Uj Nemzedék, 1929. április (11. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-18 / 87. szám

Csütörtök, 1929 április 18. UJJ Nemzedék Festék és dekoráció nélkül kiállni a közönség elé és győzni, ez az igazi művészet Beszélgetés Gordos Kornéliával, a népszerű előadómű­vésznővel, aki nagy jövőt jósol a szavalásnak­ ­ Az Uj Nemzedék tudósítójától. - ——»•»——■ A szó művészetének ma annyi ága van, hogy nem is kell okvetlenül színpad, hogy hasson. A legszebb példa rá Gárdos Kornélia előadó művészete, amely ma már országos viszony­latban is ismert. Egy tehetséges, fiatal szí­nésznő, aki kitüntetéssel végzi az összes színiiskolákat, aki éveken keresztül Rein­hardtnál tanult Berlinben, hazajön és a buda­pesti színházak zárt kapuval fogadják. De nem csügged el, bátor és erős magyar fajta, tiszta beszédtechnikáját, amelyről egy Pethes Imre mondta valamikor a legszebb jelzőket, egyszerűen a szavalás szolgálatába állítja. Ott vannak a régi magyar költők, akikről szeretnek megfeledkezni és a mai lehetetle­nül nehéz könyvviszonyok közepette egész se­­reg fiatal költő hálás, ha verseit kolportál­­ják. A fiatal lány tehát kap új munkasérü­letet, dolgozik és ma már nevét ismerik a fővárosban és országszerte az előadó pódiu­mokon. Csökönyösen hisz a szavalás jövőjé­ben, annyira, hogy már mint tanárnő tanítja a Nemzeti Zenedében, hogyan kell szavalni. Jóslatok és valóságok Az otthonában egyszerű, mint valami pol­gárleány. Nincs a száján rúzs s az arca nem ismeri a festéket és soha sem vágatta rö­vidre a haját. Szobájának a sok könyv adja meg a hangulatot. Német és magyar szak­könyvek, költők és esztétikusok a társasága... Megkérdezem, hogy jutott eszébe a szavalás .. . Minthogy a Színművészeti Akadémián minden ösztöndíjat megnyertem, a tanáraim a legszebb jelzőkkel engedtek útnak . Pethes Imre például az utolsó vizsgám után ezt mondta: „No fiam, megmutathatod Budapest­nek, hogy kell „drámázni", természetes, hogy utolért engem is a magyar sors és nem lettem színésznő. Pedig az Akadémia elvégzése után külföldre mentem és Berlinben két évig ta­­nultam a Deutsches Theater színésziskolájá­­ban, ahol Held volt a tanárom, Reinhardtról nem is beszélve. Held is folytonosan azt mondta rólam, amit magyar tanáraim, Csá­szár Imre, Csillag Teréz, Gadl Gyula és felejt­hetetlen igazgatóm, Tóth Imre. Még­sem let­tem drámai színésznő. Filmeztem egy keveset Berlinben, aztán hazajöttem — szavalni. — De valami mégis hajtotta a szavalás felél — A sok jóslat és dicséret között mindig a tiszta beszédtechnikámra voltam a legbüsz­kébb. Gondoltam, miért ne lehetne ezt érvénye­síteni. Berlinben nagy súlyt fektetnek a be­szédtechnikára. Sajnos, a hazai sziniiskolákban nem Berlinben még gége- és torokanatómiát is tanultam s orvosilag képeztek ki a helyes lélegzetvételre és mondhatom, hogy sok hasz­nát veszem m­ég ma is a berlini iskolának. Mindig az volt a szívem vágya, hogy