Uj Nemzedék, 1929. június (11. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-07 / 126. szám

Péntek, 1929 Június 7. Uj Nemzedék MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ • A belügyminisztérium újra felül­­vizsgálja a mozi üzemvezetői engedélye­ket. A belügyminisztérium moziellenőr­zési osztálya, amint értesülünk, az összes magyarországi filmszínházak üzemveze­tői engedélyét bekérte felülvizsgálás vé­gett. Ezeket az engedélyeket minden esztendőben megvizsgálják, megállapít­ják, hogy az engedély tulajdonosa az el­múlt esztendőben nem követett-e el olyasvalamit, aminek következtében el­lentétbe kerül a belügyminisztérium il­letékes rendeleteivel. A hírek szerint ezentúl szigorítani fogják az üzemveze­tői engedélyek kiadását és még szigo­rúbb vizsgát követelnek az üzemvezető jelöltektől. * Amerikában már különlegességnek hirde­tik a némafilmet. Egy newyorki távirat rész­letesen beszámol tíz amerikai fil­mviszonyokról. Különösen érdekes a táviratnak az a része, amely a newyorki moziállapotokat ismerteti. Ebből megtudjuk, hogy az összes newyorki filmszínházak kivétel nélkül beszélőfilmet ját­szanak. A többezer mozgószínház között csak egyetlenegy ezer személyes filmszínház van, amely újságoldalakon, plakátokon, táblákon hirdeti, hogy kizáróan csak némafilmeket ját­szik. Az igazgató a hirdetések szerint a világ legjobb némafilmjeit gyűjti össze és tudni sem akar a beszélőfilmről. A legérdekesebb az, hogy a­­nost zsúfolt házak előtt játszik, pedig alig néhány lépésnyire vannak az agyon­reklámozott beszélőfimszínházak. • Gyenge Anna játsza a Parasztbecsü­let beszélőfilmváltozatának a főszerepét. Hollywoodból jelentik. A minap megér­kezett oda Pietro Mascagni, a világhírű olasz zeneszerző, a Parasztbecsület opera szerzője, hogy részt vegyen beszélőfilm­operájának a felvételeinél. Mascagni óriási gázsival szerződött le az amerikai filmgyárhoz, amely az ő zenei segítségé­vel akarja a világon mindenhol ismert operát beszélőfilmre vinni. A férfi fő­szerepet a terv szerint Al Johnson játsza. A női főszerepre Gyenge Annust szerződtették le, aki tudvalevő Anna Ro­selle néven kedvelt operettszínésznő Ame­rikában. A távirat szerint Gyenge An­nus gázsija messze meghaladja a ha­sonló zsánerű operettszínésznők fizetését. • A Városligetben filmeznek az Tifáék. A berlini Ufa filmező csoportja még mindig Budapesten dolgozik. Az esős idők akadályoz­ták a filmeseket, a felvételek megtartásában. Tegnap óta az Uidék a Városligetben dolgoz­nak. Rengeteg statisztát vittek ki a vurstliba s jelenleg a ringisspinné­l fotografálják a li­geti jeleneteket. Hogy volt tegnap, mi lesz ma? Emlékszünk arra, hogy szezon közben a színigazgatók mennyiszer foglaltak állást a rádióval szemben azért, mert szerintük a rádió árt a színházaknak és a színészeknek. A buda­pesti Stúdió tegnap este bebizonyította, hogy ez a felfogás mennyire igazságtalan. Hetek óta kenyér nélkül ődöngenek a városban a csődbe jutott Belvárosi Színház tagjai s az első segítő a főváros után a Stúdió volt, azzal, hogy a tegnap esti műsor nagy részét a Belvá­rosi Színház művészeinek engedte át. A három számból álló műsor bevezetőjeként Berky Lili, Szilágyi Marosa, Belly Ferenc és Gázon Gyula énekelt Polgár Tibor zongorakíséretével dalo­kat. Ezután Molnár Ferenc Ibolya című víg­­játéka következett, majd Zolgon István Sze­gény leányt nem lehet elvenni című vígjátéka, amely hosszú időn keresztül műsordarabja volt a Belvárosi Színháznak. A délutáni mű­sorból Szlabey Géza népszerű gyorsírási tan­folyamán kívül meg kell dicsérnünk a magyar erkészszövetség előadását, Szilárd János nő­­illáit és az Orosz Kozák Kórus dalait. A mai budapesti műsor legfőbb érdekessége 7.25 perckor a Pillangókisasszony közvetítése az Operaházból, a főbb szerepeket Relle Gab­riella, Rosier Endre, Lőrinczy Vilma és Pusz­­tay Sándor énekli. A Rádió Szabad Egyetem délutáni előadásán (négy óra) Medgyaszay Vilma énekel sanzonokat, 5.45 perckor pedig Bura Károly cigányzenekarának kíséretével Chilko Jolanda ad elő magyar dalokat. Ná­polyban (9.02) a Luxemburg grófját adják, Münchenben 7.35-kor Siegfried Wagner egy operáját, Milanóban (8.30) Donizetti Lucrécia Borgia címü operáját, Hamburgban (7.35) Gluck Iphigénia Aulisban címü operáját, Lip­csében (8.30) a drezdai vonósnégyes hangver­senyezik, Bécsben Lehár-hangverseny lesz (8 óra) Lehár személyes vezénylésével, Berlin (8 óra) az ünnepi játékokról férfi­ karokat közve­tít. A részletes műsort alább adjuk. I A rádió pénteki műsora BUDAPEST (545). Csütörtök. D. u. 2­30. Hírek, élelmiszerárak. 4. Rádió Szabad Egyetem. 1. Medgyaszay Vilma chansonokat énekel. Zongorán kisér.: Polgár Tibor. 2. Mozsonyi Sándor dr. min. tanácsos előadása: „A gyógy­szerekről.“ 3. Medgyaszay Vilma chansonokat énekel. Zongorán kisér: Polgár Tibor. — Utána: Pontos időjel­zés, időjárás- és vízállásjelentés. 5.10: A m. kir. földmivelésü­gyi minisztérium rádió­­előadássorozata. Németh József m. kir. kertészeti főfel­­ügyelő: „A kertészeti termények értékesítéséről.“ 5.45: Nagyváradi Bura Károly és cigányzenekarának hangversenye. Chilkó Jolanda magyar nótákat énekel. 7: Angol nyelvoktatás. (J. W. Thompson.) 7.25: A Pillangó kisasszony című opera cselekményé­nek elmondása és az előadás szinlapjának felolvasása. 7.30: A m. kir. Operaház Pillangó kisasszony elő­adása. — Utána, körülbelül 10.30: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hírek. — Majd: Gramofonhangverseny. Péntek. D. e. 9.15: Hangverseny. Közreműködnek a Szervánszky-testvérek. 9.30: Hírek. 9.45: A hangverseny folytatása. 12: Déli harangszó az egyetemi templomból, időjárás­jelentés. . . . ... 12.05: Hangverseny. Közreműködik: Takács Alice (hegedű), Pázmán György (zongora). Zongorán kísér: Pongrácz László. 12.25: Hírek. 12.35: A hangverseny folytatása. 1: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 2.30: Hírek, élelmiszerárak. 4: Lovrich József dr. egyetemi tanár előadása. ..Az anyavédelemről.“ . .. 4.45: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 5.10: Vitéz Garamszeghy Sándor előadása. „Kará­csony-est Szibériában“. 5.40: Szórakoztató zene. (Zenekari hangverseny.) ve­zényel: Berg Ottó karnagy. 