Uj Nemzedék, 1929. október (11. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-01 / 222. szám

2 U­ Nemzedék U­pitts, 1929 októb­er 1. Prohászka Ottokár egész életén át naplót vezetett Újból kilenc kötet jelent meg összegyűjtött munkái sorában Beszélgetés Schütz Antallal - Az Vj Nemzedék tudósítójától.­­Prohászka Ottokár összegyűjtött mű­veinek sorában most újabb kilenc kötet jelent meg­ a Szent István Társulat ki­adásában. A kötetek száma így elérte a huszonötöt. Schütz Antal , dr., a nagy­nevű tudós két teljes évig dolgozott a huszonöt köteten, dolgozott kora reggel és késő este, dolgozott napközben és éj­szaka. A kötetek megjelenése alkalmából megkértük őt, mondjon el egyet mást arról a módszerről, ahogy Prohászka Ottokár széles területen szétszórt műveit összegyűjtötte, hitelességét ellenőrizte, gyorsírói és sajtóhibáktól m­egtiszto­­gatta, keretbe foglalta, csoportosította, értékelte és rendezte. Schutz Antal kérdésünkre a kövekező választ adta: — Engem harmincéves barátság fűzött Prohászka püspökhöz s ennélfogva úgy beletekinthettem lelkébe, mint senki más. De magam sem tudtam, hogy Prohászka Ottokár szellemi hagyatéka huszonöt vaskos, kötetet tesz ki. Amikor műveinek rendezését megkezdtem, tiz-tizenkét kö­tetre gondoltam s íme, mi most megjelenő kilenc új kötettel elértük a huszonötös számot. — Ez a sorozat olyan munka, amelyhez hasonlót a világirodalomban nem köny­­nyen talál az olvasó. A nagy angol bíbo­ros, Newman Henry, negyven kötetét le­hetne hozzá hasonlítani, de New mailben nincs meg a zsenialitásnak az a lendü­lete, mint Prohászka Ottokárban. Pascal ,,Pensée“-je klasszikus és örök munka ugyan, viszont Pascalnál mindössze két­­három­ kötetre tehető az, ami a világiro­dalomnak maradandó kincse. Sokan a francia Bossuet-t mérik össze Prohászka püspökkel, ám Prohászka mellett Bossuet az „eruditus“ benyomását kelti, hiányzik benne a lángelme őserejű buzogása és a szárnyaló hevület. Csak Szent Ágoston az, akit egy sorba lehet állítani vele úgy szellemi nagyságára, mint hihetetlen sok­oldalúságára, korszerűségére és stílus­­művészetére nézve — Ami a nagy püspök műveinek fel­dolgozását illeti, első dolgom volt meg­állapítani, hogy Prohászka mit irt, szó­val katasztert kellett felvennem. Alig van lap, ahová Prohászka ne dolgozott volna. — Még a ,,A Nap“ ha is irt, mert az volt az elve, hogy ő ott prédikál, ahol meg­hallgatják. Dolgozatait — ahogy ő mondta: irkafirkáit — azonban sohasem gyűjtötte. Néha ő maga csodálkozott legjobban, amikor egy-egy elfelejtett, régi írása a kezébe került. Gondosan utána kellett járnom annak is, hogy jó szöveget adja. A püspök ugyanis a kor­rektúra munkáját sohasem végezte maga. Ha kéziratát postára adta, többet nem törődött vele. A huszonöt kötetből álló gyűjteménybe csak hiteles kéziratokat, cikkeket és beszédeket vettem fel. Ma is forgalomban van még Prohászka püs­pöknek sok olyan litografált beszéde, melyet hibás gyom­tással jegyeztek fel, így különböző konferencia-beszédei, al­kalmi szónoklatai stb. -Miután én évtize­dek óta foglalkozom Prohászka monu­mentális személyével s egyénisége telje­sen áthatott, mondhatom, hogy már sza­vainak egyéni ritmusából meg tudtam állapítani, melyik beszéd csakugyan az övé s melyik az eltorzult feljegyzés. — Természetes, hogy a most megjelent huszonöt kötetre rugó kiadással Pro­hászka összes műveinek sorozata még mindig nem teljes. Hiányzanak például indexre tett művei, ezek azonban alig tesznek ki többet, mint egy kötetnek a harmada. Hiányzanak a püspök levelei is, melyeknek száma 10-15.000-re tehető. Tervbe vettem ezeknek gyűjtését is, de nem remélem, hogy ez 8—10 évnél hama­rabb sikerülne. Prohászka Ottokár leve­leit mindenki féltékenyen őrzi, ennél­fogva nem kívánhatom, hogy azokat ne­kem adják, de­­ igen hálásan veszem, ha azokat lemá­solás végett nekem megküldik. — Az életbölcseségnek és a keresztény lelki életnek nagyértékü kincsestárát al­kotná ez a levélgyüjtemény. Prohászka püspök leveleiben sem volt soha sablo­nos. Leveleit bátran naplója mellé lehet állítani, ezekben ugyanis ép oly közvet­lenül nyilatkozott meg, mint amikor saját magával beszélt.