Uj Nemzedék, 1928. szeptember (10. évfolyam, 201-218. szám)

1928-09-05 / 201. szám

u jLW zÁ u •,N SiS'VÄi'Ä ■ ■■ h n I HI SSTK-aasrS ss I !■ MaIi^bbfä^^IäB^ — Kr.— Hlrdetéiok mil- ^S^^grtSHBf jfBmjeS ÍÍFXW 8HS fájéfeü |^K 'Wn* ■ iraFnrl •„ Orazigház-ctca 18. n. »métert. díjszabás ,^'áw g|9S ^OBBM WSÉtetffc, «WH SMH i$*3? rapfeffiBi ^SgHkB%, PjSS^^Kjk, Tel. I Aut. 608-65. U., Márta­% \ X. évfolyam 201. (2641.) szám 6 SZCPŰU 6 Budapest, 1928 szeptember 5. Kapunyitás Ezer meg ezer ajakról harsan fel ma a Veni Sancte, — az iskolák hadserege a templomba vonul, a Szentlélek áldá­sát kérni, mielőtt megkezdené a maga tizhónapos hadjáratát, amellyel a tudás, a művelődés minél több erődjét akarja megrohamozni és meghóditani. Trianoni Csonkamagyarország ifjúsága elbúcsú­zik a vakáció örömeitől, pihenőjétől, és tódul befelé az iskolák újra megnyilt kapuin, s nekifekszik újra a munkának, amelyet júliusban abbahagyott. Köny- nyes szeretettel köszöntjük a magyar gyermekek és ifjak légióit, — könnyes szeretettel azért, mert tudjuk, látva tud­juk, hogy nem egy szülő homlokán a gondok újabb felhőjét, a töprengés újabb ráncait jelenti az iskolai esztendő kezdete ebben a szomorú, ezer nyomo­rúsággal megvert trianoni korszakban, és mert látva látjuk, hogy a magyar gyermek élete sem lehet olyan rózsá­san boldog, mint amilyen valaha a mienk volt. És köszöntjük a magyar pedagógusokat, akiknek vállára szin­tén súlyos teher szakad szeptemberrel. Nem föladatunk, hogy a trianoni nemzedék pedagógusainak tanácsokat osztogassunk: nyugodtak vagyunk affelől, hogy ők minden nehézség, minden gond közepette is megteszik a magukét. Am igenis van szavunk, ko­moly szavunk a szülőkhöz, akik ma minden bu és baj sodrában is bizó- reménykedő lélekkel kisérik gyerme­keiket az újra megnyilt iskolákba. A pedagógusok tudják, hogy ha valaha, akkor a mai zűrzavaros, recsegő-ropogó világban kell az oktatáson túl neve­lést is adniok, kell a gyermekekkel nemcsak a tudomány adatait, az isme­reteket közölniük, hanem a lelkűket is faragniok, nevelniük kell, hogy no csak agyukat műveljék ki, hanem a lelkűket, a szivüket is. De ha ez ma fokozottan szükséges, egyben meg kell állapítanunk azt is, hogy ez fokozottan nehéz munka ma, a lelkek nagy válsá­gában, amelynek szörnyű méreteit majd csak a jövendő hideg, kímélet­len történetírása fogja pontosan le­mérni. Mert hiába minden nevelő munkája az iskolának, ha egyszer az élet — különösen a városokban, és fő­képp Budapesten — nap nap után újra meg újra lehámlasztja, leveri a zsen- dülő lelkekről azt az erkölcsi himport, amelyet a nevelés szorgalmas móhei ráhordanak. Hiába minden igyekezet és pedagógiai remekelés, ha elsősorban a család élete, a család lelki atmosz­férája nem egészíti ki az iskola er­kölcsi atmoszféráját. Már pedig nem volt a magyar történelemben korszak, amelyben nagyobb szükség lett volna öntudatos, jellemes, önzetlen, igazán keresztény és igazán magyar nemze­dékre, mint a mi tragikus korszakunk­ban. A pedagógusok felelőssége min­dig nagy volt, nagy ma is, de a szü­lőké még nagyobb, s mi a nemzet jö­vőjéért aggódó lélekkel kérjük a ma­gyar szülőket: érezzék át ezt a felelős­séget, és töltekezzenek meg a felelős­ségérzet szentlelkével. Mert ha írva