Uj Nemzedék, 1928. szeptember (10. évfolyam, 201-218. szám)

1928-09-20 / 213. szám

10 UI Nemzedék Csütörtök, 1928 szeptember 20. Legújabb Jelentések Ötévi fegyházra Ítélt a tábla egy földmivest, aki 1919-ben kifosztott egy „batyuzó“ pesti társaságot — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A szomorú emlékezetű 1919. év telén, amikor a fővárosban az élelmiszerhiány a legmaga­sabbra hágott, Tóth József fővárosi kereskedő néhány ismerősével leutazott Dunapentelére, hogy ott élelmiszert vásároljon családjának. A budapesti „batyuzóknak“ azonban nem si­került az ottani gazdálkodóktól élelmicikket vásárolniok és ezért szomorúan és lehangoltan ültek be az egyik dunapentelei korcsmába. Beszélgetés közben odalépett az asztalukhoz egy fiatal földmiveslegény, aki kijelentette, hogy Dunapentelétől nem messzire van a ta­nyája és hajlandó néhány kilogramm zsírt, szalonnát és más élelmicikket is eladni. A hír hallatára valamennyien boldogan fel­ugrottak, de a földmíveslegény, Fekete Ádám kijelentette, hogy csupán egy jöjjön közülük, mert nem akarja, hogy a községben és a kör­nyéken feltűnést keltsen és ezzel magára te­relje a rekviráló hatóság figyelmét. A budapesti társaság tagjai ekkor összead­ták a pénzt, összesen 920 koronát s ezzel Tóth József elindult Fekete Ádám tanyájára. Alig haladtak azonban néhány kilométert a duna­pentelei országúton, Fekete Ádám hirtelen Tóth József felé fordult. — Most pedig adja ide a pénzét — mondta — mert különben leütöm. Vegye tudomásul, hogy nekem nincs se tanyám, se élelmisze­rem, nekem csupán a maga pénzére van szükségem. Az idős ember egy ideig védekezni próbált Feketével szemben, de amikor látta, hogy a fiatal parasztlegény mindenre el van készülve, reszkető kézzel nyújtotta át a pénztárcáját. — Adjon legalább néhány koronát — kérlelte — hogy én és társaim visszautazhassunk a fő­városba. Fekete Ádám ezúttal nagylelkűnek bizonyult s átadott Tóth Józsefnek 35 koronát útikölt­ségre. Tóth József feljelentésére a csendőrség meg­indította a nyomozást és néhány nap múlva sikerült­ a tettest elfogni, akit statáriális bíró­ság elé állítottak. A bíróság kimondta, hogy Fekete Ádám ügye nem tartozik a statáriális bíróság elé és ezért az ügyet áttette a székes­­fehérvári büntetőtörvényszékre. A főtárgya­lást azonban nem lehetett megtartani, mert időközben Fekete Ádám a vizsgálati fogságból megszökött. Nyolc esztendővel később Tóth József Buda­pesten felismerte Fekete Ádámot és átadta a rendőrnek. A rablótámadó így visszakerült a székesfe­hérvári ügyészség fogházába. A főtárgyaláson egész sereg tanút hallgattak ki és felvonultak a társaság tagjai is, akik igazolták, hogy Tóth Józsefet Fekete Ádám élelmiszervásárlás ürügye alatt csalta el és támadta meg az utón. A bíróság kétévi fegyházbüntetésre ítélte Fe­kete Ádámot. A királyi Ítélőtábla Kállay-ta­­nácsa Vargha József dr. főügyész felszólalása után az ítéletet megsemmisítette és a vádlott büntetését ötévi fegyházra emelte fel. Mesterséges köddel meg lehet védeni az ipartelepeket a repülőtámadás ellen Az Új Nemzedék tudósítójától. — Berlin, szeptember­ 19. A légi támadások ellen való védekezés problémája a Vossische Zeitung stutt­garti jelentése szerint megoldás előtt áll A Stuttgart melletti böblingeni repülő­téren kedden délben érdekes kísérleteket folytattak, amelyek abban