­­ A most megjelent új kilenc kötet közül legnagyobb érdeklődésre kétségte­lenül a Soliloquia címet viselő két napló­­kötet tarthat­ számot. Senki sem tudta, hogy Prohászka Ottokár egész életén át naplót vezetett, amelyet ugyan itt-ott nagyobb hézagok szakítanak ugyan meg, de azért az egész híven feltárja hatalmas lelkének fejlődését. Aki a Soliloquiát nem ismeri, nem ismeri Prohászka Otto­­kárt egészen. Belső életének, ember- és világnézé­sének páratlanul ragyogó megnyilat­kozása ez.­­ Természetes, hogy miután Pro­hászka itt csak önmagának tett vallo­mást, szereplő közéleti személyekről is ítéletet mond. Mivel még hiányzik a kellő történelmi távlat ahhoz, hogy ezek a részletek napvilágra kerüljenek, eze­ket elhagytam. Talán még eljön az aj­ idő, amikor ezeket a korfestő kritikákat is a nyilvánosság elé tárhatom. — A Soliloquia mutatja be, hogyan lett Prohászkából — Prohászka. Döbbenetes, minő erővel dolgozott lelkén s mennyire azonosította magát a legfelségesebben felfogott életeszménnyel. Nem igen tu­dok ennél megrázóbb lelki olvasmányt. Naplófeljegyzéseit Prohászka másod­éves teológus korában, 1878-ban kezdte s élete végéig f­olytatta. Magyar törté­nelmi szempontból legjelentősebbek a naplónak közvetlenül a háború előtt, a háború első két évében, továbbá a kom­mün alatt és közvetlenül a kommün után íródott fejezetei. A napló utolsó részé­ben a nagy püspök lelkülete egészen a másvilág felé fordul , a misztikus Pro­hászka tárja fel magát szinte szédítő arányokban.­­ Szenzációja a most megjelent soro­zatnak Prohászka egy poetumus mun­kája ,is, amelyen körülbelül 10 éven át dolgozott s csaknem teljesen el is készí­tett. Az Oltáriszentségről szól és az Élet kenyere címet viseli. Mélységben és eredetiségben ez a munka meghaladja minden írását, sőt talán azt is, amit valaha e nemben egyáltalán írtak. De a többi kötet is, az Élet Igéinek második és harmadik kö­tete,­ az Újabb elmélkedések­ Az Úr házáért. Az Igazság napszámában s az Iránytű egyformán lehelik _ Prohászka Ottokár magasságokban járó megigéző szellemét. Schütz Antal dr. arról nem szívesen nyilatkozott, hogy a Prohászka pályája című zárókötetben a nagy egyházfejede­­lemről olyan életrajzot írt, amely magára vonja a Prohászka-irodalom iránt érdek­lődő tábor ügyelmét. Csak annyit mon­dott, hogy ez a tanulmány első kísérlet Prohászka Ottokár tüzetes élet, jellem- és fejlődésrajzára. Akik Schütz szerény személyét ismerik, jól tudják, hogy élet­rajza újabb határkő abban a nagyszerű irodalmi működésben, amelyet az egyház javára eddig kifejtett. Semmi lehetősége, hogy a hadi­­rokkantak szövetsége visszaszerezze elvesztett értékeit­ ­Az Új Nemzedék tudósítójától . A Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadi­árvák Országos Nemzeti Szövetsége, amely­nek élére tudvalévően egy évvel ezelőtt mi­niszteri biztost küldtek ki, vasárnap délelőtt tíz órakor a vármegyeházán tartotta idei köz­gyűlését. A közgyűlésen az alapszabálymódo­­sítások után Poskolndy János dr. miniszteri biztos terjesztette elő beszámolóját, amelyben bejelentette, hogy a Hadrea cipő- és fehér­nemű üzemének csőd ügyében az iratokat hi­vatalból áttették az ügyészségre. Itt fogják megállapítani, hogy ezeknek az üzemeknek a vezetői nem követtek-e el szabálytalanságot. Közölte azt is, nincs semmi lehetőség arra, hogy a szövetség elvesztett értékeit vissza tudják szerezni. A szövetség ma az ország egyik legnagyobb egyesülete, mert negyvenkét csoportja és harminchat fiókja van, mintegy harminc­­nyolcezer taggal. Minthogy azonban a hadi­­gondozottak száma Magyarországon kereken százhuszonkétezer, tehát az összes hadigondo­zottaknak csak mintegy negyedrésze tagja a szövetségnek. A