Uj Nemzedék, 1929. december (11. évfolyam, 274-297. szám)
1929-12-01 / 274. szám
Vasárnap, 1939 december 1 ill miamxeeiék Heroinnal dopingolták egy feljelentés szerint , a Szent István-díj győztesét Eljárás indult egy ügynök ellen, aki a bódítószereket forgalomba hozta — Az 171 Nemzedék tudósítójától — A nyolcadik kerületi elöljáróság, mint rendőri büntetőbíróság ma egy nagy érdekességűl ügyet tárgyalt. Néhány hónappal ezelőtt suttogni kezdték a lóvarsenytér környékén, hogy egyes versenylovakat, a versenyszabályok tilalma ellenére, különböző hódító szerekkel doppingolnak, így a hírek szerint többek között Alinárit, a Szent István díj nyertesét is doppingolták ilyen szerekkel — még erősebb teljesítményre. Bizalmas feljelentés alapján nyomozás indult meg az ügyben. A detektívek hamarosan kiderítették a titokzatos doppingolási ügy hátterét. Kiderült, hogy a doppingolásra felhasznált szerek egy P/o.zse-körúti vegyészeti laboratórium egyik alkalmazottja útján jutottak ki a lóversenytérre, ahol azután a lovászok adták be a bódító szereket a lovaknak, mégpedig heroint és kovakávát. Ezekkel a szerekkel nagyobb teljesítményre ösztönözték a lovakat. A nyomozás megállapította, hogy Szandtner József ügynök hozta forgalomba ezeket a szereket. Ezért az ügynök és több társa ellen megindult az eljárás. A nyolcadik kerületi elöljáróságon ma délelőtt tíz óra után kezdték el tárgyalni ezt a társ körökben nagy port felvert ügyet. Vigh kerületi elöljáró jelenlétében Debreczeny Géza dr. fogalmazó vezette a tárgyalást. Elsőnek Bihari János lovászt hallgatták ki, aki elmondotta, hogy Szandtnertől kapta a szereket, de nem tudta, hogy mik azok és ezért eldobta. Tagadta, hogy beadta volna a lovaknak. — Aninárinak nem maga adta be? — Nem, hiszen akkor kint voltam Alagon. Hogy azután ki adta be, azt nem tudom. —■ De egy ló el is pusztult, amelynek maga adott be ilyen szert? — Kérem annak régi törése volt. — Az állatorvos is megállapította, hogy a miatt pusztult el a ló, mert doppingoló szert adtak be neki és csak azután dobták le egy szekérről, hogy úgy lássák, mintha gerinctörése lett volna. Bihari János ezután is tagad. Schneider József kereskedősegéd szerint a szereket az egyik Kerepesi úti vendéglőben adták át a lovászoknak. Baumgarten Mátyás vendéglős lényegtelen vallomása után a vegyészeti laboratórium egyik cégtulajdonosát hallgatták ki, akinek a vallomásából kiderült, hogy Szandtner a cég tudta, nélkül szerezte meg az izgató szereket. Tizenegy órakor hirdette ki az ítéletet az elöljáróság. Szandtner Józsefet és Bihari Jánost és Wack Gézát tíz napi elzárásra és kétszáz pengő pénzbüntetésre. Schneider Józsefet öt napi elzárásra és ötven pengő pénzbüntetésre ítélték, míg Baumgarten vendéglőst felmentették. A düsseldorfi nyomozás vezetője szenzációs nyilatkozatban ismeri be, hogy a rendőrségnek sejtelme sincs a tömeggyilkos kilétéről ——♦—! Még soha nem mozgattak meg akkora apparátust, de hasztalanul — Az Új Nemzedék tudósítójától -Berlin, november 30 A düsseldorfi nyomozás irányítója, Bromberg rendőrtanácsos szenzációs nyilatkozatot tett a nyomozás jelenlegi állásáról. — Hetek óta folyik már a nyomozás, — mondotta — és a német rendőrség elitje vesz részt benne. A legintenzívebb munkát végeztük és több mint ezer nyomon indultunk el, hogy világosságot derítsünk a szörnyű rémtettekre. Most a nyomozás harmadik hónapjában be kell ismernünk, hogy a gyilkosról a leghalványabb sejtelmünk sincs. — Még csak hozzávetőleges képet, sem tudunk alkotni magunknak a gyilkos személyéről, ami természetsen borzasztóan megnehezíti a nyomozást. Egyáltalán nem biztos, hogy a gyilkos Düsseldorfban tartózkodik, mielőtt azonban a nyomozást a külföldre is kiterjesztenénk, legalább is néhány adattal kellene rendelkeznünk, hogy közölhessük a külföldi rendőrhatóságokkal, milyen nyomon kutassanak. Nincsen ugyan Európában egyetlen rendőrség sem, amellyel ne léptünk volna érintkezésbe és naponta száz és száz értesítést küldünk a külföldi rendőrségeknek, adatok hijján azonban a kilátások reménytelenek. A jelen pillanatban a nyomozásban teljes stagnáció állott be. Időnket most legnagybbrészt a névtelen levelek garmadájának átvizsgálása foglalja le. Mindegyik levél az állítólagos gyilkostól származik, utólag azonban mindegyikről kiderül, hogy hamisítvány. Eddig még csak két levélről tudtuk megállapítani, hogy valóban a tömeggyilkos írta. Düsseldorf lakossága az egyik lelki járványból a másikba esik. Eleinte eltűnési roham fogta el az embereket és naponta száz és száz titokzatos eltűnést jelentettek be és most levélírási roham szállta meg őket.. . A német kriminalisztika történetében még nem volt példa arra, hogy ilyen hatalmas apparátussal nyomoztunk volna a bűnös után. — Minden elképzelhető eszközt igénybe vettünk és éjszakánként egész rendőrsereg razziázik a városban, eredményt aznban mégsem tudtunk elérni. Ezer és ezer embert hallgattunk ki, a tanúk légiója azonban szintén nem tudott a helyes nyomra vezetni. Budafokon holnap lesz a képviselőtestületi választás — Az Új Nemzedék tudósítójától — A pestkörnyéki városok közül Budafokon tartják meg először a képviselőtestületi választást. Budafok már holnap, vasárnap megválasztja a képviselőtestületi tagokat. December másodikán, hétfőn Szentendrén lesz választás, míg a többi pestkörnyéki város a jövő vasárnap, december nyolcadikán választ. Fővárosi Operettszínház zenekara Erdélyi Patat Leezetésével 11 hónap, vasánaptól kezdve a Palermo Kávéházban (VI. Ambássy út 47.) Tel. Aug. 15—14 Msi ürendszer! hangversen vezett— ifi 5 A lakásínség igazi oka: a háború után közel 120 ezer házasságot kötöttek Budapesten és csak húszezer lakás épült A háború előtt nyolcezer új házasságra több, mint nyolcezer új lakás jutott . Az Í7j Nemzedék tudósítójától1917-ben néhány ezerrel még több ember lakott Budapesten, mint ma. A pontos statisztikai adatok szerint 1917-ben 991.725 embert számoltak össze, 1929-ben pedig, a számítások szerint 981.000 körül van a lakosság. Tizenkét év nagy idő Alig tudunk rá visszaemlékezni. Hogyan élhetett tehát akkor voltaképen kevesebb lakásban több ember? Gondoljunk vissza. Háború volt. Valahogy természetesnek vette mindenki, hogy a menekült rokonok, a hirtelen nagyon megnövekedett katonaság miatt zsúfolttá válnak a lakások. A család maga meghúzódik valahogy és a többi szobát mind a menekültek, a katonák, a megszorult rokonok rendelkezésére bocsátják. ■ De azóta már állítóan ránk köszöntött a „béke“. Egy-két évet zsúfolt lakásban csak kibír az ember. De aztán... Emberhez méltó életre vágyik- Egy kis kényelem is elkelne már. A fiatal házasok is önálló háztartáshoz szeretnének jutni. 1920-ban több mint hatvanezer lélekkel csökkent a lakosság száma 1917- hez képest. Attól kezdve lassú emelkedés állt be és most már ismét közel állunk a milliós számhoz. Az építkezés a háború előtti évig lépést tartott a lakosság növekedésével, számolt a lélekszám szaporodásával, az új háztartások keletkezésével és ha az 1910—13-as időszak négy esztendejét nézzük, majdnem egyensúlyban van az új lakások és a kötött házasságok száma. De a háború kitörésétől kezdődően egész az 1925-ös évig, szóval tizenkét év tartama alatt alig tesz ki valamivel többet az új lakások száma a tízezernél, míg a tizenkét év alatt megkötött házasságok száma a fővárosban a százharmincezer felé közeledik. A legutolsó három évben ismét fellendült a lakásépítés. Állami, városi akciók siettek segíteni a szűkös állapotokon és közel tizenhatezer