Uj Nemzedék, 1927. október (9. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-01 / 222. szám

L Szombat, 1927 okct­ober 1. Uj Nemzedék ■m&wueawh' wmb A kuria kimondotta, hogy operettel is csak a szerző engedélyével szabad átdolgozni !—— A Dédé cimil megbujtott operett utóhDu­dme a bíróság előtt — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Rendkívül érdekes, a színpadi szerzőket és színigazgatókat, valamint a színházi ügynökö­ket közelről érdeklő végső határozatot hozott a Kúria egyik tanácsa. A per a Dédé című operett körül folyt le. A Dédé című párisi ope­rettet a Schambert cég évekkel ezelőtt eladta Révész Ferenc színházi ügynökségének azzzal, hogy Németországban, Ausztriában és Magyar­­országon tovább eladási joggal rendelkezik az operettet illetően. Az ügynökség az operettet el is adta a bécsi Metropol Theaternek, illetve két vezető emberének, Grósz Imre budapesti bankárnak és Bródi István rendezőnek. A Met­­ropol Theater 1925. tavaszán elő is adta a Dé­­dét, de az operett csúfosan megbukott, úgy hogy a tizenötödik előadás után le kellett venni a műsorról. Erre Révész Ferenc színházi ügynök pert indított a Metropol Theater, Grósz Imre és Bródi István ellen szerzői jogbi­torlás és kártérítés címén azon az alapon, hogy az operettet nem eredeti formájában mutatták be, hanem Farkas Károly bécsi íróval teljesen átdolgoztatták, jóllehet a szerződés kimon­datta, hogy a darabot átdolgozni a szerző jóvá­hagyása nélkül nem lehet. A törvényszéki tárgyaláson a színház, Grósz Imre és Bródi István azzal védekeztek, hogy a Dédé főpróbáján jelen volt Révész Ferenc is és jóllehet már akkor látta, hogy az operettet átdolgozták, mégsem tiltakozott a szintehozása ellen s igy elvesztette azt a jogát, hogy akár a szerző nevében, akár a színházi ügynökség nevében kártérítést követeljen. A törvényszék jóllehet a kihallgatott szakértő, Heltai Jenő kijelentette, hogy az operett átdolgozása túl­megy azon határon, amelyet minden ország­ban a törvény az operett átfordítóinak megen­ged, kimondotta, hogy az alpereseket nem le­het elmarasztalni és nem ítélte meg a kártérí­tést a felperesnek. Az ügy a táblához került, amely el­fogadta a királyi törvényszék ítéletét. Végső fórumon azonban a Kúrián Papp Ist­ván tanácselnök tanácsa az ítéletet megváltoz­tatta és elvi döntést hozott a szerzői jogot ille­tően. A Kúria az alsófokú ítéletek hatályon kívül helyezésével visszaküldte az iratokat a táblához azzal az utasítással, hogy a kétség­telenül fennforgó szerzői jogbitorlást alpere­sek terhére álllapítsa meg s határozza meg a kártérítési összeget is. A Kúria szerint a Metropol Theater, Bródi István és Grósz Imre szerzői jogbitorlást követtek el, mert a Dédé című operettet átdolgozva adatták elő, holott a darab előadási joga csak a lefordításra és az esetleges csekélyebb „színpadhoz illesztésre“ szólott. A Kúria egyben kimondja, hogy át­dolgozni egy darabot csak akkor szabad, ha ezt a szerző vagy a színházi ügynökség hatá­rozottan megengedi. Minden olyan átdolgozás, amely többet jelent, mint a fordítás fogalma, jogot ad arra, hogy a szerző, illetőleg a szín­házi ügynökség jogbitorlás címén keresetet indítson ellene. Hagy vihar pusztiion­ €3 rém egy éh­en — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Nagyvárad, szeptember 30. Szerdán este Bihar vármegye felett va­lóságos ítéletidő vonult végig, amely főleg Nagyváradon okozott nagy pusztí­tást. Este hét óra tájban hatalmas égi­­háború keletkezett, egy villám becsapott a­ városi villanytelepbe is, úgyhogy a vil­lanyvilágítás mindenütt kialudt. Az áramszolgáltatás szünetelése