Uj Nemzedék, 1929. december (11. évfolyam, 274-297. szám)
1929-12-01 / 274. szám
Sl«fis*t~*t in I at h*tm » pe>I* M fUM>, • •lyaiifn 9 prai< (0 (UUr. I|ih alia ára krlykri, rldikn it yilyardTiit. 10 fll. láb— Blrdotáaak milllailaraa dljaukia ♦ ♦♦ aiailll. ♦♦♦ Í J'fc* '' / V •' • £rw*i>" 1 { ' - ’v£gjBl ji ^ U J Nemzedék B InkMitőség és kiadófal» ▼atal IV., HonToda. II Tel.* Aut 127- 47, A at IS0 06. », Gyorsíró ki 7-20. ♦ Fiók kiadó hlvatai ok« A Oazágház utca 18. sm. Tel.: Aut 608-65, II., Mária. «,• tér 1, Telefon : 525-12. ♦■4. XI. évfolyam 274. (3009.) szám 9 VCLSVPflCtp 6 Budapest, 1929 december 1* Az orvos As Új Nemzedék tegnapi számában cikket közöltünk, amelynek adatai igen érdekesen és tanulságosan világítják meg a magyar társadalom egyik legfontosabb rétegének helyzetét. Ezekből az adatokból kiderül, hogy a mai Csonkamagyarországnak kétezerrel több orvosa van, mint volt Nagy- Magyarországnak az összeomlás idején. Az olvasó megtudta azt is, hogy Budapesten kétszázhetven lakosra jut egy orvos, a budapesti orvosok hatvanhárom százaléka alig keresi meg az évi kétezer pengőt s kilenc százaléknak úgyszólván semmi jövedelme sincsen. Ilyen körülmények között érthető, hogy az orvostársadalom segítséget kér s érthető, hogy nagyon sok orvos családjának alig van betevő falatja. Az orvosok helyzetét nehezíti azért, hogy a különböző biztosító intézetek és betegsegélyzők útján Budapest lakosságának igen nagy része ingyenes orvosi kezelést kap s hogy csak a legutóbbi statisztikai adatot idézzük, egy év alatt egymillióhétszázezer volt az ingyen rendelések száma. Igaz, hogy az ilyen kollektív rendeléseknél az orvos kap valami díjazást, de ez egy tag, illetően egy család után alig haladja meg az évi hét pengő keresetet. Nehezíti a helyzetet s az is, hogy az ingyen rendelések körül sok a visszaélés s az ingyen rendelő orvosokat olyanok is igénybe veszik, akik anyagilag nem szorulnak rá A statisztikai adatokból kiderül az is, hogy az elmúlt tíz esztendő alatt négyezernyolcszáz orvossal szaporodott az orvostársadalom. Vannak olyanok, akik ezt az orvosi túltermelést nem tartják egészséges tünetnek, de viszont azoknak is igazuk van, akik azzal érvelnek, hogy az ország közegészségének feljavítására minél több orvosra van szükség. E két irányzat között valahogy meg kell találni a helyes utat. Addig is, amíg a régi határok visszanyerésével megjavul a helyzet, valamiképen segítségére kell sietni az orvostársadalomnak, illetve az orvoskar nagyobb részének. A magyar orvosi karra a magyar nemzet mindig büszke volt s ezt a büszkeséget illetékes helyek is gyakran hangoztatják. Ebben a pillanatban nem kell fejtegetni azt, hogy az ország közegészsége szempontjából mennyire szükséges, hogy ez a kitűnően képzett, nagyszerű orvosi kar ne veszítse el munkakedvét, hanem ellenkezőleg, még jobban és még eredményesebben dolgozzék. Orvosszereket kell tehát kieszelni, amelyeknek segítségével az anyagi romlás küszöbén álló orvosi társadalmat orvosolni lehet. Mert senkit se tévesszen meg az a körülmény, hogy hála Istennek, vannak orvosok és professzorok, akik jól keresnek, sőt igen jól keresnek. Az volna az egészséges helyzet, ha a sokat kereső kevesekkel szemben az alig megélni tudó nagy tömegek is munkájuk után emberi díjazást kapnának. Ha igaz volt, mint ahogy igaz volt mindig és igaz ma is a régi közmondás, ép testben ép lélek, ez áll nemzedékekre, népekre és országokra is. A magyar nemzet a világháború alatt olyan vérveszteséget szenvedett, anynyi testvérünket szakította el az igazságtalan békeszerződés, hogy a hiányzó (A vezércikk folytatása a 2-ik oldalon.) Több, mint ezer könyvet ajándékoz a magyar állam a jubiláló pápának Húszezer új lakás épült csak a háború óta, pedig százhúszezer házasságot kötöttek 4 _____ _____ ............I MnwmBbBBBUtBBStPe^U^^deBBKBasauasuumummummmmmmmmmammum m i Bromberg német rendőrfőnök szenzációs nyillatkozata a düsseldorfi tömeggyilkosságról Minimumra lehetne csökkenteni a munkanélküliséget, ha a közönség hazai iparcikkeket vásárolna A múlt év végén 34.460 ember állt kereset nélkül Ötezernél több külföldi kért munkavállalási engedélyt -Az Új nemzedék tudósítójától -Az állami munkaközvetítő hivatal most adta ki nyomtatásban jelentését a maga és a felügyeletére bízott hatósági munkaközvetítők 1928. évi működéséről. A statisztikai kimutatásokkal és grafikonokkal illusztrált füzet hit tükre a hazai munkaviszonyoknak és általában az ország gazdasági helyzetének, minthogy a munkapiac