állottak, hogy a légitámadással szemben biztosítandó ipartelepet különleges készülékek segít­ségével ködfelhőbe burkolták s igy a re­pülőgépek nem tudták megtalálni a célt. Ilyen irányú kísérletek Németországban folytak először s a tegnapi kísérlet bebi­zonyította, hogy ködfejlesztéssel a fontosabb ipartele­peket minden nehézség nélkül lehet biztosítani esetleges ellenséges légi támadások ellen. A tegnapi kísérlet alkalmából a repülő­tér közelében fekvő tanya volt a támadó repülőgépek célpontja. A tanyaépület közelében tíz ködfejlesztő készüléket állí­tottak fel, amelyek mindegyike száz liter különleges összetételű vegyi anyagot tar­talmazott. Az egyes ködfejlesztő készülé­keket ötven-ötven méternyi távolságban állították fel. A repülőgépek közeledtére a ködfejlesztő készülékek néhány pilla­nat alatt olyan sűrű ködfelhőt eresztet­tek, hogy nyolcvan méteres magasságban a környéken mindent elborított a sűrű köd. A repülőgépek megfigyelőtisztjei el­vesztették tájékozódásukat s nem tudták megtalálni a kijelölt célt. Ezzel a kísérlettel bebizonyosodott, hogy a fontosabb ipartelepek, falvak és kisebb városok minden különösebb nehézségek nélkül biztosíthatók a repülőgépek bom­bái elől. Óriási tűz pusztít a strassburgi kikötőben — Az Új Nemzedék tudósítójától — Strasszburg, szeptember 19. A strassburgi kikötőben tegnap este óriási tűz ütött ki, amelyet a kora haj­nali órákban még nem sikerült lokali­zálni. A tűzvész pusztulással fenyegeti az egész kikötőt. A tűz az egyik raktárépü­letben keletkezett, amelyben gyapot, cu­kor, fa és szén mellett több petróleumos­­hordó is állott. A petróleum felrobbant, ami a tűznek újabb tápot adott, úgyhogy a lángok hamarosan a környező raktár­­épületekre is átterjedtek. A tűz vérpi­rosra festette az eget s a késő éjszakai órákban a strassburgi utcákon min­denütt nagy embertömegek nézték a kí­sérteties látványt. A helyőrséget riadó készültségbe helyezték s az összes techni­kai csapatokat a kikötőbe vezényelték, hogy segédkezzenek a tűzoltóknak az ol­tási munkálatokban. Strassburg, szeptember 19. A­ kikötői raktárakban, támadt tüzet hajnali két órakor sikerült eloltani. Egész sor gabonaraktár leégett. A kárt 20 millió frankra becsülik. Az egész kikötő elpusz­tulhatott volna, ha a tűz átterjed azokra a raktárakra is, amelyekben könnyen gyűlő anyagok, sőt robbanóanyagok van­nak. A jugoszláv határőrök agyonlőttek egy olasz munkást — Az Új Nemzedék tudósítójától — Görz, szeptember 19. Néhány nappal ezelőtt egy Zorz nevű 35 éves olasz munkás átlépte az olasz­­jugoszláv határt, hogy Jugoszláviában dohányt vásároljon. Amikor visszatért, jugoszláv határőrök fel akarták tartóz­tatni, majd amikor nem állt meg, ötször rálőtték. Zorz nyomban meghalt. Az olasz hatóságok vizsgálatot indítottak. KÖZGAZDASÁG Még a télen a képviselőház elé kerül a részvényjog reformja A miniszterelnök sürgeti a kisrészvényesek védel­mének sürgős megvalósítását — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A közelmúlt napokban Salzburgban nagy német jogászülés volt, amelynek napirendjén igen előkelő helyet foglalt el a részvényjog reformálásának kérdése. A legkiválóbb osztrák jogtudósok fejte­gették a részvényesek érdekeinek foko­zottabb védelmét. Nálunk ez a probléma tudvalévően már régóta élénk vita tárgya, mert hiszen an­nak idején a magyar kereskedelmi