következté­ben a pasa- és táviróhivatallban is súlyos zavarok keletkeztek és a telefonközpont sem tudta ellátni munkáját. Nagyvárad­ környékéről szintén jelentékeny károkról érkeznek híreik, így többek közt a villám­­csapás több házat és gazdasági épületet is elhamvasztott. Elviselhetetlen hőség uralkodik a Balkánon — Az Új Nemzedék tudósítójától — Bukarest, szeptember 30. A F­öldkö­zi - te­n­ge­r felől jövő hőhullám Bukarestben tegnap kulminált A hőmérő délután két órakor árnyékban harminc­négy fok Celsiust mutatott m­eg a napon negyvenhat fok volt a hőmérséklet. A hőség Órománia egész területén elvisel­hetetlen. A mentőket Bukarestben negy­­­venkét esetben vették igénybe olyanok, akik a hőség miat rosszul lettek az utcán. Hasonló hőségről számolnak be a lapok Belgrádban is, ahol a hőmérő tegnap dél­ben árnyékban harmincöt fok Celsiuson állott. Az olasz király negyvenezer lírát adott az árvízkatasztrófa áldozatainak — Az Új Nemzedék tudósítójától — Milano, szeptember 30. Az időjárás állandó javulása következ­tében az árvízveszedelem Weltlin tarto­mányban csökkenőfélben van. A kivezé­nyelt katonaság megfeszített erővel dol­gozik az országutak és vasútvonalak helyreállításán. Sondriot egyelőre még mindig csak kerülő úton lehet megköze­líteni. Guardo és Martelli helyettes ál­lamtitikárok állandóan az árterületen tartózkodnak és közölték a hatóságokkal, hogy a kormány az árvíz sújtotta lakos­ságot messzemenő anyagi támogatásban fogja részesíteni. Az olasz király maga negyvenezer lírát adományozott az árvíz­katasztrófa halálos áldozatai hátramara­dottjainak javára. Borzalmas ciklon pusztított a Missouri völgyében — Az Új Nemzedék tudósítójától — Newyork, szeptember 30. St. louisi jelentések szerint St. Louis vá­rosa és a Missouri völgye felett borzalmas ciklon száguldott végig, amely mindem­iitt óriási pusztításokat idézett elő. Az első je­lentések szerint a halottak és a sebsültek száma igen nagy. St. Louis városából magából tíz halot­tat és kétszáz sebesültet jelentenek. A környékbeli falvakban eddig 20 halottat, és 200 sebesültet számoltak meg. A távíró- és telefonösszeköttetés teljesen megszakadt, úgy hogy közelebbi részletek még nincsenek. A ciklon főleg St. Louis üzleti negye­dében idézett elő súlyos károkat. Az ablaktáblákat és a kirakatokat valóság­gal benyomta a forgószél ereje s az utcákat üveg- és cseréphalmaz borítja. A késő éjsza­kai órákban érkezett jelentések szerint a forgó­szél St. Louie fölött elvonulva Arkansas és Oklahoma felé vette irányát, mindenütt szer-­nyű pusztulást hagyva maga után. Fellázadtak a rabok a touloni tengerészeti laktanyában — Az Új Nemzedék tudósítójától — Paris, szeptember 30. A touloni tengerészeti laktanya fogházépü­­letében tegnap este lázadás tört ki. Több, mint száz fogolynak sikerült kiszabadulnia celláiból. A foglyok beverték az ablakokat és az ajtókat, elénekelték az internacionálét és él­jenezték Marty kommunista képviselőt. A fog­­házőrség csendőrséget és tengerészkatonasá­got hívott segítségül, amelyek azután elfojtot­ták a lázadást és a foglyokat egy másik fog­házba szállították. A fogházépület előtt ez­alatt hatalmas ember­tömeg gyűlt össze, kö­zöttük rengeteg arzen­ál­­ munkás. A munká­sok zajongva tüntettek a fogház kapuja előtt s szintén az internacionálét énekelték. A rend­őrség többször is oszlásra szólította fel a tömeget, midőn azonban a harmadik felszólítás is hiábavaló maradt, puskatussal zavarta szét a tömeget a fogházépület környékéről. Közönséges levélben pénzt küldeni tilos és veszélyes. ■ inwrinni. Elnapolták egy bűnügy főtárgyalását, mert az egyik vádlott