Uj Nemzedék, 1928. január (10. évfolyam, 1-2. szám)
1928-01-01 / 1. szám
2 Boldog ús esztendőt! hangzik a fehérre havazott Budapest utcáin már elöljáróba ma is, holnap reggeltől kezdve pedig szóban és írásban hozzá kell szokni ahhoz, hogy 1927 helyett 1928-at mondjunk és írjunk . . . Igen, az ó-esztendő elköszönése és az új esztendő beköszöntése az a nagy közhely, amely mindig új marad és megrázza az emberi szívek mélyét. Mert nagy dolog a rövidreszabott emberi életben egy esztendő örömétől, bujától visszavonhatatlanul elbúcsúzni, egy esztendő napját lebukni látni az idők horizontján. Mz. egy eljövendő esztendőt kémlelni aggódó, reménykedő lélekkel: várjon mit hoz az egyénnek, mit hoz a nemzetnek, mit hoz az emberiségnek? Végig a kerek földön mindenütt, ahol a Gergely-naptár szerint számítódik az idő, nagy és meghatott pillanat az, amelyben a mait búcsúzik és a jövendő beköszönt, — de sehol sem olyan szivbemarkoló, mint itt ennek a csonka országnak háborította, kis világában. Mert sehol ennyire az egyénnek sorsa össze nem fűződik a nemzetnek sorsával, s egyén én nemzet ser»«, egyaránt Trianon része« planétájának jegyében áll már nyolcadik esztendeje. Ó, a magyarnak évszázadoké® át mindig olyan szomorú speciál lakókkal kedveskedett a végzet, — a magyar léleknek mindig olyan furcsa, külön klímája volt itt az európai égboltozat alatt. Most is, mikor a régi esztendőt búcsúztatjuk és meg akarjuk állapítani, holott a valami jót, valami vigaszosat, csak azt kutathatjuk: távolabb vitt-e egyetlen lépéssel is Trianontól, közelebb vitt-e egyetlen lépéssel is az integer Magyarországhoz? Tudjuk, rendületlenül hisszük, hogyminden esztendő puszta lepergésével közelebb viszi bennünket a szabaduláshoz, mert, egy esztendővel közelebb vagyunkvele ahhoz az időponthoz, amelynek csak Isten a tudója, de amelynek egyszer bé kell következni©. Ám a magyar élet sokkal fájdalmasabb, nyomorúságosabb, hogy sem a keleti vének fatalizmusával várhatnék a megszabadulást. Nem mindegy, hogy hakor következik el a napja: holnap-e vagy holnapután? Mert minden esztendő behemét mohóságával falja a magyarság anyagi és erkölcsi javait, sorvasztja-bénítja megszállás alatt szenvedő testvéreink ellenálló képességét, lelki felkészültségét és számbeli erejét. Ha a bucsúzkodó esztendő eseményein végigtekintünk, akkor minden elesettségünkben is elmondhatjuk, hogy az 1927. esztendő örvendetes módon elmélyítette azt a békerevíziós mozgalmat, amely a trianoni békediktátum megdöntésének előfeltétele. A magyar igazság valóságos rohamlépésekkel hódított a világ nagyhatalmainak lelkiismeretében: a magyar kérdést végre a világ napirendjére tűzte az elmúlt eszteinlő. S ha mással nem kedveskedett volna, ha egyéb jót nem tudnánk róla, akkor ezért az egy tényért megérdemli, hogy hálával és köszönettel vessük sírjára a rögöt Szilveszter éjszakáján. A múltat tudjuk, de a jövendő Istennek titka. Ám a múltból okulni és az okulást a jövendő számára értékesíteni: ez az emberek, ez a nemzetek dolga és lehetősége. Az elmúlt, esztendő pedig mindenben megerősítette azt a mi törhetetlen fölfogásunkat, hogy a magyar megújhodás csak a keresztény-nemzeti gondolat jegyében következhet el. Az egész világon ennek a „jobboldali“ fölfogásnak a hullámai ömlenek végig minden olyan nemzetben, amely nem akar a forradalmi világnézetnek olyan szerencsétlen áldozatává nyomorodni, amilyenné a mi