Uj Nemzedék, 1927. október (9. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-01 / 222. szám

L Szombat, 1927 okctober 1. Uj Nemzedék ■m&wueawh' wmb A kuria kimondotta, hogy operettel is csak a szerző engedélyével szabad átdolgozni !—— A Dédé cimil megbujtott operett utóhDudme a bíróság előtt — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Rendkívül érdekes, a színpadi szerzőket és színigazgatókat, valamint a színházi ügynököket közelről érdeklő végső határozatot hozott a Kúria egyik tanácsa. A per a Dédé című operett körül folyt le. A Dédé című párisi operettet a Schambert cég évekkel ezelőtt eladta Révész Ferenc színházi ügynökségének azzzal, hogy Németországban, Ausztriában és Magyarországon tovább eladási joggal rendelkezik az operettet illetően. Az ügynökség az operettet el is adta a bécsi Metropol Theaternek, illetve két vezető emberének, Grósz Imre budapesti bankárnak és Bródi István rendezőnek. A Metropol Theater 1925. tavaszán elő is adta a Dédét, de az operett csúfosan megbukott, úgy hogy a tizenötödik előadás után le kellett venni a műsorról. Erre Révész Ferenc színházi ügynök pert indított a Metropol Theater, Grósz Imre és Bródi István ellen szerzői jogbitorlás és kártérítés címén azon az alapon, hogy az operettet nem eredeti formájában mutatták be, hanem Farkas Károly bécsi íróval teljesen átdolgoztatták, jóllehet a szerződés kimondatta, hogy a darabot átdolgozni a szerző jóváhagyása nélkül nem lehet. A törvényszéki tárgyaláson a színház, Grósz Imre és Bródi István azzal védekeztek, hogy a Dédé főpróbáján jelen volt Révész Ferenc is és jóllehet már akkor látta, hogy az operettet átdolgozták, mégsem tiltakozott a szintehozása ellen s igy elvesztette azt a jogát, hogy akár a szerző nevében, akár a színházi ügynökség nevében kártérítést követeljen. A törvényszék jóllehet a kihallgatott szakértő, Heltai Jenő kijelentette, hogy az operett átdolgozása túlmegy azon határon, amelyet minden országban a törvény az operett átfordítóinak megenged, kimondotta, hogy az alpereseket nem lehet elmarasztalni és nem ítélte meg a kártérítést a felperesnek. Az ügy a táblához került, amely elfogadta a királyi törvényszék ítéletét. Végső fórumon azonban a Kúrián Papp István tanácselnök tanácsa az ítéletet megváltoztatta és elvi döntést hozott a szerzői jogot illetően. A Kúria az alsófokú ítéletek hatályon kívül helyezésével visszaküldte az iratokat a táblához azzal az utasítással, hogy a kétségtelenül fennforgó szerzői jogbitorlást alperesek terhére álllapítsa meg s határozza meg a kártérítési összeget is. A Kúria szerint a Metropol Theater, Bródi István és Grósz Imre szerzői jogbitorlást követtek el, mert a Dédé című operettet átdolgozva adatták elő, holott a darab előadási joga csak a lefordításra és az esetleges csekélyebb „színpadhoz illesztésre“ szólott. A Kúria egyben kimondja, hogy átdolgozni egy darabot csak akkor szabad, ha ezt a szerző vagy a színházi ügynökség határozottan megengedi. Minden olyan átdolgozás, amely többet jelent, mint a fordítás fogalma, jogot ad arra, hogy a szerző, illetőleg a színházi ügynökség jogbitorlás címén keresetet indítson ellene. Hagy vihar pusztiion €3 rém egy éhen — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Nagyvárad, szeptember 30. Szerdán este Bihar vármegye felett valóságos ítéletidő vonult végig, amely főleg Nagyváradon okozott nagy pusztítást. Este hét óra tájban hatalmas égiháború keletkezett, egy villám becsapott a városi villanytelepbe is, úgyhogy a villanyvilágítás mindenütt kialudt. Az áramszolgáltatás