Uj Nemzedék, 1929. július (11. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-02 / 146. szám

2 (A vezércikk folytatása.) akkor nyilvánvaló, hogy a magyar kultúra fennsőbbségének minden megnyilatkozása erősebben beleégeti Európa nagy nemzeteibe azt a tudatot, hogy erre a magyarságra kultur- Európának szüksége van, hogy ezt nem hagyhatja sokáig bocskoros parvenük rabláncain. Köszöntjük tehát a debreceni dalos­verseny dalosait azzal, hogy amit Debrecenben produkáltak, az a költő szava szerint „jó mulatság, férfimunka volt“, és hogy az ő lelkesedésük, fe­gyelmezettségük, művészi teljesítmé­­nyü­k egyik legszebb garanciája annak, hogy Magyarország előbb-utóbb mégis kiküzdi a maga méltó helyét és szere­pét az európai koncertben. Elhalasztották a Czehowicz-pert — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Varsó, július 29. A Czehowicz-per mai tárgyalásán a törvényszék elhatározta, hogy az eljárást a Sejmnek a vonatkozó határozata meg­hozataláig elhalasztja. Azzal vádolják a lengyel államtörvény­szék előtt, hogy önhatalmúan túllépte a költségvetést. A per érdekessége, hogy Pilsudski marsal­l megvádolt ex-pénz­­ügyminiszter­ mellett foglalt állást. Czechowicz volt lengyel pénzügyminiszter a bíróság előtt. Jugoszlávia most egyenjogúsítja a zsidókat „A szerbek és zsidók történelmi fejlődése párhuzamos“ — mondja a jugoszláv kül­­miniszter — Az Ú­j Nemzedék tudósítójától — Belgrád, július 29. A lapok közül Mitrinkovics külügyminiszter nyilatkozatát, amelyet a newyorki Zsidó Táv­irati Ügynökség igazgatója előtt tett és mely­ben a külügyminiszter hangoztatta, hogy Jugoszlávia teljesen, mentes az antiszemitiz­mustól. A szerbek a zsidó népet tisztelik és zsidó nemzetiségű polgártársaikat szeretik. Ezt a tényt a két nép történelmi fejlődésének pa­rallel volta is indokolja. A szerb nép majdnem annyi szenvedésen ment át, mint a zsidó és a történelmi fejlődés hasonlatossága indokolja a népek szimpátiáját egymás iránt. A minisz­ter kijelentette továbbá, hogy a zsidók vallási szervezeteit Jugoszláviában a legközelebbi időben törvény útján rendezik majd. A tör­vény alapjául a kormány a felekezetek teljes egyenjogúságának elvét fogadta­ el. Öt rekord Amerika átrepülésében — Az Új Nemzedék tudósítójától — Newyork, június 29. Hawks aviatikus­nak sikerült 17 óra 43 perc alatt átrepülnie Amerikát. Az aviatikus hajnali 3 óra 37 perckor indult el Los Angelesből és délben 1 óra 20 perc­kor szállt le a roosweltfieldi repülőtele­­pen. Teljesítménye megdöntötte az ed­digi, rekordot. si Nemzedék Kedd, 1929 júius 2. Óriási áradást okozott a vihar Bulgáriában Többszáz millió a kár -Az Ui Nemzedék tudósítójától. -Szófia, június 30. Az ország északi vidékein dühöngő viharok több helyütt áradást okoztak és különösen Dragomirovo és Svichtov falvakban idéztek elő jelentős pusztu­lást. Kilenc személy, köztük két asszony esett áldozatul az áradásnak. A vetések­ben okozott kárt több száz millióra becsülik.­­ Meggyesit gyanúsítják a két évvel ezelőtt elkövetett debreceni rablógyilkossággal is Bestiális kegyetlenséggel előre feltett szándékkal ölte meg volt szállásadónőjét — Az Új Nemzedék tudósítójától — Debrecen, július 1. A debreceni rendőrségnek napokig tartó reménytelennek látadó nyomozás után sikerült kézrekeríteni a csütörtöki bestiális kegyetlenséggel végrehajtott rablógyilkosság tettesét. Csütörtökön este hat órakor vérbefagyva találták meg Késes­ utca 59. szám alatt lévő laká­sán Szabó Antalné jómódú hatvanhárom éves civilasszonyt. A gyilkosság felfedezése után a Késes­­utcai lakásban megtaláltak egy véres ka­lapácsot, amelyről a szomszédoknak és a meggyilkolt asszony ismerőseinek ki­hallgatása alapján megállapították, hogy Meggy­esi Ká­roly cipészsegéd tulajdona, aki nem­régiben még a meggyilkolt asszony­nál lakott. Ennek alapján a rendőrség körözvle­­velet adott ki Meg­gyesi Károly ellen, aki vasárnap váratlannul jelentkezett a nyírbátori csendőrségen és beismerő val­lomást tet.‘ \ - ■ Ju.:'.. ■ -V. Nyírbát­­ról Meggyesi Károlyt azon­nal besz­úrták a debreceni rendőr­ségre, ahol részletesen elmondotta, ho­gyan követte el a gyilkosságot. Tervsze­rűen előre, készült véres tettére. Nyírbá­torban, ahol lakott, talált egy rossz kar­dot, amelyet kiélesített, kihegyezett, úgy hogy veszedelmes fegyvert csinált belőle Elhatározta, hogy bejön Debrecenbe és valakit meggyilkol. Szabó Antalné lett , az áldozat. A hu­szonhétéves fiú elmondotta, hogy régeb­ben együtt lakott az asszonnyal. Amikor csütörtökön délelőtt tizenegy órakor megérkezett a Késes­ utcai lakásba, kérte Szabó Antalnétól nála maradt szerszá­mait. Az öregasszony a fia tartozásai miatt megtagadta azok kiadását. A cipészsegéd erre közömbös témára terelte a beszélgetést. Odaállt az öreg­asszony mögé, aki éppen tésztanyhijtás­­sal volt elfoglalva. Egyszerre szeges­kalapácsával hátulról az öregasszony fe­jére sújtott. Szabó Antalné nem vesztette el lélekjelenlétét és a tészavágó késsel fordult támadója ellen. Meggyesi Károly ekkor az öregasz­­szonyra vetette magát, kicsavarta kezé­ből a kést és eszeveszetten fojtogatni kezdte. Kalapáccsal addig ütötte, míg az asszony holtan terült el a földön. Tizenkilenc kalapácsütés és több kés­­szúrás nyomát találták meg Szabó An­­talné holttestén. Meg­gyesi ezután magá­hoz vette az idős asszony takarékköny­vét­, amelyen százhúsz pengő volt elhe­lyezve. A takarékpénztárban, minthogy a gyilkosságról ekkor még senkinek sej­telme sem volt. A gyilkos cipészsegéd Budapestre me­nekült. Majd Helyőcsabára ment, ahol egy asszony ismerősénél szállt meg. Itt vetette le véres ingét, amelyet a helyő­­csabai csendőrség talált meg. A gyilkos elszántságára jellemző vallomásának az a része, amelyben elmondja, hogy amikor az öregasszony mögött állt, még arra is gondolt, hogy kábáját levesse és így csak az ingét szeny­­nyezze be a vér. A debreceni rendőrségnek az a gya­núja, hogy Meggyesi Károly a tettese a két évvel ezelőtt a Jókai­ utcában történt gyilkosságnak is, amelynek özv. Kiss Mártonná esett áldozatul. Ezt a gyilkos­ságot teljesen hasonló körülmények között követték el, és Meggyesi Károly ennél az asszonynál is lakott egy ideig. A rendőrség most ebben az irányban folytatja a gyilkos cipészsegéd vallatását, gyanútlanul kiadták a pénzt. pótlékot kérnek, amit beszámítanának ij nyugdíjba. Minden kategória megkapta ezt a pótlékot, csak ők nem. 940 ember, vállán nyugszik a pénzügyi közigazgatás adminisztrációja. Ezek munkakedvét nem szabad elvenni. A felszólalók­­ sürgették az automatikus előléptetést és otthon építését indítványozták. Majd az indítványokat tárgyalták. Nagy lelkesedéssel kimondották, hogy táviratban üdvözlik Horthy Miklós kor­­mányzót . Köszöntik továbbá Bethlen Isván gróf miniszterelnököt, a hősök em­lékművénél és a felsőházban a román jegyzékkel kapcsolatosan el­mondott beszédéért. Elhatározták, hogy az egyesület belép a TESz-be és csatla­kozik a Revíziós Ligához. Végül kimon­dották, hogy köszönetet mondanak a saj­tónak és azoknak az országgyűlési kép­viselőknek, akik a tisztviselők ügyét tá­mogatják. A tisztújítást az őszi rendkí­vüli közgyűlésre halasztották. Fennállásuk óta 873.536 esetben vették igénybe a budapesti mentőket — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület Karázsonyi Jenő gróf v. k. t. t. elnöklésével szombaton délben tartotta negyvenegyedik évi közgyűlését a Markó-utcai székházban. Az el­nöki megnyitó után Farkas Samu dr. kor­­mányfőtanácsos, adminisztratív igazgató a költségvetési és egyéb jelentéseket terjesztette elő, majd Körmöczy Emil dr. igazgatófőorvos az évi jelentésről referált. A jelentés érdekes adatokban számolt be az elmúlt év működésé­ről és összehasonlítást téve a többi ország mentőegyesületének statisztikájával, megálla­pítja, hogy egyetlen országban sem veszik igénybe annyiszor a mentőket, mint Magyar­­országon. Az elmúlt évben összesen 46.084 eset­ben nyújtottak első segélyt, ezzel szemben a Budapestnél népesebb Bécsiben 26.928 esetben hívták a mentőket. Az összes évek eseteinek számát felülmúló múlt évi statisztika főkép­pen az influenzajárványnak és a rendkívül súlyos télnek a következménye. Volt nap, a múlt esztendőben, amikor 