6.40: Francia nyelvoktatás. (Garzó Miklós dr.) 7.20: Hans Göttling dr. németnyelvű előadása: „Der Weltkrieg im Roman“. 8.10: Gramofonhangverseny. 9: Karinthy Frigyes felolvasása. Humoreszkek. 9.30: Pontos időjelzés, hírek. 9.45: Vonóstrió hangverseny. Közreműködik: Koncz János, a Zeneművészeti Főiskola tanára (hegedű), Sze­­rémy Gusztáv, a m. kir. Operaház tagja (mélyhegedű), Kerpely Jenő (gordonka), Zoltán Irén, a Városi Színház koloratur-énekesnője. Zongorán kisér: Polgár Tibor. 1. Beethoven-trió. (Koncz—Szerémy—Kerpely.) a) Mozart: Figaró házassága című operából Cherubin-ária; b) Mo­zart: Figaró házasság című operából Charubin második ária; c) Adám­: Variáció egy Mozart-téma fölött. (A fú­vós­aszólamok­at játssza Kolschovszky József, a Városi Színház tagja.) d) Verdi: Álarcosbál cimű operából Os­­kar-ária. (Zoltán Irén.) 3. Dohnányi-trió-szerenád. (Koncz—Szerémy—Kerpely.) — E hangverseny szonetté­ben időjárásjelentés. — Mind: Pertis Jenő és­ cigányzene­­karának hangversenye a Britannia-nagy szál­lóból. Külföld: BÉCS (519.9). D. e. 11: Hangverseny. D. n. et Népszerű, zene. 5.25:­ Han-*tversen­y. Balassa- Netti köz­reműködésével. 8: Verdi: Traviata. Operaelőadás. Utána népszerű és tánczene. BERLIN (475.4). D. u. 5: Felolvasás. Utána tánczene. 8: Hoffm­annsth­al—Strauss R.: Elektra. Zenei dráma elő­adása a berlini ünnepi játékok alkalmával. BOROSZLÓ (321.2). D. u. 4.30: Hangverseny. Régi svájci népdalok. 8: Berlini átvitel. MAJNA-FRANKFURT (421.3) D. u. 5.35: Hangverseny. 8.15: Donizetti: Lammermoori Lucia. Operarészletek. 9.45: Siegfried Wagner-est. 12.30: Hangverseny. PRÁGA (343.2). D. n. 4.25: Hangverseny. 7.05: Fú­­vószene. 8: Vígjátékelőadás Brünnből. 10.25: Népszerű és tánczene. RÓMA (443.8): Rádiótrió. 5.30: Ének- és zenekari hangverseny. 9: Ranzato: A vörös város. Operettelőadás. LONDON (358). D. n. 4.15: Népszerű zene. 6.40: Marik Irén: Scriabin zongoraművek. 7.45: Katonazene. 9.35: Herbace: Falusi szerelem. Rádióopera előadás. 11.15: Tánczene. A (Rádióközvetítés az Állatkertből.) Érdekes és újszerű kísérletnek lesznek tanúi szomba­ton, június 8-án a magyar rádió hallgatói. Első alkalommal kerülnek ezúttal állathan­gok, még­pedig jórészt ragadozó és exotikus állatok hangjai rádióátvitelre, egy ötletes, vi­dám szcenárium kíséretében. Ilyesféle átvite­lekkel már külföldön is próbálkoztak több-ke­­vesebb sikerrel, a budapesti közvetítés azon­ban Rajtsits Emil dr., a m. kir. Állatorvosi Főiskola tanára és Czerva Frigyes főfel­ügyelő, valamint az állatkert vezetőségének előzékenysége és segítsége folytán, — s fel­téve, hogy a szabadtéri közvetítések egyik fontos tényezője, az időjárás is megfelelő lesz — különleges élvezetet fog biztosítani a rádió hallgatóinak. Az átvitelt a kísérletek hosszú sora előzte meg, úgy hogy az állatok minden erőszakos behatás nélkül, pusztán ápolóik biz­tatására szólalnak meg a mikrofon előtt. Kilo­méterekre menő vezetékek és egész mikrofon­­hálózat épült erre az alkalomra a budapesti állatkert területén. Ugyanilyen gondosan ké­szítette elő az állatkert vezetősége az egyes ál­latok elhelyezését és az átvitel nyugodt lefo­lyásához szükséges környezetet. A tívbevett állatok mindegyikének megszólalását termé­szetesen nem lehet száz százalékig biztosra venni, de Hegedűs Tibor és K. Halász Gyula rendezők gondos munkája és a próbák ered­ménye jogosan biztatnak a siker reményére. 