drámai művésznő legyek. Eddig még nem sikerült. De le tudtam mondani a vágyról. Ez is művészet. Sőt azt hiszem, a legnagyobbak közül való. Né­metországban a szavalás igen kifejlődött művé­szet, idehaza alig páran vagyunk s a szini­­direktoroknál sokkal jobbszivű és megértőbb volt a közönség, amely szeretőjébe fogadott és honorálja, ha egy-egy régi költő, vagy akár új versét elmondom. — Ha’tom, tanít is. — Igen. A boldogult Kern Aurél hívta föl a .Ve.. Zenede figyelmét rám és megbíza­tást kaptam,, hogy heti öt órában a növendé­keket tanítsam a szavalásra és a tiszta beszéd­technikára. A nyárra egyébként Berlinbe hív­nak szavalni. Kérdezem, árulja el, mik a műhelytitkai. Mosolyog, aztán azt mondja: A szaveldművészet lényege . Az emberek általában azt hiszik, hogy könnyű szavalni. Sőt ma már mindenki sza­valni akar. Pedig a szavalás olyan fifikus mű­vészet, hogy nagyon próbára teszi az embert. A pódiumon nincs díszlet, nincs rúzs, nincs festék, nincs dekoráció, ott egyedül a mű­vésznek kell az előadás varázsával megfogni a lelkeket. Ez a pedagógiai elvem­ is. A leg­egyszerűbb eszközökkel dolgozni, a retorikát lehetőleg lefékezni. Egyszerű közvetlen elő­adással és tiszta magyar beszéddel hatni. Szakcikkeimben is ezeket az eszméket hirde­tem. — Van-e jövője az előadó-művészetnek! — Van. A közönség szereti, jelentkezik az új generáció is, amely majd ki fogja széle­síteni ezt a mű­vészetágat Magyarországon. Az egyetemi ifjuság kedvence A kis asztalon félbehagyott kézimunka, csipke, a falakon koszorúk, nagy nemzeti szinü szalagokkal. Mind az egyetemi ifjúság aján­déka. — A koszorúimat nézi! — Szeretem őket, mert a magyar ifjúság adta. Még, amíg élt szegény Bakó Laci bácsi, ő vezetett be az if­júsági egyesületekbe s mindig azt mondta: „Nellykém, szeresd az egyetemi ifjúságot és dolgozz érte, mert tapasztalni fogod, hogy megérdemlik." Őt bálványozva szerették a diákok. De meg is érdemelte, mert legna­gyobb elfoglaltsága közepette, betegen is szí­vesen elment akárhová, hogy az ifjúsági egye­sületekben elmennydörögjön egy-egy magyar verset. Az ő helyét senki sem fogja betölteni. Az én gyenge női hangomra hárul most a fel­adat, hogy diákünnepségeken, nemzeti ünne­pek alkalmával szavaljak. A legsaálásabb kö­zönség. De célom az is, hogy a vidék nagyobb városaival megismertessem a régi és új ma­gyar költőket s ezzel is fölkeltsem az érdeklő­dést a szavalóművészet iránt. — No és a színházra nem gondol soha? — Egyelőre még várok. Mondhatnám azt is, hogy ráérek, de annál a színházat szentebbnek tartom, hogy ezt mondjam. De tülekedni nem fogok. Érzem, hogy egyszer még teljesednek az én vágyaim is. Addig várok. Szavalok és megyek tanítani a Nemzeti Zenedébe tiszta beszédtechnikát. Elindulunk végig az Üllőd­ u­.án és beszél to­vább a terveiről. Bátor és erős ez a fiatal lány. Egész biztos, hogy ki fogja harcolni magának az érvényesülést. Ráér még. G. J. A rádió ésfitttrtdiki műsora BUDAPEST (545). Szerda. D. u. 2.30: Hírek, élelmi­­szerárak. ..