Uj Nemzedék, 1929. június (11. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-01 / 121. szám

4 Harsányi Kálmán meghalt a rij­­einzertek tudósítójától.­­ Harsányi Kálmán, a kiváló­­ iró és kritikus, az Ellák szer­zője, ma reggel fél öt órakor hosszas szenvedés után meg­halt. Ma a magyar világ ismét egy nagy értékkel lett szegényebb. Harsányi Kálmán, a finom hangú költő, a markáns író, az Ellák szer­zője, annyi más könyv gazdaglelkű írója, a kitűnő műfordító elköltözött körünkből. Bará­tai és ismerősei már régóta számoltak halá­lával, de elmúlása mégis váratlanul követke­zett be. Környezete és baráti köre tudta már régóta, hogy a nagy író menthetetlen. Tüdő és hónalj rákja volt és attól f­ü­ggött élete, hogy mikor fogy el a tüdeje és a hónalj rák mikor éri el a szívét. Két hónappal ezelőtt szanatóriumba is vit­ték, ahol még súlyos szemoperációt is kellett végrehajtani rajta, mert egyik szeme a hábo­rúban, amelyet Harsányi Kálmán mindvégig a fronton küzdött végig, megsérült és a szemeit el kellett távolítani. Két hónap óta családja körében élt, lassan, haldokolva. Az utóbbi idő­ben az aggódó szeretet és figyelem sokszor fordult feléje s legutóbb a dohánylövedéknél, ahol mint tisztviselő szolgált, elő is léptették. Harsányi Kálmán pályája tipikusan ma­gyar írói pálya volt, tele szenvedésekkel, csa­lódásokkal. 1876 december tizenegyedikén szü­letett Mezőkövesden. A bölcsészeti kar elvég­zése után 1896 ban állami szolgálatba lépett. Körülbelül ebben az időben jelentek meg első munkái a szépirodalmi lapokban. Első kötete Költemények, vidéken jelent meg, Besztercebá­nyán 1902-ben. Tölgylevél című verses elbeszé­lése ugyancsak ebben az esztendőben hagyta el a sajtót. Első köteteinek nagy sikere volt, úgy hogy 1903-ban Budapesten ismét megje­lent mind a két munka. 1906-ban jelent meg Új versek címü kötete, majd a Homo és Ho­munculus című drámai párbeszéde 1908-ban. Páter Benedek című apró drámákból álló kö­tete 1910-ben hagyta el a sajtót. Filozófiai gon­dolatait és aforizmáit Napi témák, örök prob­lémák címmel 1911-ben adta ki. Igen nagy sikere volt Kristálynézők című regényének is. Irodalmi munkásságáért a Petőfi Társaság 1909-ben tagjai közé választotta. Élete főmunkája Ellák című drámája volt, amelyet 1905-ben írt, s amelyet a Nemzeti Szín­ház is elfogadott előadásra. Magyar író sorsa volt, hogy ennek a darabnak megjelenésére közel húsz esztendeig kellett várnia. A Nemzeti Színház 1922-ben mutatta be a tragédiát olyan nagy sikerrel, amilyenben ma­gyar történelmi drámának az utóbbi években alig volt része összegyűjtött munkái hét kö­tetben az elmúlt évben jelentek, az utolsó há­rom kötet éppen a napokban hagyta el a saj­tót. Harsányi Kálmán igen nagytekintélyű volt, mint kritikus is, éveken keresztül a Ma­gyarságban írta színi kritikáit, mindaddig, míg a betegsége meg nem gátolta munkáját. Egyetemes műveltségű ember volt, beszélt a németen kívül olaszul, franciául, angolul és spanyolul is. Az utóbbi időben mint műfordító szerzett magának nagy érdemeket. Kiváló mű­fordításai: Dumas Monte Christoja, Balzac A szamárbőr című regénye, Materlinck Pellens és Melisandeja, Henry Lavedan A párbaj című műve. Különös előszeretettel szerette a spanyolokat s L'alderoni Az élet álom című világhírű mesejátékát, az ő fordításában mu­tatta be évekkel ezelőtt a Nemzeti Színház. Tavaly kezdte meg az Othelló fordí­tását, amelynek befejezésében most a halál megátolta. Temetéséről a család, a Petőfi Társaság és a Magyarság szerkesztősége együttesen fog gon­doskodni.