Uj Nemzedék, 1928. november (10. évfolyam, 249-272. szám)
1928-11-03 / 249. szám
„Made in Hungary“ Kevesebbet beszélni, de jobb példát adni! — ezzel a jelmondattal köszöntjük a Magyar Hét megnyitását. Üdvözöljük elsőbben is azokat, akik remek külföldi autóról szállnak le s megigazítják pompás angol szövetből készült ruhájukat és szép gesztussal, ünnepi hanghordozással elmagyarázzák, hogy a magyarnak kutya kötelessége csakis hazai gyártmányt vásárolni, ne engedjük külföldre gurulni pengőinket, mert... S a lelkes szónoklat végeztével őméltóságáék vagy őnagyméltósá- gáélt rágyújtanak egy úgynevezett finom egyiptomi cigarettára, hogy lecsillapítsák azt az izgalmat, amelyet az imigy végzett szellemi teljesítmény keltett bennük. Ezzel aztán már el is végezték a maguk iparpártolását. így, kérem, ne támogassák a magyar ipart! A lelkesítést mi is elvégezzük, sőt talán valamivel meggyőzőbben, valamivel hatásosabban. Legyünk végre tisztában azzal, hogy szegény hazánk borzalmas helyzetben van. Nemcsak földrajzilag, nemcsak az integritás szempontjából, hanem erkölcsileg is, közgazdaságilag is. Valóban végső ideje, hogy felébredjünk és minden kéz munkára összefogva, megváltoztassuk az élet lefelé hajló menetét. A most következő hét a mementóknak napjai. Arra akarnak bennünket figyelmeztetni ezek a bus őszi napok, hogy a gazdasági életben első és szent kötelességünk az, szeressük és támogassuk azt, amit a magyar föld ad nekünk, vegyük azt, amit magyar kéz csinál és becsüljük meg, amit magyar agy terveL Vagyis magyar ember csak magyar gyártmányt vegyen; ezzel'T8rr tozik önmagának, tartozik a hazájának és tartozik embertársainak. Ne vigyük garasainkat külföldre idegen áruért, mert ha beözönlik hozzánk a külföldi áru, akkor elsenyved iparunk, tönkremegy kereskedelmünk és egyre rosz- szabb lesz sokat emlegetett külkereskedelmi mérlegünk. Egy halálosan ber teg ország ne űzzön luxust, huzza ösz- sze magát és feszítse meg minden erejét, hogy felépüljön és talpra álljon. Ez az élet természetes ösztöne s mi élni akarunk. Ám ha megnézzük, hogy ezek az elvek miként valósulnak meg gyakorlatban, akkor nagyon is siralmas mérleget kell magunknak készítenünk. A kirakatokban lépten-nyomon idegen áru pöfészkedik és hivalkodva ordít, hogy onnan jön, ahol még ma is a háborús gyűlölet minden fertelmével kezelnek bennünket. Magyar asszonyok ruhának nevezett lenge rongyokban járnak, amely annál drágább, minél hiányosabb és minél messzibbről került ide. Ugyanakkor a magyar népművészet remekei, uriasszonyoknak való kelmék, árván szégyenkeznek egy-egy kiállításon, mert alig van, aki viselné őket és még kevesebben akadnak, akik fel tudnák fogni, mit jelent nemzeti, esztétikai és nem utolsó sorban gazdasági szempontból a magyar lélekben fogant szőttes viselése és felkarolása. S igy vagyunk a többi cikkel is: a cipővel, fehérneművel, kalappal, harisnyával. selyemmel stb., stb. Tessék azonban megnézni egyes külföldi államokat, tessék egyszer felfigyelni arra a nemzeti érzésre és öntudatra, amely ezeknek fiait és leányait betölti! Ott nem beszélnek annyit, piint nálunk, de annál többet cselekednek. Ott tudják, mi az, pártolni a honi gyártmányt. Nálunk még az a pokoli vicc is megesett, hogy egy irredenta jelvényt Csehországban készíttettek el. Komolyság ezl Lehet üzlet hazafias cégér alatt, de semmiesetre sem vall nemzeti öntudatra. Persze elismerjük, hogy vannak áruk, amelyeket mi nem tudunk még gyártani. Ezek dolgában rá vagyunk utalva külföldre. Azt is tudjuk, hogy egynémely áruval nem tud versenyre kelni minőség tekintetében a magyar gyártmány. Sőt még azt is elhisszük, hogy a magyar kereskedelmi életbe (A vezércikk folytatása a 2-ik oldalon.) M Gráf Zeppelin 7 óra 70 perckor megérkezett Frieérickskafenke Húsz márkára büntetik a potyautast, akit védelmébe vett az amerikai konzul Részletes tudósítás az amerikai * | elnökválasztás eshetőségeiről ' Smith és Hoover választási küzdelme — A