Uj Nemzedék, 1929. szeptember (11. évfolyam, 197-221. szám)
1929-09-01 / 197. szám
Vasárnap, 1929 szeptember 1. Uj Nemzedék A francia Szíria határvidékének arab törzsei behatoltak Palesztinába és előnyomulnak a Jordán völgyében Az arabok tegnap hatórás harcban felkoncolták egy Palesztinai város zsidó lakosságát . Az Új Nemzedék tudósítójától -London, augusztus 31. • Palesztinában újabb válságos fordulat állott be. A gyarmatügyi minisztérium éjszakai hivatalos jelentése szerint Szíria felől újabb arab támadás indult meg. A szíriai határvidéken élő arab törzsek átjöttek a határon és megkezdték az előnyomulást a Jordán völgyében. A arab csapatok létszáma többszáz ember. Az angol katonai parancsnokság bombavető repülőgépeket küldött a Jordán völgyébe és remélik, hogy a légi támadással sikerül megakadályozni az arab harcosok előnyomulását. Szíriában a hivatalos jelentés szerint egyre nagyobb arányokban folyik a zsidóellenes agitáció. Az arab törzsek falvait mohamedán papok járják be és felszólítják a harcosokat, hogy siessenek palesztinai testvéreik segítségére. A gyarmatügyi minisztérium jelentése szerint egyébként a szafedi támadástól eltekintve a tegnapi nap Palesztinában aránylag nyugodtan telt el. A szafedi ütközet rendkívül véres lefolyású volt. Az arabok az egész várost felgyújtották, a zsidókat felkoncolták és nagy zsákmányt ejtettek. Szafedben közel hat óra hosszat folyt a harc. Az arabok a város felgyújtása után Tiberias felé folytatják előnyomulásukat.tikai változások (keresztes hadjáratok, majd az arab uralomnak a törökkel való felváltása) a muzulmán paraszt lakosságot nem háborgatta. Csak a török szultánság politikai uralma tartott négyszáz évig, de minthogy az arabok a törököket sohasem szerették, a török uralom megszűnése magában véve egyáltalán nem keserítette volna el őket. Hogy azonban visszatérjünk a zsidó népesség kérdéseire: 1922 és 1927 között összesen bevándorolt Palesztinába 81.818 ember, ugyanekkor kivándorolt 31.995. A bevándorlóknak 95 százaléka volt zsidó, azaz 77.715. A kivándorlók közül 67.8 százalék volt zsidó, azaz 21.692 A legnagyobb kivándorlás abszolút számban 1926-ban volt, amikor 9429 ember hagyta el az országot, ebből 7464 zsidó. Relatíve a legnagyobb kivándorlás azonban 1927- ben volt, amikor 6978 ember vándorolt ki, ezek közül 5071 zsidó. Abban az évben azonban a bevándorlók egész száma csak 3595-öt tett ki, úgy hogy 109 bevándorlóra 187 kivándorló jutott Nem látjuk tehát indokolva, miért mondja a szóbanforgó cikk szerzője, hogy az utolsó évek mindegyikében 8—10 ezer zsidó vándorolt volna ki. Hogy a zsidó cionista bevándorlás csődöt mondott, azt eléggé megmutatják az 1927. évi kivándorlási adatok részletei. Az összes kivándorlóknak ugyanis a kétharmad része 1920 után jött csak Palesztinába. És míg az 1920 előtt bevándorolt és 1927-ben kivándorolt emberek közt csak 640 zsidó volt, addig a 4700 1920 után bevándorolt 1927-es kivándorlóból 4431 zsidó volt. Az ország gazdasági jövőjét illetőleg is, túlságosan optimistának kell tekintenünk a cikk állításait. Nem veszi figyelembe azt, hogy hiába áll a Holt-tenger vize részben értékes kemikáliákból, ha hőmérséklete — minthogy az ország 1300 lábnyira fekszik a tenger színe alatt, fizikai munkákra képtelenné teszi az embert, különösen az európai bevándorlót. Kétséges az is, hogy hárommillió ládanarancsot lehetne exportálni Palesztinából, mikor az 1926—1927. év összes termése narancsból és citromból 2.658.716 ládát tett ki. Hogy a gazdasági virágzásról alkotott képet teljessé tegyük,, figyelembe kell még vennünk, hogy Palesztina egész területének több mint 75 százaléka gazdaságilag igénybe nem vehető. Az adatok