Uj Nemzedék, 1930. március (12. évfolyam, 50-73. szám)
1930-03-01 / 50. szám
2 Uj Nemzedék Szombat, 1938 március 1. Jelenetet rendezett az ügyvédi irodában egy szélhámos asszony és készenlétben álló „férje“ rögtön felvette a „hallgatási díjat“ Több ügyvédet megzsarolt egy szélhámospár A főkapitányság nyomoz — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Rendkívül ügyes szélhámospár — férfi és nő — zsarolja hetek óta a legelőkelőbb pesti ügyvédeket és ugyancsak előkelő nagy kereskedelmi cégek főtisztviselőit A szélhámospár bámulatos vakmerőséggel és sikerrel dolgozik. Vakmerőségüket igazolja, hogy épen ügyvédeknél és nagy cégeknél monővríroznak, akik pedig leginkább fel vannak vértezve mindenféle csalási és zsarolási kísérlettel szemben. Sikerük bizonyítéka viszont, hogy eddig, ahol csak a „műsorukat“ eljátszották, mindenhonnan készpénzeredménnyel távoztak és bár több feljelentés is érkezett ellenük a rendőrségre, még mindig nem sikerült leleplezni és ártalmatlanná tenni őket. Igen elegáns, feltűnően szép fiatal nő és egy középkorú férfi a zsaroló pár tagjai Állítólag férj és feleség, de valószínűen csak szélhámosságaik alkalmával — minthogy a manőverük ezt megkívánja — szerepelnek házastársként. Zsarolási trükkjük olyan természetű és úgy hajtják végre, hogy —- eltekintve a mindenkorisikertől — sokáig még feljelentésre sem került a sor. A megzsarolt ügyvédeknek, igazgatóknak és főtisztviselőknek eszükbe sem jutott, hogy a rendőrséghez forduljanak. Csak a véletlen pattantotta ki a szélhámosságukat és csupán ezután tettek a megzsaroltak közül néhányan feljelentést ellenük. Valószínűen még igen sok károsult van, aki még ma sem jelentette fel őket és majd csak e cikk olvasása után csatlakozik majd a panaszosokhoz. Egyik budapesti kaszinóban hullott le a lepel a szélhámospár hetek — talán hónapok — óta tartó garázdálkodásáról. Ebben a klubban az elmúlt hét végén egy előkelő, gazdag pesti ügyvéd vacsora utáni beszélgetés közben szűkebb társaságának — amely néhány ügyvédből és bankemberből állott — bosszankodva mesélte el, hogy aznap délután milyen kellemetlen kalandja volt az irodájában. Az elbeszélése így hangzott: Az ügyvédnek a Lipótvárosban levő irodája a lakásával kapcsolatos. Az irodahelyiségeket mindössze egy kisebb szoba választja, el a lakástól. Ez a szoba a várószobája. Itt gyülekeznek a kliensei, akik a gazdag és előkelő társadalmi osztályból rekrutálódnak. Aznap délután, amikor egyik ügyfelét kikísérve végignézett a várószoba vendégein, észrevette, hogy öt-hat régi kliensén kívül egy ismeretlen, elegáns nő és egy férfi, is várakoznak. Barátságosan beszélgettek egymással, amiből azt következtette, hogy együvé tartoznak. Tovább nem törődött velük. Tudta, hogy hamarosan úgyis rájuk kerül a sor. Csakugyan, miután még két ügyfelével végzett, az érkezés sorrendjében az elegáns hölgy következett. De csak egyedül ment be az ügyvéd irodájába. Itt bemutatkozott: — Nemeséri Riszbach Bálintné vagyok — mondotta tisztán érthetően a nevet — egy igen jó ismerősöm ajánlott az ügyvéd úrhoz. — Tudniillik egy igen nagy és bonyolult örökösödési ügyről van szó. Ezután hosszan és bőbeszédűen elmondotta, hogy az örökség az ő családi öröksége és ezért ő maga is intézi ,á ügyét. A férje ugyan mindenhová elkiséri — most is itt van a várószobában — de ebbe a peres ügybe nem szól bele és teljesen szabad kezet engedett neki. Az ügyvéd, akire vártak még az egyre érkező ügyfelek, türelmetlenkedni kezdett a hosszú magántermészetű előadásra, és udvariasan felkérte a hölgyet, hogy adja elő, tulajdonképen miről is van szó. Ebben a pillanatban váratlan fordulat történt. A nő a további magyarázkodás doz Nem kell leveleivel éjjel a pályaudvarra fáradnia. Budapesten a posta éjjel 1 órakor is kiüríti az Andrássyút 49., Vilmos császár-út 11., Fő-utca 6., Apponyi-tér 6., Rákóczi-út 1, Erzsébet-körút 2„ Szt.