Uj Nemzedék, 1928. szeptember (10. évfolyam, 201-218. szám)
1928-09-05 / 201. szám
Kapunyitás Ezer meg ezer alakról harsan fel ma a Veni Sancte, — az iskolák hadserege a templomba vonul, a Szentlélek áldását kérni, mielőtt megkezdené a maga tízhónapos hadjáratát, amellyel a tudás, a művelődés minél több erődjét akarja megrohamozni és meghódítani. Trianoni Csonkamagyarország ifjúsága elbúcsúzik a vakáció örömeitől, pihenőjétől, és tódul befelé az iskolák újra megnyílt kapuin, s nekifekszik újra a munkának, amelyet júliusban abbahagyott. Könynyes szeretettel köszöntjük a magyar gyermekek és ifjak légióit, s könnyes szeretettel azért, mert tudjuk, látva tudjuk, hogy nem egy szülő homlokán a gondok újabb felhőjét, a töprengés újabb ráncait jelenti az iskolai esztendő kezdete ebben a szomorú, ezer nyomorúsággal megvert trianoni korszakban, és mert látva látjuk, hogy a magyar gyermek élete sem lehet olyan rózsásan boldog, mint amilyen valaha a mienk volt. És köszöntjük a magyar pedagógusokat, akiknek vállára szintén súlyos teher szakad szeptemberrel. Nem feladatunk, hogy a trianoni nemzedék pedagógusainak tanácsokat osztogassunk: nyugodtak vagyunk affelől, hogy ők minden nehézség, minden gond közepette is megteszik a magukét. Ám igenis van szavunk, komoly szavunk a szülőkhöz, akik ma minden ba és baj sodrában is bizóreménykedő lélekkel kísérik gyermekeiket az újra megnyílt iskolákba. A pedagógusok tudják, hogy ha valaha, akkor a mai zűrzavaros, recsegő-ropogó világban kell az oktatáson túl nevelést is adniok, kell a gyermekekkel nemcsak a tudomány adatait, az ismereteket közölniük, hanem a lelküket is faragniuk, nevelniük kell, hogy ne csak agyukat műveljék ki, hanem a lelküket, a szívüket is. De ha ez ma fokozottan szükséges, egyben meg kell állapítanunk azt is, hogy ez fokozottan nehéz munka ma, a lelkek nagy válságában, amelynek szörnyű méreteit majd csak a jövendő hideg, kíméletlen történetírása fogja pontosan lemérni. Mert hiába minden nevelő munkája az iskolának, ha egyszer az élet — különösen a városokban, és főképp Budapesten — nap nap után újra meg újra lehámlasztja, leveri a zsendülő lelkekről azt az erkölcsi himport, amelyet a nevelés szorgalmas méhei ráhordanak. Hiába minden igyekezet és pedagógiai remekelés, ha elsősorban a család élete, a család lelki atmoszférája nem egészíti ki az iskola erkölcsi atmoszféráját. Márpedig nem volt a magyar történelemben korszak, amelyben nagyobb szükség lett volna öntudatos, jellemes, önzetlen, igazán keresztény és igazán magyar nemzedékre, mint a mi tragikus korszakunkban. A pedagógusok felelőssége mindig nagy volt, nagy ma is, de a szülőké még nagyobb, s mi a nemzet jövőjéért aggódó lélekkel kérjük a magyar szülőket, érezzék át ezt a felelősséget, és töltekezzenek meg a felelősségérzet szentlelkével. Mert ha írva van, hogy elvész a nép, amely tudomány nélkül való, még tüzesebb betűkkel van írva, hogy elvész a nép, amely erkölcs, tisztaság, jellem nélkül való. Ma nagyon kérjük a Szentjelket, hogy szálljon le a gyermekekre is, oktatóikra is, szüleikre is. ujLW zÁ u •,N SiS'VAi'Ä ■ ■■ h n I HI SSTKaasrS ss I !■ MaIi^bbfä^^IaB^ — Kr.