20—25 ember esett össze az utcán részben influenzától, részben, a hideg miatt. Az egyesület megalapítása óta, 1887 május elsejétől összesen 873.536 esetben veték igénybe a budapesti mentőket. Évi jelentés után Karátsonyi Jenő gróf megjutalmazta Körmöczy Emilt és a jutal­mazó bizottság elnökeinek indítványára a jutalomra, illetve dicséretre ajánlott orvoso­kat és egyéb alkalmazottakat. Külön dicsére­tet kapott: Ruszwurm Rezső igazgatói szak­­segéd. Ezüstérmet kaptak: Rétay László, Leö­­vey Ferenc, Fekete Sándor, Itolyos Benő, Nagy József, Türk József, Németh Ferenc, Balikó János laktanyás orvosok és mentőtisztek. Bronzéremmel lettek kitüntetve: Nagy Sán­dor, Ridler Gábor, Korbuly Dezső és Wacha Zoltán orvosok,, Major Gábor, Péchy Szilágy Ferenc, Légrády Tibor, Okolicsányi-Kuthy Zoltán, Raysa Frigyes, Kulcsár Zénó, Grusz Imre, Winkler Károly kültag, mentők, Pa­­gonyi Nándor h. őrsvezető, Ivánszky Sándor őrsvezető és Schlammadinger Emil őrsvezető külön dicséretet kapott. Ezenkívül 22 kültag mentő elsőfokú dicséretben, 15 pedig másod­fokú dicséretben részesült. Ezüstérmet kapott­ Bán Sándor és Tóth Pál ápoló, bronzérmet Szeleczky István gépkocsivezető és dicséretet Lajme Sándor soffőr és Kövesdán János ápoló. A jelentések elfogadása után Pápay Ferenc prépost, a Terézváros plébánosa méltatta a mentők nagy érdemeit. Indítványára a köz­gyűlés köszönetet szavazott Karátsonyi Jenő gróf elnöknek, az igazgatóságnak és az összes­működő tagoknak. A közgyűlés után a jelen­lévők megtekintették a kormányzónak és Ka­­rátsonyi Jenő gróf elnöknek a díszteremben elhelyezett arcképét, amely Hoffmann Géza festőművész munkája. Végül Karátsonyi Jenő gróf köszönetet mondva a sajtónak, a székes­­főváros közönségének, a rendőrségnek és a hatóságoknak az állandó támogatásért, az orvosok és mentő szervek további buzgó mun­káját kérve, bezárta a közgyűlést. A pénzügyminisztérium segít a pénz­ügyi fogalmazásakor helyzetén Jutalmazás helyett pótlékot kérnek a fogalmazók • Az Új Nemzedék A Pénzügyi Fogalmazói Kar Országos Egyesülete Péter-Pál napján délután négy órakor a Kereskedelmi és Iparka­mara dísztermében nagy érdeklődés mel­lett tartotta ez évi közgyűlését. Weisz­­mann Károly miniszteri tanácsos nyi­totta meg a közgyűlést és nagy m­egelé­­gedéssel szólott arról, hogy az egyesület küldöttségének legutóbb kétszer sikerült a pénzügyminiszter elé jutnia és ígéretet kaptak ara, hogy a pénzügyi fogalmazói kar sorsán segítenek. Semmi okunk sincs kételkedni abban — mondotta az elnök — hogy ez az ígé­ret valóra válik. Indítványára a közgyű­lés táviratban üdvözölte Wekerle Sándor pénzügyminisztert. Ezután Jaszenovits Géza ny. miniszteri titkár terjesztette elő az igazgatói jelen­tést. Két kérdés az, amely a kar tagjait nyugtalanítja. Az egyik a státuszrendezés, a másik pótlék ügye. Biztatásokat kaptak, de egyebet — saj­nos — nem értek el, mint sikerült vala­­mennyiire a regatinnői kar beáyrtát tudósítójától. — tisztázni. Küzdelmük egyelőre holtpontra jutott. Most már az illetékesek is kezdik belátni, hogy a B-listázással és a B-cso­­port létesítésével nem értek célt, mert megterhelték vele az államháztartást. Felvetődött tehát a normálstátus gondo­lata. Ezzel a kérdéssel kell most az egye­sületnek foglalkoznia. Az őszi munka­­programnak ez lesz egyik főpontja. Vé­gül köszönetet mond a sajtónak azért a támogatásért, amelyben a pénzügyi fo­galmazók törekvéseit­­állandóan részesí­tette. A jelentéshez Lévay Béla, Janiscu­ Geysa és mások szóltak hozzá. Az első felszólaló arra hivatkozott, hogy kíván­ságaikkal nem kivételesen jó állapotu­kat akarják tetézni, hanem kivételesen rossz sorsukat kívánják megszüntetni, mert a pénzügyi fogalmazói ipar ma a legrosszabbul fizetett tisztviselői csoport. A másodi­k felszólaló hangsúlyozta, az egyesület mindig azért küzdött, hogy a jutalmazási rendszert, amely egy­általában nem megtisztelő, ki lehes­sen kerülni. A jutalom felosztása körül sok igaz­ságtalanság történt. Ez az igazságtalan­­ség tájt A jatetem helyett rendszeres. W / AUTOMATA \ UJ | 127—47 j 2 \130—06 / *

Next