­­ Iái. Gyermekei,Éva és Klári könnyes szemmel beszélik, milyen türelmes, martírlélekkel hor­dozta édesapjuk másfél esztendeje tartó kínos, fájdalmas betegségét. Kilenc hónapig nem mozdulhatott az ágyból a örökké tevékeny­­kedő, dolgos Harsányi Kálmán. Háborúban szerzett betegsége törte le. Két operáción esett át. Közben szemét is betegség támadt­­a meg és ekkor is súlyos, nehéz operációnak kelllett alávetnie magát. Családja már napok óta ag­gódva leste a nagybeteg minden mozdulatát. Az orvos már nem biztatott többé a re­ménnyel. Lindbergh és újdonsült felesége, Morrow Anna. Felvételünk természetesen akkor készült, amikor az óceánirepülő és Morrownak, Amerika mexikói nagykövetének leány­a, még csak jegyesek voltak. A jegyes­pár autóra ül, hogy kimenjen a repülő­térre. A házasságkötés, mint ismeretes, néhány nappal ezelőtt meglepetésszerűen a nyilvánosság teljes kizárásával tör­­tént. Látogatás a halottas házban A Rózsadombon lévő Áldás­ utcai villára gyász borul. l­ábujjhegyen, halálos csendben járnak a szobákban. Harsányi Kálmán itt fekszik, úgy ahogy ma reggel fél ötkor fáj­dalmas, nehéz betegségéből megmentette a ha­ T4tr.-utca 18. rzimu sarokházban 2-3-4 szobás »MMsmiiuiiwM—— elékel 5 kivitelű lakások központi fűtéssel, melegvizszolgáltatássa azonnalra kiadók. Bővebbet a helyszínen vagy Katona, Székely, Molnár építészeknél Személynök-nV. 9. Uj Nemzedék Szombat, 1929 junius 1. Harsányi Kálmán fáradtan, megtör­tén, de mégis panasz nélkül várta a halált. Napokig tartott a test küzködése, már nem tudott táplálékot venni magához. Tegnap este nehéz lélegzése árulta el aggódó családjának, hogy közeledik a téli utolsó óra. Éjféltájban Klári lányának karjai között szunnyadt el rövid időre a nagybeteg. Alig pár óra szender­gőt után felriadt. Rövid, csendes haláltusa után, nyugodt arcán megtört az élet, szeméből kialudt­­a fény. Az Áldás­ utcai villában azóta még nyomasztóbb lett a csend. Az özvegy nem tud elszakadni halott férje halálos ágyától, ahol szelíd arccal fekszik a magyar irodalom zseniális nagy embere, a robusztus tollú író: Harsányi Kálmán. Hogyan került Radics István egykori fegy­vertársa Zágrábból az elhagyatott Bruss községbe, amely hatvan kilométerre van a legközelebbi vasútállomástól Pribiesevics Szvetozár internálásának kulisszatitkai — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Zágráb, május 26. Pribiesevics Szvetozár volt minisztert, a horvát demokrata párt vezérét és az agyonlőtt Radics István fegyvertársát a szerb rendőrség internálta. Ezt ma már egész Európában tudják. De mindenek­előtt felmerül az a kérdés, miért ment Pribicsevics Belgrádba’? Hiszen jól tud­hatta, hogy a legnagyobb veszedelmek­nek teszi ki magát, ha elhagyja Zágrá­bot, a jugoszláviai ellenzék sziklavárát és szerb területre lép. Vorjon csak fele­ségének súlyos betegsége bírta rá a belgrádi látogatásra, vagy elhatározásá­ban főként az a szándéka vezette, hogy a diktatúra-ellenes belgrádi politikusok­kal tárgyalást folytasson? Valami