van, hogy elvész a nép, amely tudo­mány nélkül való, még tüzesebb be­tűkkel van írva, hogy elvész a nép, amely erkölcs, tisztaság, jellem nélkül való. Ma nagyon kérjük a Szentleiket, hegy szálljon le a gyermekekre is. ok­tatóikra is, szüléikre is. Megint megkezdik az árrazziákat a budapesti piacokon Jugoszlávia dcsmársot küldött Tiranába, melyben tiltakozik, bogy Zogu a „minden albánok királya“ címet viselje- Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Milano, szeptember 4. A „Popolo d‘ Italia“ tiranai jelentése szerint a jugoszláv kormány ügyvivője utján demársot intézett az albán kormányhoz, amelyben tilta­kozik az ellen, hogy Achmed Zogu királyt a „minden albánok királya“ cimmél kiáltották ki. A „Popolo d‘ Italia“ szerint a jugoszláv kormánynak ez a lépése nagy felháborodást vált ki, mert beavatkozást jelent a független albán állam bel- ügyeibe. A „Popolo d‘ Italia“ azt is megjegyzi, hogy a jugoszláv kormánynak az elhatározása elhibázott volt, mert ezzel elismeri azt a tényt, hogy Jugoszláviában hatalmas albán kisebbség él. Tirana, szeptember 4. Az uj albán alkotmánytörvény főbb rendelkezései a következők: A király az állam legnagyobb hatal­massága. Főparancsnoka a szárazföldi, tengeri és légi hadseregnek. A király sze­mélye sérthetetlen, felelősségre nem von­ható. Cselekedeteiért a kormány tagjai tartoznak felelősséggel. A király a miniszterelnököt belátása szerint nevezi ki. A trónörökös cime: Minden albánok hercege. Az anyakirályné címe: fenpyg.\J_ A király fivéreinek és fiainak hercegibeim jár. Nővérei és leányai hercegnők. Az államügyeket a királytól függő minisz­tertanács intézi. A minisztereket és a mi* niszterelnököt a király nevezi ki. A kormány köteles egy héten belül a kamaránál bizalmi szavazatot kérni, mert különben nem tekinthető jogszerű kormánynak. Ha a minisztérium kineve­zése esetén a kamara nem ülésezik, ak­kor a legközelebbi ülésen mutatkozik be az uj kormány és kéri a bizalmi szavaza­tot. Az első minisztériumnak az alkotmá- nyozó nemzetgyűlés adja a bizalmi sza­vazatot. Minden rendeltben a királyság megjelölése kerül a köztársaság szó he­lyére, a köztársasági elnök szót pedig a király szó váltja fel. Nem az árak azonnali ­dását, hanem Budapest akarja megkönnyíteni a főváros Egymillió pengős kamatmentes Mtett ad a külföldi zsir és burgonya behozatalára A főváros közélelmezési bizottsága ma délután öt órakor ülést tart és foglalko­zik a drágaság kérdésével. Az ülésen a bizottsági tagokon kivül résztvesz a főváros valamennyi élel­mező üzemének vezetője is. A bizottság előtt legelőször a tanács­nak azt a határozatát fogják ismertetni, amelyben a tanács javasolja, hogy a fő város intézzen felterjesztést a belügy-. pénzügy-, kereskedelmi és földmivelés- ügyi miniszterhez és ebben a felterjesz­tésben jelölje meg a drágaság enyhíté­sére vezető módokat. A főváros tanácsá nak határozata nem arra irányul, hogy máról-holnapra lehetővé tegye az árak lemorzsolódá­sát, hanem Budapest téli élelmiszer- ellátását akarja megkönnyíteni. A nagy érdeklődéssel várt bizottsági ülésen Vájná tanácsnok javasolni fogja, hogy a főváros kérje a kormánytól a bur­gonya, kukorica, korpa, általában az ál­lati takarmányok kivitelének megtiltását. Kéri ezenkívül