Uj Nemzedék, 1929. április (11. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-04 / 75. szám

10 Csütörtök, 1929 április 4. Uj Nemzedék Repülőgéppel keresik a „Déli Kereszt­et — Az Új Nemzedék tudósítójától — Sidney, április 3. A „Déli Kereszt“ repülőgép felkeresésére re­pülőgépeket küldöttek ki. Az a tegnap közre­adott hír ugyanis, hogy a repülőgépet megta­lálták volna, valótlannak bizonyult, vezette Mona­cóban a­ nép mozgalmát, amely II. Lajos fejedelmet az alkotmány visszaállítására és az új választás ki­írására kényszerítette. Marqnet Jenő. Négyszáz beduint lemészároltak a vahabiták — Az Új Nemzedék tudósítójától — Jeruzsálem, április 3. A transjordániai Amman városából­ érkező jelentések szerint vahabita lovasok megtá­madták a hoveitai beduin-törzs dzsebelbibi táborát és lemészároltak négyszáz beduint. A beduinok közül csak öten menekültek meg. A vahabiták más oldalról is általános támadást készítenek elő Transjordánia ellen. Vezérük Ybn Szaud haddzsaszi király fia, aki a Dzse­­bel Druz hegyvidékén koncentrálta csapatait. A transjordániai angol katonai parancsnok­ság minden intézkedést megtett­, hogy vissza­verje a vahabiták­ támadását. ■■1—Ji­uiWMiuchifia Kilátástalannak tartják Amanullah offenzíváját — Az Új Nemzedék tudósítójától — London, április 8. A londoni lapok meglehetős kétkedéssel fo­­gadják a trónjavesztett afgán király, Amanul­­lah off­enzí­váj­áról érkező híreket. Az offenzí­vát különben is teljesen kilátástalannak tart­ják, minthogy Amanullah egész hadserege csak kilencezerhétszáz főből áll. A pilóta kiesett a repülőgépből, de megmentette az ejtőernyő — Az Új Nemzedék tudósítójától — Reims, április 3. Az itteni repülőtéren különös baleset ért egy katonai repülőgépet. Az egyik fordulóban a levegő sodra kivetette ülé­séből a pilótát. A vezető nélkül maradt gép a földre zuhant és szétzúzódott. A gépben helyet foglaló őrmester szörnyet­halt. Magának az alhadnagy-pilótának nem esett komolyabb baja, mert automa­tikusan működő ejtőernyője nyomban szétnyílt. Függőleges irányban repül egy durbani mérnök Durban, április 3. Harminc évi kutatás után egy dur­bani mérnöknek sikerült megoldania, a függőleges irányban való repülés problé­máját. A találmány forradalmi újítást jelent az aviatikában. KÖZGAZDASÁG A magyar cellulozegyár felállításához az állami és az egyházi birtokok támo­gatását kérik a vállalkozók Schifferék iés. Keveset ajánlanak a KukoricaKóróért — Holdanként nem érdemes a gazdáknak tízéves lekötöttséget vállalni — Az Új Nemzedék tudósítójától.­­Éppen két éve annak, hogy Amerikából egy magyar találmány sikerének híre érkezett. Ar­ról számolt be ez a hír, hogy Dorner Béla ve­gyészmérnök, az Államvasutak vegyészeti la­boratóriumának vezetője, olyan eljárást talált fel, amelynek segítségével a drága fa helyett a teljesen érték­telen kukor­cakójából lehet igen olcsón cellulózét, a papírnak és a műselyemnek nyersanyagát, előállítani. A találmány megszerzésére Schif­fer Miksa, a Grünwald és Schiffer nagyvállal­kozó cég főnöke, szerzett elővételi jogot arra az esetre, ha a talámány Amerikában beválik. Ki is utaztak Amerikába, ahol célt is értek. Egy amerikai tőkecsoport módot adott Dor­­nernek arra, hogy kísérleteit gyári üzem