szünetelése következtében a pasa- és táviróhivatallban is súlyos zavarok keletkeztek és a telefonközpont sem tudta ellátni munkáját. Nagyvárad környékéről szintén jelentékeny károkról érkeznek híreik, így többek közt a villámcsapás több házat és gazdasági épületet is elhamvasztott. Elviselhetetlen hőség uralkodik a Balkánon — Az Új Nemzedék tudósítójától — Bukarest, szeptember 30. A Földközi - tenger felől jövő hőhullám Bukarestben tegnap kulminált A hőmérő délután két órakor árnyékban harmincnégy fok Celsiust mutatott meg a napon negyvenhat fok volt a hőmérséklet. A hőség Órománia egész területén elviselhetetlen. A mentőket Bukarestben negyvenkét esetben vették igénybe olyanok, akik a hőség miat rosszul lettek az utcán. Hasonló hőségről számolnak be a lapok Belgrádban is, ahol a hőmérő tegnap délben árnyékban harmincöt fok Celsiuson állott. Az olasz király negyvenezer lírát adott az árvízkatasztrófa áldozatainak — Az Új Nemzedék tudósítójától — Milano, szeptember 30. Az időjárás állandó javulása következtében az árvízveszedelem Weltlin tartományban csökkenőfélben van. A kivezényelt katonaság megfeszített erővel dolgozik az országutak és vasútvonalak helyreállításán. Sondriot egyelőre még mindig csak kerülő úton lehet megközelíteni. Guardo és Martelli helyettes államtitikárok állandóan az árterületen tartózkodnak és közölték a hatóságokkal, hogy a kormány az árvíz sújtotta lakosságot messzemenő anyagi támogatásban fogja részesíteni. Az olasz király maga negyvenezer lírát adományozott az árvízkatasztrófa halálos áldozatai hátramaradottjainak javára. Borzalmas ciklon pusztított a Missouri völgyében — Az Új Nemzedék tudósítójától — Newyork, szeptember 30. St. louisi jelentések szerint St. Louis városa és a Missouri völgye felett borzalmas ciklon száguldott végig, amely mindemiitt óriási pusztításokat idézett elő. Az első jelentések szerint a halottak és a sebsültek száma igen nagy. St. Louis városából magából tíz halottat és kétszáz sebesültet jelentenek. A környékbeli falvakban eddig 20 halottat, és 200 sebesültet számoltak meg. A távíró- és telefonösszeköttetés teljesen megszakadt, úgy hogy közelebbi részletek még nincsenek. A ciklon főleg St. Louis üzleti negyedében idézett elő súlyos károkat. Az ablaktáblákat és a kirakatokat valósággal benyomta a forgószél ereje s az utcákat üveg- és cseréphalmaz borítja. A késő éjszakai órákban érkezett jelentések szerint a forgószél St. Louie fölött elvonulva Arkansas és Oklahoma felé vette irányát, mindenütt szer-nyű pusztulást hagyva maga után. Fellázadtak a rabok a touloni tengerészeti laktanyában — Az Új Nemzedék tudósítójától — Paris, szeptember 30. A touloni tengerészeti laktanya fogházépületében tegnap este lázadás tört ki. Több, mint száz fogolynak sikerült kiszabadulnia celláiból. A foglyok beverték az ablakokat és az ajtókat, elénekelték az internacionálét és éljenezték Marty kommunista képviselőt. A fogházőrség csendőrséget és tengerészkatonaságot hívott segítségül, amelyek azután elfojtották a lázadást és a foglyokat egy másik fogházba szállították. A fogházépület előtt ezalatt hatalmas embertömeg gyűlt össze, közöttük rengeteg arzenál munkás. A munkások zajongva tüntettek a fogház kapuja előtt s szintén az internacionálét énekelték. A rendőrség többször is oszlásra szólította fel a tömeget, midőn azonban a harmadik felszólítás is hiábavaló maradt, puskatussal zavarta szét a tömeget a fogházépület környékéről. Közönséges levélben pénzt küldeni tilos és veszélyes. ■ inwrinni. Elnapolták egy bűnügy főtárgyalását, mert az egyik