Uj Nemzedék, 1929. április (11. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-14 / 84. szám

Vasárnap, 1920 április 14. Uj Nemzedék KÖZGAZDASÁG — .................. Magyar vezetésű szindikátus akar­ja átvenni a csehektől a Hungária Műtrágyagyár részvénytöbbségét Szávoszt Zoltán vezérigazgató K­arhbadban tárgyait a cseh érdekeltséggel — Az Új Nemzedék tudósítójától — A magyar vegyészeti iparban igen élénk érdeklődéssel várják annak a tár­gyalásnak eredményeit, amelyet Szá­voszt Zoltánba Hungária-Műtr­ágy­agyár vezérigazgatója most folytat Karlsbad­­ban az Aussiger Chemischer Verein cseh vegyészeti gyár vezetőivel. Ez a cseh vállalat eredetien osztrák volt bécsi szék­hellyel és csak az összeomlás után, 1920- ban nacionalizálták a csehek. Akkor a bécsi Bodencredit Anstalt érdekkörébe tartozott és , ez a nagy bécsi bank még ma is bírja a részvények egy tekintélyes részét. Még az osztrák uralom idejében, 1917­ben az­ aussigi gyár megszerezte a Hun­gária Műtrágyagyár részvénymajoritá­sát és annak elnökét, Benes Józsefet, aki állandóan Budapesten élő magyar em­ber, administrateur-délégue-i minőségben meghívta a csehországi vállalat irányí­tására is. Ez a kapcsolat a két vállalat között az összeomlás után is megmaradt. Néhány évvel ezelőtt a cseh kormány kiadta azt a jelszót, hogy a cseh tőkének meg kell szereznie mindazoknak a Cseh­országban lévő vállalatoknak részvény­­többségét, amelyek külföldi tulajdonban vannak. Ennek következtében kezdte a prágai Zivnostenska Banka az Aussiger Chemischer Verein részvényeit vásárolni és ma már nagyobb részvénybirtoka van, mint a bécsi Bodencredit-Anstaltnak. E­n­nek a részvényvásárlásnak az lett a kö­vetkezménye, hogy a Hungária Műtrá­gyagyár, miután részvénytöbbsége az aussigi gyár tárcájában van, szintén a prágai cseh pénzintézet érdekkörébe ke­rült. A cseh nacionalizáló törekvéseknek nyomása alatt Benes­­József is lemondott előrehajlott korára való hivatkozással az aussigi gyár legfőbb irányít­ásáról, ame­lyet most már csehek vettek át. Ez a változás is hozzájárult ahhoz, hogy a Hungária Műtrágyagyárnál mindjobban érezték a szükségét annak, hogy függetlenítsék magukat a cseh be­folyástól. A múlt héten, szombaton tar­totta a Hungária Műtrágyagyár idei közgyűlését, amely után a vállalat ve­zérigazgatója, Szávoszt Zoltán, azonnal Karlsbadba utazott, az aussigi gyár igaz­gatóságának székhelyére. Az utazásnak célja az volt, hogy a csehekkel megegye­zést hozzon lét­re a Hungária Műtrágya­gyár részvénytöbbségének átengedésére. A múlt esztendőben tudvalévően a Hun­gária Műtrágyagyár magába olvasztotta a Spódium-gyárat és azóta a Hungária Műtrágyagyár magyarországi főrészvé­nyese az Angol-Magyar Bank lett. Arról van tehát szó, hogy az Angol-Magyar Bank külföldi, főképen angol üzletbará­tai közreműködésével alakuljon olyan szindikátus, amely a csehektől átveszi ennek a magyar vállalatnak részvénytöbbségét. Szávoszt Zoltán vezérigazgató karls­­badi tárgyalásai ennek a tervnek meg­valósítását célozták. A Hungária Mű­trágyagyárnak háromszázegyezer darab lmsz pengő névértékű részvénye van, amelyek ma a tőzsdén ötven pengős ár­folyamon állnak. Tekintettel arra, hogy a csehek kezében körülbelül kétszázezer darab részvény van, mintegy tíz millió pengős tranzakció lebonyolításáról van szó. Az idén is 40—60 százalékos díjkedvezménnyel lehet külföldre vinni a zöldséget és a gyümölcsöt MN­ — ———— Az érdekeltségek a szállítás meggyorsítását és a vasúti csatlakozás biztosítását kívánják — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A vasútigazgatás most hirdette ki az idei zöldség- és gyümölcskivitelre vonat­kozó szállítási díjkedvezményeket. Ezzel kapcsolatosan megkérdeztük Staub Ele­mér dr.