Uj Nemzedék, 1929. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-15 / 38. szám

Pen fei, 1929 február 15. Új Nemzedék­ i fúgolc halott, húsz tüdőgyulla­dás a mai influenza-jelentésben Szeged kivételével a vidéken mindenütt csökkent a megbetegedések száma­ ­ Az Új Nemzedék tudósítójától. — Az influenza-járvány — amint azt a különböző városok tisztifőorvosai megjó­solták — vége felé közeledik. Budapesten és a vidéki városokban — Szeged kivé­telével — mindenütt csökkent a járvány ereje és alábbszáll a betegek száma. Egyelőre a halálozások megjósolt emel­kedése sem történt meg és ezért a köz­egészségügyi hatóságok most már nyu­­godtabban ítélik meg a helyzetet. Álta­lános az a vélemény, hogy a járvány nagyobbik részén már túl vagyunk s ha csak valami váratlan körülmény közbe nem jön nagyobb bajok már nem lehetnek. Több vidéki városban elrendelték az iskolai szünetet, azonban ennek, az in­fluenzán kívül egyik oka az is, hogy nin­csen elég fűtőanyag az iskolák fűtésére. Budapesten egyetlenegy iskolát sem zár­tak be, azonban nem veszik szigorúan. Újpest képviselőtestületének tegnapi közgyűlésén Fadgyas Gyua tisztifőorvos jelentést tett az influenzajárványról. Ja­nuár elseje óta 1937 megbetegedést jelen­tettek az orvosok, azonban a megbetegedések száma ezt a számot többszörösen meghaladja, mert az influenzánál nincsen kötelező be­jelentés. A bejelentett betegek közül negy­venkilenc volt a szövődményes betegsé­gek (tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás stb­) száma. Influenza következtében feb­ruár tizenkettedikéig tíz beteg halt meg. Az újpesti járványkórházban huszon­kilenc influenzás beteget ápolnak. Bejelentette a tisztifőorvos azt is, hogy az influenzajárvány miatt Agorasztó Ti­vadar vármegyei alispán az újpesti isko­lákat ma reggeltől kezdve nyolc napra bezáratta. Szegeden még terjed az influenza Szeged, február 14. A közegészségügyi hatóságok jelentése szerint Szegeden az influenzás megbete­gedések az utóbbi napokban még emel­kedtek. Csaknem minden háznál van influenzás beteg, azonban a­ járvány enyhe lefolyású. A debreceni városházán sok a beteg Debrecen, február 14. A debreceni városházán, az összes hi­vatalokban sok az influenzás beteg. Kü­lönösen a polgármesteri hivatal s érzi meg a járványt. A számvevőségen és az adóhivatalban szintén fennakadást okoz az influenzában megbetegedett tisztvise­lők távolmaradása. A város lakossága körében a járvány az utóbbi napokban nem terjedt tovább. Gyulán és Kaposvárott is bezárták az iskolákat Az influenza terjedése miatt a gyulai ha a tanulók nyolc óra helyett később ér­keznek az iskolába. Nyolc új halottja van a buda­pesti járványnak A tiszti főorvosi hivatal ma déli jelen­tése a következő: — Február tizenharmadikán a szé­kesfőváros területéről és vidékéről influenza miatt 142 beteget vettek fel a Szent László közkórházba. — Ezek közül húsz betegnek van tüdőgyulladása. A kórházban ezidősze­­rint 804 influenza miatt beszállított be­teget ápolnak. A kórházban influenza következtében meghalt három beteg, a kerületi orvosok jelentése szerint pe­dig az otthonukban ápolt influenzások közül meghaltak öten. iskolákat jövő hét szerdájáig bezárták. Erre az intézkedésre az adott okot, hogy a tanulók között nagyon sok az influen­zás beteg. Ugyancsak elrendelték a ka­posvári iskolák szünetelését. Hatvanhét tüdőgyulladásos halál Borsod-Gömör megyében Miskolc, február 14. Borsod-Gömör tisztifőorvosi hivatalá­ban két nap alatt huszonhat influenzás megbetegedést jelentettek. A közigazga­tási bizottság ülésén Fodor Ödön tiszti­főorvos bejelentette, hogy tüdő- és mell­hártya gyulladásban hatvankettőn haltak meg. A Társadalombiztosító Intézet mis­kolci pénztára felhívta tagjait az in­fluenza elleni védekezésre. Az influen­zára való tekintettel a borsodmiskolci múzeum olvasótermét is bezárták. A vá­­rosbíróság, mint közegészségügyi ható­ság több esetben indított eljárást olyan tömegesen látogatott helyiségek tulajdo­nosai ellen, akik nem tart­­­tták be az elő­írt óvóintézkedéseket. Heves megyében már október óta van szövődményes influenza Eger, február 14. He­ves vámügye közigazgatási bizottságának ülésén Czekkel Ferenc tisztifőorvos jelentette, hogy Heves vármegye területén szórványosan már október 24. óta fordult elő szövődményes influenza. A bejelentett csekélyszámú eset kö­zül mindössze egy volt