Uj Nemzedék, 1929. június (11. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-01 / 121. szám

% h­t Bfj ■■■■I MH Y* * A \ MVSH IwlmiXm m kWdihl» hé'­m 3 p«“kő 20 »‘I«'. «Ml n á T \ -ár Meg JHf H­ . v„ m, taH MBB HU 1 tBw ^:rr,;;í.v.: m mm sBgBReM&w UB MB mb IBBWBm. 1m*~ Ami mg m m m­ »MThTMomsu­n. XI. évfolyam 121. (2856.) szám 6 SzOk­tCHI 6 Budapest, 1929 június 1. Az angol király újból súlyosan megbetegedett Óriási felhőszakadás pusztított tegnap Eger vidé­kén és az 1878 évi árvízhez hasonló a veszedelem ....... Utcaseprésre kötelezte a lakókat ! Rákospalota r.­­ város képviselőtestülete A ma reggelig ismert kétszáztizenhat kerületben abszolút többséget szerzett az angol munkáspárt A konzervatívokra esik 77, a munkáspártra 120, a liberálisokra 14 man­­dátum — A kormány 52 mandátumot vesztett ezekben a kerületekben Egy miniszter is megbukott — Chamberlain mindössze 43 szavazattöbb­séggel győzött — A kommunisták megsemmisültek — Saját maguknak sem használtak a liberálisok az egységes polgári front megakadályozásával A hátralevő négyszáz kerület eredményeitől a Konzervatívok megerősödését várják - Az Új Nemzedék m­dfestójétől -London, május 31. Az angol választások végleges ered­ménye a leg­jobb esetben is csak ma estére válik közismertté. A szavazatok össze­­számlálása rendkívül lassan folyik s a hajnali órákban még csak alig néhány kerületből érkezett be ideiglenes ered­mény. Éjjel két órakor 53 kerület eredm­­énye volt ismeretes. Ebben az 53 kerületben a mandátumok a következőképen oszlanak meg az egyes pártok között: Munkáspárt 28, konzerva­­tív párt 21, liberális párt 4. Ebben az 53 kerületben a konzervatív pártnak eddig 35 man­dátuma volt, úgy hogy a vesztesége 14 mandátum. A liberális pártnak eddig 5 man­dátuma volt ezekben a kerületekben. Három mandátumot a munkáspárt hódí­tott el tőle, míg két mandátumot a libe­rális párt hódított el a konzervatívoktól. A munkáspárt mandátumainak száma ezekben a kerületekben eddig 13 volt. A munkáspárt a konzervatív párttól 12, a liberális párttól pedig három mandátumot hódított el. Amint a szavazatok megszámlálása előrehalad, egyre jobban kidomborodik az a tény, hogy a munkáspárt rendkívül megerősödve fog kikerülni a választási harcból. A konzervatív párt feltűnően sok man­dátumot veszített, amelyeknek leg­nagyobb részét a munkáspárt hódította el. A liberális párt reményei nem váltak valóra s a párt az eddigi eredmények alapján aligha lesz újból számottevő faktor a parlamentben. Ma reggel 5 óráig 211 választókerület eredménye vált közismertté. A mandátumok ezekben a kerületek­ben a következőképen oszlanak meg: * fi m V v 01 *. "*•**4 " • , munkáspárt 117, konzervatív párt 71, liberális párt 14, egyéb pártok 4. A munkáspárt ebben a 211 kerületben 56 új mandátumot nyert, mig régi man­dátumaiból csak hármat veszített. A konzervatív párt 54 mandátumot veszített, s mig új mandátumot csak egyet tudott * szerezni. A liberális párt mandátumvesz­tesége tíz mandátum, nyeresége pedig mindössze nyolc. A többi párt két man­dátumot veszített és egyet nyert. A munkáspárt ebben a 211 kerület­ben abszolút többségben van s a konzervatív párt veszteségei oly na­gyok, hogy a további eredmények most már aligha billenthetik a mérleget oly nagy mértékben a konzervatív párt ja­vára, hogy abszolút többsége biztosítható legyen. A következő választási eredményhir­detés valószínűen csak délben lesz. Addigra a 615 választókerület mandá­tumainak legnagyobb része eldől. Az ismertebb politikusok közül eddig a következők jutottak újból mandátum­hoz: Conliff-Lister kereskedelmi minisz­ter, Locker-Sampson helyettes külügyi államtitkár, Astor lady, Chamberlain külügyminiszter mind­össze 43 szavazattöbbséggel jutott mandátumhoz. Steele­ Maitland munkaügyi miniszter megbukott választókerületében. London, május 31. Nem sokkal öt óra után újabb három kerület eredménye érkezett be. Mind a háromban a munkáspárt győzött, úgy­hogy a mandátumok