vallás kérdése viszi a legnagyobb szerepet Minden JeB szerint a katolikus Smith megbukik November hatodikdn lesz az amerikai elnökválasztás. Ebből az alkalomból megkértük az amerikair . cGuiii vezetőemberét. tájékoztassa részletesen a magyar közvéleményt a választás eshetőségeiről. Ettől a nagy szerepet játszó nrtól a következő igen érdekes és teljesen tárgyilagos összefoglaló cikket kaptái: Newytrk, október 17. Ha csak valami rendlivüli dolog nem történik, amely halomra dönt minden számítást, akkor novembej hatodikán a republikánus párt nyeri meg a választási harcot és Herbert Hower lesz az Egyesült Államok elnöke. Úgy látszik, hogy lülföldön sem a sajtó, sem a közvéleiény nincs tájékozva a való helyzetrö. Alfred E. Smith demokrata jelölt szemlyiségének általában akkora súlyt és jlntőséget tulajdonítottak, hogy szinte holtbiztosra vették i Fehér Házba való bevoulását. S az ő személyisége.ényleg lebilincseli úgy az európaiakat, imt az amerikaikat. Sok külföldi megflgyeö lehetetlenségnek tartja, hogy a „nép gymeke“ — az igazi „Log cabin to White jause“ jellem, amelyet az amerikai szavcó annyira becsül, — ne tudja megkapni legnagyobb ajándékot, amikor az a szrazóktól függ. Ám a tényleges politikai alyzetnek pártatlan és pontos mérlegbe nem egészen három héttel a válásai? napja előtt azt az őszinte megállapást eredményezi, hogy Alfred E. Smith ne kapja meg ezt az ajámkot. Mindenesetre alapn okok forognak fenn, amelyek igazcák a demokraták reménységeit. A deokrata párt az 1924-iki elnökválasztán szenvedett súlyos vereség után temészetesen arra törekedett, hogy az 28-iki választáson a legalkalmasabb euere vegye fel a küzdelmet. Minden jelrra vallott, hogy ez az ember Smith, Nr York államának kormányzója. aki ínyjra népszerű, hogy többszöri ujjávisztás révén úgyszólván permanens rmányzója lett a legnépesebb államnakki 1924-iki elnökjelölésen hatalmas er«l bizonyult és csak azért vesztette el^ süzdelmet, mert holtversenybe került cldoo volt pénzügyminiszterrel. A deiorata konvenció százhőromszor szavaztt rie egyikük sem tudta közülük megesni a szükséges i kétharmad többséget, tre John W. I Davis, volt londoni ametai nagyköve-1 tét jelölték, aki megbuk Coolidge-ah szemben. Bátor nyilatkoival Smith a ’--------------------------— r-----------------— Az Uj Nemzedék tudósítójától — prohibició ellen küzdő tábor élőharcosává verekedte fel magát és nem titkolta, hogy alkoholtilalom törvényét hibának tartja és e törvény végrehajtását más eszközökkelkell meg valósítani, Mhal ki fölözött»»- „Kod-ven“, rgen nagy tömegekkel kedveltette meg magát úgy New York államában, mint azon kivül. S minthogy egyre nagyobb az elégedetlenség a „szárazok“ eljárása és elnyomásai miatt, Smith a demokrata jelölő gyűlés, a texasi Houstonban ez, év júliusában összeült konvenció közeledtével végül is a „legjobb tip“ lett, amint itt mondani szokás. A „legjobb tip“ A konvenció kétségtelenül a „legjobb tip“-nek tekintette őt és valóban az is volt, mert Smith kormányzót közfelkiáltással jelölték az elnöki tisztségre. Úgy tudjuk, hogy a párt életében először történt ilyen eset. Volt ugyan némi ellenzés a szárazai részéről, sőt izga- lamra is sor került, amikor az újonnan megválasztott jelölt megtagadta a jelölést elfogadó táviratában a pártprogramnak úgynevezett „száraz" alapelvét, de azért egészben véve a delegátusok meg voltak elégedve jelöltükkel és felhúzták a vitorlát a választási küzdelemre. Hoover, kereskedelmi minisztert, akiről az a hir járta, hogy Coolidge őt kívánja utódjául, a republikánusok egy héttel előbb jelölték. A pártpolitikusok nem fogadták lelkesedve ezt a választást, de annál nagyobb megelégedéssel fogadták Coolidge híveinek tábora és a női választók, akiknek befolyása szemlátomást megnőtt. És az ország hamarosan tisztába jött azzal, hogy Hoover választási küzdelme konzervatív keretekben fog lezajlani a republikánus hagyományokhoz való ragaszkodással, azaz: védvám, az ipar