Uj Nemzedék, 1929. június (11. évfolyam, 121-145. szám)
1929-06-01 / 121. szám
4 Harsányi Kálmán meghalt a rijeinzertek tudósítójától. Harsányi Kálmán, a kiváló iró és kritikus, az Ellák szerzője, ma reggel fél öt órakor hosszas szenvedés után meghalt. Ma a magyar világ ismét egy nagy értékkel lett szegényebb. Harsányi Kálmán, a finom hangú költő, a markáns író, az Ellák szerzője, annyi más könyv gazdaglelkű írója, a kitűnő műfordító elköltözött körünkből. Barátai és ismerősei már régóta számoltak halálával, de elmúlása mégis váratlanul következett be. Környezete és baráti köre tudta már régóta, hogy a nagy író menthetetlen. Tüdő és hónalj rákja volt és attól függött élete, hogy mikor fogy el a tüdeje és a hónalj rák mikor éri el a szívét. Két hónappal ezelőtt szanatóriumba is vitték, ahol még súlyos szemoperációt is kellett végrehajtani rajta, mert egyik szeme a háborúban, amelyet Harsányi Kálmán mindvégig a fronton küzdött végig, megsérült és a szemeit el kellett távolítani. Két hónap óta családja körében élt, lassan, haldokolva. Az utóbbi időben az aggódó szeretet és figyelem sokszor fordult feléje s legutóbb a dohánylövedéknél, ahol mint tisztviselő szolgált, elő is léptették. Harsányi Kálmán pályája tipikusan magyar írói pálya volt, tele szenvedésekkel, csalódásokkal. 1876 december tizenegyedikén született Mezőkövesden. A bölcsészeti kar elvégzése után 1896 ban állami szolgálatba lépett. Körülbelül ebben az időben jelentek meg első munkái a szépirodalmi lapokban. Első kötete Költemények, vidéken jelent meg, Besztercebányán 1902-ben. Tölgylevél című verses elbeszélése ugyancsak ebben az esztendőben hagyta el a sajtót. Első köteteinek nagy sikere volt, úgy hogy 1903-ban Budapesten ismét megjelent mind a két munka. 1906-ban jelent meg Új versek címü kötete, majd a Homo és Homunculus című drámai párbeszéde 1908-ban. Páter Benedek című apró drámákból álló kötete 1910-ben hagyta el a sajtót. Filozófiai gondolatait és aforizmáit Napi témák, örök problémák címmel 1911-ben adta ki. Igen nagy sikere volt Kristálynézők című regényének is. Irodalmi munkásságáért a Petőfi Társaság 1909-ben tagjai közé választotta. Élete főmunkája Ellák című drámája volt, amelyet 1905-ben írt, s amelyet a Nemzeti Színház is elfogadott előadásra. Magyar író sorsa volt, hogy ennek a darabnak megjelenésére közel húsz esztendeig kellett várnia. A Nemzeti Színház 1922-ben mutatta be a tragédiát olyan nagy sikerrel, amilyenben magyar történelmi drámának az utóbbi években alig volt része összegyűjtött munkái hét kötetben az elmúlt évben jelentek, az utolsó három kötet éppen a napokban hagyta el a sajtót. Harsányi Kálmán igen nagytekintélyű volt, mint kritikus is, éveken keresztül a Magyarságban írta színi kritikáit, mindaddig, míg a betegsége meg nem gátolta munkáját. Egyetemes műveltségű ember volt, beszélt a németen kívül olaszul, franciául, angolul és spanyolul is. Az utóbbi időben mint műfordító szerzett magának nagy érdemeket. Kiváló műfordításai: Dumas Monte Christoja, Balzac A szamárbőr című regénye, Materlinck Pellens és Melisandeja, Henry Lavedan A párbaj című műve. Különös előszeretettel szerette a spanyolokat s L'alderoni Az élet álom című világhírű mesejátékát, az ő fordításában mutatta be évekkel ezelőtt a Nemzeti Színház. Tavaly kezdte meg az Othelló fordítását, amelynek befejezésében most a halál megátolta. Temetéséről a család, a Petőfi Társaság és a Magyarság szerkesztősége együttesen fog gondoskodni. Iái. Gyermekei,Éva és Klári könnyes szemmel beszélik, milyen türelmes, martírlélekkel hordozta édesapjuk másfél esztendeje tartó kínos, fájdalmas betegségét. Kilenc hónapig nem mozdulhatott az ágyból a örökké tevékenykedő, dolgos Harsányi Kálmán. Háborúban szerzett betegsége törte le. Két operáción esett át. Közben szemét is betegség támadta meg és ekkor is súlyos, nehéz operációnak kelllett alávetnie magát. Családja már napok óta aggódva leste a nagybeteg minden mozdulatát. Az orvos már nem biztatott többé a reménnyel. Lindbergh és újdonsült felesége, Morrow Anna. Felvételünk természetesen akkor készült, amikor az óceánirepülő és Morrownak, Amerika mexikói nagykövetének leánya, még csak jegyesek voltak. A jegyespár autóra ül, hogy kimenjen a repülőtérre. A házasságkötés, mint ismeretes, néhány nappal ezelőtt meglepetésszerűen a nyilvánosság teljes kizárásával történt. Látogatás a halottas házban A Rózsadombon lévő Áldás utcai villára gyász borul. lábujjhegyen, halálos csendben járnak a szobákban. Harsányi Kálmán itt fekszik, úgy ahogy ma reggel fél ötkor fájdalmas, nehéz betegségéből megmentette a ha T4tr.