bejelentette, hogy öngyilkos lesz — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A budapesti bün­te­tő törvényszék­en a Schi­­rilla-tanácsnak ma délelőtt kellett volna ítéletet mon­­­­dani a Continental Részvénytársaság csalás bűntettével vádolt igazgatói bűn­ügyében. Az ügyészi vádirat szerint 1923-ban Buda­pesten házépítő részvénytársaság alakult Con­tinental néven, 1924-ben a vállalat fizetésképte­len lett. Ennek ellenére az igazgatóság tagjai közül Berger Mór, Schwarz Ármin és Ternyei Miklós mintegy kétszázmilliót vettek fel a rész­vénytársaság ügyfeleitől és ezt a pénzt saját céljaikra fordították. A Schirilla tanácselnök ma délelőtt kilenc órakor nyitotta meg a tárgyalást ebben az ügyben. Az elnök a megnyitás után megálla­pította, hogy a vádlottak közül csak Berger Mór és Schwarz Ármin jelent meg. — Védő úr! ... — fordult az elnök Papp Jenő dr.-hoz — hol van Ternyey?! — Éppen Ternyey távolmaradása miatt tisz­teletteljes bejelentést kívánok tenni — mon­dotta Ternyey védője. — Ma reggel négy órakor expressz levelet kaptam, amit tisztelet­tel átnyújtok és amiből ki fog derülni, hogy mért nem jött el Ternyey. Az elnök ismerteti Ternyey védője által át­adott levelet. A levelet Ternyey Miklós írta, melyben bejelenti, hogy ma reggel négy órakor öngyilkos lesz. „Nem bírom el — írja levelében Ternyey —, hogy ártatlanul ítéljenek el. Mire e­ sorokat olvassa védő úr, én már halott leszek. Min­denre esküszöm, hogy soha senkit be nem csaptam.“ A levél ismertetése után a biróság határo­zathozatalra vonult vissza s pár perces tanács­kozás után a ma délelőttre kitűzött tárgyalást elnapolta. Egyúttal a biróság elrendelte a rendőrség megkeresését annak megállapítása véget, hogy Ternyey Miklós tényleg öngyilkosságot köve­­tett-e el és ha igen, meghalt-e. M­egcsappant a szaldiség-és főzelékfélék kivitele — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A napokban jelent meg az idei zöldség­és főzelékféléik forgalmára vonatkozó ki­mutatás,­­amely május 1-től augusztus végéig a Máv­ vonalain szállított cikkek adatait tartalmazza. Bár ez a kimutatás még nem teljes, hiszen még most is folyik a zöldség- és főzelékfélék szállítása , ezenkívül tengelyen is sokat szállítottak, a most közzétett adatokból azonban már­is megállapítható, hogy az idei termésű zöldség- és főzelék forgalma annyira cse­kély és a kivitel annyira megcsappant, hogy ez a legpesszimisztikusabb várako­zásnak is alatta marad. A kimutatásból megállapítható az is, hogy a belföldi fo­gyasztásra szánt éru forgalma is att meg­­csappant, ami bizonyára a drága szállí­tási költségeknek tulajdonítható. Ha a zöldség és főzelékfélék termelésé­ről pontos adataink lennének, azokból kétségtelenül meg lehetne állapítani azt, hogy a termelt mennyiségnek túlnyomó része megy tönkre és kerül takarmányo­zásra csak azért, mert az értékesítési le­hetőségek csekélyek. Ennek a csekély értékesítési lehetőség­nek az oka pedig az, hogy az értékesítés, a piacra való felhozatal teljesen szerve­zetlen és az inkább ötletszerűen történik. Sok-sok millió pengőre menő vagyon megy tönkre a zöldség és főzelékfélék termelésének és azok piacának szerve­zetlensége következtében. Ennek a szer­vezetlenségnek a következménye az, hogy, a termelés mennyisége évről-évre any­ajára változó, mert ha egyik évben mi­nimális termelés mellett magasabb árak kerülnek a felszínre, amelyek intenzívebb termelésre serkentik a gazdát, a követ­kező esztendőben már túltermelés áll elő s ezzel kapcsolatosan olyan árak kerül­nek a felszínre, hogy a gazdának elmegy­ a kedve a termeléstől. Szakembereink már több alkalommal