Uj Nemzedék, 1928. október (10. évfolyam, 224-248. szám)
1928-10-03 / 224. szám
v* ■ ao2c , 4 i t cien■•!‚•!ár› Brr mn ß'"^ V iw»b»«M»‚i*« kára S peng« 20 fUlér, Bügl& EjjjES . ' MuS MM? BW* *■*■!« V-‹ Honvéd-o. 10. Bagyedávre » pengő 61 P»®* MR BW ____ ______,__v JmeT 1811 __ TeljAat 127-47,Aat 1300«. Hr*..... Wmst&MB Igfl “S |g| jEKjai «‚■· 4ssSr in nin h hHahbBB X. évfolyam 224. (2664.) szám + Szerda ♦ Budapest, 1928 október 3. Drágább pénz, drágább élet! Nem lehet szemet hunyni az előtt a kétségtelen bizonyosság előtt, hogy a pénz megdrágulása az élet további drágulásával jár. A drágább hitel megdrágítja a termelést és a tehernek ezt az emelkedését a termelő a fogyasztóra igyekszik áthárítani. Nagyon világosan látta ezt a Magyar Nemzeti Bank bölcs vezetősége és ezért folytatott heroikus küzdelmet a hatszázalékos bankkamatláb megtartásáért. Teljes huszonöt hónapon keresztül változatlanul tartotta a hivatalos bankrátát, hogy tőkeszegény országunkban konszolidálja a hitelviszonyokat. Amerika már az év elején megkezdte a pénz drágítását és állandóan korlátozta a hitelforgalmat, hogy ezzel béklyókba verje azt a féktelen spekulációt, amely a newyorki tőzsdén tombolt. Ezt a célt nem sikerült elérnie, mert az amerikai tőke mérhetetlen nagysága eltiport minden korlátozási szándékot, de annál súlyosabb következménnyel jártak az amerikai rendszabályok az európai piacokon. Amerikában semmit sem jelentett a pénz megdrágítása, amelyet csak a háborúban elszegényedett és az amerikai tőkére utalt Európa érzett meg. Németország, hogy az iparának fellendülése elé tornyosuló akadályokat elhárítsa, minden eszközt megragadott az átmenetien eldugult amerikai pénzforrások pótlásául. Budapestet is elárasztották a német bankok ajánlatai, amelyek egyre emelkedő kamatot kínálnak a Németországbanelhelyezett tőkék után. Ennek a tőkecsábításnak meg is volt az eredménye. A Nemzeti Bankkal szemben támasztott valuta- és devizaigénylések állandóan emelkedtek, a rövidlejáratú külföldi kölcsönök fokozatosan kiáramlottak az országból, úgy, hogy már a szeptemberi ultima előtt a Magyar Nemzeti Bank valuta- és devizaállománya százhuszonhét millió pengőnél többel apadt. Ezzel párhuzamosan emelkedtek a hiteligények is, úgyhogy a Nemzeti Bank váltótárcaállománya az eddigi legmagasabb nívót érte el. Különösen nagymértékű volt a külföldi fizetési eszközök kiáramlása augusztus közepe óta, pedig más esztendőkben éppen ilyenkor kezdtek a valuták és devizák beözönleni az országba, hiszen ebben az időben indult meg a termésértékesítés. A múlt esztendőben augusztus tizenötödikétől szeptember végéig a Nemzeti Bank devizaállománya százharminchat millió pengőről százhatvan millió pengőre emelkedett. Idén pedig augusztus tizenötödikétől szeptember huszonharmadikáig, tehát az ultimaszükségletek kielégítése nélkül, százmillió pengőről hatvanhétmillió pengőre esett vissza. Ennek a megdöbbentő jelenségnek az az oka, hogy az exportvaluták egyáltalában nem jöttek be az országba, hanem Németországban márkakölcsönökké alakultak át. Ezzel párhuzamosan a hiteligények is folyton növekedtek, úgy hogy szeptember huszonharmadikán — a szeptemberi ultimó eredményei még ismeretlenek, — a váltótárcaállomány hatvanhétmillió pengővel volt nagyobb, mint a múlt esztendőnek ugyanezen a napján. Ezek a számadatok mutatják a legvilágosabban azt a heroikus küzdelmet, amelyet a Nemzeti Bank folytatott a hivatalos bankkamatláb stabilitásáért. Mégis megvárta még a főtanács az ultimót, mielőtt a bankkamatláb felemelését elhatározta volna. Ennek adataiból azonban kiderült, hogy nem átmeneti jelenségről van szó, hanem az egész európai pénzpiac helyzete változott meg olyan gyökeresen, hogy a kamatláb felemelése elkerülhetetlenné vált. Súlyos megpróbáltatást jelent ez az egész magyar gazdasági életre, azonban a bankkamatlábnak hét százalékra való felemelése tulajdonképpen csak hivatalos megerősítése annak a pénzdrágulásnak, amely a külföldi viszonyok miatt már amúgy is fennállt. Egy körözött zsarolt lapot akar alapítani Budapesten A főváros jövőre tizenhatmillió pengővel több adót akar behajtani, mint 1928-ban A Graf Zeppelin hatvan emberrel repül Skandinávia felé . A Nemzeti Bank kam megdrágítja a pénzt és a termelést, de az export emelkedésében valutát hozhat az országba A külföldi bankok kamatdrágítása miatt nem jöhetett be idegen pénz, viszont a magyar tőke is külföldre szivárgott.Azt remélik, hogy a kétszázalékos kamat fellendíti a kivitelt Bernát István, a Nemzeti szerint csak átmeneti a kamatlábemelés — Az