Uj Nemzedék, 1928. október (10. évfolyam, 224-248. szám)

1928-10-03 / 224. szám

ül Nemzedék Status» 1928 deiner S. A zsarolás miatt körözött Békessi Imre hétfőn megjelenő lapot akar indítani Budapesten Megbízottai a Wodianer-nyomdával tárgyalnak Osztrák újságírók tiltakoznak a magyar sajtó tervezett megbecstelenítése ellen — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Az Uj Nemzedék felelős szerkesztője ma Bécsből a következő levelet kapta: Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Amiben önhöz fordulok: Közügy, min­den tiszta életű tollforgató becsületügye, Írjon bármilyen nyelvén is a világnak. Levelemet pedig azért intézem önhöz nagyrabecsült Kartársam, mert bár vi­lágnézetileg szemben állunk egymással, az Ön hozzáférhetetlensége, bátorsága, újságírói etikája ismeretes előttünk. Ha visszaemlékszik rá, egy év előtt Bécsben a parlament folyosóján, amikor­ ön több keresztény szocialista képviselővel be­szélgetett egy őszhajú, borotvált képű férfi lé­pett a csoporthoz és, amikor bemutatkoztak egymásnak, el­­érzékenyülve szorongatta az ön kezét. Azután ezeket mondta: — Boldog vagyok, hogy az Új Nemze­dék szerkesztőjével kezet foghatok! Mi itt nem nagy véleménnyel vagyunk a ma­gyar sajtóról, mert a bolsevizmus után Pest szemete árasztotta el Bécset, ön azonban, amikor megakadályozta, hogy az Európaszerte körözött zsaroló, a mi hivatásunknak Kamnja, Budapesten ki­tűzhesse a vörös kalózrobogót,­­ kikö­szörülte a csorbát. Ön előtt Uram, min­den becsületes osztrák újságíró kalapot emel! Ezt a rögtönzött beszédet én mondot­tam a képviselők és az újságírók­ helyes­lésétől kísérve. Ismerem az ön Békessiről írott cikk­sorozatát, tudom jól a hatását is, amelyet a magyar sajtóra és a közvéleményre gyakorolt. A furfangos zsaroló, aki az infláció évei alatt patologikus er­kölcstelenségével, minden képzeletet fe­lülmúló gonoszságával, az újságírói hivatást meggyalázó és lealjasító bűneivel Bécsben olyan sajtóellenes hangulatot váltott ki, amelynek következményeit még ma is nyögjük,­­ egyszerre felfe­dezte magában a magyar­­honpolgárt, valamely suskussal mag ar állampolgár is maradt és mi sem állott­­ közelebb, minthogy működésének színterét Buda­pestre helyezze át Máshova persze nem, is mehetett, hiszen a bécsi körözőlevél, amelyet zsarolásai és csalásai miatt ad­tak ki ellene, kiebrudalása és megfuta­­modása után Európa minden országában a rendőrség kezére juttatta volna, így menekült Párisból Budapestre,­­ mert a francia államügyész, megkapván a kö­rözőlevelet, már kiadta ellene az elfoga­tási parancsot. Az ön érdeme, igen tisz­telt Szerkesztő Úr, hogy Budapesten ma nem garázdálkodik, nem destruál és nem korrumpál ez az Európaszerte körözött közveszélyes individuum, hogy az amúgy is fedült és ideges és a trianoni békediktátum folytán vérsze­gény magyar közgazdasági élet nincs ki­téve Békessi nemtelen machinációjának. Láttuk azóta, hogy a született bűnöző nem nyugszik, Panoptikum című füzeté­ben folytatja a hazugságok, ferdítések stratagé­­máját, ahelyett, hogy elbújna egy odúba és ve­zekelne vétkeiért, melyeket Kun Bela uralmától az ellene kiadott bécsi köröző­­levélig elkövetett. Viszont úgy hallom, hogy a zsaroló vidám életet él a magyar fővárosban. A bécsi hatóságokat meg­ostromolta kérvényekkel, hogy ő