új lakást bocsátottak a lakosság rendelkezésére. Igaz, hogy kétszer annyi az utolsó három év alatt kötött házasságok száma. Nyilvánvaló a lakáshiány oka. A lakosság száma a háború óta számszerűen alig változott. De a forradalmi időktől számítva összesen körülbelül húszezer lakás épült és száztizennyolcezer házasságot kötöttek. A házasságkötések következtében — ha lakás lettek volna — természetszerűen igen-igen sok új önálló háztartás is keletkezett volna. Vagyis mindig nagyobb és nagyobb lett a hiányzó lakások száma. Ehhez járul még az évente tönkrement házakkal eltűnő lakások száma is, ami Budapesten évenként majdnem az ezres szám körül jár. A főváros tanácsának becslései szerint a háborús és a háborút követő évek alatt minimálisan tizennyolcezer lakás építése maradt el. Ezt pótolni kell. A háborút megelőző évekbeli a nyolc —kilencezer új házasságra nyolc kilenc—tízezer új lakás épült, így aztán maradt is egy bizonyos kis lakásfelesleg, amire szükség van, egyrészt a bérmérséklés, másrészt pedig a lakáscserék, kiköltözések, lakóhelyváltoztatás, általában a népességhullámzás és mozgalom szempontjából. Erről a lakásfeleslegről már rég nem beszélhetünk. Most, felesleg csak a három-négy és öt szobás lakásoknál mutatkozik. A legutolsó bérnegyedben például a legtöbb költözés új házak nagylakásaiból kisebb lakásokba történt. Az ok világos: ki tudja megbetni ma egy új ház modern négyszobás lakását! Egy és kétszobás lakásban szörnyű nagy hiány van még mindig. A keletkező kis önálló háztartások legtöbbnyire csak ilyen lakással számolhatnak. Még jó, ha ennek bérét meg tudják fizetni. Itt van a baj eredendő oka, a lakásprobléma megoldásának kulcsa. Egy „szellemidéző susztersegéd becsapott egy részvénytársaságot, amely Rákóczi kincseinek felkutatására alakult - Az Új Nemzedék tudósítójától -Szatmár, november 30. A megszállott területi, Nagysomkut községben az a hir terjedt el, hogy Pap Sándorné kertjében drága kincsek vannak elásva. A község több polgára elhatározta, hogy részvénytársaságot alakít a kincsek felkutatására. Meg is alakult a „Nagysomkuti Kincskeresők Részvénytársasága“, amely feladatául tűzte ki a kővárremetei romok alatt állítólag elrejtett Rákóczi-kincsek felkutatását is. A részvénytársaság egyik tagjának, kisebbéii Pál cápészsegédnek a javaslatára kimondotta, hogy szellemek segítségével igyekszik az elásott kincsekhez hozzájutni. A cigészsegéd hivatkozott arra, hogy ő nagyszerű médium, aki állandó összeköttetésben van a szellemekkel és így igen könyv lesz a társaság munkája. Megtartották az első „szeánsz“-ot, amelyen a transzban levő, Fischbein földöntúli hangon kijelentette, hogy a „szellem“ várja a kívánságokat. Előbb azonban adjanak a médiumnak száz lejt, amelyből két inget kell vásárolnia, hogy azt elássa a zsidótemető közepén. A részvénytársaság elnöke, Pap Sándor letette a száz leit, amelyet Fischbein zsebrevágott. Másnap újból kezdődött a komédia. Ez alkalommal a „szellemnek“ hajszás lejre volt szüksége, ast a Fischbeinnek kellettjuttatni hozzájuk. Később ötezer, majd háromezer lejt követelt a szellem. Minthogy a részvénytársaság alaptőkéje már teljesen a „szellem“ zsebébe vándorolt, Pap Sándor az egyik szatmári banktól kölcsönt vett fel házára. A részvénytársaság tagjai csak akkor kezdtek gyanakodni, hogy valami nincs rendjén, amikor a „székem“ a médium útján pénz hijján természetbeni adományokat, búzát, kukoricát, burgonyát, sőt még hagymát is elfogadott. Megtették a feljelentést a „médium“ ellen. A suszterlegény bevallotta, hogy egyetlen egyszer sem volt hipnotikus álomban, hanem a társaság csodavárását használta ki a maga céljaira. Megindították ellene a bűnvádi eljárást. JÓZSEF KÖRÚT50 KÜLÖNLEGES F. L. POPPER LICHTMAN CIPŐK RAKTÁRA