Uj Nemzedék, 1930. szeptember (12. évfolyam, 198-221. szám)
1930-09-02 / 198. szám
pp?|| ||i ili§§ Hr.-Hiri.tiiekmU- Bj&B Mikló.-út IS. H., Máriád llBélaiM aljazattal gj|gj H H Ill'll | II —Ilii mu || m ,, iiii|M|||biiiI||MMiii 11 I l ............ XII. évfolyam 198.(3230.) szám ♦ Kedd ♦ Budapest, 1930 szeptember 2. Meddig és hová ? Mikor ezeket a sorokat írjuk, kezd kibontakozni Budapest szeptember elsejei képe, az utca politikája, amelyre hetek propagandájával készült a szociáldemokrata párt. A propagandára az államhatalom kellő felkészültséggel felelt s olyan nyilatkozatokkal, amelyekből a polgárság nyugodtan következtetheti azt, hogy a mai nap nem érheti semmi meglepetés vagy veszedelem. Túl azonban a szeptember elsejei utca képein, túl az utcán gommolygó munkás tömegeken és a készenlétben álló megerősített rendőrcsapatokon, mindenkinek lelkében, aki igazán szereti ezt az országot és ezt a sokat szenvedett népet, föl kell vetődnie a kérdésnek: meddig és hová visz ez az út? Meddig és hová a magyar államiság és polgárság szempontjából, meddig és hová a munkásság érdekében? És itt egészen őszintén és leplezetlenül meg kell mondanunk véleményünket mind a két irányban. Meg kell mondanunk azért, mert a mai szeptember elseje előkészítésében és megrendezésében nemcsak ad hoc jelenséget látunk, hanem olyan szervezett propagandát, amely ismét az utcát akarja belekeverni a politikába és az utca hangjával, terrorjával, izgalmával akarja a fővárost és vele az országot újból lejtőre sodorni. Mi örvendünk annak, hogy a magyar államhatalom kellőleg felkészült a mai napra, hogy az utca ne lehessen úrrá a fővároson. De meg kell mondanunk azt is, hogy az előkészítés munkájának meggátlásában is szerettünk volna hasonló erélyt látni, olyan hangokat hallani, hogy a félrevezetett munkásság ne is merjen az utcára kimenni. Mert a mai állapot, amikor csak a karhatalom erélyessége tudja megőrizni Budapest békéjét, kifelé nem éppen kellemes, befelé pedig a polgárság lelkében ott marad a gyanú, hogy a Conti-utca agitációja, amelyre a kormányzat már a kezdetek kezdetén nem felelt kellő szigorúsággal, nem fog megállni a mai napnál és folytonosan az utcára fogja kergetni a munkanélküliség jelszavával még azokat is, akiknek van kenyerük. Kellő erély hiányában — kívánjuk, hogy rossz jósok legyünk — a mai utcai jelenetek folytonosan meg fognak ismétlődni és a közvélemény lassan kint azt fogja látni, hogy az elmúlt tíz esztendő alatt aránylag csendes szélsőbaloldal ismét megtalálta hangját és ismét az utca indulatainak felkorbácsolására használja föl. Végeredményben ez azt jelenti, hogy újból kezdődik 1918, amelyből pedig sem a magyar polgárság, sem a magyar munkásság nem kér. Mi a mai nap tanulságaiból tehát több szigorúságot, több erélyt és több előrelátást kérünk az államhatalomtól. Okulva 1918-an, nem akarunk zajongó, tüntető, kiabáló, ordítozó utcát látni. Árpolitikai harc a parlamentbe való, a munkásságnak is van parlamenti képviselete. A minden áron érvényesülni akaró munkásvezérekkel értesse meg (A vezércikk folytatása a 2-ik oldalon.) Több kilőtt, fosztogatás, súlyos sebesültek! . Katonaságot vezényeltek ki a forradalmi megmozdulás leverésére Legújabb Jelentés! Egy óra felé az Égsarcsarnok környékén a tüntetők összeütköztek a rendőrséggel. Néhány tüntető revolverrel lövöldözni kezdett, mire a rendőrök is kénytelenek voltak fegyverüket használni. Dolnyig János munkás meghalt, Krausz Andor, Horváth Bálint és Molnár Lajos munkás súlyosan megsebesült. Közben a Rókus-kórházba még négy súlyos sebesültet szállítottak: Fischer Sándor, Ocsenás Géza, Halász Béla és Erdélyi Béla munkásokat. A Városligeti tónál a tüntetők agyonütötték egy felgyújtott autó soffőrjét. Különböző helyeken a tömeg fosztogatni kezdi az üzleteket. f3agys2£bsstä fosztogatás volt a Kembinszky-utcában is, a Weingruber-vendéglőből pedig székeket és asztalokat cipelnek az utcára és ezekkel támadják meg a rendőrséget. Megerősítésül három páncélautó és csendőrség vonult ki a rendőrség segítségére. Negyed kettőkor a Mezőgazdasági Múzem előtt összeütközött a rendőrség a tüntető tömeggel. Több