Uj Nemzedék, 1927. augusztus (9. évfolyam, 173-196. szám)
1927-08-02 / 173. szám
2 akkor miég Ferdinánd trónörökössel vezetett^ — bár győzei irtat' aratál« a’^bcágiroik fölött, a hadiszállitá«*^^lániái 'Kidé-.' rülvén, mindenkit szidtak. kaSKBfltftteaik a lapok s a kivétel egyedül ő volt, akit kitartóan ünnepeltek. Apját, Ferdinándot, nem kedvelte a nép. Nejének, Máriának a magánéletéről is sok Pletyka kelt szárnyra. Mária azonban, aki „a világ legszebb asszonya“ volt, értett a népszerűség megszerzéséhez , ügyes ötleteivel, kedves modorával kivívta a nép szerepét. Nem úgy Károly, aki akarata nélkül jutott a népszerűséghez. Ezt a népszerűséget növelte az is, hogy az arisztokratákat lebecsülteés a saját rangjával sem törődött. Ez a gondolkodásmód professzoráról,zargóról ragadt rá, aki ellensége volt minden arisztokratának. Károly megszökteti a tábornok lányát Károly herceg szerelmi kalandjaira a világháború első napjaiban figyeltek föl először. A trónörökös Angliából jövet, Magyarországon utazott keresztül s Erdély több városában megállapodott egyegy kis időre. Erdélyben aztán igen kellemetlen kalandokon esett keresztül, ugy hogy nem valami hízelgő emlékek maradtak utána. Ezek a kis botrányok azonban csak növelték odahaza a népszerűségét. Már akkor apja, Ferdinánd volt Románia királya, akinek tekintélye viszont gyenge lábon állt. Sok apró-cseprő kaland után 1918-ban lehetett újra hallani Károlyról. Ekkor történt, hogy egy magasrangú tisztjének, Lamibrino tábornoknak Zizi nevű leányát megszöktette. A trónörökös engedelem nélkül hagyta el csapattestét és a leánnyal Odesszába utazott, ahol a görögkeleti egyház szertartása szerint házasságot kötött vele. Ebben az időben még tartott a háború. Amikor a herceg visszatérősben orosz területre ért, az ott megszállt magyar csapatok rövid időre le is tartóztatták A titkos házasság ügye sokáig szőnyegen forgott Romániában. Mivel a trónörökös csak uralkodóházból származó nőt vehet feleségül, a herceg levonta házassága következéseit és lemondott a királyi koronából és hercegi rangjáról. Károly népszerűsége azonban a szépséges Zizivel kötött házassága révén nőttön-nőtt s minthogy a közvélemény teljes mértékben mellette állt, a királyi családnak el kellett ismernie a morganatikus frigyet. Ferdinánd tehát csak a csapattesttől való eltávozás miatt rótt ki rá párheti szobafogságot, de később ezt is visszavonta. Károly ugyanis, mint trónörökös, tagja volt a szenátusnak, miután pedig a szenátus nem adta ki, a büntetéskirovás szabálytalan volt. Megsemmisítik a házasságot 1919 tavaszán újabb botránya volt a királyi háznak Károly miatt. A bukaresti nemzeti színház előtt véres munkásforradalom zajlott le, ami után a hírlapok erősen támadták a kormányt és az uralkodóházat és Károlyt játszották ki elleniük, aki a szocialista pártba iratkozott s a tagdijait is rendesen fizette. Ferdinánd, hogy az esetleges forradalmat még csirájában elfojtsa, a hadosztályt — amelynek katonái szintén rajongtak Károlyért — visszaparancsolta Beszterce környékére, a trónörököst pedig Besztercén internálta. Lambrino Zizinek időközben gyermeke született, akiről meg kellett volna állapítani, hogy törvényes jogutód-e, vagy sem? A királyi ház, természetesen, tiltakozott az új kis Hohenzollern jogutódi minősége ellen s fölszólította Károlyt, jelenítse ki a bíróság előtt, hogy a gyermeket nem ismeri el törvényesnek. A trónörökös halálosan szerette a feleségét s ezért inkább újra — most már másodszor — a lemondólevelét küldötte el válaszul. Jorga, aki lelkes híve volt Károlynál, s a morganatikus frigy elismeréséért már előzően is lándzsát tört a trónörökös mellett, Beeztercére utazott, hogy az ellentéteket elsimítsa Károly és apja között. Az ország érdekeire hivatkozva, kért© a herceget, hogy lemondását vonja vissza és feleségétől váljon el. De indítványa