titok­zatosság rejlik Pribicsevics váratlan út­jában. Akkor nem volt hajlandó Belgrádba menni, amikor a király oda formáli­san meghívta, most pedig, amikor tudta, hogy a kor­mány Zágrábban óhajtja látni, mégis út­nak indult az ellenséges érzelmű fővá­rosba. Másrészt azonban a kormány el­járását sem lehet érteni. A kormány elé­gedte, hogy Pribicsevics Zágrábban sza­badon mozogjon, holott itt sokkal vesze­delmesebb akciót fejthetett ki a kormány ellen, s ehelyett letartóztatta Belgrádban, ahol Pribicsevicsnek amúgy sincsenek hívei. Mondottuk, hogy a kormány nem tar­totta kívánatosnak azt, hogy Pribicse­vics elhagyja Zágrábot. Sikerült megsze­reznünk azt a levelet, amelyet május ti­zenhatodikén a zágrábi rendőrség kikéz­­besített Pribicsevicsnek. A levél így hangzik: — Pribicsevics Szvetozár , nyugalma­zott miniszter urnak, Zágráb. A bel­grádi rendőrfőnökségnek­­bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy Excellenciádnak élete veszedelem­ben forogna, ha Belgrádba utaznék. — Éppen ezért a zágrábi rendőrfő­mükség felhívja Excellenciádat, hogy ne hagyja el Zágrábot. Bedekovics Jankó dr. Pribicsevics nyomban a levél vétele után azt felelte a zágrábi rendőrfőnök­nek, hogy nem veheti tekintetbe a levél tartalmát, s minthogy táviratot kapott leányától, amelyben ez közli, hogy fele­sége súlyosan megbetegedett, a déli gyorsvonattal útnak indul Belgrádba. Közvetlenül a vonat indulása előtt fel­kereste a pályaudvaron Pribicsevicset, aki Macsek,­Kosutics és Krujevics társa­ságában az étteremben tartózkodott, a zágrábi rendőrfőnök, Bedekovics és újból kérte a volt minisztert, hogy tegyen le szándékáról. Pribicsevics azonban kijelentette, hogy fölösleges minden beszéd, mert bármibe kerüljön, neki fel kell keresnie beteg feleségét. Hozzátette még, hogy visszaté­résének időpontja teljesen felesége egész­ségi állapotától függ. A letartóztatás, mint ismeretes, Bel­­grádban, a volt miniszter szállásán tör­tént. Amikor a detektívek megjelentek nála és felmutatták a letartóztatási pa­rancsot, Pribiesevics nem is próbálta meg az ellenállást, hanem követte a­ de­­tektíveket a központi rendőrhivatalba. A detektívek Pribiesevics holmijait is magukkal vitték. Néhány óra múlva megtudta Pribiesevics a rendőrségen, hogy a belügyminisztérium elrendelte in­ternálását és tartózkodási helyéül Bnisis községet jelölte ki. Ez a háromezer la­kosú község a régi Szerbia egyik legel­­­­hagyatottabb vidékén fekszik, hatvan kilométer távolságra a leg­közelebbi vasútállomástól. Még megengedték Pribicsevicsnek, hogy búcsút vegyen feleségétől, de azután nyomban útnak indították Bruceba, Vele ment a leánya és régi barátja, Borovics György, aki Zágrábból jött vele, hogy megvédje az esetleges merényletek ellen. Pribiesevics letartóztatása egész Jugo­szláviában óriási izgalmat kelt. Zágráb­ban általános a felháborodás. Horvátor­szágban, különösen Lika megyében, ahol Pribicsevics nagyon népszerű, a hatóságok forradalmi megmozdu­lástól tartottak. De még magában Szerbiában is rossz vért szült a horvát koalíció alelnökének letartóztatása. Pribicsevicset ugyanis so­kan az egyetlen politikusnak tartják, aki képes volna megegy­ezést létesíteni a hor­­vátok és a szerbek között. Mindenki em­lékezik még arra■ a küzdelemre, amelyet