szegény hazánk aláztatott 1918 gyalázatos őszén és 1919 förtelmes tavaszán. Addig is, míg a trianoni vasketrecet szét nem dönthetjük, erős nemzeti öntudattal _ igaz _ keresztény erkölcsi megújhodást és szociálpolitikát teremteni: ez a magyar megújhodás parancsszava- Az uj esztendőnek nem látjuk az arcát, de nekünkis részünk lesz abban, rajtunk is múlik, hogy hogyan alakuljanak ki majd arcvonásai. A magyar boldogság Isten kegyelmén s e kegyelem égisze alatt A mi helytállásunkon is múlik. Az Uj Nemzedék, amelynek minden betűjét a magyar boldogság munkálása illeti, ennek a keresztény-nemzeti öntudatnak és hivatásnak testvéri átérzésével kíván minden előfizetőjének, olvasójának, barátjának és hívének — egyéni és nemzeti értelemben egyaránt — boldog újesztendőt. lis Vasárnap, 1928 január 1. Nyugdíjba megy Concha, Kovács Gyula, Angyal Dávid, Kiss János és még több egyetemi tanár — Az Új Nemzedész tudósítójától. — A jövő iskolai év a Pázmány Péter Tudományegyetem életében nagy változást hoz. Az egyetem tanári karának több tagja Ugyanis betöltötte azt a maximális életkort, amellyel az egyetem professzorai taníthatnak. Közülük sokat már eddig is visszatartottak állásukban annak ellenére, hogy a korhatárt betöltötték. Bztosülésaink szerint június harmincadikán nyugdíjba megy a hittudományi karon Kiss János, a bölcsé fszeti karon Szinnyey József, Angyal Dávid, Kövesligethy Radó és Mágocsy-Dietz Sándor, az orvosi karon Bókay János, a jogi fakultáson K. Kovács Gyula, Grosschmid Béni, Nagy Ferenc, Concha Győző és Király János. A nyugdíjazás természetesen nem jelenti azt, hogy a magyar tudományos életnek e kiváló reprezentánsai tudományos munkásságukat is abbanhagyják. Az egyetemről távozó tudósoknak a nyugdíjazás után még inkább módjuk lesz értékes tudományos munkát kifejteni. Értesülésünk szerint Szinnyey József az Akadémia főkönyvtárosa lesz, Angyal Dávid pedig a bécsi magyar történelmi intézet vezetését veszi át. Károlyi megüzeni programját arra az időre, ha mégegyszer hazajön... Egyelőre Mexikóban, Kínában, Oroszországban készíti elő diplomáciáját Romániától a magyar urak birtokának elvételét követeli — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — * Mikor jön már Károlyi Mihály is? — kérdezte az Uj Nemzedék, a minap, Erdélyi-Rosengarten Mór népbiztos büntetlen hazatérése alkalmából. Nos, eme a kérdésre most valóban gyorsasággal, de nem váratlan bejelentésekkel megfelel maga a „népköztársaság” volt elnöke, a magyar összeomlás fő felelőse, Károlyi Mihály gróf. Az őszirózsáié hazaárulás és ez ideig is vezére Périsban, a Rue des Ursulinas 14. szám "íjfiárt lévő kis kötetben" fogadta a Erdélyi Hírlap munkatársát és hosszasat, kifejtette előtte neastestás terveit. Mondanunk sem kell, hogy a fankastorsku gróf elméje változatlanul olyan enyhén szólva — mpiszóchikus, mint amilyen akkor volt, miikor az ezeréves Magyarországot, legnagyobb történelmi katasztrófájába taszította. De akad kjelentései között, egynéhány, amely egyfelől igen jellemző Károlyi Minihály grófra, — másfelől pedig üdvös tanulság lehet azoknak a „liberális“ magyaroknak, akik balga módon azt hiszik, hogy Károlyi Mihály és társai most már vénképen megnyugodtak és nem szőnek többé fölforgató terveket elárult hazájuk elleni Károlyi pizsamában — a zsidó* Kérdésről Az Erdélyi Hírlap természetesen baloldali újság s így nem csoda, hogy munkatársa el van