-Gellért-tér 4„ Fővám tér 7. számú házakon levő levélszekrényeket.lyett egyszer csak egy gyors mozdulattal ledobta a retiküljét és mindjárt utána a bundáját. A következő pillanatban pedig odaugrott az ámuló ügyvédhez, szorosan átölelte és sikoltozni kezdett: — Segítség! Segítség! Nem szégyeli magát úriember létére!? — Bálint! Bálint! •— kiáltozott ezután „férjének“, aki a szomszéd szobában várt. Az ügyvéd szóhoz sem jutott a meglepetéstől. Mielőtt pedig felocsúdott volna, már felpattant az iroda ajtaja és a dühtől eltorzult arccal, villámlló szemekkel ott állott a küszöbön a férj. Az ajtót kitárta, úgyhogy a sikoltozásra felugrált kliensek mind láthatták a tablót: az ügyvédet, karjai között a sikoltozó, lenge ruhája, szőke szépséggel. A nő, megpillantva férjét, „kitépte magát“ az ügyvéd ölelő karjai közül, odafutott a férjéhez, akinek zokogva borult a keblére. — Ments meg Bálint, — szipogta. A férj ekkor becsapta az ajtót a kiváncsi kliensek előtt és vésztjósló hangon szólott az ügyvédhez, aki szinte szédült az egymásután következő gyors és meglepő változásoktól: — Ön ezért felelni fog! Nem lehet úri hölgyeket büntetlenül inzultálni. Borzalmas bosszút ádok! — üvöltötte, magából kikelve. Az ügyvédnek a meglepetések után az első gondolata a botránytól való félelem volt. A várószobában az ügyfelei, néhány szobával odébb a felesége és az anyósa. Ha így kiáltoz tovább, feltétlenül behallatszik. Borzalom még rá is gondolni. Gyors elhatározással könyörgőre fogta a dolgot. Valósággal összetett kézzel rimánkodott a bősz „férjnek“hogy beszéljen halkabban, mert feldúlja egész családi életét. A férj „megértő“ embernek látszott, mert csöndesre fogta a szavát. De még mindig nagyon szigorú volt. Az ügyvéd már sejtett valamit, hogy itt úgy látszik összjátékról van szó, de a gyanújának nem mert kifejezést adni, félt, hogy még jobban feldühösíti a férjet. Mint ügyvéd tudta, hogy a dolog ránézve vesztett ügy Itt a nő és a férfi vallomása és vagy hat tanú is látta a sikoltozó nőt a karjai közt. Valósággal megörült tehát, amikor a bősz férj, rimánkodásaitól és bocsánatkéréseitől kissé lecsillapodva, hajlandó volt az ügyet „békésen elintézni“. Rövid, izgalmas, fenyegetésekkel tarkított tárgyalás után az ügyvéd végül is kinyitotta a pénzszekrényét és ezerkétszáz pengőt adott át a férjnek „erkölcsi“ és „anyagi“ elégtétel fejében. Ezzel szemben a férj a várószoba izgatott közönsége előtt távozóban kijelentette, hogy az ügyvéd régi barátjuk és az egész egy kis farsangi tréfa volt. Ezt a történetet beszélte el az ügyvéd este a kaszinóban. A történet elbeszélése után egy ismerőse félre hívta az ügyvédet. Bizalmasan elmesélte neki, hogy szóról-szóra ugyanez a zsarolási manőver történt meg egy közös ügyvéd ismerősükkel, aki napokkal ezelőtt négyszemközt panaszolta el azt neki. Rögtön felkeresték ezt az ügyvédet, aki szintén az ügyvédtársadalom gazdag és előkelő tagja. Hamarosan kiderült, hogy mind a kettőjüknél ugyanazok a személyek, ugyanazt az agyafúrt komédiát játszották el. Csak a hadisarc összegében volt különbség. Ez az ügyvéd „csak“ ezer pengő „elégtételt“ fizetett. Az ügyvédek, minthogy most már voltak bizonyítékaik a zsaroló szélhámos pár ellen, másnap feljelentést tettek ellenük a főkapitányságon. Az „ismeretlen tettesek“ ellen zsarolás címén kérik az eljárás megindítását. Két nappal később egy játékklubban egy nagy kereskedelmi cég ügyvezető igazgatója mesélte el, hogyan zsarolták meg ezer pengőre a hivatalában. Az eset ugyanaz volt, mint a két ügyvédé. Az igazgató is megtette a feljelentését. NÁPOLY—BUDAPESTEN ' , ' I FRUSTACI OLASZ SSESÍI KIRÁLY NAGYKÁVÉHÁZBAN rangversenyez. 1 SZOLID ÁRAK! Asztalrendelés: Telefon József 388—51. 1 ’iiMitiiiwMnn m ü imi i in niiiwiiin ■ hub > A franciák már beleőrülnek a folytonos kormányválságba Különös incidens Tardieu szállójában . Eddig még csak Briand minisztersége biztos - Az Új Nemzedék tudósítójától. -Paris, február 28. Tardieu dezignált miniszterelnök este kilenc óráig szünet nélkül tárgyalt. A késő esti órákban a radikális párt szenátusi frakciójának két vezérét, Caillauxt és Clémentelt fogadta. A radikális vezérekkel folytatott tanácskozásairól semmi sem szivárgott ki, nagy feltűnést keltett azonban már maga az a tény is, hogy Tardieu ismét éritkezésbe lépett azzal a párttall, amely párthatározatban mondotta ki, hogy bojkottálja Tardieu kormányát. Hazatérőben a dezignált miniszterelnök még elbeszélgetett az