-t, a Duna-Tiszaközi Mezőgazda­­sági Kamara alelnökét, aki a­ mezőgaz­dasági termények tarifális kérdéseinek alapos ismerője, hogy a kihirdetett ta­rifakedvezmények mennyiben térnek el a múlt esztendőben adott szállítási díjked­vezményektől. — Az idei zöldség- és gyümölcskam­­pányra megadott kiviteli díjkedvezmé­nyek — mondotta Staub Elemér dr — azonosak a múlt évben megadott díjked­vezményekkel, amelyek tudvalévően negyven-hatvan százalékkal alacso­nyabbak az eredetileg megállapított szállítási díjaknál. — Változatlanul megmarad az úgyne­vezett nevelőtarifa is, amely az évek óta propagált szokványos csomagolási eljá­rásnak az elterjesztését célozza. — A gyümölcstarifának azonban van egy hibája, amelyre az érdekeltségek már több alkalommal rámutattak , amely hibának a kiküszöbölése a kivitel szempontjából igen előnyös volna. Ez a hiba abban áll, hogy a különböző zöld­ség- és gyümölcsfélék a vasúti áruosztá­lyozásban több csoportba vannak­ felvéve és a csoportosításoknak megfelelően az egyes fajtákra más és más osz­tályozást állapítottak meg.­­ Ennek a különféle csoportosításnak az az alapja, hogy az 1926. évi reformdij­­szabás készítése idején az egyes gyü­mölcsfélék között lényeges értékkülönb­ségek voltak s ezért állapították meg az egymástól eltérő osztályozást. A re­­formdíjszabás kiadása óta eltelt tapasz­talatok azonban azt mutatták, hogy lé­nyegesebb árkülönbség csak a primőrök­nél, vagy akkor fordul elő, ha valame­lyik gyümölcsfélének az országos termése gyenge. A tömegesen termelt és különö­sen az érési időben egyszerre nagyobb mennyiségben szállításra kerülő zöldség­es gyümölcsféléknél indokoltnak látszik az eltérő osztályozást megszüntetni és megvalósítani a szerves, egységes osztá­lyozását. Gyakorlatilag indokolttá teszi ezt az összevonást és egységes osztályo­zást az is, hogy ilyen módon a külfölddel való forgalomban az elszámolásnál jelentkező nehézségek eltűnnének, vagy legalább is csökkennének. A most érvényben lévő külön osztályozás mel­lett ugyanis­ az elszámolás igen nehézkes és a szállító felekre a fuvardíj szempont­jából is hátrányos. Az államvasutak igazgatósága tervbe vette a gyümölcsfé­lék osztályozásának a megváltoztatását és ezzel kapcsolatosan javaslatot is ter­jesztett elő, a tervezethez azonban az ér­dekképviseletek nem járultak hozzá, mi­vel egyes gyümölcsfélék tarifája az ösz­­szevonás révén megdrágult volna. A szállítási díjkedvezmények terén a vasútigazgatás a lehetőség szerint mél­tányolta az érdekeltségek kívánságait s a nemsokára meginduló zöldség- és gyü­mölcs-kiviteli kampánnyal kapcsolatosan az érdekeltségeknek csak az a kívánsá­guk, hogy a szállítás minél gyorsabb ütemű legyen, ott, ahol arra szükség van, idejében meg­felelő mennyiségű szállítóeszköz álljon rendelkezésre , ami a legfontosabb, az országból kiinduló zöldség- és gyümölcs­­szállítmányoknak gyors csatlakozásuk legyen a külföldi vonatokhoz. Valuta- és érmeárfolyamok. A valutapiac tájékoztató árfolyamai a következők: Egy an­gol font 27.75—27.90, száz cseh korona 16.92—17, száz dinár 10—10.06, száz dollár 572.80—574.80, száz francia frank 22.40—22.60, száz hollandi forint 22. 