tör­vény legnagyobbrészt osztrák minta után készült. A kormány megbízásából Kuncz Ödön egyetemi tanár már el is készítette a részvényjog reformjáról szóló törvény­­tervezetet, amelyet az érdekképviseletek nagy­on kéteken vitattak meg. Bethlen István gróf miniszterelnök, aki a tavasz­­szal a felsőházban elmondott beszédében igen határozottan hangsúlyozta a kisrész­vényesek érdekeinek fokozottabb védel­mét, igen nagy súlyt helyez arra, hogy ez a reform minél gyorsabban meg­valósuljon. Az igazságügyminisztérium törvénye előkészítő­ osztálya a kereskedelmi­ és a pénzügyminsztériumokkal együtt seré­nyen dolgozik a javaslat előkészítésén. Ennél a munkánál alapul vették a Kuncz­­féle tervezetet és azokat a bírálatokat, amelyek az érdekképviseletek ankétjein erről a tervezetről elhangzottak. Az elő­adói tervezet főbb vonásokban már el is készült és rövid idő múlva a részletes kidolgozás is befejeződik. A kormány ez­után ismét módot fog adni az érdekképvi­seleteknek, hogy a tervezetre megte­gyék észrevételeiket és azután készítik el a végleges javasla­tot, amelyet az igazságügyminiszter lehe­tően még a téli ülésszak alatt a képvi­selőház elé terjeszt. Hétmillió darab egy filléres kerül a for­galomba — Az Új Nemzedék tudósítójától — A pengőérték megállapításáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről szóló törvény — mint ismeretes — a nem ne­mes­fémekből verhető érmék névértékét 30 millió pengőben állapította meg. A törvényben kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter eddig 29.630.000 pengő névértékű érmemennyiség veréséről in­tézkedett, míg annak a megállapítását, hogy a még fennmaradó 370.000 pengő névérték terhére milyen érméket verje­nek, újabb rendelkezés számára tartotta fenn. A nem nemes érmékre meghatáro­zott összeg terhére eddig 23 millió darab 230.000 pengő névértékű egyfilléres érmét vertek. A pénzügyminiszternek a hivata­los lap mai számában megjelent intézke­dése értelmében újabb hétmillió darab 70.000 pengő névértékű egyfillérest ver­nek s ezzel az egyfilléres érmék össz­­mennyisége 30 millió darabra emelkedik. Az állami pénzverő tehát rövidesen meg­kezdi az egyfilléres érmék verését. A nem nemesfémekből verhető érmékre meghatározott 30 millió pengős összegből eszerint még 300.000 pengő marad fenn s hogy ennek a névértéknek a terhére mi­lyen érmék kerülnek verésre, azt újabb pénzügyminiszteri rendelet szabályozza. Gabonapiac — Az Új Nemzedék tudósítójától — A tengerentúli terménypiacokról lanyhább irányzatról érkeztek jelentések, amelyek a ga­­bonaneműek olcsóbbodását a kínálat megélén­külésével hozták összefüggésbe. A helybeli ga­bonapiacon az üzleti tevékenység vontatottan indult, az irányzat pedig ingadozó volt. A kí­nálat meglehetősen tartózkodó, tekintettel arra, hogy a külföld részéről megélénkült az érdeklődés a magyar búza iránt. A határidő­piacon az októberi búzát 26, a márciusit 28.54, a májusit 29.20, az októberi rozsot 25.36, a már­ciusit 27.64, a májusi tengerit 28.18 pengőre értékelték. A készárupiacon a tiszavidéki búzát 25.90— 26.65, a felsőtiszait 25.80—26.60, az egyéb szár­mazásút 25.75—26.50 pengővel jegyezték fajsúly szerint. A rozs 24.70—24.80 pengő között moz­gott. A liszt- és őrlemény piacon a malmok nem változtatták meg lisztáraikat. A korpa olcsób­bodott s budapesti paritásban méter mázsáját 