vissza­térne Bécsbe,­­ ha szabadlábon védekez­hetne. Az osztrák igazságügyi kormány Békési ügyvédeinek felterjesztését ke­reken visszautasította. Békési befejezett zsarolásai, szökése, a deliktum súlyossága kizárják, hogy a tömlőé elől menlevéllel meneküljön. Az egész osztrák közvélemény, világnéz­eti, párt, osztály és felekezet különbség nél­kül egyhangú helyesléssel fogadta az igazságügym­iniszter megfellebezhetetlen határozatát. Így fest ma Békessi ügye Ausztriában. Amiért írok, az mindezeknek az illogikus folytatása, Erzsi sajtókörökben ugyanis n­apok óta beszélik, hogy Békessi buda­pesti cimboraságának egyik tagja, itt járván dicsekedve híresztelte, hogy a főzsaroló Budapesten újra lapala­­pításról tárgyal a Wodianer Testvérek nyomdájában, amelynek most Lövő nevű ügyvéd a fő­­részvényese, hétfőn megjelenő közgazda­­sági és riport hetilapot szeretne alapí­tani. A disznó is makkról álmodik! . . . Ez az erkölcsi csődbe jutott hírhedt egyé­niség természetesen nem a saját neve alatt indulna hétfői sarcoló hadjáratára, hanem strocmanokat állít az előtérbe míg ő a kulisszák mögül dirigálja majd a vállalkozást. Kötelességemnek tartottam ezt önnek, tisztelt Uram, tudomására hozni, az osztrák kollegáknak azzal a kérelmével, kísérje figyelemmel ezt a jómadarat, ne­hogy a magyar újságírás örök szégye­nére szóhoz juthasson Kun Béla félhiva­talosának egykori redaktora, aki ellen Európa minden hatósága előtt ott fek­szik a fényképpel ellátott köröző levele. Ha itt bármelyik újságíróról megtud­nék, hogy ezzel a bűnözővel, vagy akár bűnszövetkezetével érintkezik, egész biz­tosan kiközösítenénk magunk közül. Budapesten sem lehet­ másképp! Nemcsak Békessit kell szemmel tartani, hanem azo­kat is, akik vele összeköttetésben állottak és állhatnak és most majd mint új lap­vállalkozó kísérleteznek a magyar közéletben. Amikor meg vagyok győződve arról, hogy a budapesti lapkiadók és újságírók résen lesznek, nehogy a magyar zsurna­lisztika Békessi által, illetve strohmanjai útján megbecstelenítessék, maradok Szer­kesztő Úrnak megkülönböztetet tisztelet­tel, készséges híve. (Aláírás). * Ha nem elsőrangú közügyről volna szó, nem adnók ki ezt a levelet, amely­nek írója egy nagynevű osztrák újságíró. Nem hoznók nyilvánosságra, mert úgy érezzük, hogy nem ildomos a magunk di­cséretével hivalkodni. A levélben foglalt ügy azonban akkora jelentőségű, hogy ezt a figyelmeztetést és tiltakozást egész terjedelmében a magyar közvélemény elé tárjuk. Az Új Nemzedék volt az első és annak idején az egyetlen magyar újság, amely rámutatott a zsarolás miatt Ausztria által körözött Békessi Imre működésére és terveire. Számtalan alkalommal nyo­matékosan figyelmeztettük a magyar közvéleményt arra, hogy micsoda er­kölcsi és anyagi veszedelem fenyegetné közgazdasági életünket, ha ez az ember ebben az országban lappal rendelkezne. Eddig nem tudott újságra szert tenni, akármint is erőlködött. Osztrák kolle­gánk most arra figyelmeztet bennünket, hogy Békessi megint próbálkozik! Nem merjük feltenni, hogy ez alkalommal si­kerrel jár mesterkedése. Az illetékesek­nek elemi kötelességük arra vigyázni, hogy Békessi emberei ne tudják lépre vinni őket lapengedelem megszerzésével, mert odáig talán mégsem jutott ez az ország, hogy egy körözött zsaroló, az Ausztriában közmegvetett