halálos kimenetelű. Hirtelen összeesett és meghalt egy munkás Az öv­ utca 553. szám alatt lévő Zsolnay­­gyárban ma reggel Kovács István negy­venhat éves munkás, miközben a munká­hoz átöltözött, hirtelen rosszul lett és ösz­­szeesett. Azonnal hívták a mentőket. A mentőorvos hozzákezdett az eszméletlen ember megvizsgálásához, Kovács István azonban pár perccel a mentők megérke­zése után meghalt. A halálesetet bejelen­tették a főkapitányságon, ahol intézked­tek, hogy a törvényszéki orvostani inté­zetbe szállítsák. Itt a holttestet felboncol­ják, hogy­ megállapítsák, hogy Kovács István az influenzajárvány áldozata-e, vagy pedig halálának más oka van. kérdés rendezése céljából hivatalos tárgyalásokat folytasson és írja alá a Vatikánnal kötött szerződést és konkordátumot. Barone halála után, amely január 7-én következett be, Mussolini magához ké­rette Pacelli tanárt és kijelentette, hogy nem szándékszik Barone helyét mással betölteni, hanem maga fogja a tárgyalá­sokat tovább folytatni. A tárgyalásokat ezután Mussolininál folytatták és a megbeszélések a késő éjszakai, sőt a reggeli órákba is nyúl­tak sokszor. Mussolini tüzetesen áttanulmányozta és megvitatta az egész szerződést és a tárgyalások menete ezután igen gyorsan folyt le. Pacelli tanárt a pápa reggelenként kihallgatáson fogadta, hogy értesüljön az előző esti tárgyalások eredményé­ről. A nyolc utolsó tárgyaláson három szak­értő, még­pedig Rocco és Consiglio pe­csétőr és Cozza mérnök vett részt. Mus­solini, a szakértők, Gasparri bíboros és maga a pápa is, újból tüzetesen átvizs­gálták a szerződés és a konkordátum szö­vegét és a pápa buzgón imádkozott azért, hogy létrejöjjön az egyház számára oly fon­tos szerződés. Pacelli tanár nyilatkozatának végén Mussolini iránti őszinte csodálatának és bámulatának adott kifejezést. Újpesten itt hatott, s ma reggel az összes iskolákat bezárták Portez Gil mexikói köztársasági elnök különvonata ellen Mexikó­város közelé­ben dinamitmerényletet követtek el. A mozdony és a két első kocsi kiugrott a sínekből, de a szalonkocsi, amelyben Portez Gil éppen tartózkodott, sértetlen 1926 augusztus 6-án kezdték meg a római kérdés megoldására vonatkozó tárgyalást Barone államtanácsos halála óta Mussolini szemé­lyesen képviselte Olaszországot — A pápa minden reggel informáltatta magát az esti tanácskozásokról — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Róma, február 14. Pacelli tanár, a Vatikán ügyésze, aki a Szentszék részéről a bizalmas tárgyalást folytatta az olasz kormánymegbízottal, a Popolo d'Italia munkatársa előtt nyi­latkozott azokról a tárgyalásokról, ame­lyen a Vatikán és az olasz állam közötti kiegyezést megelőzték. — A tárgyalások — mondotta Pacelli —­ 1926 augusztus 6-án kezdődtek. Az első tanácskozás alkalmával Barone államta­nácsos közölte vele Mussolini abbeli óha­ját, hogy megismerje azt az alapot, ame­lyen a Vatikán és az olasz állam közötti kiegyezés lehetővé válik. Pacelli azt vá­laszolta, hogy két alapvető pont van, amely tekintetében a Szentszék semmi körülmények között sem engedhet. Az egyik a pápai állam visszaállítása a pápa jogainak pontos és szabatos biztosításával, a másik az egyházi há­zasság kérdésének rendezése. Barone ekkor azt felelte, hogy ezen az alapon meg lehet indítani a tárgyaláso­kat. Az ezután következő tanácskozáso­kat részben Pacellinél, részben Barone­­nál, részben pedig az igazságügyi palo­tában tartották augusztus 6-tól október 4-ig. Szent Ferenc napján Mussolini fel­hatalmazta Baronet a bizalmas tárgyalá­sok folytatására. Október 16-án Gasparri bíboros ugyancsak megadta az engedélyt Pacellinek a bizalmas tárgyalások foly­tatására. Barone és Pacelli összesen 110 esetben folytattak egymással tanácskozást. A pápa Pacellit 129 esetben fogadta ki­hallgatáson és ezek a kihallgatások há­rom, sőt sok esetben négy óra hosszat tartottak. Gasparri bíboros államtitkár több izben maga is jelen volt a tárgyalá­sokon. Barone és Pacelli 1926 november 24-én elkészültek a szerződés első szövege­zésével, amelyet saját felelősségükre állítottak össze, tekintettel arra a körülményre, hog­y ez időpontig hivatalos megbizatá­­suk nem volt. A szerződés első szövege­zése után két jogtudós hozzáfogott ahhoz a munkához, hogy összeállítsa a konkor­dátum tárgyát képező anyag listáját. A jogászok tanácskozásain, amelyeket Gra­­nito Belmonte bíboros palotájában tar­tottak Montemarcoban, részt vett Bor­­gongini-Duca is. A jogi szakértők tíz esetben tanács­koztak és megbeszéléseik reggel nyolc órától este hat, sőt hét óráig tartot­tak. 1927 februárjában fejezték be a szerző­déstervezet végleges tervezetét, amelyet 1927 áprilisában közöltek a magas szer­ződő felekkel. Közben Pacelli és Barona csekély megszakításokkal folytatták meg­beszéléseiket, amelyek különösen arra irányultak, hogy megállapítsák a szerző­dés végleges szövegét és azoknak a for­mális indítványoknak számát, amelyek a szerződés aláírásához szükségessé váltak. 