9 Az Acélsisak Szövetség százhúszezer emberének lába alatt döngöttek napokon át München utcái Vilmos császár fiai szalmazsákon aludtak a tömeg­­szál­láson, többi baj­társukkal együtt . Az Új Nemzedék tudósítójától. — München, június 4. A bajor fővárosnak három napig szo­katlan képe volt. Az utcákon megjelent a régi nagy Németország, a múlt tért vissza néhány napra. Katonák lepték el az utcákat, tereket és helyiségeket.. Fegy­vertelen, tábori szürkébe öltözött kato­nák. Olyan volt München, mintha a há­ború kellős közepén százezer katona ér­kezett volna haza szabadságra. Teljes felszereléssel, de fegyver nélkül. A Stahl­­halm seregszemléjére jött ide a sok front­harcos Danzigból, König­sbergből, a megszállott Saar-vidékről és az egész né­met birodalom területéről. Kétezerötszáz helyi csoport küldte Münchenbe képviselőit, a hatszázezer tagot számláló Stahlhelm tagjainak több, mint hatodrészét. Száz­húszezer frontharcos kétezerötszáz lobo­góval és kétezerháromszáz autóval, mo­torkerékpárral jött el, hogy tanúságot te­gyen: a frontharcosok szelleme nem pusz­tult ki, a német nemzeti gondolatnak vannak még katonái, akik nem adták fel a reményt és nem törődtek bele a novemberi forradalom által teremtett helyzetbe. Egy héttel ezelőtt a vörösök „Reichs­banner­“-je — amely a köztársaság őrének tekinti magát — vonult fel ugyancsak Münchenben. Ablakom alatt láttam őket elmasírozni, összesen 6700 ember, — ke­zükben kofferekkel és karjukon felesé­geikkel — „Nie wieder Krieg“ szomorú alakjai. És láttam a Nemzeti Múzeum előtt fel­vonulni a Stahlhelm százhúszezer főből álló hadseregét. Három órától este kilencig masírozott szünet nélkül százhúszezer front­­harcos. Feszesen, délcegen, mintha a német csá­szár előtt vonultak volna fel. A mene­tet végignézte a világháború veretlen hadvezére, Mackensen, Tirpitz főadmirá­­lis, Bothmer gróf tábornok és számos más generális, admirális, az egykori uralkodó hercegek és hercegnők. Egy emelvényen ott állt Seldte Ferenc, a Stahlhelm főkancellárja. Mintha ércbe öntötték volna, feszesen, mozdulatlanul állt hat órán keresztül, amint elhaladt előtte ez a hadsereg. Egy ötszáz főből álló katonai zenekar játszott katonai in­dulókat és amint az egyes csoportok a tribün elé értek, felhangzott a vezény­szó: — Jobbra nézz! — és a frontharcosok a német hadsereg ismert díszlépcsőben ha­ladtak el a vezér előtt. Mintha nem is emberek meneteltek volna, hanem egy elektromos gép hajtott volna egy ércből öntött szerkezetet. A föld csak úgy ren­gett a díszlépcsők alatt. Minden szakasz előtt a helyi csoport nevét viselő tábla. A zászlóhordó mellén egy alumíniumból készült nyakláncon lógó kis páncél, a császári koronával és a német sassal, így menetelt Berlin, Magdeburg, Hamburg, Togo. Délnyugat- Afrika százada és a többi kétezerötszáz csoport. Az útvonal mentén, amerre el­vonultak, az emberek százezrei álltak sorfalat. A házak lobogódíszben, az abla­kokban pár ezer német nemzeti zászló, fehér kendő üdvözölték a masírozó front­harcosokat. Az emberek az éljenzésben rekedtre kiabálták magukat. A fronthar­cosok szövetségének tagjai között nincs rangkülönbség. A világháború ezelé ol­vasztotta őket. Nincsen úr és paraszt, munkás és nagyiparos, hanem csak szürke formaruhás frontharcos van. Az egyetlen dísz a kitüntetés. A potsdami helyi csoport első sorában hat császári herceg masiroz feszesen s úgy vágja diszlépésben a lábát, amikor Seldte, a főkancellár előtt elvonult, mint a többiek. A német császár fiai közül Oszkár, Eitel Frigyes herceg, a német trónörökös fia, Vilmos herceg, Coburg és Lippe hercege masiroz egyszerű szürke tábori ruhában. Aki nem ismeri őket, nem is sejtené, hogy hercegek. Semmi sem különbözteti meg őket a többi front­harcosoktól. A hercegek nem szállóban szálltak meg, hanem tömegkvártélyban, mint a többiek. A véletlen úgy hozta ma­gával, hogy a potsdami csoportot egy fészerben kvártélyozták be. Oszkár herceg, Eltel Frigyes herceg és Zsigmond herceg három éjszakáj­ át a többi katonával együtt szalmán aludt. A Stadionban, ahol a Stahlhelm Zapfen­­straichot és harci tűzijátékot rendezett, a többi frontharcosok közt láttam a herce­geket, még ülőhelyet sem kaptak. Míg én rezervált díszhelyen ültem, addig a csá­szár fiai négy órán át álltak, senki sem vett róluk tudomást. Egyszerű frontkato­­nák voltak, akiknek nem jár megkülön­böztetés. A legtöbben nem is tudták, hogy mellettük a legfőbb hadúr fiai állnak. A Stahlhelm-nap a hősi halottak tiszte­letével kezdődött. Legmeghatóbb volt, amikor Mackensen tábornagy, Tirpitz admirális, Albrecht herceg az Ismeretlen Katona sírjához ment. Letérdeltek és csendesen imádkoztak. Mackensen tábornagyi fekete huszár uniformisában, medvebőr kucsmájában olyan volt, mintha egy Nagy Frigyes­­korabeli katona elevenedett volna meg. A markáns arcú tábornagy olyan friss, mintha legfeljebb ötven esztendős volna. Hófehér bajusza még szebbé, érdeke­sebbé teszi arcát. Tirpitz admirális való­ságos Matuzsálem mellette. Az Isar partján „Apell“ volt. Itt gyüle­kezett a százhúszezer frontharcos. Az Isaar partja haditáborhoz hasonlított. Természetes, hogy minden szinte gépsze­­rűen működött, a német organizmus való­ságos diadalt ült itt. Egy kurta vezény­szóra megmozdult ez az egész hadsereg. Hiába, a német katona nemzet, vérében van a katonai drill. Ma sem más, mint tizenöt évvel ezelőtt volt. Mackensen tábornagy és Seldte szövetségi elnök ellépnek az „acélsisak-szövetség“ diszfrontja előtt. dr. Katenéné URILEÁNY­ OTTH­ONA Budapest, V., Sas­ utca 24. II. Lift. Telefon 288-55 Előkelő urileányok egyetemi, művészeti és főiskolai hallgatók stb. családi otthona modern kényelemben. Komoly úri miliő. Külföldi nagy városokban elterjedt és keresett leányotthon első magyar típusa. Világos és egészséges szobarendszer. Hygienia. Központi fűtés Meleg v.7. Megnyílik Kitűnő ellátás, szeptemberben. Kérjen prospektust!

Next