Uj Nemzedék, 1928. október (10. évfolyam, 224-248. szám)

1928-10-03 / 224. szám

Egy körözött zsarolt lapot akar alapítani Budapesten A főváros jövőre tizenhatmillió pengővel több adót akar behajtani, mint I928=ban A Graf Zeppelin hatvan emberrel repül Skandinávia felé ^ MNemzeti Bank kam megdrágítja a pénzt és a termelést, de az export emelkedése gen valutát hozhat az országba M külföldi bankok kamafdrágítása miatt nem főhetett be idegen pénz, viszont a magyar tőke is külföldre szivárgott—Mzi remélik, hogy a kétszázalékos kamat fellendíti a kivitelt Bernát István, a Nemzeti szerint csak átmeneti a kamatlábemelés Drágább pénz, drágább élet! Nem lehet szemethunyni az előtt a kétségtelen bizonyosság előtt, hogy a pénz megdrágulása az élet további drá­gulásával jár. A drágább hitel meg­drágítja a termelést és a tehernek ezt az emelkedését a termelő a fogyasztóra igyekszik áthárítani. Nagyon világo­san látta ezt a Magyar Nemzeti Bank bölcs vezetősége és ezért folytatott he­roikus küzdelmet a hatszázalékos bank- kamatláb megtartásáért. Teljes hu­szonöt hónapon keresztül változatlanul tartotta a hivatalos bankrátát, hogy tőkeszegény országunkban konszoli­dálja a hitelviszonyokat. Amerika már az év elején megkezdte a pénz drágítását és állandóan korlá­tozta a hitelforgalmat, hogy ezzel bék­lyókba verje azt a féktelen spekulációt, amely a newyorki tőzsdén tombolt. Ezt a célt nem sikerült elérnie, mert az amerikai tőke mérhetetlen nagysága eltiport minden korlátozási szándékot, de annál súlyosabb következménnyel jártak az amerikai rendszabályok az európai piacokon. Amerikában semmit sem jelentett a pénz megdrágítása, amelyet csak a háborúban elszegénye­dett és az amerikai tőkére utalt Európa érzett meg. Németország, hogy az ipa­rának fellendülése elé tornyosuló aka­dályokat elhárítsa, minden eszközt meg­ragadott az átmenetien eldugult ame­rikai pénzforrások pótlásául. Budapestet is elárasztották a német bankok ajánlatai, amelyek egyre emel­kedő kamatot kínálnak a Németor­szágban .elhelyezett tőkék ntán. Ennek a tőkecsábitásnak meg is volt az ered­ménye. A Nemzeti Bankkal szemben támasztott valuta- és devizaigénylések állandóan emelkedtek, a rövidlejáratu külföldi kölcsönök fokozatosan kiáram­lottak az országból, ngy, hogy már a szeptemberi ultimo előtt a Magyar Nemzeti Bank valuta- és devizaállo­mánya százhuszonhét millió pengőnél többel apadt. Ezzel párhuzamosan emelkedtek a hiteligények is, úgyhogy a Nemzeti Bank váltótárcaállománya az eddigi legmagasabb nívót érte el. Különösen nagymértékű volt a kül­földi fizetési eszközök kiáramlása augusztus közepe óta, pedig más esz­tendőkben éppen ilyenkor kezdtek a valuták és devizák beözönleni az or­szágba, hiszen ebben az időben indult meg a termésértékesités. A múlt esz­tendőben augusztus tizenötödikétől szeptember végéig a Nemzeti Bank devizaállománya százharminchat millió pengőről százhatvan millió pengőre emelkedett. Idén pedig augusztus ti­zenötödikétől szeptember huszonhar- madikáig, tehát az ultimószükségletek kielégítése nélkül, százmillió pengőről hatvanhétmillió pengőre esett vissza. Ennek a megdöbbentő jelenségnek az az oka, hogy az exportvaluták egy­általában nem jöttek be az országba, hanem Németországban márkakölcsö- nökké alakultak át. Ezzel párhuzamo­san a hiteligények is folyton növeked­tek, úgy hogy szeptember huszonhar- madikán — a szeptemberi ultimó ered­ményei még ismeretlenek, — a váltó- tárcaállomány hatvanhétmillió pengő­vel volt nagyobb, mint a múlt eszten­dőnek ugyanezen a napján. Ezek a számadatok mutatják a legvilágosab- ban azt a heroikus küzdelmet, amelyet a Nemzeti Bank folytatott a hivatalos bankkamatláb stabilitásáért. Mégis megvárta még a főtanács az ultimót, mielőtt a bankkamatláb felemelését el­határozta volna. Ennek adataiból azonban kiderült, hogy nem átmeneti jelenségről van szó, hanem az egész európai pénzpiac helyzete változott meg olyan gyökeresen, hogy a kamat­láb felemelése elkerülhetetlenné vált. Súlyos megpróbáltatást jelent ez az egész magyar gazdasági életre, azon­ban a bankkamatlábnak hét százalékra való felemelése tulajdonképpen csak hivatalos megerősítése annak a pénz­drágulásnak, amely a külföldi viszo­nyok miatt már amúgy is fennállt. Az egész gazdasági élet a hivatalos bankkamatlábnak hat százalékról hét százalékra történt felemelésének hatása alatt áll. A bankkartel még ma a fel­emelt bankrátához igazitja az eddigi hitelfeltételeket és ezzel meginditja az újabb drágasági hullámot. A gazdasági és a pénzügyi világ kiválóságainak itt közölt nyilatkozataik egyértelműen meg­állapítják, hogy a külföldi 'pénzviszo­nyok alakulása kény