vádlott bejelentette, hogy öngyilkos lesz — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A budapesti büntető törvényszéken a Schirilla-tanácsnak ma délelőtt kellett volna ítéletet mondani a Continental Részvénytársaság csalás bűntettével vádolt igazgatói bűnügyében. Az ügyészi vádirat szerint 1923-ban Budapesten házépítő részvénytársaság alakult Continental néven, 1924-ben a vállalat fizetésképtelen lett. Ennek ellenére az igazgatóság tagjai közül Berger Mór, Schwarz Ármin és Ternyei Miklós mintegy kétszázmilliót vettek fel a részvénytársaság ügyfeleitől és ezt a pénzt saját céljaikra fordították. A Schirilla tanácselnök ma délelőtt kilenc órakor nyitotta meg a tárgyalást ebben az ügyben. Az elnök a megnyitás után megállapította, hogy a vádlottak közül csak Berger Mór és Schwarz Ármin jelent meg. — Védő úr! ... — fordult az elnök Papp Jenő dr.-hoz — hol van Ternyey?! — Éppen Ternyey távolmaradása miatt tiszteletteljes bejelentést kívánok tenni — mondotta Ternyey védője. — Ma reggel négy órakor expressz levelet kaptam, amit tisztelettel átnyújtok és amiből ki fog derülni, hogy mért nem jött el Ternyey. Az elnök ismerteti Ternyey védője által átadott levelet. A levelet Ternyey Miklós írta, melyben bejelenti, hogy ma reggel négy órakor öngyilkos lesz. „Nem bírom el — írja levelében Ternyey —, hogy ártatlanul ítéljenek el. Mire e sorokat olvassa védő úr, én már halott leszek. Mindenre esküszöm, hogy soha senkit be nem csaptam.“ A levél ismertetése után a biróság határozathozatalra vonult vissza s pár perces tanácskozás után a ma délelőttre kitűzött tárgyalást elnapolta. Egyúttal a biróság elrendelte a rendőrség megkeresését annak megállapítása véget, hogy Ternyey Miklós tényleg öngyilkosságot követett-e el és ha igen, meghalt-e. Megcsappant a szaldiség-és főzelékfélék kivitele — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A napokban jelent meg az idei zöldségés főzelékféléik forgalmára vonatkozó kimutatás,amely május 1-től augusztus végéig a Máv vonalain szállított cikkek adatait tartalmazza. Bár ez a kimutatás még nem teljes, hiszen még most is folyik a zöldség- és főzelékfélék szállítása , ezenkívül tengelyen is sokat szállítottak, a most közzétett adatokból azonban máris megállapítható, hogy az idei termésű zöldség- és főzelék forgalma annyira csekély és a kivitel annyira megcsappant, hogy ez a legpesszimisztikusabb várakozásnak is alatta marad. A kimutatásból megállapítható az is, hogy a belföldi fogyasztásra szánt éru forgalma is att megcsappant, ami bizonyára a drága szállítási költségeknek tulajdonítható. Ha a zöldség és főzelékfélék termeléséről pontos adataink lennének, azokból kétségtelenül meg lehetne állapítani azt, hogy a termelt mennyiségnek túlnyomó része megy tönkre és kerül takarmányozásra csak azért, mert az értékesítési lehetőségek csekélyek. Ennek a csekély értékesítési lehetőségnek az oka pedig az, hogy az értékesítés, a piacra való felhozatal teljesen szervezetlen és az inkább ötletszerűen történik. Sok-sok millió pengőre menő vagyon megy tönkre a zöldség és főzelékfélék termelésének és azok piacának szervezetlensége következtében. Ennek a szervezetlenségnek a következménye az, hogy, a termelés mennyisége évről-évre anyajára változó, mert ha egyik évben minimális termelés mellett magasabb árak kerülnek a felszínre, amelyek intenzívebb termelésre serkentik a gazdát, a következő esztendőben már túltermelés áll elő s ezzel kapcsolatosan olyan árak kerülnek a felszínre, hogy a gazdának elmegy a kedve a termeléstől. Szakembereink már több