Uj Nemzedék, 1927. október (9. évfolyam, 222-247. szám)
1927-10-21 / 239. szám
4 Új Nemzedék Péntek, 1927 október 21. A magyarországi szabad-kőművesei, újra szabadon akarnak „munkálkodni" —mm • nini Egy szánalmas röpirat és két szánalmas pléhhány nap óta olyan jelenségeik mutatkoznak a magyarországi szabadkőművesek sajtójában, amelyek arra vallanak, hogy a vakolókanál lovagjai elérkezettnek látják az időt a szabadkőműves páholyok feloszlatásáról szóló belügyminiszteri rendelet visszavonatására, Podmaniczky utteni székházuk visszaszerzésére és arra, hogy régi aranyszabadságukat — amely megásta a történelmi Magyarország sírját — teljes mértékben visszaszerezzék. Nem tudjuk egyelőre, mire alapítják, de leplezetlenül hirdetik azt a meggyőződésüket, hogy ma, nyolc esztendővel a keresztény-nemzeti ellenforradalom legalább is részleges győzelme után, már annyira „konszolidálódtak” a lelkek, annyira elfelejtette a magyar közvélemény a szabadkőmüvespáholyok mérhetetlen és megbocsáthatatlan bűneit, hogy most már a siker reményével kezdhetik meg tervszerű és rendszeres rohamaikat régi házid tinik megszerzésére. Igaz, hogy eddig sem nyugodtak, eddig is munkálkodtak, de most már egyenesen rehabilitációt alkarnak, most már egyenesen, mint „ártatlanul üldözöttek és elnyomottak” akarnák jóvátétetni a rajtuk esett „injuriat” s diadalmenetben akarnak visszavonulni a Podmaniczky-utcai páholyba, újságcikk — Az Új Nemzedék tudósítójától. •— ahonnan gonosz, igazságtatlan és törvénytipró ellen formdalmárok űzték ki őket, a „valódi hazaszeretet, az erkölcs és emberszeretet” lovagjait. Foglalkozunk ezzel a most már egyre nyíltabb és hangosabb törekvéssel, nem mintha túlbecsülnéd annak erejét és el tudnék képzelni diadalát. A szabadkőművesség szörnyű bűneit, amelyek az egész világon egyformák, a trón és oltár ellen elkövetett vétkeit, a Károlyi-forradalom és a bolsevizmus előkészítésében való nagy részességét és felelősségét éppúgy tudja a magyar közvélemény, mint ahogy ma már le vannak álcázva előtte a szabadkőművesség igazi céljai és eszközei is. Hiábavaló tehát minden igyekezet, amely mégegyszer az öngyilkos magyar hiszékenységre épít s amely régi hatalmába, akarja visszahelyezni a keresztény és a nemzeti gondolat leghalálosabb és legveszedelmesebb ellenségét, a szabadkőművességet. A hárompontos „testvérek” kegyelméből megcsonkult magyar állam nem teheti meg, hogy maga segítsen aláaknázni önmagát. De a könnyűmnhivők okolására és az elszunyókálni mindig hajlamos magyarság üdvös riasztására f elmondunk egyetmá.át, erről a legújabb rehabilitációs hadjáratról, gyarságon és a vérző emberiségen, de nikve jottányit seit segített egyiken sem. Bakonyi füzetéből ez derül ki. Mert Tisza István gróf 1914 szeptember 1-én kelt levelével — amelyet Czernin gróf bukaresti követ intézett — csak annyit akart elérni, hogy a « zuluul könnny tvák Inirsau,nk a román «ajtóra »« vigyék keresztül, hogy a hadi eseményeket tárgyilagosan, az igazsághoz hűen közöljék, é s még ezt sem tudták kivinni. „Sikert azonban nem érhettek el“ — mondja maga Bakonyi. Aztán ott volt az olasz helyzet. A magyar szabadkőművesek nem tudták megakadályozni azt, hogy Olaszország ellenünk fegyvert fogjon. Persze Bakonyi szerint „amit a diplomatáik nem helyesen csináltak vagy elrontottak, azt a politikai és diplomáciai működésre be nem rendezett szabadkőművesség (!!!) sem volt képes megjavítani“. Azután pedig nem tudott a magyarországi szabadkőművesség semmit sem elérni a külföldön internált magyarok helyzetének könnyítésére, hiába interveniált