szeritette a Nemzeti Bankot arra, hogy felemelje a bankka­matlábat, amelyet két évnél hosszabb idő óta nem változtatott meg. Mindenesetre igen kívánatos, hogy a bankok nagy óva­tosságot tanúsítsanak a hitelfeltételek megdrágításánál, nehogy az általános drágulás katasztrofális helyzetbe hozza a fogyasztóközönség széles rétegeit, hi­szen ezek a mostani súlyos gazdasági vi­szonyok között amúgy sem tudják meg­keresni a létfenntartási költségeket és igényeik erős redukálására kényszerül­nek Bernát István, a Nemzeti Bank alelnöke, felsőházi tag, az Uj Nemzedék munkatársának kérdé­sére a következőket mondta: — A Nemzeti Bank teljes mértékben tudatában volt annak, hogy a kamatláb emelésének hatása lehet a termelés fel­tételeire és hogy ez a hatás súlyos- bithatja a termelést. Az én vé­leményem szerint azonban elsősorban a közönség magatartásától függ, hogyan fogja fel ezt a kamatlábemelést, amelyet a bank jelenlegi státusa elkerülhetetlenné tett: fel kellett mennünk hét százalékra, ámbár —• ismételten hangsúlyozom — tudjuk, hogy a kamatlábeme­lés nebeziti a termelést. Más részről azonban remélni lehet, hogy ezen a réven erőteljes tempóban megindul af export. Az export növekedésének legfontosabb következése, — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — hogy idegen valuta jön he az országba, ami javára szolgál az álta­lános magyar közgazdasági helyzetnek, de magának a banknak is. Általános ér­dek tehát, hogy a kamatlábemelés körül­ményeit és következményeit ne ítél­jük meg sötéten, — erre különben sincsen ok. — Még egy észrevételem van ezzel az emeléssel kapcsolatban. Én azt remélem, hogy a kamatlábemelésnek olyan hatása lesz a bank státusának erősítése tekin­tetében, hogy hamarosan ismét visszatérhetünk az eddigi ka­matlábra és ezzel maga a gazdasági élet fog bizonyságot tenni arról, hogy erre az emelésre csak á t m e n e ti intéz­kedésként volt szükség. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bankügy- vezető igazgatója és a bankkartel elnöke, Stein Emil a kamatlábemelés kérdéséről munkatár­sunknak a következőket mondotta: — A bankkamatláb emelése — mint a megokolásból is kitűnik — főleg azért történt, mert a külföldön folytonosan drágult a pénz, különösen Németország­ban, Amerikában és Angliában. — A Nemzeti Bank ezzel a kamatláb- emeléssel akarja megakadályozni, hogy a Magyarországon elhelyezett tőkéket elvonják az országból és olyan országokban helyezzék el, ahol a kamatláb esetleg magasabb, mint nálunk. A kamatlábemelés okai közé tartozik még az is, hogy a devizaállomány nem növekedett. holott más esztendőkben ilyentájban az export révén mindig nö­vekedni szokott. Ezek a körülmények azok, amelyek a Nemzeti Bankot a ka­matláb felemelésére késztették. — Ennek a kamatlábemelésnek a ha­tása mindenesetre meg fog nyilvánulni abban, hogy megdrágítja a pénzt az országban, azonkívül pedig a bankok a betéti kamat­lázat is, meg a kihelyezési kamatlábat is meg fogják változtatni. De hogy milyen mértékben, azt még e pillanatban nem mondhatom meg. Valószínűen még ma a bankkartel ülésre hívja össze tagjait és ezen az ülésen döntenek ebben a fontos kérdésben. Dencz Ákos országgyűlési képviselő, a postatakarék­pénztár volt igazgatója: — A kamatlábemelés várható volt, mert hiszen a piacon bizonyos pénzszűke mutatkozik, ezt most meg kellett szorí­tani a kamatláb felemelésével. A Nemzeti Bank kamatlábemelése nem egyedülálló jelenség, mert a többi államokban már régen meg­történt és mi úgyszólván utánuk kul­logtunk. — A kamatlábemelés semmiesetre sem tartozik az előnyös közgazdasági jelen­ségek közé, hanem azt mutatja, hogy a gazdasági életben még mindig nincs rend. A gazdasági élet terén még bajok vannak és éppen ezért nagy reményeket kell fűzni az uj gazdasági miniszter prog­ramjához. A bankkamatlábemelés leg­közvetlenebb hatása az, hogy megdrágítja a pénzt, amit különösen a vidéken éreznek, ahol a kamatlábemelés két-három százalékra is megnövekszik. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés vezetősége a hivatalos bankráta feleme­léséről és annak várható hatásáról, igy nyilatkozott: — A bankráta emelésére a gazdasági élet elő volt készülve, mert hiszen az amerikai Federal Reserve bankok által v* ■ ao2c , 4 i t cien■•!<•! ár< Brr mn ß'"^ V iw»b»«M»<i*« kára S peng« 20 fUlér, Bügl& EjjjÉS . ' MuS MM? BW* *■*■!« V-> Honvéd-o. 10. Bagyedávre » pengő 61 P»®* MR BW ____ ______,__v JméT 1811 __ TeljAat 127-47,Aat 130-0«. H-r*: .... Wmst&MB Igfl “S |g| jÉKjai «<■< 4ssSr in nin h hHahbBB X. évfolyam 224. (2664.) szám + Szerda ♦ Budapest, 1928 október 3. Ára XO lOLllés?

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék