Uj Nemzedék, 1929. október (11. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-16 / 235. szám

4 Több millió pengős pert indított rokona ellen, aztán kiegyezett háromezer pengőben Zsarolásért másfél évre ítélték - Az Új Nemzedék tudósítójától -A zsarolásnak szokatlan módját választotta Pap Béla állásnélküli magántisztviselő. A bíró­sághoz beadott keresetével zsarolta meg egyik közeli rokonát. Pap Béla dúsgazdag családból származott. Apjának nagy kiterjedésű birto­kai voltak, de még a háború első esztendejé­ben meghalt az apja és az örökséget felosz­tották az utódok között. Pap Béla is meg­kapta a maga részét. Amikor megkapta az örökséget, nagyúri életet kezdett, úgy hogy néhány esztendő al­­a­ti­ nyakára lépett az örök­ségnek. Amikor a vagyonát elköltötte, állásba ment és szerény fizetéséből tartotta fenn ma­gát. Két évvel ezelőtt kitették állásából és hiába kilincselt befolyásos ismerőseinél, nem tudott elhelyezkedni. Szorult helyzetében a pénzszerzésnek különös módját eszelte ki. A bírósághoz keresetet adott be, amelyben egyik rokonától, Pap Józseftől hatmillió pengőt kö­vetelt, mert szerinte ilyen összeggel károsí­totta meg rokona az örökség felosztásánál. A beadott keresetről tudomást szerzett Pap Jó­zsef ügyvédje, aki meglepetéssel értesült ar­ról, hogy a rokon­ hatmillió pengős differen­ciáért indított pert, holott az egész birtok nem ért többet három-négymillió arany­koronánál. Tárgyalást kezdett az ügyvéd Pap Bélával. Ezeken a tárgyalásokon az elszegényedett föld­­birtokos ragaszkodott követelése fentartásához. Az ügyvédnek ekkor mentőötlete támadt. El­mondotta a pereskedő magántisztviselőnek, hogyha Pap József a hatmilliós kereset ellen védekező iratot terjeszt a bírósághoz, hatezer pengő értékű bélyeget kell ráragasztania. Azt ajánlotta az ügyvéd, hogy fogadjon el három­ezer pengőt és vonja vissza keresetét. A telje­sen el­szegényedett Pap Béla nagy örömmel fogadta az ügyvéd ajánlatát, mert hiszen na­gyon jól tudta, hogy keresetének, amelyet hatmillió pengőre adott be a bírósághoz, semmi komoly alapja nincl és már előzően az­zal a céllal adta be, hogy kisebb összegben kiegyezik rokonával. Az ügyvéd és a felperes magántisztviselő között, lefolyt egyezkedési tárgyalásoknak több tanúja is volt, akiket az ügyvéd éppen azért rendelt fel irodájába,­­ hogy akkor, amikor zsarolás címén feljelen­tést tesz Pap­ Béla ellen, tanúvallomást tegye­nek a bíróság előtt. Az ügyvéd kifizette a háromezer pengőt. Aláíratott egy kötelezvényt Pap Bélával, hogy a fölvett háromezer pengővel minden követe­lése kiegyenlítődött és továbbra semmi köve­telése nincs rokonán. Az ügyvéd nagyon jól tudta, hogy ez a kötelezvény nem menti meg ügyfelét attól, hogy a szegény rokon újabb pert ne indítson ellene. A kötelezvényre azért volt szükség, hogy a bűnper irataihoz csa­tolhassa. Ezzel akarta bizonyítani a zsarolást és kimutatni, hogy az a Pap Béla, aki hatmil­lió pengős pert indított ügyfele ellen, három­ezer pengőben kiegyezett. A feljelentést meg is tette az ügyvéd és hivatalból indult meg az eljárás Pap Béla ellen. Az ügyészség ki­vizsgálta az ügyet és vádiratot adott zsarolás címén a fel­jelentett magán­tiszt­vise­lő ellen. Most tárgyalta ezt az ügyet a büntetőtörvény­széken Nagy Vilmos egyesbíró. A tárgyaláson a vádlott azzal védekezett, hogy a hatmillió pengő értékű per komoly per volt, nem zsaro­­lolási szándékból indította rokona ellen. Azért egyezett ki vele háromezer pengőben, mert nem akart várni esztendőkig a pénzre, amíg a per befejeződik. A