tartani sokáig hatalmát s Károly előbb- ntóbb. inkább előbb, vissza fotg térni Ro­mániába. Először talán csak úgy, hogy megszüntetik a régen-stanácsot s Károly maga veszi át kiskorú fiának nevében az uralkodást, de a dolgok logikája ellenáll­hatatlanul fogja magával hozni, hogy le­mondását jogilag is érvénytelenítik s őt ültetik a trónra, A szenzációé nyilatkozatot Károly tollba mondta a Matin munkatársának s ebben a következőket jelenti ki: — >Hő óhajtásom volt, hogy atyám temetési szertartásán rész tvegyek, de ezzel az óhajtásommal szemben a leg­határozottabb formában közölték velem, hogy jelenlétem ütem kívánatos. Ezt a választ ugyan mint a király utolsó aka­ratát közölték velem, de értesülésem van arról, hogy atyám utolsó kívánsága épp ellenkező értelmű volt. Távol áll! tőlem az a gondolat, hogy bárminő ak­ciót szítsak hazámban. Másfél esztendő- vél ezelőtt lemondtam jogaimról, mert komoly körülmények között egyes sze­mélyek révén és bizonyos eszközökkel — amelyekről részletesen nyilatkozni nem akarok — erre kényszeritettek. Bel­sőleg nagyon érzékenyen érintett, hogy el kellett határoznom magam e lé­pés megtételére, amelynek minden következményét fájlalom. — Á felőlem, terjesztett legendáknak semmi közük sincs ez elhatározásomhoz. Ma azonban megváltozott a helyzet, mert Románia jövője most komoly ag­godalmakat ébreszt. Atyám komoly örökséget hagyott hátra. Két nemzedék termékeny munkáját nem szabad ve­szélyeztetni. Mint román férfiúinak és mint atyának az a kötelességem, hogy őrködjem a nemzet nagyságán, nehogy az állam bármilyen módon kárt szen­vedjen és hogy fiam, ha annak ideje el­érkezik, érintetlen örökséget vegyen át. Ez a helyzet jogot ad nékem árrá, hogy személyesen lépjek közbe. Hő óhajtásom az, hogy hazámnak hasznára legyek. Soha sem utasíthatom el magamtól azt, hogy népem óhajtásának ne engedelmeskedjem. — Leghőbb vágyam országommal kö­zölni, anélkül, hogy nyugtalanságot keltsek: kész vagyok a román nép eset­leges hívásának eleget tenni. Károly nyilatkozata a maga tömörsé­gében is rendkívül sokat mond és még többet sejtet. Legelőször is kiderül belőle, hogy Károly szerelmi ügyeinek, ha volt is kapcsolatait, de nem volt döntő befo­lyásuk a lemondásra. Károly legendának mondja azokat a híreszteléseket, amelye­ket Bratianu terjesztett róla a világsajtó­ban. Károly azzal a leleplezésével, hogy egyes szeméyek olyan eszközökkel, amelye­ket még nem akar megnevezni, rá- kényszeritették a lemondásra, erköl­csi alapot ad romániai hiveinek akár a forradalomra is. És Károly egye­nesen elvárja ezt, mert a bukaresti ka- marilla kezében levő Románia jövője „ko­moly aggodalmakat” ébreszt benne. Egészen természetes, hogy francia po­litikai körökben, amelyek egyedül Bra- tianut tekintik a franciabarát román po litika biztosítékának, óriási riadalmat kelt Károly elhatá­rozása. A trónörökös az olasz orientáció hive s kdén nem csalódunk, ha több jelből arra következtetünk, hogy Magyarországgal is próbálna megegyezést teremteni. Ez a jogos aggodalom nyilatkozik meg a francia sajtó kommntárjaiban. Károly ugyanis még szombaton este az egyik távirati ügynökség utján a Mat inben va­sárnap megjelent nyilatkozatához hasonló tartalmú közleményt juttatott a lapokhoz, úgy hogy az egész francia sajtó tudomást vehetett elhatározásáról. A Journal a következőket Írja: — Károly herceg nyilatkozatának sémimig értelme sem volna, ha nem azt je­lentené. hogy a jelenlegi romániai rezsim ellenfelei felé azt kiáltja: „Ha vezérre van szükségtek, itt vagyok!” Ez a tény annál inkább is komoly, mert a jelenleg kormányon lévő Bratiánu-pártoak szá­mos ellenfele van. Románia barátainak, akik között Franciaország az első helyre tart számot, egyetlen óhajtása oinfe az lehet, hogy ezt az országot megkíméljék a trónöröklési válság izgalmait ' Az Echo de Paris a következőket irja: A száműzött Károly herceget a való­ságban nemcsak címétől és nevétől fosz­tották meg, hunéin Ferdinánd elhunyt király kezdeményezésére atyai hatalmá­tól is. Karoly hercegnek tehát semmi joga sincs ahhoz, hogy ez igények közül bármelyiket bárminő formában érvénye­sítse. Azt kell tehát kívánnunk, hogy Bratianu maradjon felül s tanácsadóival együtt Mihály király nagykorúságáig, vagyis 1940-ig az állam stabilitását biz­tosítsa. Az Oeuvre ezeket irja: — Megerősítést