a háború előtt folytatott Pribiesevics a nagyszerb álmokért. A szerb nép nagy része tehát nem lát benne ellenséget, mint ahogy ellenségnek tekinti az udvar és a diktatúra kormánya. Mi lehet azonban Pribicsevics interná­lásának igazi okai Azután a hivatalos kommüniké után, amely úgy szólt, hogy Pribicsevicset az állami rend védelme érdekében kellett letartóztatni, furcsán hát a zágrábi rendőrfőnök már ismertetett levele s a rendőrfőnök szemé­lyes demarsa, amelyet a belgrádi vonat indulása előtt a pályaudvaron tett. An­nál gyanúsabb ez, mert a Vecser című újságot, amely Bedekovics levelének szövegét le akarta közölni, a zágrábi rendőrség nyomban elkobozta. A találgatók sötétségben tapogatóznak, de vagy azt kell gondolnunk, hogy a le­tartóztatás és az internálás preventív rendszabály volt, amellyel a rendőrség meg­ akarta akadályozni, hogy Pribicse­vics a parlamentarizmus belgrádi hívei­vel tanácskozzék, vagy pedig a diktatúra kormányának váratlan és brüszk elhatá­rozásával állunk szemben, amely első ál­lomása egy újabb horvátellenes offenzí­­vának. Köztudomású, hogy Pribicsevics a leg­­fiyylöltebb politikus a királyi udvar előtt. Mint megtudtuk, alig néhány hét­tel ezelőtt Pribicsevics visszaküldte Sán­dor királynak valamennyi kitüntetését, annak jeléül, hogy tiltakozik a király po­litikai magatartása ellen, így talán az udvari kamarilla bosszújának fogható fel az ellenzéki vezér letartóztatásai­t kérdezgetik Zágrábban. Az elnyomás csendjének felszíne alatt erősen viharzik a jugoszláv politikai élet. Nincs kizárva, hogy Pribicsevics internálása, után újabb letartóztatások következnek. A jugoszláv belügyminisz­térium két tisztviselőjét, Grauert, aki a legutóbbi merényletet szervezte Pribi­­csevics ellen, és egy bizonyos Lazarevi­­cset, akinek szintén része volt a merény­letben, Bécsbe küldte, hogy adatokat sze­rezzenek a feloszlatott horvát ellen­zék vezéreinek „nemzetellenes“ ak­namunkájáról. Zágrábban ugyan azt erősítgetik, hogy ilyen adatokat lehetetlen találni, annál az egyszerű oknál fogva, mert a horvát pártvezérek mindvégig nyílt kártyával játszottak, de ez nem zárja ki azt, hogy Granerék apokrif iratokat szerezzenek, amelyek ürügyül szolgálhatnak a kor­mány kezében. Pribicsevics Szvetozár letartóztatása egyértelmű a nyílt szerb-horvát háború bejelentésével, amely előbb-utóbb kétség­­beesett és véres belső konfliktusba dönt­heti Jugoszláviát. Hausse a berlini tőzsdén — &x,Új Nemzedék tudósítójától -Berlin, május 31. A berlini tőzsdén a jóvátételi kérdés­ben létrejött megegyezés hírére hausse indult meg. A legtöbb érték 5—10 száza­lékkal emelkedett. A haussehoz lényege­sen hozzájárultak az Amerikából, Angliá­ból, Franciaországból, Hollandiából és a Svájcból érkező vételi megbízások is. Olasz egyetemi tanárok és diákok jönnek Budapestre — Az Új Nemzedék tudósítójától — Bécs, május 31. A milánói egyetem orvostudományi karánál, öt professzora és 12 hallgatója Pepere pro­fesszor vezetésével Magyarország orvoskari 41 közegészségügyi intézményeinek tanulmányo­­zására Budapestre utazott. Útközben két na­­­pot Bécsben töltöttek. Megtekintették a ma­gyar tudományos intézeteket is, ahol Lábart Antal egyetemi magántanár, a Collegium Hungaricum igazgatója fogadta és kalauzolt»­­ket.

Next