tanúkihallgatások meg­döntötték a vádlott védekezését, mert egyik rokona, akit tanúként hallgattak ki, olyan vallomást tett, hogy már ő ellene is indított hasonló pert Pap Béla és vele is kiegyezett­­ valamilyen csekély összegben. A tanúvallo­mások alapján a bíróság bűnösnek mondotta ki Pap Bélát zsarolás bűntettében és mert az üzletszerűséget minden kétséget kizáróan meg lehetett állapítani a tanú vallomása alapján, a bíróság másfél évi fogházbüntetésre ítélte az egykor dúsgazdag földbirtokost, aki min­den pénzét elherdálta és most bűnös uton akart rokonai pénzéhez jutni. Társulnék intelligens, tőkéjét jól gyümölcsöztetni akaró correct úriemberrel, aki a kör­nyéken felállítandó gomba- és fai­­lerroris s­iergássda fejlesztésében részt óhajt venni. Társulási lehetőség 2Q21-tól 50 5­0 patss-éig, mely­­összeg ingatlan és felszereléssel garantálva Ajánlatok: „Szakértelem előny­ben"* jeligére a kiadóhivatalba kéretnek. Uj Nemzedék Szerda, 1929 október 19. Ez is egyike volt azoknak a plakátoknak, amelyek a Berlinben rendezett biro­dalmi közegészségügyi kiállításon szerepeltek. Autóik robognak, mozdonyok dübö­rögnek, emberek ordítanak, rádió hangzik az erkélyről, szakszalonok sírnak a mulatókból, lent a föld méhében a földalatti vasút száguld s még az égbolt csöndjét is felkavarják a repülőgépek. „Lárma — miattad pokol a nagyvárosi élet!“ Sztrájkba akartak lépni a futballbirák mmm+tmmu --­ A magyar futballbiráskodás csődje - Az Új Nemzedék tudósítójától -A Futballbirák Testületének Rákóczi­­úti helyiségében tegnap egyes „elégedet­lenkedő“ futballbirák sztrájkra akarták csábítani kollégáikat. Azoknak a futball­­biráknak ugyanis, akik vasárnap bírás­kodni akarnak, fel kell iratkozniuk, hogy aztán a bíróküldő bizottság valamelyik mérkőzés vezetésére ki­küldje őket. A teg­napi feliratkozásoknál egyesek amellett agitáltak, hogy ne iratkozzanak fel a bírák, lépjenek sztrájkba, hogy a „sérelmeket“ orvo­solják-és nemcsak a testületben, hanem a szö­vetségekben és kint a pályán is nagyobb tekintélyük legyen. A sztrájk nem sike­rült, mert a józanabb vezetők leszerelték az akciót. Hogy általában véve miért volna szükség sztrájkra és hogy melyek azok a „sérelmek“, amelyek ilyen ak­ciókra indítanak egyeseket, egyelőre is­meretlen. Ha vannak bajok, akkor azok nem a külső okokban kereshetők, hanem magában a Futballbirák Testületében, amely ennyi idő alatt még ma sem tudta megfelelő nívóra emelni a magyar fut­­ballbíráskodást. Futballbiráink sztrájko­kat akarnak előkészíteni, ellenőröket küldenek a tribünökre, hogy a birósér­­tegetőket nyakoncsípjék, politizálgatnak, mindennel törődnek, csak magával a sporttal keveset. Általános az a véle­mény, ha biráink az egyes mérkőzésekre jobban előkészítenék magukat, gondot fordítanának a testi és lelki kondícióra, nem volna annyi botrány és oly sok irreális mérkőzés. Legutóbb is láttunk futballbírót, aki — amint helyesen megjegyezték — nem vezette, hanem irányította a küzdelmet. Mérlegelt, ahelyett, hogy a szabályok ér­telmében minden mellékkörülményre való tekintet nélkül végezte volna feladatát. Valósággal beleavatkozott a játék mene­tébe. Ugyanezt már sokszor megtette és úgy látszik, még továbbra is teheti. Bí­róinknak nagy része a tribünökre fülel, hogy ha esetleg sértő kiáltás hangzik el ellene, azt azonnal megtorolja. Meg kell állapítani, hogy a közönség ideges, de legnagyobb részt igazságos. Ha egyszerre kiáltanak fel ezren és ezren a szabályta­lanság láttára, az tényleg szabálytalan­ság volt még akkor is, ha a meccsvezető