for­májában folytassa és miután ezek a kísérletek eredményesei voltak, nagy részvénytársaság alakult, amely Amerika kukoricatermő vidé­kének központjában, Dainville városában föl­állította az első cellulózé gyárat, amely kuko­­ricakóróból állítja elő a cellulózét. Java és Indiana államokban szinte egységes területen, körülbelül másfélmillió holdon termelnek ku­koricát, a gyártáshoz szükséges kórót tehát nem volt nehéz beszerezni. A gyár a farme­rekkel szerződést kötött, hogy saját költségén töri le a kukoricát és a lemorzsolt tengerit költségmentesen szállítja a farmereknek, ha ennek ellenében a megmaradt kórót átenge­dik nekik. A gyár már működik és Ameriká­ban már újságok jelennek meg, amelyek cím­­feje fölött feltűnő betűkkel van odanyomatva, hogy a papíros kukoricakóróból előállított cel­lulózéból készült. Az amerikai sikerekre Schiffer Miksa élt az opció jogával és egész Európára megszerezte a szabadalom kihasználási jogát. Meg is alakult a részvénytársaság azzal, hogy először Magyarországon fog ilyen cellulózegyárat alapítani. A magyar papíripar fejlődése szempontjából igen nagy jelentőségű volna ilyen gyárnak lé­tesítése, mert a trianoni béke következtében az erdélyi és a felvidéki cellulózegyárak idegen megszállás alá kerültek. Míg azonban Amerikában a nyersanyag megszerzése nem ütközött nehézségekbe, mert a farmerek a nekik értéktelen káróért a törési és morzsolási munkák jelentékeny költségét, megtakarítot­ták, nálunk a­ nyersanyag beszerzése már nagy nehézségbe ütközik. Ahhoz, hogy a gyár üze­mét megkezdhesse, legalább tizenötezer hold kukoricaföld kórója szükséges és ezt a terme­lőknek legalább tíz évre kell biztosítaniuk. Csonkamagyarországon azonban nem olyan a termelési rendszer, mint Amerikában, nálunk nem termelnek­ óriási területeken csak kukori­cát, a váltógazdaság mellett pedig nagyon ne­héz tíz évre­ biztosítani körülbelül egyenlő mennyiségű kukoricakórónak szállítását. Azok a feltételek pedig, amelyekkel Schifferék a gazdákat a kukoricater­­melésre igyekeznek buzdítani, épen nem alkalmasak a cél elérésére. Schifferék ugyanis ff. kukoricakor­óért, pré­selt állapotban ugyanannyit kínálnak, mint amennyit a cukorrépáért fizetnek a cukorgyá­rak. Ma a cukorrépáért 25,5 pengőt fizetnek a gyárak és egy holdon átlag­­százhatvan mé­­t­er mázsa cukorrépa terem, úgy hogy egy hold cukorrépával bevetett terület körülbelül k­b pengőt jövedelmez. Ezzel szemben egy hold kukoricaföldön, átlag kilenc métermázsa szemtermést véve, tizennyolc métermázsa a kóró, amelyet a gyár csak száraz állapotban akar átvenni, úgy hogy ezért legföljebb negyven pengőt lehet számítani. A mai rendkívül magas tengeri árak mellett is csak 260 pengőt­­jövedelmez a szemtermés, így te­hát, ha tíz éven át, a maihoz hasonló igen nagy takarmányárak maradnak érvényben, egy hold kukoricaföld legföljebb háromszáz pengőt jövedel­mez, vagyis negyven százalékkal kevesebbet, mint egy hold cukorrépaföld. Érthető, hogy ilyen számítás mellett a gazdák nem nagyon rajonganak a tíz éves lekötöttségért és bizony Schiff­ereknek két év alatt sem sikerült a szükséges tizenötezer hold termését biztosítani. Az eddigi próbál­kozások sikertelensége miatt most a kor­mányhoz fordultak Schifferék és azt