Békessi Imre szerepet vihessen Magyarországon a közvélemény irányításában az ő ismert módszereivel. A felkelők tovább harcolnak Mexikóban — Az új Nemzedék tudósítójától — Mexikó, október 2. Mexikói felkelők tegnap Teocaluieha vá­roska közelében tőrbe csalták a kormánycsa­patok egyik osztagát. A felkelők géppuskatűz­­zel támadtak a kormánycsapatokra, amelyek hat halottat veszítettek. A felkelők részéről senki nem sebesült meg. 3 Húsz méterre vonszolta magával a lokomotív a teherautót a Wekerle* telep mellett A sof­őr csodával határos módon élve került ki az összeütközésből — Az Új Nemzedék tudósítójától.­­ A főkapitányságról ma délelőtt rendőri bi­zottság szállt ki a Szent István-kórházba s az egyik kórteremben egy tetőtől-talpig bekötö­zött embert hallgatott ki. A sebesült Szalai Lajos gépkocsivezető volt, aki tegnap éjszaka csodával határos mó­don élve menekült meg egy borzalmas karambolból, mely egy mozdony és egy automobil között zajlott le. Szalai József kihallgatása során a követ­kezőképpen adta elő az éjszakai balesetet: A Bp. 35—974 jelzésű teherautomobillal, amely a Hangya tulajdona, Pesterzsébetről a We­­kerle-telep és Határ­ úti vasúti keresztezés felé haladt. Amikor a sínekre ért, az utolsó pilanatban vette észre, hogy a Wekerle-telep felől teljes sebességgel arra robog a 242. számú vasúti szerelvény. Szalai már csak akkor látta meg a vonatot, amikor az már a közvetlen közelben robogott. Teljes sebességre kapcsolta az autót, de már nem tudta kikerülni az összeütközést. A vasút lokomotivje elkapta az autót és magával rántotta. Az összeütközés zajára és Szalai kétségbe­esett kiáltozására figyelmes lett Czigalházi József mozdonyvezető és gyorsan lefékezte a vonatot. A fékezés ellenére azonban a moz­dony valami húsz méterre magával von­szolta a síneken az autót, amely össze-visszatért. Szalai az autó roncsai közé került és súlyos sérüléseket szenvedett. A vonatkísérő személyzet segítségére sietett, kiemelte a romok közül és első­segélyben ré­szesítette. Kihívták a mentőket is, akik kór­házba vitték. Eszméletét csak ma délelőtt nyerte vissza, úgy hogy a rendőrség ma már kihallgathatta. A rendőrség Szalai vallomása alapján meg­állapította, hogy a szerencsétlenségért egye­dül őt terheli a felelősség és ezért a mozdony­vezető ellen az eljárást megszüntette. Ötven munkást megölt a bányarobbanás — Az Új Nemzedék tudósítójától — Tokió, október 7. A mandzsuriai Tairei város közelében fekvő gentagi japán szénbányában tegnap bányalég­robbanás történt. A robbanás betemette az egyik tárnát, amelyben ötven bányamunkás dolgozott. A leomló földtömeg mind az ötven munkást megölte. 8 san franciscói földrengés, mely 1906. április 16-án 25.000 épületet döntött romba, és a hatalmas város északkeleti részét teljesen elpusztította, minden borzalmával, élethűen kel életre előttünk a Warmer Brothers legújabb világfilmjében. Ez a filmkolosszus ná­lunk „Ha az Istenek összefognak“ címen kerül bemutatásra. Főszerepeit a szépsé­ges Dolores Costello és Warner Oland alakítják. A san franciscoi rettenetes földrengés élő szemtanúi a film ameri­kai bemutatója után úgy nyilatkoztak az újságoknak adott interjúkban, hogy a borzasztó kataklizma mozgófényképei azt a hatást váltották ki belőlük, mintha az eredeti földrengést újra átélték volna.

Next