egybevetéséből megállapíthatjuk azt, hogy Palesztina gazdasági lehetőségei egyelőre nem képesek több embert eltartani, mint amennyi máris ott van, de láttuk azt is, hogy ennek következményeit elsősorban a cionista bevándorlók vonják le a maguk számára, amikor újból kivándorolnak. Ha az arab lakosság elégületlen, azt nem szabad és nem is lehet csak gazdasági okokból kiindulva megmagyarázni, mert abban legnagyobb része a vallási fanatizmusnak van. Palesztinában és Jeruzsálemben a szent helyek olyan szűk helyen és egymáshoz annyira közel vannak, hogy az egyes vallásnak hívei nagy tömegekben, szűk sikátorokban szorulnak össze. Ha ehhez hozzávesszük különösen az ortodox zsidók abszolút idegengyűlöletét, amellyel más hitűnek még a ruhája érintését is beszennyezőinek ,tartják könnyen elképzelhető, hogy sűrűen összeütközésre kerül a sor. A liberális szerző abban is téved különben, hogy az angolok tekintélye az arabok előtt évekkel ezelőtt nagyobb lett volna és hogy akkor a maihoz hasonló megmozdulások nem lettek volna. Kisebb zendülések úgyszólván minden évben előfordulnak, az 1920— 1921-es pogromok azonban olyan méretűek voltak, hogy az angoloknak hindu és sikh katonákat kellett odaszállítanak rendcsinálás végett. A Szentszék álláspontja a cionista kérdésben Az antiszemitizmust a cionizmus okozza Az Új Nemzedék tudósítójától. — Róma, augusztus 31. A Corriere della Sera a Szentszéknek a palesztinai cionista kérdésben vallott felfogását a következő rendkívül érdekes közleményben ismertette: A Szentszék a versaillesi békekongresszus óta a rendelkezésére álló eszközökkel megkísérelte meggyőzni a hatalmakat annak a szükségességéről, hogy szabályozzák a palesztinai kérdést, és eliminálják azokat a nehézségeket, amelyeket a nagyfokú zsidó bevándorlás okoz. A Szentszék 1922 július 4-én emlékiratot nyújtott be a Népszövetségnél Balfournak azzal a tervével kapcsolatban, amely a zsidó túlsúlynak kedvezett, és amely a Szentszék szerint „súlyosan sérti a többi palesztinai vallás szerzett jogait, és nincs összhangban a versaillesi békeszerződés 22. cikkelyével, amely a palesztinai angol mandátumra vonatkozik." A valóságban a zsidó bevándorlás lassan csökkenik, de még nem szűnt meg. A cionista mozgalom előtt Palesztinában nem volt antiszemitizmus, már csak a bennszülött zsidóság békés magatartása miatt sem, amely nem volt bajátja a cionizmusnak. Az arabok nyomban nyíltan kimutatták ellenséges érzületüket, és a Szentszék nagyon helyesen látta ennek várható következményeit. Természetes, hogy a Szentszék semmilyen formában sem helyeselheti az elmúlt napok véres eseményeit, hiszen az erőszak kérdésében ismeretes a gondolkozása. A zsidóságot megvédeni a véres erőszakosságok ellen emberi kötelesség, de ez nem jelentheti azt, hogy kötelesség volna elfogadni a népek jogainak legelemibb szabályainak mellőzését, és helyeselni azt, hogy egy kisebbség fölébe kerekedjék csaknem az egész bennszülött lakosságnak olyan nagyarányú bevándorlással, amely megváltoztatja a fajok számarányát. Hogyan fest a palesztinai zsidó település tagsze a smsm©M tükrében szerű adatok felsorolásával igyekszik bebizonyítani egyrészt azt, hogy Palesztina a zsidó települések következtében virágzó gazdasági jövő előtt áll, másrészt azt, hogy az angol birodalom a mandátum által reászabott kötelességeket nem teljesíti. Elsősorban meg kell állapítanunk, hogy a Népszövetség 1922 július 24-én ismerte el a britt mandátum jogosultságát. 