miniszteri biztos — mint beszámolójából kitűnik — előterjesztést tett az illetékes mi­nisztériumnak, hogy a közlekedési eszközökön, elsősorban a villamosokon, a külföldhöz hasonlóan egy-két helyet tartsanak fenn a hadirokkantaknak. Az iskolákban rendezzenek hazafias ünnepsé­geket és itt méltassák a hadirokkantak érde­meit, a jelvénnyel ellátott rokkantakat pedig a gyerekek tiszelettel köszöntsék. Előterjesz­tést arra vonatkozóan, hogy a közhivatalok­ban és az állam által támogatott intézmények­nél új állások betöltése alkalmával részesítsék előnyben a rokkantakat. Végül bejelentette a miniszteri biztos, hogy munkáját, a szövetség újjászervezését elvégezte és új miniszteri biz­tosul Persimann Miklós dr.-t nevezték ki. Dabasi-Halász József indítványára kimon­dotta a közgyűlés, hogy jegyzőkönyvben örö­kíti meg a miniszteri biztos érdemeit. Vitéz Nagy István örömének adott kifejezést, hogy az egyesület a jövőben nem a spekuláció szín­tere tesz, hanem a hadigondozottak érdekkép­viseleti szerve. Papp Lajos azt kifogásolta, hogy a szövetség ellenőrzésére újból miniszteri biztost küldtek ki, mire az elnök kijelentette, a kormány joggal gyakorolhat ellenőr­zést olyan egyesület fölött, ahol már egyszer az állam által kölcsönadott ezerötszázmillió elveszett. Az új miniszteri biztos Perstmann Miklós dr. beszélt még és kijelentette, hogy csak olyan akciókat enged meg a szövetségben, amelyek a hadigondozottak érdekeit szolgál­ják. Az indítványok tárgyalása során kimon­dotta a közgyűlés, hogy üdvözli Horthy Mik­lós kormányzót, Bethlen István gróf minisz­terelnököt, Fass József népjólét minisztert és Scitovszky Béla belügyminisztert. Üdvözlő fel­iratot küldenek József királyi hercegnek, a felsőházban a hadirokkantak érdekében mond­­dott, beszédéért. A többi indítványt áttették az új vezetőség hatáskörébe. A kiskunmajsai helyi csoport azt indítványozta, hogy a háború alatt felmen­tett földbirtokosok minden száz hold földjük után öt holdnak a jövedelmét fizessék be a rokkantalapra. Más indítványozók ingyen gyógyszert és kórházi ápolást kérnek a rok­kantak részére, valamint azt kívánják, hogy a legénységi állományú hadirokkan­taknak is adjanak vasúti kedvezményt. Kérik még a hadirokkantak részére a lét­minimum biztosítását és a hadirokkant köz­tisztviselők előléptetését, valamint, hogy a vi­­rilizmu­s megállapításánál a hadirokkantság kétszeresen számítson. A kecskeméti csoport indítványozta, hogy a hadi­rokkant-járulékok ügyében végső fokon a közigazgatási bíróság döntsön, valamint kívánják a felülvizsgálatok revízióját és jelvények rendszeresítését. A bel­ügyminisztertől hadirokkantnap rendezésére és ugyanezen a napon urnagyű­jtésre kérnek en­gedélyt. Végül megválasztották a szövetség vezetősé­gét. Ügyvezető elnöki teendőkkel társelnök lett: Érti János dr., társelnökök: vitéz Árpát­­falvi Nagy István, vitéz Römer István báró (Szombathely), Kommendovits Gyula dr. (Szé­kesfehérvár). Alelnökök: Sárkány Ferenc, Gon­don Sándor dr., Balla István dr. (Szeged), Thu­­róczy János (Győr) és Klein Ernő (Újpest). Igazgató-főorvos: Frey József dr., ügyész: Sztudinka Béla dr., ellenőr: Jenezits Ferenc. Holnaptól közszemlére teszik ki a kiigazított választói névjegyzékeket A fővárosi törvényhatósági választók ki­igazított névjegyzékét október elsejétől tizen­ötödikéig közszemlére teszik ki a városházán és a kerületi elöljáróságokon. A törlések illetve a jogosulatlan felvételek ellen az igazoló vá­lasztmánynál lehet felszólalni. Minden ki­hagyott csak saját személyében szólalhat fel, tehát a pártok a választók érdekében felszóla­lást nem adhatnak be. A felszólalás ügyében történő igazoló választmányi döntés ellen a közigazgatási bírósághoz lehet panasszal for­dulni. MilDJl cipőgyár eladási telepein AilyW­ fJJ bizalommal vásároljon,­­ mert cipőinek v / V formája minősége ára tökéletes utolérhetetlen legolcsóbb Baross­ tér 16. Erzsébet­ körút 33.

Next