Uj Nemzedék, 1930. szeptember (12. évfolyam, 198-221. szám)

1930-09-02 / 198. szám

pp?|| ||i ili§§ Hr.-Hiri.tiiekmU- Bj&B Mikló.-út IS. H., Máriád llBélaiM aljazattal gj|gj H H Ill'll | II —Ilii mu || m ,, iiii|M|||biiiI||MMiii 11 I l ............ XII. évfolyam 198.(3230.) szám ♦ Kedd ♦ Budapest, 1930 szeptember 2. Meddig és hová ? Mikor ezeket a sorokat írjuk, kezd kibontakozni Budapest szeptember else­jei képe, az utca politikája, amelyre hetek propagandájával készült a szo­ciáldemokrata párt. A propagandára az államhatalom kellő felkészültséggel felelt s olyan nyilatkozatokkal, ame­lyekből a polgárság nyugodtan követ­keztetheti azt, hogy a mai nap nem ér­heti semmi meglepetés vagy veszede­lem. Túl azonban a szeptember elsejei utca képein, túl az utcán gommolygó munkás tömegeken és a készenlétben álló megerősített rendőrcsapatokon, mindenkinek lelkében, aki igazán sze­reti ezt az országot és ezt a sokat szen­vedett népet, föl kell vetődnie a kér­désnek: meddig és hová visz ez az út? Meddig és hová a magyar államiság és polgárság szempontjából, meddig és hová a munkásság érdekében? És itt egészen őszintén és leplezetlenül meg kell mondanunk véleményünket mind a két irányban. Meg kell mondanunk azért, mert a mai szeptember elseje elő­készítésében és megrendezésében nem­csak ad hoc jelenséget látunk, hanem olyan szervezett propagandát, amely ismét az utcát akarja belekeverni a po­litikába és az utca hangjával, terror­jával, izgalmával akarja a fővárost és vele az országot újból lejtőre sodorni. Mi örvendünk annak, hogy a magyar államhatalom kellőleg felkészült a mai napra, hogy az utca ne lehessen úrrá a fővároson. De meg kell mondanunk azt is, hogy az előkészítés munkájának meggátlásában is szerettünk volna ha­sonló erélyt látni, olyan hangokat hal­lani, hogy a félrevezetett munkásság ne is merjen az utcára kimenni. Mert a mai állapot, amikor csak a karhata­lom erélyessége tudja megőrizni Buda­pest békéjét, kifelé nem éppen kellemes, befelé pedig a polgárság lelkében ott marad a gyanú, hogy a Conti-utca agi­­tációja, amelyre a kormányzat már a kezdetek kezdetén nem felelt kellő szi­gorúsággal, nem fog megállni a mai napnál és folytonosan az utcára fogja kergetni a munkanélküliség jelszavá­val még azokat is, akiknek van kenye­rük. Kellő erély hiányában — kíván­juk, hogy rossz jósok legyünk — a mai utcai jelenetek folytonosan meg fognak ismétlődni és a közvélemény lassan kint azt fogja látni, hogy az elmúlt tíz esz­tendő alatt aránylag csendes szélsőbal­oldal ismét megtalálta hangját és ismét az utca indulatainak felkorbácsolására használja föl. Végeredményben ez azt jelenti, hogy újból kezdődik 1918, amelyből pedig sem a magyar polgár­ság, sem a magyar munkásság nem kér. Mi a mai nap tanulságaiból tehát több szigorúságot, több erélyt és több előrelátást kérünk az államhatalomtól. Okulva 1918-an, nem akarunk zajongó, tüntető, kiabáló, ordítozó utcát látni. Árpolitikai harc a parlamentbe való, a munkásságnak is van parlamenti kép­viselete. A minden áron érvényesülni akaró munkásvezérekkel értesse meg (A vezércikk folytatása a 2-ik oldalon.) Több kilőtt, fosztogatás, súlyos sebesültek! . Katonaságot vezényeltek ki a forradalmi­­­­ megmozdulás leverésére Legújabb Jelentés! Egy óra felé az Égsarcsarnok környékén a tüntetők összeütköztek a rendőrséggel. Néhány tüntető revolverrel lövöldözni kezdett, mire a rendőrök is kénytelenek voltak fegyverüket használni. Dolnyig János munkás meghalt, Krausz Andor, Horváth Bálint és Molnár Lajos munkás súlyosan megsebesült. Közben a Rókus-kórházba még négy súlyos sebesültet szállítottak: Fischer Sándor, Ocsenás Géza, Halász Béla és Erdélyi Béla munkásokat. A Városligeti tónál a tüntetők agyonütötték egy felgyújtott autó soffőrjét. Különböző helyeken a tömeg fosztogatni kezdi az üzleteket. f3agys2£bsstä fosztogatás volt a Kembinszky-utcában is, a Weingruber-vendég­­lőből pedig székeket és asztalokat cipelnek az utcára és ezekkel támadják meg a rendőrséget. Megerősítésül három páncélautó és csendőrség vonult ki a rendőrség segít­ségére. Negyed kettőkor a Mezőgazdasági Múzem előtt összeütközött a rendőr­ség a tüntető tömeggel. Több halott és igen sok sebesült van. A főkapitányságról két halottszállító autót küldtek a helyszínére. Klár Zoltánt, akinek autóját felgyújtották és soffőrjét agyonverték, ugyancsak életveszélyesen megsebesítették.