65—230.65, száz lengyel zloty 64.15— 64.45, száz lei 3.37—3.41, száz óra 39.85—30.10, száz német márka 135.80—136.30, száz osztrák schilling 80.37—80.72, száz svájci frank 110.10— 110.60 pengő. — A nemesfém piacon a húszko­­ronás aranyat 23.10—23.40, az ezüst egykoro­­nást 0.42—0.44, a szinaranyat 3.80—3.83, a tört aranyat 2.08—2.12, a szinezüstöt 0.19 pengővel jegyzik gramonként. Az amerikai terménypiacok megszilárdulása miatt a gabona­piacon megcsappant a kínálat — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A tengerentúli terménypiacokról az irány­zat további megszilárdulásáról érkeztek jelen­tések, amelyek a gabonaneműek drágulását az­zal hozták összefüggésbe, hogy a farmersegítő akciónak a közeljövőben várható megvalósu­lásával kapcsolatosan a kínálat megcsappant. Hozzájárult az irányzat megszilárdulásához az a kimutatás is, amely szerint a világ ga­bonabehozatalra szoruló államainak szükség­lete a következő négy hónap folyamán 219 mil­lió bushellre tehető. A budapesti gabonapia­con a tengerentúli terménypiacok jelentésével kapcsolatosan a kínálat tartózkodóbb lett, an­nál is inkább, mert a piacon olyan hírek ter­jedtek el, hogy a szomszédos államokban a gabonakészletek mindenütt fogytán vannak. A határ­időpiacon a májusi búza kínálata is megcsappant éppen a tengerentúli termény­piacokon megnyilvánuló jelenségek miatt. A májusi búzát átlagban 25,30 pengős áron jegy­zik, a prompt búza pedig harminc-negyven fillérrel drágább a májusi búzánál, tehát a világpiacokon megnyilvánuló jelenségeket figyelembe véve, a májusi búza alacsonyabb ára nem indokolt. Az októberi búzát 26,60, az októberi rozsot pedig 24 pengővel jegyezték A tengeripiacon ingadozó volt az irányzat. A májusi és a júliusi áru között körülbelül húsz filléres az árkülönbség.­­ A készárupiacon a forgalom vontatottan in­dult. A malmok tartózkodtak a vásárlástól, mert arra számítanak, hogy a májusi felmon­dással kapcsolatosan olcsóbban jutnak majd áruhoz. A tiszavidéki búzát 25.65—26.45 pengő­vel jegyezték fajsúly szerint, az egyéb szár­mazású búza ára pedig 25.20—26.05 pengő volt. A rozs ára 22.80—22.95 pengő között mozgott A liszt- és őrleménypiacon a helyzet válto­zatlan. A malmok 40.25 pengős nullás lisztala­­pon jegyzik az áraikat. A takarmánycikkek piacán a tőzsdeidő ele­jén csak névleges jegyzés történt. A tengerit minőség szerint 28—29.50, a zabot 25.75—26.50 pengővel jegyezték. ni Német-lengyel konferencia tárgyal Pari­sban a két állam közt felmerült ellen­tétek kiegyeztetéséről. Tejhetet és tejmajálist rendeznek a Nemzetközi Vásár tartama alatt Naponként nyolcezer tanuló kap ingyen tejet a fővárosi iskolákban. — Az Új Nemzedék tudósítójától — Két esztendővel ezelőtt alakult az Országo­s Tejpropaganda Bizottság azzal a céllal, hogy a tejnek, ennek a legtermészetesebb, legegész­ségesebb és aránylag legolcsóbb tápláléknak a fogyasztását előmozdítsa s egyúttal a tej­termelés fejlődését