Uj Nemzedék, 1929. október (11. évfolyam, 222-248. szám)
1929-10-01 / 222. szám
2 U Nemzedék Upitts, 1929 október 1. Prohászka Ottokár egész életén át naplót vezetett Újból kilenc kötet jelent meg összegyűjtött munkái sorában Beszélgetés Schütz Antallal - Az Vj Nemzedék tudósítójától.Prohászka Ottokár összegyűjtött műveinek sorában most újabb kilenc kötet jelent meg a Szent István Társulat kiadásában. A kötetek száma így elérte a huszonötöt. Schütz Antal , dr., a nagynevű tudós két teljes évig dolgozott a huszonöt köteten, dolgozott kora reggel és késő este, dolgozott napközben és éjszaka. A kötetek megjelenése alkalmából megkértük őt, mondjon el egyet mást arról a módszerről, ahogy Prohászka Ottokár széles területen szétszórt műveit összegyűjtötte, hitelességét ellenőrizte, gyorsírói és sajtóhibáktól megtisztogatta, keretbe foglalta, csoportosította, értékelte és rendezte. Schutz Antal kérdésünkre a kövekező választ adta: — Engem harmincéves barátság fűzött Prohászka püspökhöz s ennélfogva úgy beletekinthettem lelkébe, mint senki más. De magam sem tudtam, hogy Prohászka Ottokár szellemi hagyatéka huszonöt vaskos, kötetet tesz ki. Amikor műveinek rendezését megkezdtem, tiz-tizenkét kötetre gondoltam s íme, mi most megjelenő kilenc új kötettel elértük a huszonötös számot. — Ez a sorozat olyan munka, amelyhez hasonlót a világirodalomban nem könynyen talál az olvasó. A nagy angol bíboros, Newman Henry, negyven kötetét lehetne hozzá hasonlítani, de New mailben nincs meg a zsenialitásnak az a lendülete, mint Prohászka Ottokárban. Pascal ,,Pensée“-je klasszikus és örök munka ugyan, viszont Pascalnál mindössze kéthárom kötetre tehető az, ami a világirodalomnak maradandó kincse. Sokan a francia Bossuet-t mérik össze Prohászka püspökkel, ám Prohászka mellett Bossuet az „eruditus“ benyomását kelti, hiányzik benne a lángelme őserejű buzogása és a szárnyaló hevület. Csak Szent Ágoston az, akit egy sorba lehet állítani vele úgy szellemi nagyságára, mint hihetetlen sokoldalúságára, korszerűségére és stílusművészetére nézve — Ami a nagy püspök műveinek feldolgozását illeti, első dolgom volt megállapítani, hogy Prohászka mit irt, szóval katasztert kellett felvennem. Alig van lap, ahová Prohászka ne dolgozott volna. — Még a ,,A Nap“ ha is irt, mert az volt az elve, hogy ő ott prédikál, ahol meghallgatják. Dolgozatait — ahogy ő mondta: irkafirkáit — azonban sohasem gyűjtötte. Néha ő maga csodálkozott legjobban, amikor egy-egy elfelejtett, régi írása a kezébe került. Gondosan utána kellett járnom annak is, hogy jó szöveget adja. A püspök ugyanis a korrektúra munkáját sohasem végezte maga. Ha kéziratát postára adta, többet nem törődött vele. A huszonöt kötetből álló gyűjteménybe csak hiteles kéziratokat, cikkeket és beszédeket vettem fel. Ma is forgalomban van még Prohászka püspöknek sok olyan litografált beszéde, melyet hibás gyomtással jegyeztek fel, így különböző konferencia-beszédei, alkalmi szónoklatai stb. -Miután én évtizedek óta foglalkozom Prohászka monumentális személyével s egyénisége teljesen áthatott, mondhatom, hogy már szavainak egyéni ritmusából meg tudtam állapítani, melyik beszéd csakugyan az övé s melyik az eltorzult feljegyzés. — Természetes, hogy a most megjelent huszonöt kötetre rugó kiadással Prohászka összes műveinek sorozata még mindig nem teljes. Hiányzanak például indexre tett művei, ezek azonban alig tesznek ki többet, mint egy kötetnek a harmada. Hiányzanak a püspök levelei is, melyeknek száma 10-15.000-re tehető. Tervbe vettem ezeknek gyűjtését is, de nem remélem, hogy ez 8—10 évnél hamarabb sikerülne. Prohászka Ottokár leveleit mindenki féltékenyen őrzi, ennélfogva nem kívánhatom, hogy azokat nekem adják, de igen hálásan veszem, ha azokat lemásolás végett nekem megküldik. — Az életbölcseségnek és a keresztény lelki életnek nagyértékü kincsestárát alkotná ez a levélgyüjtemény. Prohászka püspök leveleiben sem volt soha sablonos. Leveleit bátran naplója mellé lehet állítani, ezekben ugyanis ép oly közvetlenül nyilatkozott meg, mint amikor saját magával beszélt. A most megjelent új kilenc kötet közül legnagyobb érdeklődésre kétségtelenül a Soliloquia címet viselő két naplókötet tarthat számot. Senki sem tudta, hogy Prohászka Ottokár egész életén át naplót vezetett, amelyet ugyan itt-ott nagyobb hézagok szakítanak ugyan meg, de azért az egész híven feltárja hatalmas lelkének fejlődését. Aki a Soliloquiát nem ismeri, nem ismeri Prohászka Ottokárt egészen. Belső életének, ember- és világnézésének páratlanul ragyogó megnyilatkozása ez. Természetes, hogy miután Prohászka itt csak önmagának tett vallomást, szereplő közéleti személyekről is ítéletet mond. Mivel még hiányzik a kellő történelmi távlat ahhoz, hogy ezek a részletek napvilágra kerüljenek, ezeket elhagytam. Talán még eljön az aj idő, amikor ezeket a korfestő kritikákat is a nyilvánosság elé tárhatom. — A Soliloquia mutatja be, hogyan lett Prohászkából — Prohászka. Döbbenetes, minő erővel dolgozott lelkén s mennyire azonosította magát a legfelségesebben felfogott életeszménnyel. Nem igen tudok ennél megrázóbb lelki olvasmányt. Naplófeljegyzéseit Prohászka másodéves teológus korában, 1878-ban kezdte s élete végéig folytatta. Magyar történelmi szempontból legjelentősebbek a naplónak közvetlenül a háború előtt, a háború első két évében, továbbá a kommün alatt és közvetlenül a kommün után íródott fejezetei. A napló utolsó részében a nagy püspök lelkülete egészen a másvilág felé fordul , a misztikus Prohászka tárja fel magát szinte szédítő arányokban. Szenzációja a most megjelent sorozatnak Prohászka egy poetumus munkája ,is, amelyen körülbelül 10 éven át dolgozott s csaknem teljesen el is készített. Az Oltáriszentségről szól és az Élet kenyere címet viseli. Mélységben és eredetiségben ez a munka meghaladja minden írását, sőt talán azt is, amit valaha e nemben egyáltalán írtak. De a többi kötet is, az Élet Igéinek második és harmadik kötete, az Újabb elmélkedések Az Úr házáért. Az Igazság napszámában s az Iránytű egyformán lehelik _ Prohászka Ottokár magasságokban járó megigéző szellemét. Schütz Antal dr. arról nem szívesen nyilatkozott, hogy a Prohászka pályája című zárókötetben a nagy egyházfejedelemről olyan életrajzot írt, amely magára vonja a Prohászka-irodalom iránt érdeklődő tábor ügyelmét. Csak annyit mondott, hogy ez a tanulmány első kísérlet Prohászka Ottokár tüzetes élet, jellem- és fejlődésrajzára. Akik Schütz szerény személyét ismerik, jól tudják, hogy életrajza újabb határkő abban a nagyszerű irodalmi működésben, amelyet az egyház javára eddig kifejtett. Semmi lehetősége, hogy a hadirokkantak szövetsége visszaszerezze elvesztett értékeit Az Új Nemzedék tudósítójától . A Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége, amelynek élére tudvalévően egy évvel ezelőtt miniszteri biztost küldtek ki, vasárnap délelőtt tíz órakor a vármegyeházán tartotta idei közgyűlését. A közgyűlésen az alapszabálymódosítások után Poskolndy János dr. miniszteri biztos terjesztette elő beszámolóját, amelyben bejelentette, hogy a Hadrea cipő- és fehérnemű üzemének csőd ügyében az iratokat hivatalból áttették az ügyészségre. Itt fogják megállapítani, hogy ezeknek az üzemeknek a vezetői nem követtek-e el szabálytalanságot. Közölte azt is, nincs semmi lehetőség arra, hogy a szövetség elvesztett értékeit vissza tudják szerezni. A szövetség ma az ország egyik legnagyobb egyesülete, mert negyvenkét csoportja és harminchat fiókja van, mintegy harmincnyolcezer taggal. Minthogy azonban a hadigondozottak száma Magyarországon kereken százhuszonkétezer, tehát az összes hadigondozottaknak csak mintegy negyedrésze tagja a szövetségnek. A miniszteri biztos — mint beszámolójából kitűnik — előterjesztést tett az illetékes minisztériumnak, hogy a közlekedési eszközökön, elsősorban a villamosokon, a külföldhöz hasonlóan egy-két helyet tartsanak fenn a hadirokkantaknak. Az iskolákban rendezzenek hazafias ünnepségeket és itt méltassák a hadirokkantak érdemeit, a jelvénnyel ellátott rokkantakat pedig a gyerekek tiszelettel köszöntsék. Előterjesztést arra vonatkozóan, hogy a közhivatalokban és az állam által támogatott intézményeknél új állások betöltése alkalmával részesítsék előnyben a rokkantakat. Végül bejelentette a miniszteri biztos, hogy munkáját, a szövetség újjászervezését elvégezte és új miniszteri biztosul Persimann Miklós dr.-t nevezték ki. Dabasi-Halász József indítványára kimondotta a közgyűlés, hogy jegyzőkönyvben örökíti meg a miniszteri biztos érdemeit. Vitéz Nagy István örömének adott kifejezést, hogy az egyesület a jövőben nem a spekuláció színtere tesz, hanem a hadigondozottak érdekképviseleti szerve. Papp Lajos azt kifogásolta, hogy a szövetség ellenőrzésére újból miniszteri biztost küldtek ki, mire az elnök kijelentette, a kormány joggal gyakorolhat ellenőrzést olyan egyesület fölött, ahol már egyszer az állam által kölcsönadott ezerötszázmillió elveszett. Az új miniszteri biztos Perstmann Miklós dr. beszélt még és kijelentette, hogy csak olyan akciókat enged meg a szövetségben, amelyek a hadigondozottak érdekeit szolgálják. Az indítványok tárgyalása során kimondotta a közgyűlés, hogy üdvözli Horthy Miklós kormányzót, Bethlen István gróf miniszterelnököt, Fass József népjólét minisztert és Scitovszky Béla belügyminisztert. Üdvözlő feliratot küldenek József királyi hercegnek, a felsőházban a hadirokkantak érdekében monddott, beszédéért. A többi indítványt áttették az új vezetőség hatáskörébe. A kiskunmajsai helyi csoport azt indítványozta, hogy a háború alatt felmentett földbirtokosok minden száz hold földjük után öt holdnak a jövedelmét fizessék be a rokkantalapra. Más indítványozók ingyen gyógyszert és kórházi ápolást kérnek a rokkantak részére, valamint azt kívánják, hogy a legénységi állományú hadirokkantaknak is adjanak vasúti kedvezményt. Kérik még a hadirokkantak részére a létminimum biztosítását és a hadirokkant köztisztviselők előléptetését, valamint, hogy a virilizmus megállapításánál a hadirokkantság kétszeresen számítson. A kecskeméti csoport indítványozta, hogy a hadirokkant-járulékok ügyében végső fokon a közigazgatási bíróság döntsön, valamint kívánják a felülvizsgálatok revízióját és jelvények rendszeresítését. A belügyminisztertől hadirokkantnap rendezésére és ugyanezen a napon urnagyűjtésre kérnek engedélyt. Végül megválasztották a szövetség vezetőségét. Ügyvezető elnöki teendőkkel társelnök lett: Érti János dr., társelnökök: vitéz Árpátfalvi Nagy István, vitéz Römer István báró (Szombathely), Kommendovits Gyula dr. (Székesfehérvár). Alelnökök: Sárkány Ferenc, Gondon Sándor dr., Balla István dr. (Szeged), Thuróczy János (Győr) és Klein Ernő (Újpest). Igazgató-főorvos: Frey József dr., ügyész: Sztudinka Béla dr., ellenőr: Jenezits Ferenc. Holnaptól közszemlére teszik ki a kiigazított választói névjegyzékeket A fővárosi törvényhatósági választók kiigazított névjegyzékét október elsejétől tizenötödikéig közszemlére teszik ki a városházán és a kerületi elöljáróságokon. A törlések illetve a jogosulatlan felvételek ellen az igazoló választmánynál lehet felszólalni. Minden kihagyott csak saját személyében szólalhat fel, tehát a pártok a választók érdekében felszólalást nem adhatnak be. A felszólalás ügyében történő igazoló választmányi döntés ellen a közigazgatási bírósághoz lehet panasszal fordulni. MilDJl cipőgyár eladási telepein AilyW fJJ bizalommal vásároljon, mert cipőinek v / V formája minősége ára tökéletes utolérhetetlen legolcsóbb Baross tér 16. Erzsébet körút 33.