alkalommal rámutattak arra, hogy az idényaikoóók termelésében nincsen semmiféle rendszer, pedig éppen itt volna szükség arra, hogy a termelést megfelelően szabályozzák és mentesítsék a termelőket attól a nagy rizikótól, amely a piacra való felhozatala esetén mindig megnyilvánul. A zöldség, és a főzelékfélék termelésénél volna talán a legnagyobb szükség a rajonirozásra, azaz ezeknél a cikkeknél kellene megállapítani, hogy melyik vidék a legalkalmasabb valamely zöldség vagy főzelékféle termelésére. Ez volna ezen a téren az egyik teendő, a másik pedig — amely talán a legfontosabb is, — hogy a piacot jobban kellene szervezni és a felhozatalt megfelelően szabályozni. Ha ezt a két fontos teendőt sikerülne megvalósítani, úgy a gazda nem vinné teljes bizonytalansággá, és száz százalékos rizikó tudatával termését a piacra. Tizenkét kilométer hosszúságban bejárták már a gömörhosszuszói cseppkőkor lángot — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Pelsőc, szeptember 28. Megírtuk a múlt év őszén, hogy egy tót pénzügyőr Aggtelektől nem messze, a már megszállt területhez tartozó gömörhosszuszói hegyek oldalában cseppkőbarlangot fedezett fel. A vidék lakói emberemlékezet óta ismerték a barlang bejáratát, egy keskeny sziklahasadékot, de mivel a nyílás befelé teljesen összeszűkül, senki sem merészkedett beljebb menni. Amikor az említett pénzügyőr, aki csempészárut keresett a barlang öblében, felfedezte, hogy egy bevilágíthatatlan mélységű szakadék tátong a barlang mélyében, kutató expedíció indult a szakadékba. Az első kutatók köteleken ereszkedtek le. Csak harminc méter mélységben értek talajt. A lámpafényre egy hatalmasnak ígérkező cseppkőbarlang előtere tárult szemük elé. Bartól Dezső pelsőci tanító, aki már az első expedíciót is vezette, társaival azóta már tizenkét kilométer hosszúságban bejárta a cseppkőbarlangot. Ma már három létra köti össze függőlegesen a bejáratot a cseppkőbarlang mélyével. Leérve a mélységbe, hosszú folyosó következik, amelyen csak erősen guggolva lehet továbbjutni. A fáradtságot azonban bőségesen jutalmazza a rózsaszínű, sárga és fehér cseppkövek színjátéka és toranatömkelege. A folyosó később hirtelen kitágul és templom-nagyságú terem fogadja a turistát. Halk zajjal csöpög a víz. Szalaktitok és szalagmilok tornyosodnak, épülnek és szélesednek mindenfelé. A magnéziumi láng világánál fenséges a látvány. Vastag cseppkövek, függők és felfelé tornyosodóik, ezernyi apró szög, acrább napernyők, botok, vízesések, tündéroszlopok, ívek és hidak. Csupa szín, forma és csillogás. A teremből továbbvezet a cikkcakkos folyosó. Csillogó patakok szélesednek fekete tavakká a nagyobb termekben. A föld alatt két patak is folydogál a fényes folyosók között, így van ez tizenkét kilométer hosszúságban. De ez még mindig nem az egész barlang. Ifjabb és újabb expedíciók fognak továbbkutatni, mert az a feltevés, hogy ez a cseppkőbarlang összeköttetésben van az aggtelekivel s voltaképpen csak annak folytatása. Mindezideig azonban semmi összekötő utat sem találtak. Nevezetessége a barlangnak egy szűk terem, amely kétségtelenül ősemberek lakóhelye volt. Az anyag alól különös fekete porszerű valami hull: az ősrégi tűzhely hamuja. Már felületes vájásra fekete és vörösboro a cserépedénydarabok kerültek elő. Némelyiken primitív disz: rácsozatos. Legtöbbje sima. A környező apróbb odúkban szépnél felnagyolt rajzok emlékeztetnek az ősemberek uralomüző óráira. Évszázadok, évezredek lassú munkája lepte el az utolsó ember lábanyomát, mg most villanylámpás modern kutatók törtek be hajlékába.