biztosítsa. A bizottság megindította az országos tejpropagandát, amely a földmivelésügyi, a népjóléti és a köz­­oktatásügyi miniszter támogatása révén rö­vid két esztendő alatt jelentős eredményt ért el. Az iskolákban bevezették az úgynevezett tejtáplálási kísérleteket, amelyek minden két­séget, kizáróan igazolták a tejjel való táp­lálkozás óriási jelentőségét. Ezenkívül a kül­föld példájára az iskolákban rendszeresítették a tejlizóraizást. A budapesti iskolákban a január első felében megindult tejlizóraizás annyira fejlődött, hogy a tejfogyasztás az iskolákban rövidesen álta­lánossá válik. Amíg január elején mindössze két fővárosi középiskolában juthattak tejhez a tanulók, addig most negyvenhét középisko­lában és százötvenkilenc elemi iskolában ösz­­szesen 10.500 palacktej került a tízórai szünet­ben fogyasztásra negyvenezer tanuló között. A fővárosi iskolákban bevezetett tejtizóraizás rendszere mellett naponként nyolcezer gyerek jut díjtalanul kifogástalan minőségű tejhez. Hogy a budapesti iskolásgyerekek mennyire megkedvelték a tejet, azt mutatja az az össze­hasonlítás, amely szerint Bécsben mindössze 12.000 palack tejet fogyasztanak naponként az iskolákban. A fővárosi iskolákon kívül most Győrött, Szolnokon, Egerben, Nyíregyházán, Szombathelyen is kapnak már a gyerekek te­jet az iskolákban, de megindult a mozgalom Pécsett, Szegeden és Debrecenben is az iskolai tejfogyasztás érdekében. A külföldi, különösen pedig svéd és ame­rikai példák után a propaganda-bizottság is tejhet rendezésével akarja a közönség ügyei­met felhívni a tej fogyasztásának fontossá­gára. Értesülésünk szerint a bizottság a má­jus elején tartandó nemzetközi árumintavásár­ral kapcsolatosan rendez első ízben tejhetet Magyarországon, amikor is kiállítás, felvonu­lások, rádióelfiadás, plakátok és tejmajális út­ján igyekszik még erősebben a köztudatba vinni, hogy a tejfogyasztásra szükséges és érdeke a gyermekeknek és a felnőtteknek egy­aránt. A bizottság programjának megfelelően el­határozta, hogy a fogyasztásra kerülő tej mi­nőségének javítása érdekében a Dunántúl szarvasmarha tenyésztőegyesületeinek köré­ben, mintegy száz tehenészetben a tejnyerésé­nek és kezelésének tisztaságát hat hónapon keresztül megvizsgálja és elbírálja s ezt a bí­rálatot díjazással leüti össze. Az első tejtiszta­­sági bírálat folyamán szerzett tapasztalatok szerint tiszta tej előállításának bírálatát az egész országra kiterjeszti. A zürichi devizaárfolyamok. A zürichi meg­­­­nyitó devizaárfolyamok a következők (zárójel­ben a tegnapi zárlat): Budapest 90.55 (90.55), Berlin 123.22 és fél (123.33), New­ York 519.46 (519.55), London 252. 75 (2522.12 és fél), Paris 20.29 és háromnegyed (20.29 és háromnegyed), Milano 27.21 (27.20), Prága 15.37 (15.37), Belgrád 9.12 és fél (9.12 és fél), Bukarest 3.08 (3.08), Bécs 72.95 (72.96), Amsterdam 20. 52 és fél (208.50). A keresztény magyar társa­dalom rég várt könyve ( keresztéül) család biolgi­ai és esidői megvi­lágításban Irta Zborovszky Ferenc S. J. Prof. Heim Pál elő­szavával.­­ Ara 2.50 pengő. Megrendelhető kiadóhivatalunkban, Budapest, V., Honvéd­ utca 10., vagy e címén: Pilis Kollégium, Pécs. Kapható: K­ordánál Mikszáth Kálmán­ tér 3. és a „Széchenyi 1* | könyvkereskej”és Rél vili, Rákóczi-m­­. |

Next