Uj Nemzedék, 1930. január (12. évfolyam, 1-24. szám)

1930-01-01 / 1. szám

.. ■ ■ , a - “V y . . 'V*' ' .. .. ■ I AJ I i H<,Ae'3í*i3®1 ^ : \ rr" : l'^TzfáC g m ^ - - - B •.»•i'm >^üs4«« S I jEfek ■ ___ ______ Éf Jini ▼- is. "M<. tir« á,. Wm ma.se ílfSifB .gr., MM—T WB Wj*«U»í.u.Auismíi »tu*»»» «• ÄSg gR? «t »»»i»*k< z-*». + • io w. yJHt mm Mw .>gg$aWÍg&£fMWWrs'Wtm' wUSmmí^f ,;-mfflMSfär rukki.dtkissui.k. lé».- Htr4»t»..k »ti. «*,: HR^Ml«MSSIaK sBg jiSßy I,. nm^hieo« 1*. .1,, iia««#»»» éijaukii WwIiSaÉ# JgÉB1 . mm alall faal .ÉsmLxit.fSiflCsLr^WafmBt*, a.« »oh^s. 11.. ..... m V wR ■ H Jn w XII* évfolyam I. (3033.) szám ♦ Szerda ♦ Budapest, 1930 január 1. JMyok­tagu betörőbandát fogtak el ......................... .... ..... . .................. Egy afrikai magyar struccfarmer életregénye a bíróság előtt Ma dönt India elszakadásáról a kongresszus Örök remény Ma: Csekonics Iván gróf As Örökkévalóság az a fogalom, amelyet az emberi elme legnehezebben vesz be és legnehezebben tud értel­mezni. A minket környező világrend­­szer ugyanis, a csillagászati roppant számok ellenére, mégis véges minden vonatkozásában és csak az úgyneve­zett természetfölötti megnyilvánulás­ban, az isteni gondolatban és annak egész eszmekörében jelenik meg előt­tünk az, ami kezdet­i és végnélküli, ami mindig volt és sohasem fog meg­szűnni, az örök szó értelme. Egyszer Oroszországban távoli va­dászó helyre igyekeztem az Onega-tó vidékére. Az utolsó vasútállomástól még igen messzire kellett menni. Tél derekán szánkón tettem meg az utat, huszonhét órán keresztül úgyszólván egyenes vonalban rengeteg fenyves erdőkön át. Az út mentén jobbra és balra egyforma távolságban állottak a hatalmas fák, egyforma fehér volt a hó mindenütt, egyforma a lópatkók csattogása a jéggé fagyott nyomáson, házak, emberlakta helyek nem lát­szottak, egyforma volt a csend. Ott fönn északon télen a nappal csak pár órára zsugorodik össze s alig van kü­­­lömbség közte és az éj között, a csilla­gok mintha mindig ott ragyognának a fekete égbolton. Négy óránként cse­rélték ki a szán elé fogott lovakat, ami csak percekig tartott és siklot­tunk tovább, mindig tovább az egye­nes, vakítóan fehér után a magasan sötétlő fenyvesek között. Ekkor tá­madt, bennem, nem is tudom hányadik órában, a gondolat, ilyen lehet az örökkévalóság! Filozófusnak , ez talán túlságosan laikus és naiv elképzelés, megenge­dem, de állítom, hogy a tisztán isteni gondolaton kívül az örök fogalma ki­mondottan emberi érzésekben is felta­lálható, így a reményben, mely azért örök, mert, mindig újra és újra meg­újul az emberek lelkében, nem tö­rődve csalódással, nem nézve lehetőre vagy lehetetlenségre, nem számolva, hányszor nem hozta meg a jövő a múlt és jelen vágyait, így kelnek életre remények és vágyak minden év fordulóján, elfelejtve azt, hogy egy évvel az­előtt éppen olyan élénken lángoltak, pedig e remények és vá­gyakból milyen kevés ment teljese­désbe az előző év lepergett napjaiban. Ez az öntévesztésig menő keresés nap­sugár és derű, áhítozás siker után, megismétlődik évről-évre, századok és ezredek óta, mert a reménység úgy, oda van nőve az emberek szívéhez, hogy megélhetéséért a leghitványabb táplálékkal is megelégszik. A mi reményünk, akik szűk korlá­tok közé szorítva, véreinktől erőszako­san elszakítva, politikai célkitűzésünk­ben megkötve, gazdasági fejlődésünk­ben megfojtva állunk a nagyvilágban, a mi reményünk olyan egyszerű, olyan magától értetődő és mégis any­ujára nagy, annyira elérhetetlennek látszó, hogy alig merünk annak han­gos kifejezést is adni. Nagy Maagyaror­­szág, ez a mi reményünk most már több mint egy évtizede minden meg­újuló évfordulónál. S ha ezt mondot­tam előbb, hogy a remény oda van nőve az emberek szívéhez, ez a re­mény maga a mi szívünk. Ezzel a gondolattal ver és ezzel a gondolattal tud csupán nekünk életet adni. Ma is ezzel a titkos reménnyel köszöntjük az Új Esztendőt és alig lesz közöttünk valaki, aki ne akarná elhinni, hogy talán-talán meghozza az idő, mielőtt újabb mérföldkőhöz érne reményünk és legszentebb vágyunk beteljesedését. Hiszen olyan természetes az, amit annyian kívánunk, hogy ott, abb­an a hazában térhessünk nyugalomra földi pályafutásunkból, amelyikben a nap­világot megpillantottuk. Hiszen mi nem mozdultunk el, itt vagyunk, de mintha a föld húzódott volna, el lá­baink alól és ez az, ami természetelle­nes. Az elmélkedés az álmok világába visz, ahol az örök igazság önmagától érvényesül. A gondolkodás visszata­szít abba a világba, ahol ma — saj­nos, — nem az igazság fáklyája lobog. Valóság az, ami körülöttünk van, ezen változtatni csak valóságos eszkö­zökkel lehet, tehát ne ábrándozzunk, hanem nézzünk bátran szemébe az adott helyzetnek és körülményeknek. Mi az, amit magunktól várhatunk és remélhetünk és mi az, amiben külső erők és tényezők nekünk előnyös befo­lyására számíthatunk? E kettős kér­désre a felelet: elsősorban magunkban és csakis magunkban kell bíznunk, ha sikert, akarunk elérni. A bizalomhoz erő is kell. Az erőt pedig szintén önma­gunkban kell, hogy megtaláljuk. Kitar­tással a hitben, hűségben, összetartás­ban és a munkában. A két elsőre meg­tanít az Úr szava: „Adjátok meg a csá­szárnak, ami a császáré­s istennek, ami az Istené.“ Az összetartásra int a törté­nelem számtalan példáival, hol erős volt és­ fényes eredményeket ért el a nemzet, ha egymás oldalán küzdött a hatalmas és a gyönge, az ifjú és az agg, azok, kik más nyelvet beszélnek, vagy más létben imádják Tért­intőjüket. A munkára maga a­ természet serkent, ki­váltva magából a művészet és technika (A vezércikk folytatása a 2-ik oldalon.) Brians­ tegnap hosszasan tárgyalt Titulescuval, akit állítólag egyezkedésre akart bírni a magyar jóvátétel ügyében Éjjel-nappal dolgoznia kell a hágai értekezletnek, ha el akarja végezni feladatát Az Új Nemzedék, tudósí­tójától. -Paris, december 31. Tu­­dieu miniszterelnök ma délelőttre ú­jból magához kérette á­ hágai francia delegáció szakértőit. A mai tanácskozás less az utolsó a francua delegáció eluta­zása előtt. Tardren tegnap este a flotta­­leszerelési konferencia előkészítéséről is tárgyalt Tyrrell lord párisi angol nagy­kö - Cí­­v­.. Arland külügyminiszter a tegnapi nap folyamán­ szintén szünet nélkül tanács­kozott a jsarwíri nemzetközi konferenciák ügyében. A legs­osszasabban Titulescu­ román delegátussal tárgyal A megbeszélések előterében a keleti jóvátétel kérdése állott. Briand, hír sze­rint, minden ékesszólását latba vetette, hogy egyezkedésre bír­ja­ T­ulescut a ke­leti jóvátétel kérdéséb­en. A legnagyobb nehézségeket állítólag már sikerült ki­küszöbölni, úgyhogy a hágai konferen­cia kilátásai a keleti jóvátétel terén is javultak. Briand és Titinescu tegnapi tárgyalá­saival kapcsolatban a Journal és a Pe­tit- Párisien azt, írják. Úgy látszik, hogy Bulgáriával sike­rül majd a­ megegyezés. Magyarország ellenben továbbra is ra­­­gaszkodik eddigi álláspontjához. A két említett lap szerint nehézségek várhatók Jugoszlávia részéről is, amely kifogá­solja a keleti jóvátétel új felosztását és bizonys­oe természetben történt szállítások felszámítását. Amíg eze­k a kérdések nincsenek rendezve, a kisántánt államai — írja­ a Jourrel is a P‡"iff .ro'‡, nem fogadhatják el a keleti jóvát­ételi bizottság által­­kidolgozott tervet. Ezáltal az a veszedelem áll elő, hogy az egész jóvátételi probléma függőben marad. Az Excelsior főleg a német-amerikai jóvátételi egyezményt tartja kritikus pontnak. A lap szerint a francia kor­mány kifogást emelt Washingtonban és tiltakozott Németország amerikai kö­telezettségeinek külön rendezése ellen. . írja, hogy párisi diplomá­ciai körökben hosszadalmas tárgyalások­kal számolnak, miután még igen sok ne­hézség áll fenn. A hágai konferencia idő­tartamát sajnos, igen rövid időben szab­ták meg s január harmadikától tizenhar­­madikig úgyszólván éjjel-nappal kell dolgozni, ha a konferencia, még idejében eá akar készülni munkálataival. Január 13-án tudvalevően már megkezdődik a népszövetségi tanács ülésszaka . Budapesten leg­vastag­ab­b a hóréteg az egész országban Enyhe marad az időjárás — Az Új Nemzedék A hőmérséklet eloszlása az utolsó he­tekben nagyon egyenletes volt. Annál egyenlőtlenebb volt tegnap és ma a hő­mérséklet. Az országban volt olyan hely is, ahol nyolc—kilenc fok meleg volt, így például Sopronból kilenc, Pécsről nyolc,­­Ma­gyaróvárról hat fok meleget jelen­tettek — viszont Szombathelyen és Szegeden a derült idő következtében a fagypont alá sülyedt a hőmérő. Szombathelyen kettő, Szegeden négy fok hideg volt. Az enyhe levegő ideáram­lásának természetes kö­vetkezménye a nagyon sűrű köd, amely ellepte a fővárost St. Xyrignietű Ipában, főként a Keleti tenger vidékén a vihar még mindig tombol. Még­­mi is megéreztük ezeket ez idő­járási zavarokat. Nálunk a viharos szelek hatása abban nyilvánult, hogy az eddig másodpercenkint két méteres se­bességű­ szél három méteresre változott, azon kívül pedig a Keleti-tengeri viha­roknak tulajdonítható a nálunk uralkodó mostani, enyhe időjárás is. A hóviszo­nyoknál az a kivétel­ is helyzet állt elő, hogy az egész országb­an a fővárosban a legvastagabb a s­íinreteg. Budapesten három centiméteres hó­­réteg­ van,­ de ez is óráról ór­á­ra vékonyodik. A mos­tani olvadó hű a téli sportoknak cseppet sem felel meg és legfájóbb a magasabb helyeken,, így „például a Galyatetőn lehet szó téli sportról.­­ a Hószürüon 3 mostani változékony, néha esős és ködös, enyhe jellegű­ időjá­rás nnyiid továbbra is. kendőn, december 31. Az­­utóbbi napok, állandó os­ztor­i nemcsak a Tem 7/5 völgyében fokozták az­ árvízveszedel­­met, hanem Anglia több más részében is sú­lyos­ katasztrófával fenyegetnek. Yorkshire és Déby'crdk 'grófságokban r. folyók stb­.t.: ■ og­­poszta -mértékben, emelkedik. Az ár fürdi­­helyfsrt­ már elöntötte az utakat és az ala­csonyabban fekvő községeket. Yorkshire f­o­lyói tegnap olyan magas árszintet, értek el, am­ilyenre huszonöt év óta nem volt. pék­bi­r tudósitó­jától. — JSLx*&. JLO fillér»

Next