aránya ekként mó­dosul: Konzervatív 77, munkáspárt 120, libe­rális 14, pártonkívüli 5. A konzervatívok a kétszáztizenhat ke­rületbe® egy, a munkáspárt 57, a liberá­lisok 8 mandátumot nyertek. A konzerva­tívok 52, a munkáspárt 3, a liberálisok 9, a kommunisták 1 és a függetlenek 1 mandátumot vesztettek. Megállapítható, hogy a liberális jelölt­tek a legtöbb választókerületben a konzervatívoknek rendkívül nagy kárt okoztak, anélkül, hogy a liberá­lis jelöltnek használtak volna és így a választást egészében az jellemzi, hogy a két polgári párt versengése előre­láthatóan abszolút többségre juttatja a munkáspártot. Még mindig nem bizonyos azonban, hogy ez sikerülni fog, mert a konzervatívok csak a városi kerüle­tekben szenvedtek hihetetlen vesztesé­geket, míg a vidéki kerületekben, amelyek sza­vazatainak megszámlálása legtovább tart, talán jobb eredményeket értek el. —” ------------- - —.. 'a Gyászjelentés A trianoni magyar élet nyomorúsá­gos zűrzavarában teljes tisztelettel kér­jük e sorok homlokán, hogy senki ne nehezteljen azért, mert egyéb idősze­rűségek mellőzésével azt kérjük, amit megboldogult Prohászka Ottokár kért földi megdicsőülése végső pillanatai­ban: „rávető linguis.“ Csak annyit ké­rünk e tenyérnyi helyen, hogy ne le­gyen szó politikáról, és legyen szabad nekünk, az iratoll neves és nevetlen harcosainak elsírnunk magunkat azon a szomorú híren, amely ma reggel szí­vünkhöz ütődött, jelentvén, hogy Har­­sányi Kálmán meghalt. Igaz, hogy Harsányi Kálmán neve aligha idegződött bele a magyar köz­tudatba még csak annyira is, ameny­­nyire irodalmi és színházi könyök­­nagyságok, kérész-jelenségek nevei aka­ratlanul is beleidegződtek e szomorú és álmagyar évtizedek során. Igaz az is, hogy Harsányi Kálmán „civil“ ér­telemben min­dössze csak dohányjöve­déki tisztviselő volt. De viszont az is tagadhatatlan, hogy ugyanez a kifelé nem sok zajt ütött, még csak némely nevetséges politikai nagyságok közis­mertségéig sem jutott Krisztus-sza­­kállú ember a magyarul magyar iro­dalomnak egyik legjelentősebb, leg­tisztább, legbecsületesebb és legszeré­nyebb nagysága volt. Még az ember­élet ötvenharmadik esztendejét sem érhette meg kalendáriumi tekintetben, és bizonyára nem énekelhette ki ma­­gából mindazt, amit Istenadta tehet­sége révén kiénekelhetett volna, ha nem lett volna olyan bonyolultan ér­zékeny és nem lett volna rendkívül finom idegszerkezete, hatalmas intelli­genciája szinte természetes következ­ményéül megverve azzal, hogy neki évtizedekig kellett hivatali íróasztal­nál rostokolnia azért, hogy jómaga családostul legalább megélhessen. Pe­dig első irodalmi jelentkezésekor is felfigyelt rá az akkori irodalmi világ tizenhét esztendővel ezelőtt. Amellett ő írta meg azt a Kristálynézők című regényt, amelyben ott villámlott már a mai trianoni magyar mélykorszak min­den rettegése és próféciája. Ugyancsak ő volt az, aki megírta a magyar drá­mairodalomnak Katona József „Bánk bán“-ja óta legerősebb, legtisztább és legmagyarabb produktumát, az „El­lák“­, amely remekmű aztán termé­szetszerűen meg is érte azt, hogy a nemzet színházának egy általunk már többször méltatott idegen irányítójá­nak jóvoltából éppen hogy néhányszor színre kerülhetett, s aztán eltemető­­dött, mert hiszen magyar lélek áradt belőle s amellett goethei és nem szo­­morydezsői magasságokban járt. Az is igaz, hogy ugyanez a Harsányi Kál­mán a világháborúnak nem frontszö­kevénye, hanem egyik leghősebb ka­tonatisztje volt. Bizonyos az is, hogy Primo de Rivera Spanyolországé az ő halálának híréről értesülvén, még né­mely magyar nyelven íródó lapoknál is őszintébb keserűséggel és tisztelgés­sel fogja elparentálni azt a magyar írót, akinél tökéletesebben többek közt spanyolul sem tudtak e törpe generá­cióban, s akinél művészibb megértés­sel senki sem tolmácsolta „modern“ magyar nyelvre a spanyol költészet nagyjait. Ó, hiszen volt valami a magyar (A vezércikk folytatása a 2-ik oldalon.) . Ai?a 10 fillér

Next