-utca 18. rzimu sarokházban 2-3-4 szobás »MMsmiiuiiwM—— elékel 5 kivitelű lakások központi fűtéssel, melegvizszolgáltatássa azonnalra kiadók. Bővebbet a helyszínen vagy Katona, Székely, Molnár építészeknél Személynök-nV. 9. Uj Nemzedék Szombat, 1929 junius 1. Harsányi Kálmán fáradtan, megtörtén, de mégis panasz nélkül várta a halált. Napokig tartott a test küzködése, már nem tudott táplálékot venni magához. Tegnap este nehéz lélegzése árulta el aggódó családjának, hogy közeledik a téli utolsó óra. Éjféltájban Klári lányának karjai között szunnyadt el rövid időre a nagybeteg. Alig pár óra szendergőt után felriadt. Rövid, csendes haláltusa után, nyugodt arcán megtört az élet, szeméből kialudta fény. Az Áldás utcai villában azóta még nyomasztóbb lett a csend. Az özvegy nem tud elszakadni halott férje halálos ágyától, ahol szelíd arccal fekszik a magyar irodalom zseniális nagy embere, a robusztus tollú író: Harsányi Kálmán. Hogyan került Radics István egykori fegyvertársa Zágrábból az elhagyatott Bruss községbe, amely hatvan kilométerre van a legközelebbi vasútállomástól Pribiesevics Szvetozár internálásának kulisszatitkai — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Zágráb, május 26. Pribiesevics Szvetozár volt minisztert, a horvát demokrata párt vezérét és az agyonlőtt Radics István fegyvertársát a szerb rendőrség internálta. Ezt ma már egész Európában tudják. De mindenekelőtt felmerül az a kérdés, miért ment Pribicsevics Belgrádba’? Hiszen jól tudhatta, hogy a legnagyobb veszedelmeknek teszi ki magát, ha elhagyja Zágrábot, a jugoszláviai ellenzék sziklavárát és szerb területre lép. Vorjon csak feleségének súlyos betegsége bírta rá a belgrádi látogatásra, vagy elhatározásában főként az a szándéka vezette, hogy a diktatúra-ellenes belgrádi politikusokkal tárgyalást folytasson? Valami titokzatosság rejlik Pribicsevics váratlan útjában. Akkor nem volt hajlandó Belgrádba menni, amikor a király oda formálisan meghívta, most pedig, amikor tudta, hogy a kormány Zágrábban óhajtja látni, mégis útnak indult az ellenséges érzelmű fővárosba. Másrészt azonban a kormány eljárását sem lehet érteni. A kormány elégedte, hogy Pribicsevics Zágrábban szabadon mozogjon, holott itt sokkal veszedelmesebb akciót fejthetett ki a kormány ellen, s ehelyett letartóztatta Belgrádban, ahol Pribicsevicsnek amúgy sincsenek hívei. Mondottuk, hogy a kormány nem tartotta kívánatosnak azt, hogy Pribicsevics elhagyja Zágrábot. Sikerült megszereznünk azt a levelet, amelyet május tizenhatodikén a zágrábi rendőrség kikézbesített Pribicsevicsnek. A levél így hangzik: — Pribicsevics Szvetozár , nyugalmazott miniszter urnak, Zágráb. A belgrádi rendőrfőnökségnekbizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy Excellenciádnak élete veszedelemben forogna, ha Belgrádba utaznék. — Éppen ezért a zágrábi rendőrfőmükség felhívja Excellenciádat, hogy ne hagyja el Zágrábot. Bedekovics Jankó dr. Pribicsevics nyomban a levél vétele után azt felelte a zágrábi rendőrfőnöknek, hogy nem veheti tekintetbe a levél tartalmát, s minthogy táviratot kapott leányától, amelyben ez közli, hogy felesége súlyosan megbetegedett, a déli gyorsvonattal útnak indul Belgrádba. Közvetlenül a vonat indulása előtt felkereste a pályaudvaron Pribicsevicset, aki Macsek,Kosutics és Krujevics társaságában az étteremben tartózkodott, a zágrábi rendőrfőnök, Bedekovics és újból kérte a volt minisztert, hogy tegyen le szándékáról. Pribicsevics azonban kijelentette, hogy fölösleges minden beszéd, mert bármibe kerüljön, neki fel kell keresnie beteg feleségét. Hozzátette még, hogy visszatérésének időpontja teljesen felesége egészségi állapotától függ. A letartóztatás, mint ismeretes, Belgrádban, a volt miniszter szállásán történt. Amikor a detektívek megjelentek nála és felmutatták a letartóztatási parancsot, Pribiesevics nem is próbálta meg az ellenállást, hanem követte a detektíveket a központi rendőrhivatalba. A detektívek Pribiesevics