öü: A Magyar Rádió Újság Morse tanfolyama. 4.10: Stumpf Károlyné felolvasása: „A magánház­tartás**. 4.45: Pontos időjelzés­, időjárás- és vízállásjelentés és hírek 5: Szórakoztató zene. (Zenekari hangverseny.) Vezé­nyel: Gerg Otto karnagy. 6 25: A Turáni Társaság előadása. Dr. Dessewffy István min. tanácsos. ..A magyarság jövője és a turáni C­zmeg. 7: Rádió amatőrposta. 7.45: Olasz nyelvoktatás. (Gallerani Bonaventura.) 8.30: A Bakó László Emlékbizottság hangversenye a Zeneművésze­ti Főiskolában, az Egyetemi Kör rendezésé­ben­­. ..Hiszekegy“, énekli az „Acélhang** dalárda, Nomeda Károly karigazgató vezetésével. 2. Emlékbeszéd. Mondja Jakab­iázy István, az Egyetemi Kör elnöke. 3 Liszt F.: Variációk a Weinen, Klagen, Zagen, Sorgen felett. Orgonán előadja: Kereszthy Jéró orgonysművész. 4. S. Fáy Szeréna, a Nemzeti Színház örökös tagja sza­val. a) Petőfi: Élet halál. b) Tábori Piroska: Petőfi szel­leméhez. c) Anonymus: ÁBÉCÉS anyóka. 5. Kuruc nóták. Énekli: Komlóssy Emma dalénekesnő zongorán kiséri: dr. Kárpát Zoltán. 6. a) Kodály: Adagio, b) Zsolt: Valse canrice. Hegedűn előadja Frivinci Takács Alice hegedű­művésznő, zongorán kiséri: Kereszthy Jenő. 7. Erkel Sán­dor: Dalra magyar! Énekli az .Acélhang A diciarda. ‘N'Osella Károly karigazgató vezetésével. 8. Csórta J­yu­la, a Nem­zeti Színház tagja szaval. 9. Tarnay: Kuruc és Lavotta dalok. Énekli: Sebzők Sári, a m. kir. Operaház tagja. 10. a) Erkel: Ária a ..Bánk bán"-ből. b) Kereszthy: Min­den eszmém. c) Tarnay: Idők fordulása. Én^Klir Laurisir: Lajos, a m kir. Opeaház tagja. 11. Szózat. Énekli az ,,Acélhang" dalérda. Noseda Károly karigazgató vezeté­sével. 10.15: Pontos időjelzés, időjárásjelentés hirek és ló­verseny eredmények. 10.30 Gramofon­hangverseny. Csütörtök. D. e 9.15: Gramofonhangverseny . 30: Hirek. 9.45: A hangverseny fol­tatása. 12: Déli harangozó az Egyetemi templomból, időjárás­­jelentés. 12 05: A Rádió házitriójár­ak hangversenye. 12 25: Hirek. 12.35: A hangverseny folytatása.­­ Pontos időjelzés-,, időjárás- és vízállásjelentés. 2.30: Hirek, élelmiszerárak. 4. Rád*­­ó Szabad Egyetem. 1. A Kultuszminisztérium­nak a népművelési akcióra készü­lt gramofon lemezei: a) Erkel: Hunyadi - induló; b) Berlioz: Rákóczi-induló; c) Kodály: Háry János-K-M intermezzo (zenekari felvéte­lek). 2. Lukinich Imre dr. egy. tanár előadása: ,311 Béla király." 3. A kist­iszmimisztérium­nak a némen­y''ési akcióra készült rí.imofr.nlemezei: a) Kodály: Tiszán in­nen, Dunán túl (A „Háry János“-ból); b) Kodály: Bor­dal a „Háry János“-ból (éneklik: Nagy Izabella és Palló­m­re); Tőlem a nap., (énekli: Basilides Mária). 4. „Franklin Benjámin és a villámhárító“ (Franklin meg­halt 1790 április 17.) Lósi Schmidt Ede főmérnök). — E hangverseny szüne­tjében, körülbelül 4­45. Pontos időjelzés-, időjárás- és vízállásjelentés és hirek. 