és rábeszélése eredménytelen maradt. A király ekkor tanácskozásra hívta össze a vezető politikusokat és bizalmi embereit és megbeszélve velük a dolgot, úgy határozott, hogy a lemondást nem fogadja el, de a házasságot megsemmisítik. A parlament, Jorga és a parasztpárt minden tiltakozása ellenére, megszavazta a törvényt, amellyel a házasságot fölbontották, az újszülöttet pedig törvénytelenné nyilvánították. A törvény megszavazása után rendeletet küldtek Besztercére, hogy a gyermeket a már bejelentett Hohenzollern-név feljetói Lambrino néven anyakönyvel- Károly újra nősül Lambrino Zizit és gyermekét száműzték, Károly pedig szerelmi bánatában ismét kalandokba merült. De ez nem használt. Hogy felejteni tudjon, körülutazta a világot s amikor hónapok múlva hazatért, már várt rá a kijelölt menyasszony, Heléna hercegnő, a volt görög király leánya. Károly nem ellenkezett és házasságot kötött Helénával. Ebből az alkotmányosan is elismert frigyből született aztán Mihály herceg, Románia mostan való uralkodója Károly látszóan megnyugodott sorsában sosaik családjának s az aviatikának élt. Közben azonban elhidegült az olaszromán viszony s mivel az olasz királyi házban esküvő lévén. Károly azon résztvett, közte és Bratiano között nyíltan is kitört a háborúság. Károly az ellenzékhez csatlakozott s minden vágya az volt, hogy fölrobbantsa a kamarillát. Emiatt igen feszültté vált a viszony Ferdinánd és Károly között is s ez a feszültség mintegy háromnegyed évig tartott. Végül, az izgalmak kipihenése céljából Károly 1925 decemberében Angliába utazott. Az angol udvarnál éppen haláleset történt s ez jó ürügy volt az utazásra. Lupescu Helen és a harmadik lemondás Károly csak pár napig volt Angliában, ahonnan Olaszországba utazott. Milanóban aztán megismerkedett egy vöröshajú, szép zsidónővel, Lupescu Helénnel, akibe szintén végzetesen beleszeretett. Ennek a szerelemnek a hatása alatt most már harmadszor is lemondott a trónról Károly. A szinaiai királyi kastélyba három levelet küldött lemondásáról: egyet a királyinak, egyet a királynénak s a harmadikat Helénának, akit megkért, hogy a válópert folytassa le, mert ő soha vissza nem tér hozzá. A szinajai kastélyból Szilveszter este táviratokat küldtek szét, amelyben a király másnapra magához rendelte főembereit. A koronatanács újév napján ült össze, elnöke Ferdinánd király volt. Itt meghánytárk vetették Károlyinak ez utolsó, végleges lemondását . Bratianu kijelentette, hogy a lemondást a király akaratára minden körülmények között elfogadtatja a parlamenttel. A nemzetgyűlést 1926 január 4-én rendkívüli ülésre összehívták. Bagttanu fölolvasta a király „trónbeszédét", amelyben Ferdinánd a lemondás elfogadását kérte a parlamenttől. Hosszú viták, deklarációk következtek ezután, de Jorga és Mauru minden igyekezete kárba veszett: a kormány többséget kapott, így a lemondást elfogadták s Károly állandó tartózkodási helyéül Párist jelölték ki. A lemondás tudomásulvételérül távirat ment Milánóba, ahol különben Károly Monasterianus álnév alatt, mint nagyiparos lakóit egy hotelban, egészen addig, amiig az újságírók ki nem fürkészték az illusztris vendég inkognitóját. Miután pedig kifürkészték, telekürtölték vele az egész világot. Éppen kapóra jött a távirat megérkezése, ami után Károly új szerelmével, Lupescu Helénnel megkönynyebbülten Parisba utazott. A vetélytársnők szemben egymással néhány hétig Párisnak is megvolt a maga szenzációja. A riporterek, fényképészek ostroma elől a szerelmesek Neuillybe menekültek, ahol Károly villát vásárolt. Úgy volt, hogy a herceg ipari vállalkozásokba fekteti a pénzét s a maga tisztviselőként lép be valamelyik vállalathoz. A tervből azonban nem lett semmi. A szerelmespár csak a szerelmének élt s hónapokig egyebet se tettek mint múzeumokat, színházakat és mozikat bújtak. Ám a sors gondoskodott egy