a békekötés érdekében, hiába lépett föl a magyar integritás védelmében, s nem tudott enyhíteni a trianoni békediktátum vérszomjas igazságtalanságait Ismételjük: mi mindezt elhisszük. De akkor hogyan meri e sorozatos kudarcok jogán azt állítani, hogy a szabadkőművesség fontos szolgálatokat tett és tékét hazánknak, s helyreállítása egyenesen a nemzet érdeke? Arról aztán nem is akarunk szólni, hogy a Podimnamichiy-utcai páholy lefoglajlásakor mi minden derült ki a szabadkőművesség titkaiból. Ha azonban ez a ravasz rehabilitációs hadjárat tovább folytatódik, sorozatosan publikálni fogjuk: a magyarországi szabadkőművesség bamajstromát. Bakonyi Kálmán szerencsétlen és sikeretlen röpirata nyomán a Magyar Stírlap — amely a Világból vedlett azzá, s tudvalévően a szabadkőművesek napilapja — október 16-án és 18-án, tehát éppen a katolikus nagygyűlés napjain, két , szánalmas, hosszadalmas cikkben veri a nagydobot az „ártatlan“ szabadkőművesek mellett és követeli, hogy indítson a kormány vizsgálatot a szabadkőművesek ellen. Nos, ez a vizsgálat már megtörtént és logikus következménye a páholyok feloszlatása lett. Hiába tehát minden istekezet, a vakolókanál hiába lendül új rohamokra, Krisztus és a nemzet, a trón és az oltár szervezett ellenségeit többé nem engedheti uralomra sem ai magyar államhatalom, sem a magyar társadalom. nogsyan lesz a „magyar szabadkőművesek igazsága?* Egy hároméves, zöldtáblájú füzet jelent meg a múlt héten. Címe: „A magyar szabadkőművesek igazsága." Szerzője: Bakonyi Kálmán dr. Ez az úr nyugalmazott kúriai biró. Ítélőtáblás tanácselnök, aki a háború előtt és alatt a magyarországi szabadkőművesség egyik vezető nagysága volt s természetesen az volt „eszméik győzedelme”, a Károlyi-forradalom idején is. Igen jellemző az elmúlt „liberális” érára, hogy a magyar ifj??.. .s ág szolgáltatását az ilyen előkelő pozícióiban a kereszténység és a nacionalizmus esküdt ellenségei Hitek és ülhettek. Bakonyi Kálmán egyébként klasszikus bizonyítéka annak, hogy a vakollókonál a szabadkőműves páholyok feloszlatása után sem szűnt meg működni, mert éppen Bakonyi Kálmánékat érték rajta n hány évvel ezelőtt, hogy magánlakásokon szabadkőműves összejöveteleket rendeztek. (Így tisztelte a nyugalmazott kúriai bíró ir a magyar belügyminiszter rendeletét.) Ez a füzet — most már nyilvánvaló — nyitánya akart lenni a „rehabilitációs“ hadjáratnak. Maga a röpirat nem befejezett egész, hiszen a táblájára rá van nyomatva: I. FÜZET. Tehát folytatása is lesz. Nos, ha a többi füzet is ilyen szánalmas alkotásnak bizonyul, mint ez, akkor a szabadkőműves reménységek ugyancsak hamar és végérvényesen el fognak hervadni. Mert ennél az Írás műnél ügyetlenebb, átlátszóbb, tehát veszélytelenebb propagandairatot még nem olvastunk. Még ha a magyar közvélemény előtt nem állnának pőrére vetkeztetve a szabadkőművesség „titkai“, akkor lehetne hatása. De 1927-ben! . . . Ugyan ki nem mosolyog értelmes ember, olyasmiket olvasván, hogy a szabadkőművesség „nem titkos, hanem zárt társaság“, amely ügyel arra, hogy „csak olyanok jussanak be a szövetségbe, akik a hazafias érzés, a jó erkölcs, feddhetetlen magaviselet és a nemes gondolkodás tekintetében megütik a mérleget”. Ismerjük a Jászi Oszkárok hazafias érzéseit és a Hook Jánosok jó erkölcseit... Vagy ki nem tudja, mit jelent az, mikor a magyarországi szabadkőművesség alapszabályai kifelé olyan szörnyen hangoztatják „a hazai törvények tiszteletbentartását“ , a többi álcázó, leplező, fedező frázisokat? Ki nem fog mosolyogni azon az állításon, hogy az elmúlt évtizedekben „a magyar társadalom nemes lelkének nevelését" végezte a szabadkőművesség, mégpedig azért, mert „ezt a társadalmi nevelést senki más és semmi más nem végezhette el“, — tehát sem az egyház, sem senki más? Azután meg ki fog bedőlni annak, hogy a füzet az ellen a Versailles és Trianon ellen prédikál, amelyről az elemi iskolás gyermekek is tudják, hogy tipikusan szabadkőművés alkotások? Bakonyi úr mérhetetlenül ostobának és feledékenynek gondolja a nagyközönséget, mikor ilyen ágitést mer kockáztatni rezernjevéi merénylet, Tisza István gróf meggyilkolása ds Uaites mexikói vérengzése után, hogy: „Az emberiség egyetemes boldogságáért munkálkodó szabadkőművesség mindenkor irtózott minden erőszakosságtól". De hiszen neon is célunk Bakonyi Kálmán szemforgató írásának képtelen állításait sorra venni, nem szeretjük a túlságosan könnyű munkát. Oak arra a főargumentulumi akarunk rámutatni amellyel ő — és írása nyomán a Magyar Hírlap egyenesen glorifikálni igyekszik a szabadkőművességet a bizonyítani felszabadításaunk ezüikségességét. Vagy nem akart, vagy nem tudott... Bakonyi Kálmánnak ez a főargumentuma az, hogy a szabadkőművesség a háború alatt mekkora segítségére volt a hősiesen küzdő ■magyarságnak és hogy ezt a segítséget Tisza István gróf is igénybevette. Nos, Bakonyi Kálmán okfejtését ebben a tekintetben éppen az veri agyon, hogy igaza van. Mert fejtegetéseiből napnál világosabb, hogy a szabadkőművesség vagy nem tudott, vagy nem akart segíteni a ma 60 V száraz anód P 6.-tól Virta anód- és fülé accumulátorok a legolcsóbb árban. 90 V száraz anód P S.40-tól Jíkl Miklós Budapest, VI., Vilmos CSÖSZOP-Ut 45. SC!) . A püspöki kar két tagja elismerését fejezi ki az Érnének a Szomori-ellenes tiltakozásért — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — A nacionalista szervezetek, mint istőerdes, az ÉME kezdeményezésére akciót indítottak, azért, hogy megakadályozzák a katonaszökevény és pornográf Szomori Dezső darabjának az ország első színpadán való előadását. A Nemzeti Színház igazgatója, Hevesi Sándor el is halasztotta eredetileg a katolikus nagygyűlésre tervezett Rhyimism».'előadását, azonban ezt októben huszonegyedikén, pénteken estére újból műsorra tűzte ki. Az ÉMB tájékoztatta állásfoglalásáról a katolikus püspöki kart is, kérve a mozgalomnak erkölcsi alátámasztását. Zichy Gyula gróf kalocsai érsek azért, hogy a tiszta látást elősegítse és a keresztény érzést megerősítse, levelet intézett az ÉME országos elnökségéhez, amelyben tudatja, hogy helyesnek tartja a Nemzeti Színház tiszta hagyományainak megőrzését s egyben „őszinte elismerését“ fejezi ki az egyesület „bátor fellépésért amelyet a keresztény magyar érdekek védelmében ezúttal is tanúsított“’. Hasonló szellemű levelet kapott az Ti Mi elnöksége Rott Nándor veszprémi püspöktől is. Riverenda és cimádó későkön fium és Poltikovics Sári szabók a Központi Papnövelde szállítói, Budapest, IV., Magyar TuHa 28. és Múzeum körút 21. II. udvar, II. emelet 5. A katholikus nagygyűlés résztvevőit tisztelettel meghívjuk szabóságunk megtekintésére ! Beérkeztek a Nyugat rádiókiálításainak újdonságai! TÁJÉKOZTATÓ ÁRAK: lámpás TRT ertó * .. P 16.— Echo 9, 10, 11 cbo .** _ P 4.14 „Munko* a tökéletes blokkondenzátor 2 lámpás THI erösitö ... P 24.— MRS és 3 cső .............................P 4 28 50—6000 cm kapacitásig P — .Ötvölt láffinás TRT vevőkészülék P 24.— 500 cm forgókondensátor* — P 3.— „Ponao" angol transzformátor Han!?B*érek _ P 1O-tól Philips hangszóró............. P 120.