5.lői A m. kir földmivelésügyi minisztérium rádió­előadássorozata. Juhász Árpád m. kir. gazd. főtanácsos, a m. kir. Dohánykisérleti Ágamás vezetője: „A dohány­­termelő gazda időszerű teendői.“ 5.40: Dr. Szilágyi Imre magyaros hegedűestje, cigány­trrmerl kísérettel. 6.50: Gyorsirási tanfolyam (Sz­abey Géza.) 7.25: Angol nyelvoktatás (J. W. Thompson.) 8: Előadás a studrh­l. „Ellák.“ Tragédia 5 felvonás­ban. Irta: Hrrsányi Kr­ínán. Rendezi: Odry Árpád, a Nemzeti Szí nház örökös tagja, a Stúdió fől­rdező is. — Utána: körülbelül 10­­0- Pontos időjelzés,­ időjárásjelentés hirek és sigrtő-­mrsefiy eredmények. 10.30: A m. kir. 1. honvédgyalogezred zenekarának hangversenye. Vezényel: Fricsay Richard zeneügyi igaz­gató. Közreműködik:­­ Sonkoly István hegedűművész. 1 5z*?rd£n ss RAd!61*au a BíPd : és az'A Emlékbizotság' Hangversenye a Zen­művészeti Főiskolból az Egyetemi Kör rendezéséin Külföld. BÉCS (519­9). D­e. 11 és d. u. 4. Hangver­seny. 8.05: Operarészletek. Utána: jazz-band. BERLIN (475.4) D. u 5: Szórakoztató hangverseny. 8: Seribe: Die Afrikanern. Operaelőadás. Utána tánczene. BOR­OSZLÓ (321.2). D- u. 4.30: Szórakoztató­­hang­verseny. 8 25: Hangjátékelőadás 10.30: Tánczene 11.30: Éjjeli zene. MAJNA-FRANKFURT (4213). D. u. 4.35: Hangver­seny. 8.15: A Zika-quartett hangversenye PRÁGA (343.2). D. u. 12.30 és 4.30: Hangverseny. 7.30: Filharmonikus hangverseny. 10.20: Szórakoztató zene. RÓMA (443.8). D. u. A Rádiótrió. 5.30: Szórakoztató zene . 45: Vígoperaelőadás. Utána Puccini: Gianni Schicchi operája. LONDON (358). D. e. 12: Hangverseny. D. u. 3: Egy­házi dalok. 4: Énekhargverseny 7.45: Hangverseny. 8: Szimfonikus hangverseny. 10­20: Tánczene. Kedd délig a Bemberg „Parisette“ selyemből oly tömeges volt a kereslet, hogy készletünk — bár óriási nagy volt — ezen cikk előreláthatólag csak csütörtök estig lesz elegendő. Ezért ha még a hirdetett áron óhajt venni, siessen, mert péntek reggel­től kezdve az újjonnan beérkező árut ismét P 3.90-ért árusítjuk. Vásároljon „Parisette“-t és vegyen részt a 12.000 pengős „Parisette“ ruhapályázaton. Az M. D. Cs. MŰHELYEMBŐL nagyobb készleteket sikerült felhalmoznunk és igy ezt módunkban van e hét végéig változatlanul P 1-88-ért árusítani. Vevőinket kárpótolni akarjuk — mert mi mindig és mindenkor vevőink előnyét keressük — ezért a péntskfC hirdetett alábbi két cikket kivételesen már csütörtök reggeltől szombat estig árusítjuk. la kiviteli!, selyGin- jjlgP jj y Ilii . É §|hjj| lN­^S­fi Végig egy anyagból, bélelt mellel, jf fényi­, férfi JE illlfi RfilRIi fehér, színes és divatmintás------ m pengő Csont- ^ li TPlPfl ízléses szép díszítéssel, francia HihI színű BfiWrfi M0M W Srm m Via w* vagy troteur sarokkal — Rw pengő Kérje Vlll­ik tavaszi árjegyzékünket, mely cca 1000 ábrát és 1500 cikket tartalmaz. Postán díjmentesen küldjük. DlVAftJABMOK R­ákóczi-út 74. 9­6

Next