kis bonyodalomról is. Lambrino Zizi éppen a Neuillyben tartózkodott s amikor neszét vette, hogy fenséges férje szintén ott éli a gyöngyéletet, betoppant Károly villájába. A párisi lapok pletykái szerint nagy jelenet volt a két vetélytársnő között s a szóváltás végül is általános botrányba fűlt. A Károlyért vívott szóharcban Lupescu Helen maradt fölül s a szép Zizi végül is takaródót fújt és visszavonult. Ám tízmillió frank kártérítésért bepörölte Károlyt, mivel annak idején törvényes hitvese lett Károlynak s a házasságból született gyermekét nem ismerték el. A pert, amelynek lefolyása kétségtelenül érdekes lesz, a párisi törvényszék fogja az ősszel tárgyalni. Mária királyné eredménytelen közbenjárása Bratianu boldogsága most már meghatványozódott, mert — amint mondotta — ennyi botrány után mégsem lehet valakit Románia trónjára ültetni. Iorga, Manin és a parasztpárt azonban erős propagandát fejtettek ki Károly visszahívása mellett és megnyerték maguknak Mária királyné anyai szívét is. Mária ugyanis Amerikába készült s a rábeszélésre elhatározta, hogy Párisban majd beszél a fiával. Útja azonban rövidebb ideig tartott, mint tervezte. Ferdinánd király megbetegedett s az udvar táviratilag hazahívta. Visszatérőben mégis fölkereste Károlyt s igyekezett rábirni, hogy szakítson szerelmével, térjen vissza Heléna hercegnőhöz s akkor meg fogják semmisittetni a lemondását. Károly azonban hallani sem akart a szakításról s a királyné eredménytelenül utazott haza. Az idén tavasszal újra elővette a betegség Ferdinándot. Károly szerette volna meglátogatni a betegágyánál, mint magánember. Hiába, Jorga és Mamiu erre irányult minden kísérlete megtört Bratianu ellenállásán. A száműzött trónörökös már repülőgépen ült, hogy hazalátogasson s az utolsó pillanatban a detektívek megakadályozták útját. Neki már nem lehet visszatérnie. Bratianu keze hosszú, messzire elér, s minden utonmódon elejét veszi, hogy Károlyt bármilyen címen visszacsempésszék az országba. Ezért nem engedte haza Ferdinánd temetésére sem. Jorga, Maniu és a nemzeti parasztpárt mégis lankadatlan erévvel küzd Károly visszahívása érdekében, ők azt vallják: nem az a fontos, hogy miilyen volt a magánélete a kalandozs sorsú Károlyinak, hanem az, hogy valóban széleslátókörű, határozott és nagyképességű egyéniség, olyan, amilyenre leginkább szüksége volna Romániának a mai zavaros világban. Szerintük nem helyes, hogy az ötesztendős Mihály király legyen az uralkodó, aki helyett tulajdonképpen a különféle nézetű és fölfogású tagokból összeállított régens tanács kormányozza az országot. III nemzedék Kedd, 1927 augusztus 2. A bécsi forradalmon csak a rikkancsok, a soffőrök, a virágkereskedők és koporsókészítők kerestek . Az Új Nemzedék tudósítójától. Bécs, augusztus 1. A vasárnapi bécsi lapok érdekes adatokat közölnek arról, hogy a bécsi véres események idején kik voltak azok, akiknek sikerült hasznot húzni az eseményekből. Ezekből az adatokból kiderül, hogy az egyetlen lap, amely az izgalmas napokban megjelenhetett, a szociáldemokraták „Mitteilungsblattja“ volt, amely ötször jelent meg, mindannyiszor ötszázezer példányban és hamarosan elkelt. A kiadóhivatal ingyen adta át a lapot a rikkancsoknak, akik négy garast szedtek a terjesztésért. Bevételük 100 ezer schilling volt. Minthogy autót, sehol sem lehetett kapni, egy-egy autó, mely vállalkozott arra, hogy magával vigye azokat, akik Bécsből menekülni akartak, óriási árat követelt. A külföldiek, akik július 15-én éjszaka autón menekültek a Semmeringre, a szokásos 200 schilling helyett 5009 schillittgét fizettek az árért. Pozsonyba azutó 50 helyett 200—300 schilingpe került. Az 57 polgári áldozat temetésén 56, a rendőrség áldozatainak temetésén 50 koszorút helyeztek a sírokra. A virágkereskedők bevétele körülbelül 50.000 schillingre becsülhető. Rekordbevételük volt a