ragadtatva „a történelmien nagy“ Károlyi Mihálytól, akit így mutat be olvasóinak: — A forradalmár higgadt (!) reggeli köntösben, sárga-szürke pizsamában, monoklija mögül feketén fénylő tekintetével és papucsban is feltétlen imponáló jelenség. Magas alakja töretlen... Sajna, ezt nem mondhatjuk el Magyarországról, amelyet a papucsos „forradalmár" balkeze darabokra tört. Az intervjú során Károlyi mindenekelőtt legorombitja a magyar középosztályt, amely szerinte nem fejlődött öntudatossá, nincs önálló jelleme. A mágnásosztályt egyszerűen hatafitlannak minősíti, majd rátér a Zsidóságra. — Végül sok baja van Magyarországnak a gettó mentalitásból kifolyólag — kiáltott fel Károlyi. Magyarország nem is gondolhat arra, hogy- leoperálja testéről- a nem tiszte magyar eredetű népeiket, hisz akkor a nagyon értékes és produktív zsidóságot is kellene veszítenie. Nagy baj a zsidóságnál az inferioritate-komplexum, amely megvan az elnyomott nemzetiségeknél és amoly, hogy szabaduljon a gettóból, túlzottan hazafi akar lenni. Amerikában is a másodrendű kelet- és déleurópai bevándorlókból válnak a százpercentes hazafiak. Magyarországon a zsidó volt a fődarutollas, ő ütötte a legjobban a zsidót és ő énekelte legkeservesebben a magyar nótát Maradjon meg a zsidó zsidónak és akkor már meg is oldódott a probléma. Most megfordult a helyzet. Igen ám, de nemcsak elnyomottnak, elnyomónak is rossz lenni . . Nott, mi ugyan nem tudunk arról, hogy a mi zsidóink alakították meg az Érnél és hogy ők ütötték volna valaha is a zsidókat, — de az mindenesetre jellemző, hogy még Károlyi Mihály szerint is ,sok baja van Magyarországnak” a zsidósága miatt és hogy a zsidók mar nem elnyomottak nálunk, hanem elnyomók . . „Nem valami fényesen létezem...“ Igen mulatságos léntre leközölni Károlyi Mihály expertorációit a világhelyzetről, amelyek azt bizonyítják, hogy Károlyi még mindig Jászi-Jakubovits Oszkár eszével gondolkozik,'' — de nincs rá helyünk. Az csak természetes kijelentés tőle, hogy „ellensége vagyok minden irredentának“ és hogy a román földbirtokreformot úgy szeretné, hogy vegyék el amagyar uraktól a földbirtokot, de osszák szét román és magyar paraszt közt egyaránt. Még csak azt akarjuk megjegyezni, hogy Károlyi Mihály „emigrációjában“ még annyira sem tud magyarul beszélni mint azelőtt. Mikor személyes dolgaira terelődik a szó, — a hírlapíró szerint —„őszintén, majdnem büszkén buggyan ki az ajkáról“ ez a kijelentés: — „Nem valami fényesen létezem.“ Őszintén, de nem minden büszkeség nélkül megállapítjuk, hogy az őszirózsás exelnök úr nem igen bírja hazájának idiómáját... „Ha mégegyszer hazamegyek!...“ Végül azonban olyasmire fordult a beszélgetés, ami már nem tréfa, — mert világos bizonysága nemcsak Károlyi Mihály gróf bolsevista észjárásának, hanem annak is, hogy Károlyi és társai tudatasim és rendszerei készülnek arra, hogy Magyarországon ■mégegyszer átvegyék az uralmát. — „Ma már nem vesztenénk el a forradalmat, mert sok barátunk van — mondjamagával sodró szuggesztivitással, a hírlapíró szerint. — Legközelebb a demokratizálódó Mexikóba utazom Calles köztársasági elnök meghívására, aki Lenin zsenialitásához hasonlóan a parasztot akarja megnyerni eszméjének, ■azután Kínába, Oroszországba és Romániába utazom és ha egyszer még haza megyek, nemcsak eredményes összeköttetéseim, de olyan diplomáciám lesz, amelynek minden embere széles horizonton ismerte