kíván­ják, hogy a magyar cellulózegyártás érdeké­ben az állami birtokok kössék le magukat a kellő mennyiségű kukoricakóró termesztésére. Tekintettel arra, hogy Mezőhegyes a legna­gyobb állami birtok, Schifferék Szegeden, vagy Békéscsabán állítanák fel a gyárat, ha a mezőhegyes­ állami birtok legalább három­ezer hold kukoricatermést biztosít. Ugyan­csak állami segítséggel kívánják erre meg­nyerni a­z egyházi birtokokat is. Indokolásul felhozzák, hogy a múlt esztendőben például hétezer vagonnál több papirost hoz­tak be az országba körülbelül negyven millió pengő értékben, a cellulozebehozatal pedig négyszázhatvan va­gonra rúgott, amelyért másfél millió pengőt fizettek a papírgyárak. A fűzfői új papírgyár üzembehelyezése óta a cellulózeszükséglet je­lentékenyen emelkedik és így ezen a címen még nagyobb összegek mennek ki a külföldre, nem is szólva arról, hogy olcsó cellulózé segít­ségével a belföldi papírgyártást olyan arány­ban lehetne növelni, amely az importot erő­sen lecsökkentené. Schifferék azonban emögött a nagyon tetszetős indokolás mögött elsősorban a maguk nagy hasznát keresik és ezért ajánlanak a kukoricatermelőknek olyan csekély összeget, amelyért, a gazdáknak nem érdemes ezzel a dologgal foglalkozni. Az állami és egyházi birtokokat is sokkal jobban lehet gyümölcsöztetni, mint hogy ha ilyen fel­tételek mellett kukoricatermelésre rendezik be. Sokkal megfelelőbb árat kell tehát biztosí­tani a gazdáknak, hogy tényleg megfelelőbb arányban foglalkozzanak a tengeri termeszté­sével. A búza iránt csekély a külföldi kereslet — Az Új Nemzedék tudósítójától — A tengerentúli terménypiacokról érke­zett ingadozó irányzatról szóló jelenté­sek miatt a gabonapiacon vontatottan in­dult az üzleti tevékenység. A kereslet megcsappant, azonban a kínálat is tar­tózkodóbb lett s ezért az irányzatban alig történt jelentékenyebb változás. A hat­ár­időpiacon a realizációs eladások és a fedező vásár­lások körülbelül kiegyenlí­tették egymást s ezért a tőzsdeidő elején az árak úgy alakultak, hogy a fedező­vásárlás, illetően a lebonyolító eladás jutott-e túlsúlyba. A májusi búzát­ 25.56, az októberi búzát 26.44, a májusi rozsot 23.82, az októberi rozsot 24.20, a májusi tengerit 28.35, a júliusi tengerit 28.36 pengőre értékelték. A májusi és a júliusi tengeri között tehát mindössze egy fillér az árkülönbség. A készárupiacon, csak néhány kisebb tételt sikerült eladni, mert a malmok tartózkodnak a vásárlástól, illetően csak olcsóbb áron hajlandók vásárolni, a kül­földi kereslet pedig jelentéktelen. A kül­földi kereslet tartózkodására egyébként jellemző, hogy tegnap a­ prágai tőzsdén nagyobb tételekben kínáltak, a magyar búzát, azonban a­­tőzsdeidő alatt mind­össze öt vagont lehetett értékesíteni. A tőzsdeidő elején a tiszavidéki búzát 25.70 —26.50, a felsőtiszai búzát 25.50—26.30 pengővel jegyezték fajsúly szerint. A rozs ára 23.25—23.35 pengő között moz­gott. A liszt- és őrlemény piacon a malmok 40.25 nullás l­isztalapon számították liszt­áraikat. A takarmány cikkek piacán a tengeri irányzata ellanyhult, mivel a külföldi tengeri kínálata egyre nagyobb arányo­kat ölt A tengerit minőség szerint 28.25 Rádió készülékének kezelése közben gondoljon arra, hogy önnek is rosszul esik, ha