újságírókkal és közölte velük, hogy szombat előtt nem lehet szó az új kormány megalakításáról. Ma egész nap tovább folytatja tárgyalásait, amelyek esetleg még szombat délelőtt is tartani fognak. Pénteken délután újból kihallgatáson jelenik meg Doumergue elnöknél, hogy tájékoztassa a helyzetről. Az egyik újságíró megkérdezte Tardieutól, mi igaz abból, hogy a külügyi tárcát ezúttal nem Briandnak ajánlotta fel, hanem a radikális pártnak, abban a reményben, hogy ezzel majd le tudja szerelni a radikális párt bojkottját. Tardieu tagadta, hogy ilyen alkuba bocsátkozott volna. Briand az egyetlen politikus, — mondotta, — akinek már felajánlotta a miniszterséget. Briand természetesen elfogadta a felajánlott tárcát. Minden ellenkező értelmű híresztelés légből kapott koholmány. Tardieu szállójában csütörtök délután különös incidens történt. Egy ismeretlen fiatalember jelentkezett a portásnál és ezt követelte, hogy vezessék azonnal Tardieu szobájába. Faggatni kezdték, hogy mit akar a miniszterelnöktől, mire a fiatalember kijelentette, hogy Poincaré küldte és megbízta őt, hogy dolgozza ki Tardieuvel együtt az új kormányprogramot. Természetesen rögtön látták rajta, hogy csendes őrült és értesítették a mentőket, akik azután elvitték. ............................................................................................................... .................. Naponta hatvan ember jelentkezik a főkapitányság életvédelmi osztályán munkáért, támogatásért Abszolút számban is csökkentek az öngyilkosságok — mondja Szimon rendőrtanácsos, az életvédelmi osztály vezetője — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Tegnap idegorvosokat szólaltattunk meg arról a problémáról, hogy az öngyilkossági ,,epidémia“ túljutott-e már várjon a csúcspontján. Ma a főkapitányság életvédelmi osztályának vezetőjéhez, Szimon István dr. rendőrtanácsoshoz fordultunk, aki kérdésünkre a következőket mondozta: — Az életvédelmi osztályban éppen most készítem el az 1929. évről szóló statisztikát. E szerint a statisztika szerint az 1928. évhez arányítva az öngyilkosságok száma lényegesen csökkent. Amíg 1928-ban az összes öngyilkossági kísérletek száma 1901 volt, addig 1929-ben ez a szám 1695-re csökkent. Tehát összesen kétszázhattal kevesebben kíséreltek meg 1929-ben öngyilkosságot, mint az előző évben. Ebből a halálos végű öngyilkosságok száma 1925-ben 504 volt, 1929-ben pedig csak 405. Itt tehát a csökkenés kilencvenkilenc. Tehát abszolút számban is csökkentek az öngyilkosságok. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a főváros lakossága egy év óta szaporodott és hogy a főváros statisztikája szerint az általános halálozások száma 137-el növekedett, 1928-hoz képest, akkor igen megnyugtató adat, hogy az öngyilkosságok száma nem növekedett, hanem csökkent. Pedig az általános gazdasági helyzet nem javult, sőt rosszabbodott. De az életvédelmi osztály olyan titáni küzdelmet folytatott minden egyes ember megmentéséért, hogy nagy nehezen sikerült az öngyilkosságok sorát leredukálnunk. A helyzet pedig oly szomorú, hogy még ma is naponta hatvan ember jelentkezik az életvédelmi osztályon és kér állást, munkát. — Ezeket csak igen kis mértékben tudjuk kielégíteni, hisz alig van munkaalkalom. Azért mindent megteszünk és az elmúlt évben sikerült 524 esetben állást szereznünk a hozzánk fordulóknak. Természetesen ezek az állások főleg napszámos, — alkalmi munkák, házi szolga —■ és gyári munkaéi állásuk. — A legtöbb gondunk az elszegényedett intelligenciával van. Ezek közül még sokban megvan a régi világból, hogy azt mondják: „Inkább meghalok, de napszámosnak, gyári munkásnak nem megyek"*. Nagy általánosságban azonban már győzött az az amerikai szellem, hogy ide jönnek érettségizett, egyetemet végzett emberek és azt mondják : „Akármilyen munkát vállalok, csak dolgozhassak és ne kelljen éhen halnom.“ — Az 1930 év első hónapjaiban ezt a javulási arányt szintén észleljük, bár pontos statisztikát még nem készítettünk. Az öngyilkosságok arányszámának javulása ellenére a helyzet még ma is igen nehéz és az életvédelmi osztálynak borzalmas munkát kellett és kell végeznie, hogy ezt a javulást elérhessük.