— Hirdetések mil- ^S^^grtSHBf jfBmjeS ffFXW 8HS fájéfen |^K 'Wn* ■ kaFml •„ Orazigház-utca 18. n. »métert. díjszabás ,^'aw g|9S ^OBBM WSEtetffc, «WHSMH i$*3? rapfeffiBi ^SgHkB%, PjSS^^Kjk, Tel. I Aut. 608-65. I., Márta% \ X. évfolyam 201. (2641.) szám 6 SZCPUU 6 Budapest, 1928 szeptember 5. Megint megkezdik az árrazziákat a budapesti piacokon Jugoszlávia desmársot küldött Tiranába, melyben tiltakozik, hogy Zogu a „minden albánok királya“ címet viselje Az Új Nemzedék tudósítójától. — Milano, szeptember 4. A „Popolo d‘ Italia“ tiranai jelentése szerint a jugoszláv kormány ügyvivője útján demársot intézett az albán kormányhoz, amelyben tiltakozik az ellen, hogy Ahmed Zogu királyt a „minden albánok királya“ címmel kiáltották ki. A „Popolo d‘ Italia“ szerint a jugoszláv kormánynak ez a lépése nagy felháborodást vált ki, mert beavatkozást jelent a független albán állam belügyeibe. A „Popolo d‘ Italia“ azt is megjegyzi, hogy a jugoszláv kormánynak az elhatározása elhibázott volt, mert ezzel elismeri azt a tényt, hogy Jugoszláviában hatalmas albán kisebbség él. Tirana, szeptember 4. Az új albán alkotmánytörvény főbb rendelkezései a következők: A király az állam legnagyobb hatalmassága. Főparancsnoka a szárazföldi, tengeri és légi hadseregnek. A király személye sérthetetlen, felelősségre nem vonható. Cselekedeteiért a kormány tagjai tartoznak felelősséggel. A király a miniszterelnököt belátása szerint nevezi ki. A trónörökös címe: Minden albánok hercege. Az anyakirályné címe: fenpyg.\J_ A király fivéreinek és fiainak hercegi beim jár. Nővérei és leányai hercegnők. Az államügyeket a királytól függő minisztertanács intézi. A minisztereket és a miniszterelnököt a király nevezi ki. A kormány köteles egy héten belül a kamaránál bizalmi szavazatot kérni, mert különben nem tekinthető jogszerű kormánynak. Ha a minisztérium kinevezése esetén a kamara nem ülésezik, akkor a legközelebbi ülésen mutatkozik be az új kormány és kéri a bizalmi szavazatot. Az első minisztériumnak az alkotmányozó nemzetgyűlés adja a bizalmi szavazatot. Minden rendeltben a királyság megjelölése kerül a köztársaság szó helyére, a köztársasági elnök szót pedig a király szó váltja fel. Nem az árak azonnali adását, hanem Budapest akarja megkönnyíteni a főváros Egymillió pengős kamatmentesítétt ad a külföldi zsír és burgonya behozatalára — Az Új Nemzedék tudósítójától — A főváros közélelmezési bizottsága ma délután öt órakor ülést tart és foglalkozik a drágaság kérdésével. Az ülésen a bizottsági tagokon kívül részt vesz a főváros valamennyi élelmező üzemének vezetője is. A bizottság előtt legelőször a tanácsnak azt a határozatát fogják ismertetni, amelyben a tanács javasolja, hogy a főváros intézzen felterjesztést a belügy-, pénzügy-, kereskedelmi és földművelésügyi miniszterhez és ebben a felterjesztésben jelölje meg a drágaság enyhítésére vezető módokat. A főváros tanácsának határozata nem arra irányul, hogy máról-holnapra lehetővé tegye az árak lemorzsolódását, hanem Budapest téli élelmiszerellátását akarja megkönnyíteni. A nagy érdeklődéssel várt bizottsági ülésen Vajna tanácsnok javasolni fogja, hogy a főváros kérje a kormánytól a burgonya, kukorica, korpa, általában