Új Nemzedék tudósítójától. Az egész gazdasági élet a hivatalos bankkamatlábnak hat százalékról hét százalékra történt felemelésének hatása alatt áll. A bankkartel még ma a felemelt bankrátához igazítja az eddigi hitelfeltételeket és ezzel megindítja az újabb drágasági hullámot. A gazdasági és a pénzügyi világ kiválóságainak itt közölt nyilatkozataik egyértelműen megállapítják, hogy a külföldipénzviszonyok alakulása kényszerítette a Nemzeti Bankot arra, hogy felemelje a bankkamatlábat, amelyet két évnél hosszabb idő óta nem változtatott meg. Mindenesetre igen kívánatos, hogy a bankok nagy óvatosságot tanúsítsanak a hitelfeltételek megdrágításánál, nehogy az általános drágulás katasztrofális helyzetbe hozza a fogyasztóközönség széles rétegeit, hiszen ezek a mostani súlyos gazdasági viszonyok között amúgy sem tudják megkeresni a létfenntartási költségeket és igényeik erős redukálására kényszerülnek Bernát István, a Nemzeti Bank alelnöke, felsőházi tag, az Új Nemzedék munkatársának kérdésére a következőket mondta: — A Nemzeti Bank teljes mértékben tudatában volt annak, hogy a kamatláb emelésének hatása lehet a termelés feltételeire és hogy ez a hatás súlyosbíthatja a termelést. Az én véleményem szerint azonban elsősorban a közönség magatartásától függ, hogyan fogja fel ezt a kamatlábemelést, amelyet a bank jelenlegi státusa elkerülhetetlenné tett, fel kellett mennünk hét százalékra, ámbár — ismételten hangsúlyozom — tudjuk, hogy a kamatlábemelés nehezíti a termelést. Más részről azonban remélni lehet, hogy ezen a réven erőteljes tempóban megindul az export. Az export növekedésének legfontosabb következése, hogy idegen valuta jön be az országba, ami javára szolgál az általános magyar közgazdasági helyzetnek, de magának a banknak is. Általános érdek tehát, hogy a kamatlábemelés körülményeit és következményeit ne ítéljük meg sötéten, — erre különben sincsen ok. — Még egy észrevételem van ezzel az emeléssel kapcsolatban. Én azt remélem, hogy a kamatlábemelésnek olyan hatása lesz a bank státusának erősítése tekintetében, hogy hamarosan ismét visszatérhetünk az eddigi kamatlábra és ezzel maga a gazdasági élet fog bizonyságot tenni arról, hogy erre az emelésre csak átmeneti intézkedésként volt szükség. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ügyvezető igazgatója és a bankkartel elnöke, Stein Emil a kamatlábemelés kérdéséről munkatársunknak a következőket mondotta: — A bankkamatláb emelése — mint a megokolásból is kitűnik — főleg azért történt, mert a külföldön folytonosan drágult a pénz, különösen Németországban, Amerikában és Angliában. A Nemzeti Bank ezzel a kamatlábemeléssel akarja megakadályozni, hogy a Magyarországon elhelyezett tőkéket elvonják az országból és olyan országokban helyezzék el, ahol a kamatláb esetleg magasabb, mint nálunk. A kamatlábemelés okai közé tartozik még az is, hogy a devizaállomány nem növekedett, holott más esztendőkben ilyentájban az export révén mindig növekedni szokott. Ezek a körülmények azok, amelyek a Nemzeti Bankot a kamatláb felemelésére késztették. Ennek a kamatlábemelésnek a hatása mindenesetre meg fog nyilvánulni abban, hogy megdrágítja a pénzt az országban, azonkívül pedig a bankok a betéti kamatlábat is, meg a kihelyezési kamatlábat is meg fogják változtatni. De hogy milyen mértékben, azt még e pillanatban nem mondhatom meg. Valószínűen még ma a bankkartel ülésre hívja össze tagjait és ezen az ülésen döntenek ebben a fontos kérdésben. Döncz Ákos országgyűlési képviselő, a postatakarékpénztár volt igazgatója: — A kamatlábemelés várható volt, mert hiszen a piacon bizonyos pénzszűke mutatkozik, ezt most meg kellett szorítani a kamatláb felemelésével. A Nemzeti Bank kamatlábemelése nem egyedülálló jelenség, mert a többi államokban már régen megtörtént és mi úgyszólván utánuk kullogtunk. A kamatlábemelés semmiesetre sem tartozik az előnyös közgazdasági jelenségek közé, hanem azt mutatja, hogy a gazdasági életben még mindig nincs rend. A gazdasági élet terén még bajok vannak és éppen ezért nagy reményeket kell fűzni az új gazdasági miniszter programjához. A bankkamatlábemelés legközvetlenebb hatása az, hogy megdrágítja a pénzt, amit különösen a vidéken éreznek, ahol a kamatlábemelés két-három százalékra is megnövekszik. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés vezetősége a hivatalos bankráta felemeléséről és annak várható hatásáról, így nyilatkozott: " A bankráta emelésére a gazdasági élet elő volt készülve, mert hiszen az amerikai Federal Reserve bankok által Ára XOO állés?