a főváros, hogy a kor­mány korlátozza a burgonya és kukorica ipari feldolgozását is, hogy ezek elsősor­ban az állati hizlalás céljára maradjanak meg. A főváros helyesnek tartaná, ha a kormány sürgősen felülvizsgálná az állati ta­karmányok árait, mert a hirtelen drágulást megokolatlannak tartja. A Budapestre irányított élelmicikkekre vonatkozóan kéri a főváros iigyanazok- nak a vasúti tarifakedvezményeknek a megadását, amelyek a tranzitó- és export- szállitmányoknál érvényesek. Az éielmi- szerlű vitel legfel jesebb korlátozását is javasolja r- C'-f ~Z3 tanácsa s arra vo­— Az Uj Nemzedék tudósítójától — natkozóan is indítványt tesz, hogy az élelmiszerkivitellel foglalkozó vállalato­kat utasítsák, hogy a kivitelre szánt élelmiszereket buda­pesti és vidéki raktárakban belföldi használatra tartalékolják. A zsirellátás biztosítása céljából a kül­földi zsir behozatali vámjának felfüg­gesztését kéri a főváros, valamint a ku­korica, a szárazbab és a főzelékfélék vámjának eltörlését. Bejelentik a ma délutáni ülésen, hogy a külföldi zsir és burgonya behozatala céljára a főváros egymillió pengő kamatmentes hitelt ad. A főváros kedvezményes bérű raktár­épületeket bocsátana a nagykereskedők rendelkezésére. Az amerikai zsírt a köz­ségi élelmiszerüzem hozná be az országba s az ehhez szükséges hitelt szintén a fő­város nyújtaná. Vass József helyettes-miniszterelnök elnöklésével rendkívüli minisztertanács is foglalkozik délután öt órakor a drágaság kérdésével. A tanácskozáson kizárólag c gazdasági minisztérium megszervezésé­nek, működési köre meghatározásának a problémájával, továbbá a drágaság leküz­désének a kérdésével foglalkoznak­Beavatott helyről származó értesülésünk szerint, a kormány gazdasági és közigazgatási természetű rendszabályokkal akarja elejét^venni az árak hallatlan emelkedésiek. Kötelezővé A főváros tanácsa, a közélelmezési bi­zottság elé terjesztett javaslatán még változtatni fog, a bizottság ülésén el­hangzó indítványok értelmében. Az ülésen élénk vitát várnak a drágaság kérdésében s különösen azt a felszólalást várják nagy érdeklődéssel, amely a községi élelmiszer­üzem zsirárusitására ; vonatkozik. Több bizottsági tag ugyanis szóvá akarja tenni azt a híresztelést, mely sze­rint az élelmiszerüzem, még a nagyará­nyú zsirdrágulás előtt olcsóbb áron nagymennyiségű zsírt szerzett be és helyezett el a hütőházak- ban, azonban mikor a drágulás meg­kezdődött, nem igyekezett olcsóbb zsir- ~al letörni az árakat, hanem napról-napra igazodott a magán kereskedelmi árakhoz. Az élelmiszerüzem vezetősége ezzel szemben azt állítja, hogy a nagy zsirtartalékról szóló híreket azok a husiparosok találták ki, akik nem jó szemmel nézik a községi élelmiszerüzem működését. fogják tenni minden egyes piacon, nyílt árusítóhelyen. az irányárak kifüggesztését, kiírását, egyben pedig szigorúan ellenőrzik a piaci árusokat, hogy betartják-e az rány árakat. A kormánynak elhatározott szándéka, hogy minden árdrágító kísérletet csirájá­ban elfojt. A tervek közül, amelyek tari- fális intézkedésekkel igyekeznek olcsóbbá tenni az élelmiszereket, első helyen áll a M villamosvasutat is bekapcsolják az élelmiszerszállításba jík. ÍO ff®.HM«®ír»

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék