Uj Nemzedék, 1928. szeptember (10. évfolyam, 201-218. szám)
1928-09-20 / 213. szám
10 UI Nemzedék Csütörtök, 1928 szeptember 20. Legújabb Jelentések Ötévi fegyházra Ítélt a tábla egy földmivest, aki 1919-ben kifosztott egy „batyuzó“ pesti társaságot — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A szomorú emlékezetű 1919. év telén, amikor a fővárosban az élelmiszerhiány a legmagasabbra hágott, Tóth József fővárosi kereskedő néhány ismerősével leutazott Dunapentelére, hogy ott élelmiszert vásároljon családjának. A budapesti „batyuzóknak“ azonban nem sikerült az ottani gazdálkodóktól élelmicikket vásárolniok és ezért szomorúan és lehangoltan ültek be az egyik dunapentelei korcsmába. Beszélgetés közben odalépett az asztalukhoz egy fiatal földmiveslegény, aki kijelentette, hogy Dunapentelétől nem messzire van a tanyája és hajlandó néhány kilogramm zsírt, szalonnát és más élelmicikket is eladni. A hír hallatára valamennyien boldogan felugrottak, de a földmíveslegény, Fekete Ádám kijelentette, hogy csupán egy jöjjön közülük, mert nem akarja, hogy a községben és a környéken feltűnést keltsen és ezzel magára terelje a rekviráló hatóság figyelmét. A budapesti társaság tagjai ekkor összeadták a pénzt, összesen 920 koronát s ezzel Tóth József elindult Fekete Ádám tanyájára. Alig haladtak azonban néhány kilométert a dunapentelei országúton, Fekete Ádám hirtelen Tóth József felé fordult. — Most pedig adja ide a pénzét — mondta — mert különben leütöm. Vegye tudomásul, hogy nekem nincs se tanyám, se élelmiszerem, nekem csupán a maga pénzére van szükségem. Az idős ember egy ideig védekezni próbált Feketével szemben, de amikor látta, hogy a fiatal parasztlegény mindenre el van készülve, reszkető kézzel nyújtotta át a pénztárcáját. — Adjon legalább néhány koronát — kérlelte — hogy én és társaim visszautazhassunk a fővárosba. Fekete Ádám ezúttal nagylelkűnek bizonyult s átadott Tóth Józsefnek 35 koronát útiköltségre. Tóth József feljelentésére a csendőrség megindította a nyomozást és néhány nap múlva sikerült a tettest elfogni, akit statáriális bíróság elé állítottak. A bíróság kimondta, hogy Fekete Ádám ügye nem tartozik a statáriális bíróság elé és ezért az ügyet áttette a székesfehérvári büntetőtörvényszékre. A főtárgyalást azonban nem lehetett megtartani, mert időközben Fekete Ádám a vizsgálati fogságból megszökött. Nyolc esztendővel később Tóth József Budapesten felismerte Fekete Ádámot és átadta a rendőrnek. A rablótámadó így visszakerült a székesfehérvári ügyészség fogházába. A főtárgyaláson egész sereg tanút hallgattak ki és felvonultak a társaság tagjai is, akik igazolták, hogy Tóth Józsefet Fekete Ádám élelmiszervásárlás ürügye alatt csalta el és támadta meg az utón. A bíróság kétévi fegyházbüntetésre ítélte Fekete Ádámot. A királyi Ítélőtábla Kállay-tanácsa Vargha József dr. főügyész felszólalása után az ítéletet megsemmisítette és a vádlott büntetését ötévi fegyházra emelte fel. Mesterséges köddel meg lehet védeni az ipartelepeket a repülőtámadás ellen Az Új Nemzedék tudósítójától. — Berlin, szeptember 19. A légi támadások ellen való védekezés problémája a Vossische Zeitung stuttgarti jelentése szerint megoldás előtt áll A Stuttgart melletti böblingeni repülőtéren kedden délben érdekes kísérleteket folytattak, amelyek abban állottak, hogy a légitámadással szemben biztosítandó ipartelepet különleges készülékek segítségével ködfelhőbe burkolták s igy a repülőgépek nem tudták megtalálni a célt. Ilyen irányú kísérletek Németországban folytak először s a tegnapi kísérlet bebizonyította, hogy ködfejlesztéssel a fontosabb ipartelepeket minden nehézség nélkül lehet biztosítani esetleges ellenséges légi támadások ellen. A tegnapi kísérlet alkalmából a repülőtér közelében fekvő tanya volt a támadó repülőgépek célpontja. A tanyaépület közelében tíz ködfejlesztő készüléket állítottak fel, amelyek mindegyike száz liter különleges összetételű vegyi anyagot tartalmazott. Az egyes ködfejlesztő készülékeket ötven-ötven méternyi távolságban állították fel. A repülőgépek közeledtére a ködfejlesztő készülékek néhány pillanat alatt olyan sűrű ködfelhőt eresztettek, hogy nyolcvan méteres magasságban a környéken mindent elborított a sűrű köd. A repülőgépek megfigyelőtisztjei elvesztették tájékozódásukat s nem tudták megtalálni a kijelölt célt. Ezzel a kísérlettel bebizonyosodott, hogy a fontosabb ipartelepek, falvak és kisebb városok minden különösebb nehézségek nélkül biztosíthatók a repülőgépek bombái elől. Óriási tűz pusztít a strassburgi kikötőben — Az Új Nemzedék tudósítójától — Strasszburg, szeptember 19. A strassburgi kikötőben tegnap este óriási tűz ütött ki, amelyet a kora hajnali órákban még nem sikerült lokalizálni. A tűzvész pusztulással fenyegeti az egész kikötőt. A tűz az egyik raktárépületben keletkezett, amelyben gyapot, cukor, fa és szén mellett több petróleumoshordó is állott. A petróleum felrobbant, ami a tűznek újabb tápot adott, úgyhogy a lángok hamarosan a környező raktárépületekre is átterjedtek. A tűz vérpirosra festette az eget s a késő éjszakai órákban a strassburgi utcákon mindenütt nagy embertömegek nézték a kísérteties látványt. A helyőrséget riadó készültségbe helyezték s az összes technikai csapatokat a kikötőbe vezényelték, hogy segédkezzenek a tűzoltóknak az oltási munkálatokban. Strassburg, szeptember 19. A kikötői raktárakban, támadt tüzet hajnali két órakor sikerült eloltani. Egész sor gabonaraktár leégett. A kárt 20 millió frankra becsülik. Az egész kikötő elpusztulhatott volna, ha a tűz átterjed azokra a raktárakra is, amelyekben könnyen gyűlő anyagok, sőt robbanóanyagok vannak. A jugoszláv határőrök agyonlőttek egy olasz munkást — Az Új Nemzedék tudósítójától — Görz, szeptember 19. Néhány nappal ezelőtt egy Zorz nevű 35 éves olasz munkás átlépte az olaszjugoszláv határt, hogy Jugoszláviában dohányt vásároljon. Amikor visszatért, jugoszláv határőrök fel akarták tartóztatni, majd amikor nem állt meg, ötször rálőtték. Zorz nyomban meghalt. Az olasz hatóságok vizsgálatot indítottak. KÖZGAZDASÁG Még a télen a képviselőház elé kerül a részvényjog reformja A miniszterelnök sürgeti a kisrészvényesek védelmének sürgős megvalósítását — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A közelmúlt napokban Salzburgban nagy német jogászülés volt, amelynek napirendjén igen előkelő helyet foglalt el a részvényjog reformálásának kérdése. A legkiválóbb osztrák jogtudósok fejtegették a részvényesek érdekeinek fokozottabb védelmét. Nálunk ez a probléma tudvalévően már régóta élénk vita tárgya, mert hiszen annak idején a magyar kereskedelmi törvény legnagyobbrészt osztrák minta után készült. A kormány megbízásából Kuncz Ödön egyetemi tanár már el is készítette a részvényjog reformjáról szóló törvénytervezetet, amelyet az érdekképviseletek nagyon kéteken vitattak meg. Bethlen István gróf miniszterelnök, aki a tavaszszal a felsőházban elmondott beszédében igen határozottan hangsúlyozta a kisrészvényesek érdekeinek fokozottabb védelmét, igen nagy súlyt helyez arra, hogy ez a reform minél gyorsabban megvalósuljon. Az igazságügyminisztérium törvénye előkészítő osztálya a kereskedelmi és a pénzügyminsztériumokkal együtt serényen dolgozik a javaslat előkészítésén. Ennél a munkánál alapul vették a Kunczféle tervezetet és azokat a bírálatokat, amelyek az érdekképviseletek ankétjein erről a tervezetről elhangzottak. Az előadói tervezet főbb vonásokban már el is készült és rövid idő múlva a részletes kidolgozás is befejeződik. A kormány ezután ismét módot fog adni az érdekképviseleteknek, hogy a tervezetre megtegyék észrevételeiket és azután készítik el a végleges javaslatot, amelyet az igazságügyminiszter lehetően még a téli ülésszak alatt a képviselőház elé terjeszt. Hétmillió darab egy filléres kerül a forgalomba — Az Új Nemzedék tudósítójától — A pengőérték megállapításáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről szóló törvény — mint ismeretes — a nem nemesfémekből verhető érmék névértékét 30 millió pengőben állapította meg. A törvényben kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter eddig 29.630.000 pengő névértékű érmemennyiség veréséről intézkedett, míg annak a megállapítását, hogy a még fennmaradó 370.000 pengő névérték terhére milyen érméket verjenek, újabb rendelkezés számára tartotta fenn. A nem nemes érmékre meghatározott összeg terhére eddig 23 millió darab 230.000 pengő névértékű egyfilléres érmét vertek. A pénzügyminiszternek a hivatalos lap mai számában megjelent intézkedése értelmében újabb hétmillió darab 70.000 pengő névértékű egyfillérest vernek s ezzel az egyfilléres érmék összmennyisége 30 millió darabra emelkedik. Az állami pénzverő tehát rövidesen megkezdi az egyfilléres érmék verését. A nem nemesfémekből verhető érmékre meghatározott 30 millió pengős összegből eszerint még 300.000 pengő marad fenn s hogy ennek a névértéknek a terhére milyen érmék kerülnek verésre, azt újabb pénzügyminiszteri rendelet szabályozza. Gabonapiac — Az Új Nemzedék tudósítójától — A tengerentúli terménypiacokról lanyhább irányzatról érkeztek jelentések, amelyek a gabonaneműek olcsóbbodását a kínálat megélénkülésével hozták összefüggésbe. A helybeli gabonapiacon az üzleti tevékenység vontatottan indult, az irányzat pedig ingadozó volt. A kínálat meglehetősen tartózkodó, tekintettel arra, hogy a külföld részéről megélénkült az érdeklődés a magyar búza iránt. A határidőpiacon az októberi búzát 26, a márciusit 28.54, a májusit 29.20, az októberi rozsot 25.36, a márciusit 27.64, a májusi tengerit 28.18 pengőre értékelték. A készárupiacon a tiszavidéki búzát 25.90— 26.65, a felsőtiszait 25.80—26.60, az egyéb származásút 25.75—26.50 pengővel jegyezték fajsúly szerint. A rozs 24.70—24.80 pengő között mozgott. A liszt- és őrlemény piacon a malmok nem változtatták meg lisztáraikat. A korpa olcsóbbodott s budapesti paritásban méter mázsáját 20.15—20.25 pengővel jegyzik. A terménycikkek piacán a forgalom jelentéktelen volt. Zabot budapesti paritásban 26 pengős áron kináltak. A takarmányárpát 26.50—26.75 pengővel jegyezték. A csöves tengeriért 17.50 pengőt fizettek. A zürichi devizaárfolyamok. A zürichi megnyitó devizaárfolyamok a következők (zárójelben a tegnapi zárlat): Budapest 90-55% (90.55). Berlin 123.19—123.79. Newyork 519.55 (519.55). London 2520.75 (2520.75). Paris 20.29 (20.29). Milano 27.15 (27.15%). Prága 15.39 H (15.3? 1 2). Belgrád 9.13 (9.13). Bukarest 3.16 (3.16). Bécs 73.17% (73.17 %). Amszterdam 208.32% (208.32 ) Valuta- és érmeárfolyamok. Az árjegyzőbizottság tegnap a következő valutaárfolyamokat állapította meg: Egy angol font 27.80— 27.95, száz „belga“ 79.60—79.90, száz cseh korona 16.95—17.02, száz dán korona 152.65— 155.25, száz dinár 10.00—10.06, száz dollár 570.90 —572.90, száz frank 22.35—22.55, száz hollandi forint 229.40—230.40, száz lengyel zloty 64.15— 64.45, száz len 3.45—3.50, száz lira 29.95—30.20, száz német márka 136.40—136.90, száz norvég korona 152.65—153.25, száz osztrák schilling 80.60—80.95, száz spanyol peseta 94.70—95.30, száz svájci frank 110.20—110.60, száz svéd korona 153.15—153.75 pengő. — A nemesfémpiacon a magánfogalomban a húszkoronás aranyat 23.35—23.45, az ezüst egykoronást 0.42— 0.44, a forintost 1.12—1.16, az ötkoronást 2.20—2.30 pengővel jegyezték. Állatvásár. A sertésvásárra felhajtottak 1400 darab sertést. Eladatlan maradt 471 darab. Az irányzat tartott volt. Árak: fa öreg zsírsertés 1.80—1.82, fia 1.60—1.68, fiatal nehéz 1.90 —1.94, közép 1.88—1.92, könnyű 1.30—1.60, szedett közép 1.70—1.76, urasági angol 1.50—1.70, szedett angol 1.48—1.52, süldő 1.36, olvasztanivaló zsirszalonna 2.50 pengő kg-ként. — A borjúvásárra 444 darab borjút hajtottak fel. Az irányzat megélénkült s az árak 10—12 fillérrel emelkedtek. Árak: borjú elsőrendű 1.40 —1.60, kivételesen 1.64, másodrendű 1.20—1.36 pengő kg ként. Rendőrök verték ki a szabadjegyeseket a berlini Residenz- színházból — Az Új Nemzedék tudósítójától — Berlin* szeptember 19. A residenz-színházban tegnap este botrányos jelenetek játszódtak le. A színház igazgatósága délelőtt még azt hitte, hogy az esti előadáson üres lesz a nézőtér s ezért délelőtt nagy csomó szabadjegyet osztott szét, hogy legyen közönsége a színháznak. Délután azonban egyre többen és többen jöttek jegyért s mire az előadás megkezdődött, már úgyszólván valamennyi jegyet megvásárolta a fizető közönség. Az igazgatóság erre a délelőtt kiadott szabadjegyeket érvénytelennek minősítette s midőn a szabad jegyesek megjelentek a színházban, nem engedte be őket a nézőtérre. A szabadjegyesek óriási tömege nagy felháborodással vette tudomásul az igazgatóság határozatát, nekitámadt a jegyszedőknek és a páholynyitogatóknak s erőszakkal tört be a nézőtérre. A színház igazgatósága erre rendőri segítséget kért, amely azután kiszorította a nézőtérről a szabadjegyesek tömegét. Az előadást csupán nagy késéssel tudták megkezdeni. Felelős szerkesztő: VAVALLIER JÓZSEF Kiadja a Központi Sajtóvállalat R.-T. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS vezérigazgató. PALLAS r.-t. nyomdája, Budapest, Honvédutca 10. Távbeszélő Aut. 205—67, 205—68, 205—69. Felelős vezető: TIRINGER KÁROLY műszaki igazgató. 1