holmijait is magukkal vitték. Néhány óra múlva megtudta Pribiesevics a rendőrségen, hogy a belügyminisztérium elrendelte internálását és tartózkodási helyéül Bnisis községet jelölte ki. Ez a háromezer lakosú község a régi Szerbia egyik legelhagyatottabb vidékén fekszik, hatvan kilométer távolságra a legközelebbi vasútállomástól. Még megengedték Pribicsevicsnek, hogy búcsút vegyen feleségétől, de azután nyomban útnak indították Bruceba, Vele ment a leánya és régi barátja, Borovics György, aki Zágrábból jött vele, hogy megvédje az esetleges merényletek ellen. Pribiesevics letartóztatása egész Jugoszláviában óriási izgalmat kelt. Zágrábban általános a felháborodás. Horvátországban, különösen Lika megyében, ahol Pribicsevics nagyon népszerű, a hatóságok forradalmi megmozdulástól tartottak. De még magában Szerbiában is rossz vért szült a horvát koalíció alelnökének letartóztatása. Pribicsevicset ugyanis sokan az egyetlen politikusnak tartják, aki képes volna megegyezést létesíteni a horvátok és a szerbek között. Mindenki emlékezik még arra■ a küzdelemre, amelyet a háború előtt folytatott Pribiesevics a nagyszerb álmokért. A szerb nép nagy része tehát nem lát benne ellenséget, mint ahogy ellenségnek tekinti az udvar és a diktatúra kormánya. Mi lehet azonban Pribicsevics internálásának igazi okai Azután a hivatalos kommüniké után, amely úgy szólt, hogy Pribicsevicset az állami rend védelme érdekében kellett letartóztatni, furcsán hát a zágrábi rendőrfőnök már ismertetett levele s a rendőrfőnök személyes demarsa, amelyet a belgrádi vonat indulása előtt a pályaudvaron tett. Annál gyanúsabb ez, mert a Vecser című újságot, amely Bedekovics levelének szövegét le akarta közölni, a zágrábi rendőrség nyomban elkobozta. A találgatók sötétségben tapogatóznak, de vagy azt kell gondolnunk, hogy a letartóztatás és az internálás preventív rendszabály volt, amellyel a rendőrség meg akarta akadályozni, hogy Pribicsevics a parlamentarizmus belgrádi híveivel tanácskozzék, vagy pedig a diktatúra kormányának váratlan és brüszk elhatározásával állunk szemben, amely első állomása egy újabb horvátellenes offenzívának. Köztudomású, hogy Pribicsevics a legfiyylöltebb politikus a királyi udvar előtt. Mint megtudtuk, alig néhány héttel ezelőtt Pribicsevics visszaküldte Sándor királynak valamennyi kitüntetését, annak jeléül, hogy tiltakozik a király politikai magatartása ellen, így talán az udvari kamarilla bosszújának fogható fel az ellenzéki vezér letartóztatásait kérdezgetik Zágrábban. Az elnyomás csendjének felszíne alatt erősen viharzik a jugoszláv politikai élet. Nincs kizárva, hogy Pribicsevics internálása, után újabb letartóztatások következnek. A jugoszláv belügyminisztérium két tisztviselőjét, Grauert, aki a legutóbbi merényletet szervezte Pribicsevics ellen, és egy bizonyos Lazarevicset, akinek szintén része volt a merényletben, Bécsbe küldte, hogy adatokat szerezzenek a feloszlatott horvát ellenzék vezéreinek „nemzetellenes“ aknamunkájáról. Zágrábban ugyan azt erősítgetik, hogy ilyen adatokat lehetetlen találni, annál az egyszerű oknál fogva, mert a horvát pártvezérek mindvégig nyílt kártyával játszottak, de ez nem zárja ki azt, hogy Granerék apokrif iratokat szerezzenek, amelyek ürügyül szolgálhatnak a kormány kezében. Pribicsevics Szvetozár letartóztatása egyértelmű a nyílt szerb-horvát háború bejelentésével, amely előbb-utóbb kétségbeesett és véres belső konfliktusba döntheti Jugoszláviát. Hausse a berlini tőzsdén — &x,Új Nemzedék tudósítójától -Berlin, május 31. A berlini tőzsdén a jóvátételi kérdésben létrejött megegyezés hírére hausse indult meg. A legtöbb érték 5—10 százalékkal emelkedett. A haussehoz lényegesen hozzájárultak az Amerikából, Angliából, Franciaországból, Hollandiából és a Svájcból érkező vételi megbízások is. Olasz egyetemi tanárok és diákok jönnek Budapestre — Az Új Nemzedék tudósítójától — Bécs, május 31. A milánói egyetem orvostudományi karánál, öt professzora és 12 hallgatója Pepere professzor vezetésével Magyarország orvoskari 41 közegészségügyi intézményeinek tanulmányozására Budapestre utazott. Útközben két napot Bécsben töltöttek. Megtekintették a magyar tudományos intézeteket is, ahol Lábart Antal egyetemi magántanár, a Collegium Hungaricum igazgatója fogadta és kalauzolt»ket.