gondolatai esetleg máshol jártak. A komplikált helyzetek megoldásánál a bírák még sosem részesültek szidalmak­ban. Nem lehet azonban elvenni a nézők­től azt a jogot, hogy amikor szemük láttára habozik a fut­­ballbíró és helytelenül ítél, elégedet­lenségüknek­­ kifejezést ne adjanak. A futballbírák ne foglalkozzanak a közönséggel, hanem végezzék feladatukat a játéktéren, higgadtan, nyugodtan és ne befolyásolja őket a tömegindulat. Jobban vezessék a mérkőzéseket és akkor a kö­zönség bántó magatartása is elmarad. A dán Hansen, aki legutóbb az osztrák-ma­gyar mérkőzést vezette, elmondotta, hogy ő hazájában kapus volt. Most pedig sze­retettel és lelkesedéssel sportol mint fut­ball­bíró. A mi futballbíráink is sportnak vegyék a futballbíráskodást... Ha a bíró nálunk hibát követ el, a kö­zönség zajong. A legtöbbször ekkor két eset­ fordul elő: 1. Helyre akarja hozni hibáját, mérle­gel. Egy meg nem adott gól fejében há­rom nem járó szabadrúgást a mezőnyben, vagy esetleg tizenegyes büntetőrúgást ítél. 2. Csak azért is „pukkasztja“ a közön­séget és nyomja azt a csapatot, amelynek érdekében a publikum zajong. A harmadik eset, é­s ez a legjobb, a leghelyesebb , amikor a bíró nem törő­dik azzal, hogy mi történik a tribünön, ha esetleg tévedett, továbbra is a szabályok szellemében, a szabályoknak megfelelően vezeti a mérkőzést. Nem irányítja, hanem vezeti a meccset. A közönség igazoltatásával pedig hagy­janak fel, mert ez mindig csak növeli a botrányt. Legutóbb az Üllői­ úti pályán kórusban kiabálták a nézők: Pfuj biró! Erre egy Fekete nevű ifjú futballbiró odafutott a rendőrhöz és tíz embert akart igazoltatni a futball­biró­„társadalmat“ ért „sérelem“ miatt. A fiatal futballbiró valósággal ráriyalt a rendőrre, hogy igazoltassa a tömeget. Ebből természetesen nagy tumultus ke­letkezett. A helyzetet a rendőr mentette meg. Nem látott okot az igazoltatásra és ezzel a további botrány elmaradt. A kö­zönség körében úgyis sok a panasz már a különböző molesztálások miatt. A kö­zöttük elhelyezkedő futballbírák ugyanis egyszerűen kiemelnek valakit. Ráfogják, hogy ez a sértegető, felíratják a nevét, másnap pedig a birótestület Riesz nevű ügyvédje megteszi a feljelentést. Az ille­tőt még akkor is elítélik, ha nem ő volt a sértegető. Megbüntetik és ügyvédi költ­séget kell fizetnie. — Tessék már most elképzelni. — írja egyik olvasónk — milyen jó üzletet csi­nálhatnak az ügyvédek, ha a mérkőzések izgalmaiban a nézők elégedetlenségük­nek adnak kifejezést és ezért sorjába be­­perlik őket. Volt már olyan per is, hogy valakit azért állítottak bíróság elé, mert azt állította a bíróval szemben, hogy nem volt les­zállás. Mindenben helytelen tehát, ha a futballbírák pörökkel, ellenőrzésekkel akarják ekintélyüket helyreállítani. Ha a Futballbírák Testületének vezető­ségében meglesz az erély és a hozzáértés ahhoz, hogy a futballbírák lelkiismere­tesebben készüljenek a mérkőzésekre és hogy tényleg a szabályoknak megfelelő munkát végezzenek, akkor nem lesznek bíróbotrányok és elmaradnak a sértegeté­sek is. A fenti megállapítás természetesen nem vonatkozik azokra a bírákra, akik­nél még soha sem fordultak elő botrá­nyok, vagy­ pedig a közönség indulatától függetlenül is, jól, megbízhatóan, korrekten, sport­szerűen vezették le a mérkőzéseket. Örülni kell, hogy ilyen bíráink is van­nak. Ezekre a bírákra, a közönségnek is vi­gyáznia kell. Nem szabad agresszíven fel­lépni ezekkel szemben, még akkor sem, ha esetleg tévednek. A legjobb bíró is­­ tévedhet. Csak a közönségnek az legyen­­ a meggyőződése, hogy tényleg tévedés­­ volt... ! Autós verseny lesz az ügető­pályán - Az Új Nemzedék tudósítójától­­Az első autópályaversenyt a Terézvá­rosi Torna Club motoros szakosztálya rendezi az Erzsébet királyné-úti ügető­pályán. A viadalt huszonhetedi­kén bo­nyolítják le. Résztvesznek a versenyen túra-, sport- és versenyautók, az autós­­versenyen kívül motorkerékpáros derby is lesz, amelyben Zamecsnik és Hora mérkőzik. " ­i kispest-szentlőrinci céllövők győzelme - Az Új Nemzedék tudósítójától -A Nemzeti Torna Egylet céllövő szak­osztálya Sédy Kálmán szakosztályi elnök vezetésével jól sikerült fedett­ pálya céllövő csapatversenyt rendezett az egyesület Szentkirályi­ utcai csarnokában. A viada­lon a győzelmet miniatűr puskával a Kispest-szentlőrinci Lövész Egyesület csapata nyerte meg. A győztes lövészek 944 pontot szereztek. Második helyre a Nemzeti Torna Egylet csapata került. A Kispest-szentlőrinci győztes csapat tagjai a következők voltak: Ritter Jó­zsef, Lőrinczy Gyula, ifj. Papp Sándor, Frank Vilmos és Dékány Gyula. A műkorcsolyázó világbajnokságot Amerika, a gyorskorcsolyázó bajnok­­ságot Svédország rendezi­ ­ Az Új Nemzedék tudósí­tójától . A nemzetközi korcsolyázó szövetség a leg­utóbbi napokban végleg megállapította az idei nagy versenyek, világbajnokságok és Európa­­bajnoki küzdelmek időpontját, valamint azok helyét. A műkorcsolyázó világbajnokság meg­rendezésére Amerika kapta a jogot. Az ame­rikaiak február 3. és 5-ike közt Newyorkban bonyolítják le a versenyt. A gyorskorcsolyázó világbajnokság Svédország rendezésében Stock­holmban kerül lebonyolításra február 8. és 9-ike közt. Az Európa­-bajnokságok közül először ja­nuár 18. és 20-ika közt Táriglomnicon a férfi műkorcsolyázó bajnokságot tartják m­eg. A hölgy­ és a páros műkorcsolyázó bajnokságnak január 25. és 27-ike közt Bécs lesz a színhelye. Végül a gyorskorcsolyázó bajnokságot január 25. és 26-ám Trondjemben bonyolítják le. Európa jéghokki bajnokságát január 27. és február 3-ika közt Chamonixban tartják meg. Apró sporthírek A Ferencvárosi Torna Club háromna­pos boxmérkőzést rendez. Az Üllői­ úti sporttelep tornatermében október tizenöt, tizenkilenc és huszadikán tartják meg az országos viadalt. Gyephokki, MHC—AHC 6:0 (3:0). Az MHC Szendeyvel­­megerősített csapata szép játékkal győzött, Szendey, Révay és Márki osztozkodtak a gólokon. BBTE— HHC 2:2 11:1­, MHC/2—AHC/2 9:0, MAC/2—FTC 4:0, BBTE/2—BHC/2 4:1. Balassagyarmaton stafétafutó versenyt és céllövő viadalt rendeztek. A staféta­versenyt a balassagyarmati leventék nyerték meg a szügyvidéki és drégely­­palánki leventékkel szemben. A céllövő versenyt ugyancsak Balassagyarmat nyerte Szonda és Szügy községekkel szemben. Egyénileg első Paksi (Balassa­gyarmat), 2. Hegedűs (Dejtár), Tóth (Szanda). A meráni tenniszversenyen Kehrling kettős vereséget szenvedett. Az egyéni versenyben kikapott Stefánitól és a ve­gyes párosban is legyőzték. B­útor-hitel készpénzben. Évtizedek óta közismert bútoráru* házunkban hálószobák, ebédlők, uriszobák legkedvezőbb fizetési feltételek E» 4* ágié Kereskedelmi mellett kaphatók " 1*1 B « Rt. ezelőtt Balázs és Társa bútoráruháza, Vilmos császár­ út 43» Köztisztviselőknek külön kedvezmény 1 UálDSizenfiaMion eladd a templom közelében sz­a-konyiliás híz 250 öles gyümölcsösben, adómentes, ára 6800 P, fizetési kedvezmény. Bővebbet V., Honvéd-utca 10. BUTQR~20 HAVI K’sipan JL& Hw Készpénz­készítmény i n»«M ahafin8n ff l­% 1» árban CORVIN BÚTORCSARNOK I Dohány-utca 39» Közalkalmazottak szállítója

Next