meg az életet. lem, Károlyi Miihály gróf buzgón látogatja a tömeggyilkos Callest, a kínai bolsevikieket, a moszkvai szovjetet, el van ragadtatva Lenin lángelméjétől és diplomácat szervez magának. Nem gondolják némely urak minálunk, hogy minden büntetlenül hazatérő „emigráns” egy-egy futárja és megbízottja Károlyi Mihály gróf diplomáciájának? Nyolchónapi börtönre ítélték Weisz Bélát Az Uj Nemzedék tudósítójától. Annak idején az Uj Nemzedék jelentette elsőnek, hogy Weisz Bélát, egy gazdag újpesti vállalkozó fiát az újpesti rendőrség őrizetbe vette s Weisz a rendőrségen öngyilkossági szándékból üvegcserepet evett. Weisz Béla, ellen Ernszt László, a Furnérgyár és Keményfatelep r.-t., valamint Teichner Adolf és Schreiber György kereskedők tettek feljelentést, hogy tőlük fondorlatos uton nagy értéket jelentő árukat csalt ki. A nyomozás során újabb feljelentések érkeztek Weisz Béla ellen, amelyek azonban már a feleségét, született Waldmann Lenkét, valamint Bán Endrét is csalással vádolták. Bán Endre Weisz özelmeit azzal segítette elő, hogy mindenütt vagyonos háztulajdonosnak mondotta Weisz Bélát. A királyi ügyészség vádja alapján a pestvidéki törvényszék Stércár-tanácsa tárgyalta ,a az ügyet B Weise Bélát csalás bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért nyolchavi börtönbüntetésre ítélte. Érdekes, hogy abban a három csalási ügyben, amely miatt eredetien letartóztatták, a törvényszék felmentő ítéletet, hozott. A később kiderült üzeletekkel kapcsolatban Bán Endrét ügynöki tevékenysége W’u s. zugirászatban mondotta ki bűnösnek a törvényszék s ezért négyhavi fogházzal sújtotta, Weisz Bélánét pedig az ellene emelt vád alól felmentették. 1 AZ ÉRTÉKTŐZSDE kezdő Árfolyamai — .. BANKOK. Kereskedelmi Bank (127) 127 127.50. Magyar ■Hitel (90.6.0) 91.91.20. Atmnoifika. (L84). 1.91/ Földhitel Bank 1R?) Frgalmi Bank *) ». Jólzálogitok (—) 38 38.50. Keresik. Hitelbank (—) 30.—. ' TAKARÉKOK ÉS BIZTOSÍTÓK. Pesti Hazai (228) ' 230 .228. Belvárosi (.*») 79. Egyesült Fővárosi (17) 18. Általános Takarék (97.50) 97 98. - . BÁNTÁK ÉS TÉGLAGYÁRAK. Bauxit (422.50) 423 428. Beocoini (278). Általános Kesené (758) 759 757. Magnezit (237) 241. Salgó (75) 74.30 74.60. Urikányi (180.50) 180. ■ Dresche, (31.30) 32. Ujlaki (49). 49 49.50. .. VASMŰVEK ÉS GÉPGYÁRAK. Fegyver (309.50) 307. Ganz-Danubius (200..".0) 209 198. Ganz Vili. (176.50) 180. Rima (114.19) 114. Lánrnpa (161) 160 159. Hofflier (—) 15.60 15.80. KÜLÖNFÉLE VÁLLALATOK. Nova (48) 49. Georgia (15.70) 16.10 16.20. Rész- Sör (129.50) 131. Gsohwindt (157.80) 158 157.50. Juta (70.60) 71. Műtrágya (65) 67 68.50. Dunai sertéskifelaló (31) 32.50 33. Hangya (—) 30. Nasiei (183) 182. őstermelő (61) 63. Ofa (—) 100.25 109. Trust (—) 45.20 45. Első bpesti gőzm. (—) 42.50. Cimcordia (—) 680. Tógazdaság (—) 48 46. A zürichi devizaárfolyamok. A zürichi megnyitó devizaárfolyamok a következők (zárójelben a tegnapi zárlat): Budapest 90.60 (90.62 év fél), Berlin 123.60 (123.57 év fél), Newyok 517.75 (517.75), London 2528.25 (2528.25), Paris 29.38 és fél (20.38 és fél), Milano 27.35 (27.34), Prága 15.34 (15.34), Belgrád 9.13 és fél (943 és fél), Bukarest 3.18 és fél (3.18 és fél,Bécs 73.17 és fél (73.17 és fél), Amsterdam 209.40 (209.40). EMKERI KÁVÉHÁZI és pincehelyiségében nagy Szilveszter-est ! Akárházban .■ KURINA SIMI I zenekara muzsikál. A DEMX E-pincében JAZZ-BAND I reggelig nyitva!iga