1923 szeptember 29 csak az életbelépés dátuma. Nagy eltéréseket találunk az említett cikkben a népességi és gazdasági adatokat illetőleg. A cikk szerint Palesztina lakósága 900 ezer lélek, ezzel szemben az 1922 október 23-án megtartott egyetlen népszámlálás 757.182 lakást állapított meg 1927 július közepén pedig 882.000-re becsülték a népességet. Ezekből nem 120 ezer a zsidók száma, hanem a népszámlálás időpontjában 83.794 volt, azaz az összlakóságnak 11 százaléka. 1925 végén pedig az új bevándoroltakkal együtt — akiknek azonban nagy része, azóta újból kivándorolt — 114 ezerre becsülték, 1927- ben pedig 147.687-re. Valószínűtlen az az állítás is, hogy a zsidó lakosságból csak húszezer embernek az apja született volna Palesztinában, mikor csak spanyol eredetű szefardim zsidó 21 ezer él Palesztinában a 16. század óta. A liberális cikkíró ezeken kívül nem veszi figyelembe az antieionista, talmudista, ortodosz csoportot, a 25 ezer lelket kitevő ősi ortodoksz telepest, továbbá azt sem, hogy a 61 cionista kolónia közül negyvenegy 1879 és 1914 között alakult. Téved a cikkíró abban is, hogy a mohamedánok 400 év óta élnek Palesztinában. A palesztinai őslakosság izlamizációja a IX. és X. században Krisztus illán befejeződött, az azóta beállott poliAz utóbbi hetekben a kiújult palesztinai zavargásokat a budapesti sajtó — érthető okokból — élénken kommentálta. Az egyik forradalmi multi liberális reggeli lap tegnapi számában úgynevezett csillagos cikk jelent meg, amely szám “ „PLERIAE Régi gapsia-utca 5. Galamb-utca sarok. Telefon: Aut. 897-66 Minden este 9-től vasárnap délután is. FERRY 4 nm STIFSCHiTZ * TERHOWA Becs kedvenceinek vendégjátéka. « O VO AMN1£. V__________________________________/ 3 Este nyolc órától reggel hét óráig szünetelt az áramszolgáltatás a főváros nagyrészében -- Kábelátütés okozta a központi kapcsoló megrongását Vasárnap délben tizenkettőtől három óráig nem lesz - Az Új Nemzedék tudósítójától -Tegnap este nyolc órakor sötétségbe borult a fővárosnak nagy része. A pesti utcák egész sorában kialudt a villany, néhány budai utcában ugyancsak világítás nélkül maradtak a lakások. A nagyfokú üzemzavar előidézője az volt, hogy egy főkábel mentén átütés történt s ennek következtében a központi telepen a kapcsolónak egyik fontos része, a sínrendszer megsérült. A közönség természetesen megrohamozta a telefonokat és hívta az Elektromos Műveket, azonban éppen a tömeges jelentkezés miatt az Elektromos Művek házi központja nem tudott kapcsolást adni az üzemzavart bejelentő feleknek. A pesti oldalon egész sereg kávéházban gyertyával és petróleum lámpákkal pótolták a villanyvilágítást, s teljesen sötét volt a városligetben is. A mozik és néhány kávéház kettős áramot használ. Itt csak átmenti zavart okozott az áram hiánya. Ilósz Pál, az elektromos művek helyettes vezérigazgatója a műszaki osztály vezetővel kiment az Elektromos Művek Váci úti telkére és egész éjjel személyesen ügyestt üzemzavart elhárító javító munkákra. A kapcsalók sínrendszerének épen maradt részé rövid időn belül üzembehelyezték, azonban a főváros igen nagy része a reggeli órákig sötétségben maradt. Érdeklődtünk az Elektromos Műveknél éjszakai üzemzavar okai iránt s kérdésünkr Prósz Pál helyettes vezérigazgató a következőket mondotta: — A kábelátütés következtében Váci úti telepünkön a központi kapcsolóházban súlyosan megsérült a kapcsolónak egyik igen fontos alkatrésze, az úgynevezett sínrendszer. Ennek következtében a pesti oldalon, de néhány utcában Budán is megszakadt az áramszolgáltatás. — Nyomban intézkedtünk a sérült alkatrészek kicserélése iránt és sikerült is rövid időn belül a vezeték egy részét íjra áram alá venni. Egész éjjel dolgoztunk a csak reggel hét mára bozni az üzemzavart két, igy reggel hétnek egyötöd rész-' utcában nem v baj nem tösrté megkezdjük üzemét. Megkérdest, hot szerű Ü lésére, len föl elláta ketét 07 t