halott és igen sok sebesült van. A főkapitányságról két halottszállító autót küldtek a helyszínére. Klár Zoltánt, akinek autóját felgyújtották és soffőrjét agyonverték, ugyancsak életveszélyesen megsebesítették. A Benczur utcában a villákba betörtek és fosztogattak. Katonaságot küldtek ki. Több helyre katonaságot vezényeltek ki. A mai izgalmas napról a következő részletes tudósításunk számol be: Hetek óta tartó izgalmas készülődés és szociáldemokrata ijeszgetés után mára elérkezett „szeptember elseje“. A szociáldemokrata párt „tüntető felvonulásának“ a napja. A hivatalokba, üzletekbe és munkahelyeikre siető emberek már korán reggel kíváncsian tekintgettek körül az utcákon. Keresték a rendőri készültséget. Az előzmények után mindenki azt hitte, hogymára rendőrök szállják meg az utcákat és mindenütt csak rendőrsisakot és kardot lehet majd látni. Az utcák képe azonban reggel nyolc—kilenc órakor még éppoly nyugodt és csöndes, mint bármelyik más hétköznap. A szokott helyeken át csak egy-egy rendőrőrszem és az útkereszteződéseknél a közlekedési rendőr. Egyéb semmi. — Hol van az a nagy készültség? — kérdezgetik egymástól az emberek. — Tgy látszik mégsem lesz semmi baj. — állapítják meg és megnyugodva folytatják útjukat. Pedig az utca csendes külső képe ellenére a rendőri permanencia már éjszaka két órakor életbe lépett. Mégpedig olyan erős permanencia, amilyenre nem volt még példa az utóbbi időben. A főkapitányság vezetői, azonban, hogy minden fölösleges izgalmat és nyugtalanságot elkerüljenek, oly módom helyezték el a karhatalmat, hogy a fegyveres erő készenléte és összpontosítása az utca képét meg ne változtassa. A rendőrszázadokat, lovas- és kerékpáros osztagokat, a páncélos autókat és a többi karhatalmat a főkapitányság, a kerületi kapitányságok, a laktanyák és egyéb középületek udvarán helyezte el úgy, hogy azok — bár elrejtve — de minden pillanatban rendelkezésre állnak. A hatalmas autóbuszok percek alatt többszázadnyi készültséget vihetnek oda, ahol éppen szükség van arra. A szociáldemokrata párt eredeti tervei szerint a tüntető tömegeknek a gyárakban kellett volna sorakozniuk és onnan zárt rendben előre megjelölt útvonalakon keresztül az Oktogon-térre masírozni. A gyárak azonban, mint ismeretes, a mai napra a munkát beszüntették. A szociáldemokrata vezetők tehát úgy intézkedtek, hogy a gyülekezés, illetve a sorakozás a gyárnegyedekben egy-egy előre megjelölt helyen történjék és a csoportok onnan induljanak — élükön vezetőikkel — be a városba. Hogy melyek ezek a gyülekezési pontok, azt a szociáldemokrata vezetőség nem hozta nyilvánosságra. Még hivatalos lapjukban sem közölték. Ezzel nyilvánvalóan az volt a céljuk, hogy a rendőrség éberségét kijátszva, már sorakozottan, zárt rendekbe tömörülve jelenhessenek meg a városban. A rendőrség a szociáldemokrata pártnak ezzel a taktikájával szemben elsősorban a gyülekezést és a sorakozást igyekszik még csírájában megakadályozni. A munkásokkal vezetőik azzal az utasítással közölték a bizalmas gyűléseken megállapított és kijelölt gyülekező helyeket, hogy azokat a párttagokon kívül senkinek el ne mondják. A rendőrség a nagy titkolódzás ellenére tudomására jutott, hogy a sorakozás négy fő gyülekező helyen történik. Ez a négy központ: Csepel, Kőbánya, Újpest és Óbuda. A négy gyülekező helyről — a szociáldemokrata párt tervei szerint — az Oktogon-tér felé vonulnak a csoportok. A Csepelről jövők a Boráros-tér felől a Körúton át, a Kőbányáról jövők a Rákóczi-út felől, az Újpestről jövők pedig a Váci-út felől ugyancsak a Körutakon át igyekeznének az Oktogon-tér felé, míg az Óbudáról jövők a Margithíd és a Lipótkörút felől érnének ugyanoda. Az Oktogon térről azután az Andrássy úton végig a Ligetbe menetelnének a csapatok, ahol azután szétoszolnának. Ezeken a felvonulásra kijelölt útvonalakon is a kora reggeli órákban még a megszokott nyugodt kép uralkodik. Az üzletek, műhelyek kinyitottak, a kávéházak és kirakatok üvegablakait nem takarják vasredőnyök. A rendes hétköznapi módon indult meg az élet. Csupán éjjel egy és két óra között mutatott az utca képe némi változást. A permanen ni?a XO fillér