­­ A Benczur­ utcában a villákba betörtek és fosztogattak. Katonaságot küldtek ki. Több helyre katonaságot vezényeltek ki. A mai izgalmas napról a következő részletes tudósításunk számol be: Hetek óta tartó izgalmas készülődés és szociáldemokrata ijeszgetés után mára el­érkezett „szeptember elseje“. A szociálde­mokrata párt „tüntető felvonulásának“ a napja. A hivatalokba, üzletekbe és munka­helyeikre siető emberek már korán reg­gel kíváncsian tekintgettek körül az ut­cákon. Keresték a rendőri készültséget. Az előzmények után mindenki azt hitte, hogy­­mára rendőrök szállják meg az utcákat és mindenütt csak rendőrsisakot és kar­dot lehet majd látni. Az utcák képe azonban reggel nyolc—­kilenc órakor még éppoly nyugodt és csöndes, mint bármelyik más hétköz­nap. A szokott helyeken át csak egy-egy rendőrőrszem és az út­kereszteződéseknél a közlekedési rendőr. Egyéb semmi. — Hol van az a nagy készültség? — kér­dezgetik egymástól az emberek. — T­gy látszik mégsem lesz semmi baj. — állapítják meg és megnyugodva foly­tatják útjukat. Pedig az utca csendes külső képe elle­nére a rendőri permanencia már éjszaka két órakor életbe lépett. Mégpedig olyan erős permanencia, amilyenre nem volt még példa az utóbbi időben. A főkapitányság vezetői, azonban, hogy minden fölösleges izgalmat és nyugtalanságot elkerüljenek, oly módom helyezték el a karhatalmat, hogy a fegy­veres erő készenléte és összpontosítása az utca képét meg ne változtassa. A rendőr­századokat, lovas- és kerékpáros osztago­kat, a páncélos autókat és a többi kar­hatalmat a főkapitányság, a kerületi kapitányságok, a laktanyák és egyéb köz­épületek udvarán helyezte el úgy, hogy azok — bár elrejtve —­ de minden pilla­natban rendelkezésre állnak. A hatalmas autóbuszok percek alatt többszázadnyi készültséget vihetnek oda, ahol éppen szükség van arra. A szociáldemokrata párt eredeti tervei szerint a tüntető tömegeknek a gyárak­ban kellett volna sorakozniuk és onnan zárt rendben előre megjelölt útvonalakon keresztül az Oktogon-térre masírozni. A gyárak azonban, mint ismeretes, a mai napra a munkát beszüntették. A szociáldemokrata vezetők tehát úgy intézkedtek, hogy a gyülekezés, illetve a sorakozás a gyárnegyedekben egy-egy előre megjelölt helyen történjék és a csoportok onnan induljanak — élükön vezetőikkel — be a városba. Hogy me­lyek ezek a gyülekezési pontok, azt a szociáldemokrata vezetőség nem hozta nyilvánosságra. Még hivatalos lapjuk­ban sem közölték. Ezzel nyilvánvalóan az volt a céljuk, hogy a rendőrség éber­ségét kijátszva, már sorakozottan, zárt rendekbe tömörülve jelenhessenek meg a városban. A rendőrség a szociáldemokrata párt­nak ezzel a taktikájával szemben elsősor­ban a gyülekezést és a sorakozást igyek­szik még csírájában megakadályozni. A munkásokkal vezetőik azzal az utasítással közölték a bizalmas gyűléseken megálla­pított és kijelölt gyülekező helyeket, hogy azokat a párttagokon kívül senkinek el ne mondják. A rendőrség a nagy titkolódzás ellenére tudomására jutott, hogy a sora­kozás négy fő gyülekező helyen történik. Ez a négy központ: Csepel, Kőbánya, Újpest és Óbuda. A négy gyülekező helyről — a szociál­demokrata párt tervei szerint — az Ok­togon-tér felé vonulnak a csoportok. A Csepelről jövők a Boráros-tér felől a Körúton át, a Kőbányáról jövők a Rá­­kóczi-út felől, az Újpestről jövők pedig a Váci-út felől ugyancsak a Körutakon át igyekeznének az Oktogon-tér felé, míg az Óbudáról jövők a Margithíd és a Lipót­­körút felől érnének ugyanoda. Az Oktogon­ térről azután az Andrássy­ úton végig a Ligetbe me­netelnének a csapatok, ahol azután szétoszolnának. Ezeken a felvonulásra kijelölt útvona­lakon is a kora reggeli órákban még a megszokott nyugodt kép uralkodik. Az üzletek, műhelyek kinyitottak, a kávéhá­zak és kirakatok üvegablakait nem ta­karják vasredőnyök. A rendes hétköz­napi módon indult meg az él­et. Csupán éjjel egy és két óra között mutatott az utca képe némi változást. A permanen­ n­i?a XO fillér

Next