alakulása természetszerű függvénye a gazdasági állapotoknak. A jelentés megállapítja, hogy a gazdasági helyzet 1928-ban, bár lassú, de fokozatos haladást mutatott. Az előző évhez képest majdnem az egész vonalon emelkedést figyelhettünk meg, így például a gazdasági élet egyik legjobb fokmérője, a szénfogyasztás 1928-ban ismét emelkedett. Az ipari termelés is nagyobb volt, mint az előző évben. Lendület mutatkozott az építkezésekben, aminek a munkapiac alakulására igen észrevehető hatása volt. A munkanélküliség azonban még mindig igen jelentékeny volt, így a budapesti és a hét vidéki hatósági munkaközvetítőnél havonként átlag tizennégyezerhétszáz munkakeresőt tartottak nyilván. A magánközvetítőknél nyilvántartott munkakeresők száma átlagosan tizenhatezer körül mozgott. Ezzel kapcsolatban megállapítja a jelentés, hogy a munkaalkalmak bejelentése 1928-ban sem emelkedett a megkívánható mértékben. A munkaadók, sajnos, nem látják be azt a nagy előnyt, amelyet számukra a hatósági munkaközvetítő jelent. Pedig a hatósági közvetítés teljes pártatlansága biztosítja a munkaadót arról, hogy a közvetítés érdektelenül történik és a hatósági munkaközvetítő sem törekszik arra, hogy az illető jól bevált munkást helyéről kiemelje és más helyre közvetítse, aminek az üzletszerűleg folytatott közvetítésnél mindig ki van téve. A hatósági munkaközvetítők igénybevétele azért örvendetesen fejlődött. Több munkahelyet jelentettek be és több munkakereső jelentkezett, mint 1927-ben. Sajnos, az utóbbiak száma gyorsabban és nagyobb mértékben emelkedett. Ennek következtében a rendesen alkalmazott fokmérő, a száz munkahelyre eső munkakeresők száma az előző évhez képest ismét emelkedett. Amíg 1927-ben 153 volt ez a mérőszám, addig 1928-ban 161 lett. Ez mindenesetre némi rosszabbodást jelent, de azért az 1926. évi 171-es mérőszámhoz viszonyítva még eléggé kedvező volt. Az utolsó öt év mérőszámainak átlagából a jelentés azt a következtetést vonja le, hogy közgazdasági életünk konszolidálása csak lassan halad előre és a munkapiac is ennek megfelelően még erős ingadozásokat mutat. Rámutat a jelentés arra is, hogy a gazdasági helyzet és a munkapiac kedvezőtlenségének egyik legnagyobb oka a fogyasztóközönség nemzetietlen eljárása. A nagyközönség előszeretettel vásárol külföldi iparcikkeket. Megfeledkezik ugyanis arról, hogy minden magyar iparcikk árában munkabér is rejlik , hogy ez a munkabér a magyar munkásnak nyújt munkaalkalmat, tehát kenyeret ad a társadalom igen jelentős rétegének. Ha minden magyar vásárló — hangsúlyozza a jelentés — elsősorban magyar árut követelne a kereskedőtől és tényleg magyar árut vásárolna akkor a munkaalkalmak száma szaporodnék és a munkanélküliség is csökkenne. A jelentés egyik érdekes fejezete a külföldiek munkavállalásáról szól. Azt olvassuk ebben, hogy a külföldi ipar- és kereskedelmi alkalmazottak beözönlése már némileg alábbhagyott. Sajnos, erre vonatkozóan nem találunk, meggyőző kimutatást. A kimutatás ugyanis csak azt közli, hogy hány külföldi munkavállaló letelepedési kérvényének ügyében kért a belügyminisztérium szakvéleményt. Az engedélyt kérő külföldiek száma 1926-ban összesen 2680, 1927-ben 4867, 1928-ban 5316 volt. A" A kérvények számában tehát igen jelentős emelkedés mutatkozik. A jelentés megjegyzi, hogy a bebocsátott külföldiek számáról csak a belügyminisztérium adhatna pontos tájékoztatást. Minthogy 1928 végén a munkanélküliek száma az egész országban 34.480 volt, nyilvánvaló, hogy a külföldi munkavállalók kiszorításával a munkanélküliek tekintélyes, hányada jutna keresethez. Ára JLO »Vejr» Ma reggel félóráig szünetelt a villamosforgalom a Deák-téren • Az Új Nemzedék tudósítójától • A Deák-tér és Erzsébet-tér sarkán ma reggel hét órakor egymás hegyén-hátán álltak a villamosok. Egy 6 1-es villamos előtt ugyanis át akart hajtani a Kardos és Szántó fuvarozó vállalat egylovas kocsija, a ló azonban az esőtől csúszóssá vált kövezeten olyan szerencsétlenül esett el, hogy a patkója a villamossín közé szorult. A kalauzok és a fuvarozási vállalat emberei hiába akarták a ló lábát kiszabadítani, nem sikerült, mert a patkószeg mélyen belefúródott a vágány közé. Végül is segítségül kellett hívni a Beszkár műszaki autóját, amelynek az emberei vasfűrészekkel és hidegvágókkal fogtak a ló patkójának a kiszabadításához. Jó ideig tartott, amíg sikerült lefűrészelni a patkószögeket. Természetesen óriási csődület nézte végig a nem mindennapi eseményt, amely fél órás szünetet okozottt a villamosforgalomban.