1928 augusztus 20-án két példányban elkészítették a konkordátum és a szerződés végleges szövegét. Szeptember 3-án Pacelli tanár Ussitaba utazott, ahol Gasparri bíboros nyári sza­badságát töltötte. Gasparri bíboros, aki a részletekre vonatkozóan bizonyos fenn­tartásokat tett, hozzájárult ahhoz, hogy a római kérdés megoldása céljából meg­kezdjék a hivatalos tárgyalásokat. Mus­solini a maga részéről november 9-én írásban felhatalmazta Baronet a hivata­los tárgyalások folytatására. A király november 22-én megbízást adott Mussolininak, hogy a római 9 ai fürdőtörvény a Ház előtt — Az Új Nemzedék tudósítójától — A képviselőház mai ülését féltizenegy óra­kor nyitotta meg Alnásy László elnök. Elpa­­rentálta az elhunyt Szita Tamás képviselőt. A képviselők állva hallgatták végig az elnök szavait, amelyekkel az elhunyt érdemeit mél­tatta. Ezután Almási László felhatalmazást kért arra, hogy a Szily Tamás halálával meg­­üresedtt kerületben az új választás kiírására a szükséges intézkedéseket megtegye. Marschall Ferenc előadó beterjesztette a sző­lőgazdaságról és a hegyközségről szóló tör­vényjavaslat bizottsági jelentését. Napirend szerint a für­dőt­örvény általános vitájának folytatása következett. Gyömörey Sándor az első szónok olyan halkan beszélt, hogy az el­nök felkéri, jöjjön az első padsorba, mert a gyorsírók nem hallják. Gyömörey felhívja a képvielőház figyelmét a­z ország természeti szépségeinek védelmére. Gyömörey beszéde közben a karzatok is be­népesednek. A magyar úszósport vezetői je­lennek meg, köztük Kiss Géza az Úszószövet­­ség alenöke, Komjády Béla szövetségi kapi­tány Homonnay II. Márton és sokan mások. Nagy érdeklődés közben emelkedik szólásra Slomonnay Tivadar. A javaslatot elfogadja. Ami nem sikerült Széll Kálmánnak, hogy a fürdőkérdést közelebb vigye a megvalósulás­hoz, kívánja, hogy­ sikerüljön Vass József nép­jóléti miniszternek. Nagy előnye a javaslat­nak az, hogy különös rendszabályokat hoz, amelyek lehetővé teszik a meglevő fürdők és gyógy­helyek fejlesztését és újak létesítését. Általános figyelem közt tér rá a fedett, uszoda létesítésére és hangoztatta ennek szük­ségességét. A felsőház mai ülése Az idei esztendő első felsőházi ülését ma féltizenegy óra előtt tíz perccel nyitotta meg Wlassics Gyula báró elnök. Két hónapos szü­net után gyűlt össze a felsőház, amelynek látogatottságán meglátszik a vidéki tagok hiánya. A vidékiek közül ugyanis sokan a megszüntetett vonat­járatok miatt nem jelen­hettek meg, noha a felsőháznak több földbir­tokos és gazda tagja akart felszólalni a bor­törvény módosításáról szóló javaslathoz, amelynek tárgyalását a mai ülés napirendjére tűzték ki. A kormány tagjai közül Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter, Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter és Wekerle Sándor pénzügyminiszter jelent meg az ülésen. Wlassics Gyula báró először az időközben elhunyt felsőházi tagokat, Almássy Imre gró­fot és Révész István tábori püspököt, vala­mint a régi főrendiház tagját, Rákosi Jenőt, parentálja el. A különböző bejelentések után Szent­pátery Kun Béla, az igazoló bíróság tagja és Gaál Vilmos, valamint Ujfalussy Dezső, a legfőbb fegyelmi bíróság új tagja teszi le az esküt. Az elnök ezután bejelentette, annak emlé­kére, hogy a felsőház és a képviselőhöz hu­szonöt éve ülésezik a parlament épületében, díszes,­­ arangozott szavazó­urnát készített, amelyet a mai ülésen ad át rendeltetésének. A félméter hosszú és körülbelül negyven centi­méter magas szavazó­urnát Nagymagyaror­­szág hatvanhárom vármegyéjének címere ékesíti. Majd megkeződött a szavazás a véderő-bi­zottság negyven tagjának, továbbá a földre­form befejezéséhez kiküldendő véleményező­­bizottság két rendes és egy póttagjának meg­választására.

Next