rámutattak arra, hogy az idényaikoóók termelésében nincsen semmiféle rendszer, pedig éppen itt volna szükség arra, hogy a termelést megfelelően szabályozzák és mentesítsék a termelőket attól a nagy rizikótól, amely a piacra való felhozatala esetén mindig megnyilvánul. A zöldség, és a főzelékfélék termelésénél volna ta­lán a legnagyobb szükség a rajoniro­­zásra, azaz ezeknél a cikkeknél kellene megállapítani, hogy melyik vidék a leg­alkalmasabb valamely zöldség vagy fő­zelékféle termelésére. Ez volna ezen a té­ren az egyik teendő, a másik pedig —­ amely talán a legfontosabb is, — hogy a piacot jobban kellene szervezni és a fel­hozatalt megfelelően szabályozni. Ha ezt a két fontos teendőt sikerülne megvaló­sítani, úgy a gazda nem vinné teljes bi­zonytalansággá, és száz százalékos rizikó tudatával termését a piacra. Tizenkét kilométer hosszúságban bejárták már a gömörhosszuszói cseppkőkor lángot — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Pelsőc, szeptember 28. Megírtuk a múlt év őszén, hogy egy tót pénzügyőr Aggtelektől nem messze, a már megszállt területhez tartozó gömör­­hosszuszói hegyek oldalában cseppkő­­barlangot fedezett fel. A vidék lakói em­beremlékezet óta ismerték a barlang be­járatát, egy keskeny sziklahasadékot, de mivel a nyílás befelé teljesen összeszű­kül, senki sem merészkedett beljebb menni. Amikor az említett pénzügyőr, aki csempészárut keresett a barlang öb­lében, felfedezte, hogy egy bevilá­­gíthatatlan mélységű szakadék tá­tong a barlang mélyében, kutató expedíció indult a szakadékba. Az első kutatók köteleken ereszkedtek le. Csak harminc méter mélységben értek talajt. A lámpafényre egy hatalmasnak ígérkező cseppkőbarlang előtere tárult szemük elé. Bartól Dezső pelsőci tanító, aki már az első expedíciót is vezette, tár­saival azóta már tizenkét kilométer hosszúságban bejárta a cseppkő­bar­lan­got. Ma má­r három létra köti össze függő­legesen a bejáratot a cseppkőbarlang mé­lyével. Leérve a mélységbe, hosszú folyosó következik, amelyen csak erősen guggolva lehet továbbjutni. A fáradtságot azonban bőségesen jutalmazza a rózsaszínű, sárga és fehér cseppkövek színjátéka és torana­­tömkelege. A folyosó később hirtelen ki­tágul és templom-nagyságú terem fogadja a turistát. Halk zajjal csöpög a víz. Szalaktitok és szalagmilok tornyosodnak, épülnek és szélesednek mindenfelé. A magnéziumi láng világánál fenséges a lát­vány. Vastag cseppkövek, függők és fel­felé tornyosodóik, ezernyi apró szög, acrább napernyők, botok, vízesések, tün­déroszlopok, ívek és hidak. Csupa szín, forma és csillogás. A teremből továbbve­zet a cikkcakkos folyosó. Csillogó pata­kok szélesednek fekete tavakká a nagyobb termekben. A föld alatt két patak is foly­­dogál a fényes folyosók között, így van ez tizenkét kilométer hosszúságban. De ez még mindig nem az egész barlang. Ifjabb és újabb expedíciók fognak tovább­kutatni, mert az a feltevés, hogy ez a cseppkőbar­lang összeköttetésben van az agg­telekivel s voltaképpen csak annak folytatása. Mindezideig azonban semmi összekötő utat sem találtak. Nevezetessége a barlangnak egy szűk terem, amely kétségtelenül ősemberek lakóhelye volt. Az anyag alól különös fe­kete porszerű valami hull: az ősrégi tűz­hely hamuja. Már felületes vájásra fekete és vörösboro a cserépedénydarabok kerül­tek elő. Némelyiken primitív disz: rácso­zatos. Legtöbbje sima. A környező apróbb odúkban szépnél felnagyolt rajzok emlé­keztetnek az ősemberek uralomüző óráira. Évszázadok, évezredek lassú munkája lepte el az utolsó ember lábanyomát, m­g most villanyl­ámpás modern kutatók tör­tek be hajlékába.

Next