az állati takarmányok kivitelének megtiltását. Kéri ezenkívül a főváros, hogy a kormány korlátozza a burgonya és kukorica ipari feldolgozását is, hogy ezek elsősorban az állati hizlalás céljára maradjanak meg. A főváros helyesnek tartaná, ha a kormány sürgősen felülvizsgálná az állati takarmányok árait, mert a hirtelen drágulást megokolatlannak tartja. A Budapestre irányított élelmicikkekre vonatkozóan kéri a főváros ugyanazoknak a vasúti tarifakedvezményeknek a megadását, amelyek a tranzit- és exportszállítmányoknál érvényesek. Az élelmiszerlávitel legteljesebb korlátozását is javasolja a- C-1 -73 tanácsa s arra vonatkozóan is indítványt tesz, hogy az élelmiszerkivitellel foglalkozó vállalatokat utasítsák, hogy a kivitelre szánt élelmiszereket budapesti és vidéki raktárakban belföldi használatra tartalékolják. A zsírellátás biztosítása céljából a külföldi zsír behozatali vámjának felfüggesztését kéri a főváros, valamint a kukorica, a szárazbab és a főzelékfélék vámjának eltörlését. Bejelentik a ma délutáni ülésen, hogy a külföldi zsír és burgonya behozatala céljára a főváros egymillió pengő kamatmentes hitelt ad. A főváros kedvezményes bérű raktárépületeket bocsátana a nagykereskedők rendelkezésére. Az amerikai zsírt a községi élelmiszerüzem hozná be az országba s az ehhez szükséges hitelt szintén a főváros nyújtaná. A főváros tanácsa, a közélelmezési bizottság elé terjesztett javaslatán még változtatni fog, a bizottság ülésén elhangzó indítványok értelmében. Az ülésen élénk vitát várnak a drágaság kérdésében s különösen azt a felszólalást várják nagy érdeklődéssel, amely a községi élelmiszerüzem zsirárosítására vonatkozik. Több bizottsági tag ugyanis szóvá akarja tenni azt a híresztelést, mely szerint az élelmiszerüzem, még a nagyarányú zsírdrágulás előtt olcsóbb áron nagymennyiségű zsírt szerzett be és helyezett el a hűtőházakban, azonban mikor a drágulás megkezdődött, nem igyekezett olcsóbb zsírral letörni az árakat, hanem napról-napra igazodott a magán kereskedelmi árakhoz. Az élelmiszerüzem vezetősége ezzel szemben azt állítja, hogy a nagy zsírtartalékról szóló híreket azok a húsiparosok találták ki, akik nem jó szemmel nézik a községi élelmiszerüzem működését. A villamosvasutat is bekapcsolják az élelmiszerszállításba Vass József helyettes miniszterelnök elnöklésével rendkívüli minisztertanács is foglalkozik délután öt órakor a drágaság kérdésével. A tanácskozáson kizárólag a gazdasági minisztérium megszervezésének, működési köre meghatározásának a problémájával, továbbá a drágaság leküzdésének a kérdésével foglalkoznak- Beavatott helyről származó értesülésünk szerint, a kormány gazdasági és közigazgatási természetű rendszabályokkal akarja elejét venni az árak hallatlan emelkedésnek. Kötelezővé fogják tenni minden egyes piacon, nyílt árusítóhelyen, az irányárak kifüggesztését, kiírását, egyben pedig szigorúan ellenőrzik a piaci árusokat, hogy betartják-e az iányárakat. A kormánynak elhatározott szándéka, hogy minden árdrágító kísérletet csírájában elfojt. A tervek közül, amelyek tarifális intézkedésekkel igyekeznek olcsóbbá tenni az élelmiszereket, első helyen áll a sík. 1O ff®.HU«hír»