— 1:3—1:6 áttételben _ P 13.50 Pénteki műsor “ Az Uj Nemzedék tudósítójától. — BUDAPEST (555.6). Csütörtök. D. u. 3: Hirek, közgazdaság, élelmiszerárak. 4. Mezőgazdasági előadás. K. Takács Gyula gazdasági felügyelő, a m. kir. Burgonyatermelési Hivatal vezetője. A vetőgumó jelentősége a burgonyatermelésnél. 1.30: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés, mozik, műsora. — Utána: „Asszonyok tanácsadója“, Teörcökné Arányi Mária előadása. 5.10: Radics Béla, és cigány, elitkarának hangversenye. G.K.: Zenetudományi előadás. Siklós Albert, a Zeneművészeti Főiskola tanárának felolvasása: „A hangszerek fejlődése“. 7: „Mit és kit idézek?“. Irodalmi rejtvényverseny. Tartja: Bánóczy Dezső dr. 8.10: Hangverseny. Közreműködnek: Kőszeghy Teréz, a Városi Színház tagja, Beverő Gyula hárfaművész és Pál Jenő operaénekes. Zongorán kisér Polgár Tibor. 1. Mozart: Wahrnuftg (Kőszeghy). 2. a) Unemiei: Ariozo. b) Orel Schmmnow: Der Tod (Pál). 3. Fenesta co la eleve (Kőszeghy—Revere). 4. a) Gretschaubow: Vor mir die Steppe. b) Weingart liert su ebes t’Dief (Pál). 5. Saint-Saenns: Phantasie (Revere). 6. Pergolese: Tre giorni gone de Nina (Kőszeghy—Revere). 7. Tárnád: ősz utója (Kőszegit-—Revere). 8. a) Wolff: Frist's, b) R. Strauss: Freundliche Vision, c) Strauss: Heimliche Aufforderung (Pál). 9. Revere Gyula hárfaszólója. 10. Ó-oasz ária (Közughy) 11. Polgári Tibor: Spanyol szerenád (Kőszeghy— Revere). 10.15: Pontos időjelzés, hírek, közlemények, lóverseny eredmények. r IDWMzarSSr is fütyül, recseg, kihagy stb., **2366** különféle hibalehetőséggel kell számolnia tízek közül fél perc alatt megtalálhatja a baj igazi okát a Szepessy-féle Rádió Séfélé segítségével Postafordultával megkapja, ha az árát a SZEPESSY ÁRPÁD (VII., Thököly-út 14 ) 11766-os postacsek számlájára biankó- H csekken előre befizeti.1 dsi flm felét a PaPiron I-60 D ebbk v®! MIM vászon papíron 3 — * gsk Péntek. D. e. 9-30, 12 és d. u. 3: Hírek, közgazdaság- élelmiszerárak. 1: Időjárás- és vizállásjelemtés. 4: Onkel Hans mesél a gyermekeknek. 4.45: Pontos időjelzés, időjárás-, vízállásjelentés és mozik műsora. 5: Az Első Budapesti Citerakör hangversenye. Vezényel: Bundschuh látván karmester. 1. Norma duett (Hlatky Miksánné—Bundscuh István). 2. Kobel: Heiterer Muth (Hlatky Miksáné—Bundschuh István). 3. Wanyek: Miért — azért, polka. 4. Magyar népdal Bundschuh István—Sínk Béla). 5. Has—Voran trió (Hertl Hermanne-Bundseuh Anna—Aueltter Bernát). 6 Schubert: Üres a ház, nincs kacagás (AuditerBernát). 7. Strauss: Ki esketett (Bundschuh István). 8. Schubert: Volnék még egyszer ifjú legény (Ruehter Bernát). 9. Kalwoda: Viadal-induló. 6. Egészségügyi előadást. Farkas Sándor Zoltán dr. főorvos: „A csont- és izülettuberkulózis gondozásának alapelvei“. 7: A ill. kir. Operaház „Bolygó hollandi" előadása. 10-15: Pontos időjelzés, hírek, közlemények. Utána: Az Ostende-kávéházból Vörös Feri és különleges hármas zenekarának hangversenye. BÉCS (517.2 és 577) D. c. 11 és d. u. 4.15: Hangverseny. 8.30: Kleist-ünnepség. BERLIN (4839). D. u. 4.30: Szórakoztató zene. 8.30: Régi keringők. 9: Vidám óra. 10.30: Szórakoztató zene. BÖK,OSZLÓ (322.6). D. u. 4.39: Szórakoztató zene. 8.15: Operettelőadás. MAJNA-FRANKFURT (428.6). D. u. 1: Gram,mofon-zene. 8.15: Kamarazene. Utána vidám dial- és duett-est. PRÁGA (348.9). D. u. 4.30: Hangverseny. 7.15: Tánczene. 8.10: Tarka-est. 10.20: Grammofon zene. RÓMA (450). D. u. 5.15: Hangverseny. S.10: Ének- és zenekari hangverseny. LONDON (361.4). D. u. 1: Szólisták hangversenye. 1.30: Orgona. 2: Hangverseny, 4.30: Gyermek-hangverseny. 9: Szimfonikus, hangverseny