temetést megelőző napokban a koporsót készítőknek is, akik körülbelül 25 ezer schilling áru koporsót szállítottak. Húsz tüntető kommunistát őrizetbe vett a párisi rendőrség Paris, augusztus 1. A párisi kommunista párt tegnap délután Versailles közelében Garches városkában népgyűlést tartott, hogy tiltakozzék az „imperialista háború, a katonai törvények és a politikai amnesztia állandó halogatása ellen." A népgyűlésen közel 25.000 kommunista vett részt. A gyűlés maga minden incidens nélkül folyt le, az ülés végeztével azonban egyes kommunista csoportok a Parisba vezető útvonalakon zajos tüntetéseket provokáltak. A rendőrség húsz kommunistát őrizetbe vett. Elcsattant az első siófoki pofon — Az l/j Nemzedék tudósítójától. — A hagyományos siófoki pofon — bár, az idén sokáig váratott magára — végre valahára elcsattant. Még május első napjaiban Neuwirth Péter fővárosi bankigazgató Siófokra utazott nyaralni. A „Hal- rím”-istállóban bérelt lakást. A szállóban a bankigazgató egy ismerőse révén rövidesen megismerkedett K. I. földbirtokossal és annak feltűnő szépségű feleségével. A bankár és a földibirtokos hamarosan összebarátkozott, ugy hogy állandóan együtt lehetett látni az elegánsan öltözött bankért a földbirtokossal és feleségével a Hullám-szálló terasszán. Hetekkel ezelőtt a földbirtokos névtelen levelet kapott, melyben a levélíró figyelmeztette, hogy a bankár és felesége az ő háta mögött gyakran együtt vannak. A földbirtokos nem sokat törődött a névtelen levéllel és nevetve mesélte el annak tartalmát felségének és Neuwirth Péternek. A bankár azonban úgy látszik, nem vette tréfára a dolgot és élénken tiltakozott a gyanúsítás ellen. — Nem kell komolyan venni — mondotta az asszony — valami éretlen tréfáról van szó. De hogy a pletykát elkerüljük, legjobb lesz, ha elutazunk innen. A földbirtokos, feleségével együtt valóban még aznap elutazott Siófok közelében levő birtokára. Alig múlt el néhány nap, a földbirtokos újabb névtelen levelet kapott. — Vigyázzon uram, — így hangzik a levél — a bankár még mindig találkozik feleségével. Éjszaka szoktak együtt lenni a kastély parkjában. A földbirtokos most már kissé komolyabban vette a dolgot és figyelni kezdte a feleségét. Egy nap az inas jelentette, hogy egy férfikeztyűst talált a parkban. A bankár megállapította a keztyüről, hogy az nem, az övé. Gyanúja egyre növekedett. Magándetektívet bérelt fel, aki rövidesen nyomós bizonyítékot szolgáltatott arról, hogy az asszony tito’.-V-n éjszaka találkozni szokott ” k é”'’’ ^ ^ ^ v? ! A földbirtokos nyomban befogatott és Siófokra hajttatott. A korzón találta meg Neuwirth Pétert. Se sz-ej, se beszéd nekiesett, irgalmatlanul megpofozta és vasbotjával össze-vissza verte. Egyúttal intézkedett a válóper megindítása iránt is. A bankár súlyos testi sértésért bűnvádi feljelentést tett a földbirtokos ellen s így az első — kiadós — siófoki pofonnak a bíróság előtt lesz folytatása. Üzleti áthelyezés! Van szerencsém üzletfeleimet és barátaimat tisztelettel értesíteni, hogy a IV., Kecskemétutca 13. szám alatt 26 éve fennállott ernyő- és szfirmeáruházamat augusztus 1-én a szomszéd házba lU„Betskenné!i-utCB 15. SZ.BIV helyezem át. Úgy mint eddig, ezentúl is csak megbízható minőségű árut fogok raktáron tartani, a megnyitási napok alkalmából pedig uj helyiségemben versenynél kitti olcsó árak mellett kiválón szép újdonságaim kerülnek eladásra. WERTHEIMER R. ernyő- és szőrmeáruháza, készpénzárban. Évtizedek óta közismert bútordízelosztályunkban hálószobák, ebédlők, úriszobák legkedvezőbb fizetési feltételek El R 3 I II Kereskedelmi mellett kaphatók IttslusLíg Rt., ezelőtt Balázs és Társa bútoráruháza. Vilmos császár út 43. Köztisztviselőknek engedmény! Réz-, vasbútor Sodronyágybetét Gyermekkocsi (ismert jo minőségénél fogva a legolcsóbb HIKKER gyárá* hól van Rohony Hírn 0 Tel 1 19-1-12