20.15—20.25 pengővel jegyzik. A terménycikkek piacán a forgalom jelen­téktelen volt. Zabot budapesti paritásban 26 pengős áron kináltak. A takarmányárpát 26.50—26.75 pengővel jegyezték. A csöves ten­geriért 17.50 pengőt fizettek. A zürichi devizaárfolyamok. A zürichi megn­yitó devizaárfolyamok a követke­zők (zárójelben a tegnapi zárlat): Buda­pest 90-55% (90.55­). Berlin 123.19—123.79. Newyork 519.55 (519.55). London 2520.75 (2520.75). Paris 20.29 (20.29). Milano 27.15 (27.15%). Prága 15.39 H (15.3? 1 2). Belgrád 9.13 (9.13). Bukarest 3.16 (3.16). Bécs 73.17% (73.17 %). Amszterdam 208.32%­ (208.32 ) Valuta- és érmeárfolyamok. Az árjegyző­bizottság tegnap a következő valutaárfolya­mokat állapította meg: Egy angol font 27.80— 27.95, száz „belga“ 79.60—79.90, száz cseh ko­rona 16.95—17.02, száz dán korona 152.65— 155.25, száz dinár 10.00—10.06, száz dollár 570.90 —572.90, száz frank 22.35—22.55, száz hollandi forint 229.40—230.40, száz lengyel zloty 64.15— 64.45, száz len 3.45—3.50, száz lira 29.95—30.20, száz német márka 136.40—136.90, száz norvég korona 152.65—153.25, száz osztrák schilling 80.60—80.95, száz spanyol peseta 94.70—95.30, száz svájci frank 110.20—110.60, száz svéd ko­rona 153.15—153.75 pengő. — A nemesfémpia­con a magánfogalomban a húszkoronás ara­nyat 23.35—23.45, az ezüst egykoronást 0.42— 0.44, a forintost 1.12—1.16, az ötkoronást 2.20—­­2.30 pengővel jegyezték. Állatvásár. A sertésvásárra felhajtottak 1400 darab sertést. Eladatlan maradt 471 darab. Az irányzat tartott volt. Árak: f­a öreg zsír­­sertés 1.80—1.82, fia 1.60—1.68, fiatal nehéz 1.90 —1.94, közép 1.88—1.92, könnyű 1.30—1.60, sze­dett közép 1.70—1.76, urasági angol 1.50—1.70, szedett angol 1.48—1.52, süldő 1.36, olvasztani­­való zsirszalonna 2.50 p­engő kg-ként. — A borjúvásárra 444 darab borjút hajtottak fel. Az irányzat megélénkült s az árak 10—12 fil­lérrel emelkedtek. Árak: borjú elsőrendű 1.40 —1.60, kivételesen 1.64, másodrendű 1.20—1.36 pengő kg ként. Rendőrök verték ki a szabadjegyeseket a berlini Residenz- színházból — Az Új Nemzedék tudósítójától — Berlin* szeptember 19. A r­esidenz-színházban tegnap este bot­rányos jelenetek játszódtak le. A színház igazgatósága délelőtt még azt hitte, hogy az esti előadáson üres lesz a nézőtér s ezért délelőtt nagy csomó szabadjegyet osztott szét, hogy legyen közönsége a színháznak. Délután azonban egyre töb­ben és többen jöttek jegyért s mire az előadás megkezdődött, már úgyszólván valamennyi jegyet megvásárolta a fizető közönség. Az igazgatóság erre a délelőtt kiadott szabadjegyeket érvénytelennek minősítette s midőn a szabad jegyesek megjelentek a színházban, nem engedte be őket a nézőtérre. A szabadjegyesek óriási tömege nagy felháborodással vette tudomásul az igazgatóság határozatát, nekitámadt a jegyszedőknek és a páholy­­nyitogatóknak s erőszakkal tört be a nézőtérre. A színház igazgatósága erre rendőri segítséget kért, amely azután ki­szorította a nézőtérről a szabadjegyesek tömegét. Az előadást csupán nagy­ késés­sel tudták megkezdeni. Felelős szerkesztő: VAVALLIER JÓZSEF Kiadja a Központi Sajtóvállalat R.-T. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS vezérigazgató. PALLAS r.-t. nyomdája, Budapest,­­ Honvéd­­utca 10. Távbeszélő Aut. 205—67, 205—68, 205—69. Felelős vezető: TIRINGER KÁROLY műszaki igazgató. 1

Next