legszebb zenei hangok köze­pette a rádión éktelen fütyülést hall. A. T. Fullert, Massachusetts állam volt kormányzóját szemelte ki Hoover elnök az Unió új párisi nagykövetének. —29.50 pengővel jegyezték. A zabot 28.85 pengővel kínálták, azonban a kérésiész hiánya miatt a piacra került árut nem lehetett elhelyezni. Az európai jegybankok biztosítják az angol font árfolyamát­ ­ Az Új Nemzedék tudósítójától. — London, április 3. A Bank of England megállapodásokat kötött vezető európai jegybankokkal az angol aranytartalékok megnagyobbítása dolgában. Az utóbbi hetekben Hollandiát bői hatvan millió aranymárkát impor­táltak Angliába. Vezető City-körök véle­ménye szerint a tartalékok erősítése arra az esetre szolgál, hogy a helyzet az amerikai tőzsdéken úgy alakul, hogy az Angol Banknak be kell avatkoznia. A Francia Bank már néhány hét előtt az Angol Bankkal való megegyezés alapján igen nagy fontösszegeket vásárolt össze. Teljesen rendszertelen a magpiaci árjegyzés. Egyik mezőgazdasági terménypiacnál sem ta­pasztalható olyan rendszertelenség és káosz, mint a magpiacon. Hetenkint háromféle mag­piaci jelentés kerül nyilvánosságra és mind a három jelentés különböző árakat közöl. Azok a termelők, akik idejekorán nem gondoskodtak vetőmagról és még az őszi hónapokban nem fedezték vetőmagszükségletüket, most az őszi áraknál többszörösen drágábban kénytelenek megvásárolni a szükséges vetőmagot. A mag­­kereskedelem elemében van és úgy irányítja az árakat, amint az érdekének megfelel és erre utal a háromféle jelentésben közölt és egymástól lényegesen eltérő ár is. A vetőmag­piacon megnyilvánuló jelenségek arra késztet­nek, hogy az árjegyzés terén sürgősen rendet kell teremteni és megakadályozni azt­, hogy ha a termelő vetőanyagot akar vásárolni, akkor sem az egyik, sem a másik, de a harmadik piaci jelentésben közölt áron se tudjon vető­maghoz jutni. A zürichi devizaárfolyamok. A zürichi meg-,­nyitó devizaárfolyamok a következők (záró­jelben a tegnapi zárlat): Budapest 90.60 és fél (90.60 és fél), Berlin 123.27 (123.26 és fél), New­ York 519.75 (519.80), London 2522.37 és fél (2522.37 és fél), Barig 20.31 (20.31), Milano 27.20 (27.20 és egynegyed), Prága­ 15.38 (15.38), Bel­­grád 9.12 és fél (9.12 és fél), Bukarest 3.09 (3.09), Bécs 73.06 (73.06), Amsterdam 208.27 és fél (208.27). Valuta- és érmeárfolyamok. A valutapiac tájékoztató árfolyamai a következők: Egy an­gol font 27.77—27.92, száz cseh korona 26.93.—­ 17, száz dinár 10—10.06, száz dollár 570.80— 572.80, száz francia frank 22.50—22.70, száz hollandi forint 229.30—230.30, száz lengyel zloty, 64.10— 64.40, száz lei 3.38—3.42, száz óra 29.95— 30.20, száz német márka 135.80—136.30, száz osz­trák schilling 80.40—80.75, száz svájci frank 110.15—110.55 pengő. — A nemesf­ém pi­acon a magánforgalomban a húszkoronás aranyat 23.10— 23.30, az ezüst egykoronást 0.42—0.44, a forintost 1.14—1.16, az ötkoronást 2.18—2.28 pengővel jegyezték. Felelős szerkesztő: CAV­ALLIER JÓZSEF Kiadja a Központi Sajtóvállalat R.-T., Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS vezérigazgató. PALLAS r.-t. nyomdája, Budapest, V. Honvéd­utca 10. Távbeszélő Ant. 205-67,205—68, 205—69 Felelős vezető: TIRINGER KÁROLY. műszaki igazgató.

Next