támogatása stb., nyomatékosan ígérve a Coolidge-féle prosperitást. Rövi den: a republikánusok arra kérték az amerikai népet, tartsa meg a statusquot. Minden oldalon az volt a vélemény, hogy ,A1“ Smith pompás küzdelemmel fog harcba szállni, mert ő mestere a politikai offenzivának. És bár az országos küzdelemben nem volt tapasztalata, mindenki úgy gondolta, hogy haladéktalanul nehéz ágyukkal fog felvonulni és agyonbombázza jól elsáncolt ellenfelét. Egynémely tapasztalt választási szakértő azonban úgy látja, hogy Smith lassan indult meg. Nyilván arra várt. hogy ellenfele baklövéseket kövessen el vagy ellássa őt megfelelő vitaanyaggal. Hoover, — hogy, hogy nem — nem vállalkozott erre a szívességre s nem dugta fel «éjét ott. ahol leüthették volna. Ehelyett mondott ü-áhány nehézkes, de kellő tájékozottságra valló beszédet akadémikus jellegű politikai kérdésekről és minden erejével azon volt, hogy betömjön néhány rést a pártjában, mert ezek a rések eleinte veszélyeztették küzdelmének sikerét. E rések között a legveszedelmesebb a -a.» íirfa tP-íariuarfek ügye volt, akik szenvedélyesen tiltakoztak az úgynevezett McNary-Haugen Bili ellen kezdett harc és Coolidge elnöknek e törvényjavaslattal szemben gyakorolt vétója ellen. Ezektől a vitás kérdésektől eltekintve mégis azt lehet mondani, hogy ♦ a republikánus hajó kedvező időben indult ntnak és minden jel azt mutatta, hogy ügyes vezetés mellett elkerüli vihar esetén a balsors szirtjeit.-' Smith nehézségei A demokraták hajója azonban hamarosan vészes vizekre került. A felhők egyre tornyosultak. Nem egy, hanem különféle zátonyokkal és szirtekkel kellett megküzdenie. A többi közt ott volt a Coolidge- féle jólét és a bevándorlás zátonya. Ám, ha összehasonlítjuk ezeket a zátonyokat, a kellemetlenebb szirtekkel, azt kell mondanunk, hogy ezeket a zátonyokat még el lehetett volna kerülni. Ámde ott volt a Tammany szirtje, azaz a politikai korrupció vádja, a bigotizmus sziklája, vagyis a Vatikán és a prohibiciós szorosok. Azon az utón sötétlettek mindezek feketén és vészterhesen, csak íélig-meddig eltakarva, amely utón a demokrata hajó igyekzett a maga előkelő utasával, Alfred E. Smith kormányzóval New-Yorkból a Fehéz Házba. Nem kell külön hangoztatni, hogy ezek a félelmetes akadályok igenis meg voltak jelölve a térképen. Azt azonban meg kell állapítani, hogy a republikáuusok is, a demokraták is azt remélték, hogy távol és viz alatt maradnak ezek a zátonyok, mert ők bizakodtak abban, hogy a választási harc tiszta lesz, csak a nagy, nemzeti jelentőségű elvi kérdések körül fog forogni..• Ezért annyira fájdalmas az a tény, hogy amint a küzdelem megkezdődött, felütötte fejét az elkeseredett vallási és politikai előítéletek egész sorozata. Smith ellen nőttön nőtt az antagonizing ,ugy a saját pártjában, mint azon kivül. A „száraz“ demokraták azzal támadták meg, hogy menekülő „patkány“, mert elvetette a „száraz“ alapelvet a demokraták programjából. Ellene támadtak és pedig főleg nyugaton azért is, mert összekötetésben van a hires Tammeny Hall-lal, ezzel az állítólagos korrupt politikai szervezettel, amely New-York városát „ellenőrzi“ és most azt mondják róla, hogy a washingtoni államkincstárt is kezébe akarja kaparintani. Bármenynyire is vadak voltak azonban ezek a támadások. nem lehet őket összemérni azzal az ellenszenvvel, amellyel az ameri30 / ' ;”N • / Í ' A' ' Í; AI' tC ‘ ‘ f- ' v v / * 1 ’ *. 0MMze tózl árt Egy MESS IMF’m. m» í ‘V»*' na /' JMTMa Szerkesztőség «■ kUdóhl. kára 3 pengő 20 fillér, B3»Hn g£s?y S&rÁm MÁJ I. ~J JSáMV SváM Tatait V., Honvéd-u. 10, Mgyedévre í pengő 60 gjWeBj RRgjS ÉSj® ggSBÄJa BrajgS ,, V Hs»! JsMéW j|B§i _____ Tel* Ant 127-47,Ant 130-0«. fillér. Egye« érám ára OHM msati b.'zÁS RgSrigMilEBr gnt. ESK3 Gyorsírók,7-20.FIÓkkledéhelybon, vidéken és EiSMfl IMS /jSjgS&BS, WOMjdlSNtr hivatalok, VIII., RákócziV| WRWKreCwBC üiü X. év fölverni 249. (2689.) szám ♦ SzOftlÉfCit ♦ Budapest, 1928 november 3.