nyert az a feltevé­sünk, hogy Károly nem is olyan önként irta meg lemondó levelét, mint ahogy Ferdinánd király végrendeletében azt hinni látszik. A velünk barátságos Ro­mániának azt kívánjuk, hogy e nehéz Kétségtelen, hogy Károlynak igein sok híve van Romániában s ezek a hívek erő­sen buzgólkodnak a trónrajuttatásán. Ennek oka Károly nagy népszerűségére vezethető vissza, A kalaudoissorsu herceg ugyanis roppant nagy népszerűséget szerzett hazájában közvetlen modorával, demokratikus érzelmeivel, apró-cseprő csínyjeivei és a nők körül történt legyes- kédéseivel, kalandjaival. Ezek az ural­kodóházbeli herceghez egyáltalán nem illő szereplések a gyönge jellemű román népből meglehetősen nagy rokon szén vet váltottak ki, — így érthető, hogy Károly­nak az ötéves Mihály királlyal szemben ma is nagy tábora until Mi a népszerűség oka Károly herceg a népszerűséget már egé­szen fiatal korában megszerezte. Mint a sport rajongója, a romániai sportéletet tulajdonképpen ö teremtette meg. Első­sorban a cserkészetet szervezte meg, majd turista- és autóklubot létesített, végül az aviatikának szentelte minden idejét s a hadsedeg aviatikáját iparkodott minél nagyobb tökéletességre emelni. A háború előtt igen gyakran, sokszor hetekig együtt hancurozott a szabadban a cserkészekkel, akik közül fesztelen, pajtáekodó modora és esinykedvelő természete révén igen-ÍKutörökléei kérdésből- zavarai ne tá­rna djanak. A Journal des Débats emlékeztet arra, hogy Károlynak Ro­mániában hívei vannak. A lap azon a véleményen van, hogy a dolgok to­vább folyása attól függ, vájjon bizonyos politikai körök a mostani alkalmat nem akarják-e arra felhasználni, hogy Ro­mánia belső helyzetét megzavarják. Kí­vánatos, hogy a román hazafiak ne fe­ledkezzenek meg arról, hogy dinasztikus viszályok különösen veszedelmesek olyan országban, mint aminő Románia. Pertinax az Echo de Paris hasábjain azt fejtegeti, hogy a Bratlanuval való konfliktus 'vég­eredményben vagy a köztársaság kikiál­tásával vagy pedig diktatúrával járna, A mai viszonyok között Bratianu helyzetét nem szabad súlyosbítani. Bratianu kül­politikája ma az egyetlen lehetséges ro­mán külpolitika, amelynek alapja minden kétséget kizáróan a kisámtánt államszö­vetségének fen tartása és a nyugati hatal­makkal való szövetkezés. sok jábarátra tett szert. A Targovisle- ban nagy ünnepi oécóval rendezett ka­tonatiszti lóversenyek alkalmával is miu- dig a nép közé elegyedett s közvetlenül és .barátságosam bárkivel elbeszélgetett. Lát­hatóan kedvelte és becsülte az egyszerű népet, amdy éppen ezért bálványozza és dicsőíti. Károly ezt a népszerűséget a maga cél­jaira alaposan ki is használta. Mindig a nép között forogván, az a 1 a csőn y a bbren d ü nők, leányok és asszonyok fejét elcsavarta s egyre-másra újabb és újabb kalandokat kötött. A nép ilyenképpen a maga rová­sára ismerte meg Károlyt, de mivel ép­pen az ilyen dolgok tetszettek nékik, a rokonszenves, jóképű trónörököst még fokozottabb mértékben ünnepelték. Ká­roly népszerűsége pedig egyre nőtt. Akár­mit tett. akármit mondott, csak újabb ok volt az ünneplésre. Amikor hadnaggyá nevezték ki. a bankett keretében kijelen­tette, hogy csak hercegi mivoltának köszönheti a tiszti előléptetést, mert a katonaiskolában egyáltalán nem tanult soha. A román lapok erre élesen támadták a tanárokat, róla ellenben megáll api tották, h ogy őszinte és igaz­mondó s csak mégjobban szerették. A balkáni háborúban is, — amelyet apjával* A iábornok megszöktetett icáip, a görög Hercegnő, a vörös zsiöónö... ... -;- - ' • 1 ■ - — - 1\A I I A Ára XO ílllésrS« > ■ fi •láfiaetéal ári írj Mn BM mm ___ V /Mioa MbuiMiir <■ klrUM) kára 3 pengS 20 fillér, S89B HH IPSÍ«h KggS mm ÁífW Hp* * T V Jtftalt V„ Honvéd-u. 10. negyedévre 0 pengő 60 ÍgtO Mm Ifi® I1S&. Sffli MM JcLSS ^el., 127-47,127-48, J.300-6S. fillér. Egye. izém éra HH H n Hl ■Hi Gyor.lrék,7-20.Flókklad6­MAHAVAIIAh ESH lér. - Hirdetések mii- Ojff ^pfgSB HaMBM SHI HBB MW mBmIBIbI-' WmL -Jaj« t., Orsréghár-... 18. Tel. I ••métere» dl).rabé. •jBjjjfXm? ífflZm »MB »Hs Iglgj fclffil 123-6S. I!.,Batthyény-térí. ♦ ♦♦ »»érint «4« HH P” jfflg é « Telefoni 119-72. o * IX. évtolyam 173. (2316.) sssám # Kedd ♦ Budapest, 1927 augusztus 2. 14 — Az V] Nemzedék tudósítójától. —

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék