Uj Nemzedék, 1931. április (13. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-08 / 78. szám

12 Vasúti és autószerencsétlenségek a külföldön — Az Új Nemzedék tudósítójától — Pak­s, április 6. Varenne® elővárosban húsvéthétfőn egy tolatómozdony beleszaladt egy személy­­vonatba. A személyzet utasai közül heten súlyosan megsebesültek. A szem­élyvonat öt kocsija egymásba fúródott. Fitnessy loire megyei városka közelé­ben egy zsúfolt autóbusz összeütközött egy villamoskocsival. Az összeütközésnél huszonnyolcan szenvedtek könnyebb-sú­lyosabb sebesüléseket. Bar le Duchen egy gépkocsi előzés köz­ben felfordította az előtte haladó gép­kocsit. Az utóbbi utasai közül kettő szörnyethalt, három halálán van, két má­sik utas súlyosan megsebesült. A szeren­csétlenséget okozó gépkocsinak nem tör­tént baja és gyors iramban, az áldoza­tokkal nem törődve, továbbrobogott. Berlin, április 6. Moszkvai jelentés szerint Poli-tajpra átnyitáson súlyos vasúti szerencsétlenség történt. Tíz ember életét vesztette, és megsebesült. Viareggio, április 6. Monsignoso közelében a vasárnapra virradó éjszaka egy vasúti átjárónál a róm­a—turini gyorsvonat elkapott egy autót, amelyben öt ember volt. Mind az öt utas szörnyethalt. Tizenegy halottat találtak a „Florida“ belső termeiben — Az Új Nemzedék tudósítójától — Paris, április 6. A szerencsétlenül járt Florida kivándorló­hajó szétrombolt belső termeiből eddig össze­sen tizenegy holttestet sikerült előhozni. A Glorious angol repülőgép-anyahajón öt holt­test érkezett Malagába s a tizenhat holttest beszentelése vasárnap délelőtt történt meg, a francia, angol, olasz és jugoszláv diplomáciai képviselők és a spanyol hatóságok vezetőinek jelenlétében. A halottak közül eddig csak hat­nak a személyazonosságát tudták megállapí­tani. Az eltűntekkel együtt az összeütközés 33 ember áldozatot követett s tizenheten sebesültek meg súlyosabban. Ötszörös rablógyilkosság Marburg mellett — Az Új Nemzedék tudósítójától — Belgrád, április 6. Marburg közelében Kamnica községben a va­sárnapra virradó éjszaka borzalmas kegyet­lenséggel végrehajtott ötszörös gyilkosságot követett el egy ismeretlen rabló. Dobai Alajos vagyonos parasztgazda a napokban nagyreény­­nyiségü almát adott el. Úgy látszik, az isme­retlen gyilkos megtudta, hogy a parasztgazdá­nál nagy pénzösszeg van. Éjszaka behatolt Do­baj hálószobájába s meggyilkolta, a paraszt­­gazdát, ennek hetvenéves nővérét, két felnőtt, leányát és egy hatéves kisfiút. A szörnyű gyil­kosságot baltával követte el és a holttesteket valósággal feldarabolta. A gyilkos menekülés közben az udvaron összetalálkozott Dobaj fiá­val, akire szintén rá akart sújtani fejszéjével, de ennek sikerült kitérni az ütés elől. A sötét­ben a fiatal Dobaj nem ismerte meg támadó­ját. Azt hiszik, hogy a kegyetlen gyilkosságot Dobaj egyik elbocsátott bére­ követte eá, aki tudott az almaeladásról. Titulescu csütörtök reggel érkezik Bukarestbe és nyomban megkezdi korményalakítási tárgyalásait Páris, április 7. Titulescu londoni román követ, aki a román kormányváltság alkalmából Bukarestbe kére­tett a király, hétfőn megérkezett Parisba és nyomban folytatta útján Bukarest felé. Hír szerint Milánóban beszáll hozzá Madgearu, akivel a román politika aktuális problémáját fogja megbeszélni. Bukarest, április 7. Titulescu a királlyal történt táviratváltása után a korm­ánya­dkitási megbízatást elfogadta Titulescu csütörtökön reggel érkezik ide és ha­ladéktalanul megkezdi valamennyi pártvezér­rel a koncentrációs kormány megalakítására irányuló tárgyalásokat. Általában nincs ellen­zéke a­­megalak­ítandó Titulescu -kormánynak, mert senki sem akar­ a király ellen állást fog­lalni. Uj Nemzedék Szerda, 1931 április 1 Közgazdaság­áli lehetőség előtt áll a gabonaértékesítés Egy év alatt 10-12 pengővel olcsóbbodott a tengerentúli gabonatermelő államok búzája — Az Új Nemzedék tudósítójától — A római nemzetiközi ga­bonakonferen­­cia egyik legjobban vitatott kérdése a buzasfelesleg elhelyezésének problémája. Prónay György báró földművelésügyi államtitkár a konferencián kifejtette, hogy hetvenmillió mázsára tehető az az állandó készlet, amelynek eltüntetéséről gondoskodni kell. Az eladhatatlan gabona­felesleg évről-évre tapasztalható gyarapodása fokozza a me­ző­gazdaság válságát, melynek csökken­tése érdekében viszont a kormányok kénytelenek voltak beavatkozni a gabona­félék átalakulására, ami csak olyan mó­don vált lehetővé, hogy koncentrációk útján bonyolítsák le a gabona értékesítését Ebben az esztendőben különösen nagy lendületet vett az exportál­lam­okban a gabonaértékesítés központosítása, aminek magyarázatát éppen a búza áránál ta­pasztalt nagyarányú csökkenés. A gabo­natermelő államok a felvevőpiacokon egy év leforgása alatt óriási veszteséget szen­vedtek és ha alapul vesszük a rotterdami terménypiacot, ahol tudvalévően a világ minden nagyobb gabonatermő államának búzája forgalomba kerül, megállapítha­t­­­ju­k a­z áresés horribilis mért­­ékét, amely egyúttal magyarázatát is adja a búza­termelés világszerte tapasztalható válsá­gának. Az elmúlt esztendő márciusában Rot­terdam­ban az argentínai búzát pengőre és métermázsára átszámítva 22.65 pengő­vel jegyezték, most pedig 12.88 pengő az ára, tehát az argentínai búza 9.77 pen­gővel­ olcsóbb, mint egy évvel ezelőtt. Az orosz középminőségű búzát a múlt esz­tendő­­júriusában pengőértékre átszá­mítva 23 pengővel jegyezték, most pedig 12.42 pengővel jegyzik, a csökkenés tehát: 10.58 pengő. Az ausztrá­liai búza múlt esztendei árához képest 11.27 pengővel olcsóbbodott, a kanadai Manitoba I. búza pedig 27.60 pengőről 16.44 pengőre csökkent, tehát 11,16 pengő­vel, lett­ olcsóbb, mint­ a múlt esztendő márciusában.­ A dunai búzák áresése ter­mészetesen lépést tartott a tengerentúli nagy gabonatermelő államok búzájának csökkenésével. Amíg az importál­lam­ok vámokkal, őr­lési kényszerrel védekezni tudtak a vál­ság hullámai ellen, az exportállamok az árak mesterséges javításának nehezebb útját voltak kénytelenek választani, ami természetszerűen maga után vonta az ér­tékesítés központosítását. Ez két módon történt, vagy a meglévő kereskedelmi vál­lalatok koncentrációja révén, esetleg az álla­m pressziójáva­l, vagy pedig külön erre a célra felállított állami szervek segítségével. Ezt az utóbbi módot válasz­totta az Egyesült Államok, amikor fel­állította a „Grain Stabilization Corpora­tion“-t, amely a mezőgazdasági szövet­kezetekre támaszkodik. Kanada a pool­­rendszerben találta meg ezt a szervet. Ehhez hasonló nálunk a Future sze­repe. Kimondottan állami szervet állított fel Jugoszlávia, Románia és Bulgária, ahol kedvezményezett részvénytársaságo­kat alapított az állam, amelyek lebonyo­lítják a gabonaforgalmat. A kereskedelem koncentrációja útján intézi a gabonaértékesítést Lengyel­­ország és újabban Argentína igyekszik hasonló módon a gabonaértékesítést megoldani. Ez a törekvés valószínűleg sikerre is ve­zet, mert az argentínai gabonakereske­delmet eddig három nagy cég bonyolí­totta le, amelyek közül a Weill Herma­nns cég likvidált és csak a Dreyfuss és Társa, valamint a Bunge és Born cég maradt a piacon, amelyeknek együttmű­ködése, illetve állami irányítása nem üt­közik nagy nehézségbe. Ausztrália az idei kampányban exportprémiumokkal kísérletezik, mivel a gazdák által kezde­ményezett kényszerpoolt nem tudták megvalósítani. Ausztrália azonban tár­gyalásokba bocsátkozott Kanadával és Argentínával az értékesítés megszerve­zése érdekében, ami természetesen maga után vonja a belföldi gabonaüzlet köz­pontosítását is. Ezeken az értékesítési módszereken kí­vül áll Oroszország állami gabonaértéke­­sítése, amely azért van előnyben a többi­vel szemben, mert a szovjet gazdálkodás nem számol a termelési költségekkel és így mindenkivel állja­ a versenyt. Ezek az izolált koncentrációk azonban nem vezet­nek eredményre, mivel az értékesítő piacokon egymással versenyezve, további árrontást idéznek elő s ezzel a nagy áldozatokkal tartott belföldi árakat is lenyomják. A római nemzetközi gabonakonferen­cián már felvetődött az a gondolat, hogy ezeknek a szerveknek együttesen kell el­­járniuk a gabonaértékesítés terén. Ez a terv egyúttal azt is jelenti, hogy egészen­ új lehetőségek előtt áll a gabonaértékesí­tés eddigi rendszere. A külföldi pénzpiacokon magyar záloglevelek elhelyezésé­ről tárgyalnak Budapesten a dollár kölcsön egy százalékkal olcsóbb, mint Berlinben — Az Új Nemzedék tudósítójától — Az új évnegyedben a pénzpiacon a bő­ség tovább növekedik. A budapesti nagy­bankoknak a külföldi dollá­rkölcsönöket változatlanul 3,25—3,50 százalékkal kínál­ják három havi lejárattal és a magyar viszonyok rendkívül kedvező megítélésé­nek kifejezője, hogy a rövidlejáratú dollárkölcsönök Buda­pesten körülbelül egy százalékkal ol­csóbbak, mint Berlinben. A külföldi tőkének ezt a kedvező meg­ítélését budapesti bankkörökben arra használják fel, hogy a magyar gazdasági élet számára hosszúlejáratú, befekteté­sekre felhasználható kölcsönöket szerez­zenek. A Kereskedelmi Bank és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár nagysikerű svájci záloglevélkibocsátása után most a bankok egész sora folytat Svájcban ha­sonló tárgyalást. A Hitelbank, amely a háború előtt jelzálogüzlettel nem foglal­kozott, a legkönnyebb helyzete van, mi­után nincsenek valorizálandó régi zálog­leveleik és Schovszky Tibor vezérigaz­gató egyszerre Svájcban és Hollandiában tárgyal intézeti záloglevelek elhelyezésé­ről. Hollandiában különben a bankok szin­tén tárgyalnak arról, hogy a háború előtt elhelyezett záloglevelek valorizálásával kapcsolatban a svájci példához hasonlóan újabb záloglevélkibocsátást helyezzenek el. E tekintetben a helyzetet megköny­­nyíti a hágai bíróságnak legutóbbi ítélete. Az amszterdami tőzsde nevezetesen már évekkel ezelőtt kimondotta, hogy nem en­gedi hivatalosan jegyeztetni azoknak az országoknak kibocsátásait, amelyek há­ború előtti kibocsátásaikat nem valori­zálták. Egy peres ügyből kifolyóan most a hágai bíróság úgy ítélt, hogy az am­szterdami tőzsde vezetőségének ez a ha­tározata jogtalan. Ennek az ítéletnek kö­vetkeztében a hollandi bankárok most már hajlandóak az egyes bankokkal külön­­külön tárgyalni a valorizálásról, s újabb záloglevelek átvételéről, míg eddig az volt az álláspontjuk, hogy csak az összes régi záloglevelek egyöntetű valorizálása után hajlandók az amszterdami tőzsdére új kibocsátásokat bevezetni. Ugyancsak a svájci és a hollandi piacon tárgyalt a Magyar Általános Ta­karék,pénztár is, ahonnan Halász Manó ügyvezető-igazgató utazott külföldre.­­ Koós Zoltán, a Magyar Földhitelintézet vezérigazgatója, már befejezte a londoni tárgyalásait és hír szerint a közeljövő­ben már a londoni Hambros-bank újabb egy­millió font értékű záloglevelet vesz át. Más bankok is folytatnak hasonló tár­gyalást és így remény van arra, hogy a külföldi tőkepiacon a megváltozott han­­gulat a magyar hosszúlejáratú hiteligé­nyek fokozottabb kielégítésében jut kife­jezésre. A budapesti terménypiac árai — Az Új Nemzedék tudósítójától — A gabonapiacon a négynapos tőzsde­szünet után a forgalom megélénkült anélkül azonban, hogy az árakban vál­tozás történt volna. A tengerentúli tér- Hiánypiacokról, ahol szombaton és hét­­főn is hivatalos volt a forgalom, ellen­tétes jelentések érkeztek. Ezek szerint a jelentések szerint Északamerika egyes vidékein a vetésekben okozott rovarká­rokat 15—29 százalékra becsülik. Hírek érkeztek az argentínai vetésterület csök­kentéséről. Kanadában viszont egy bi­zottság járta végig a búzaterületet és megállapította, hogy a vetések állása ki­elégítő. A helybeli piacot élénken foglal­koztatta a földmivelésügyi minisztérium vetésjelentése, amely szerint az őszi búza és az őszi rozs általában jól telelt, fejlő­dését azonban a hideg idő visszatartotta, sőt helyenként kisebb-nagyobb fagyká­roktól is tartanak. A piac tájékoztató árai: búza tiszavidéki (77—81 kg.-os) 15.45—16.40, felsőtiszai és jászát­,...i­ (77—81 kg.-os) 15.30—16, egyéb származási­ (77— 81 kg.-os) 15.25—15.95, rozs 12—12.20, árpa elsőrendű 18—18.40, másodrendű 17.75— 18, sörárpa felsőmagyarországi 19.50— 22.50, sörárpa egyéb 18.50—19.50, zab első­rendű 20.75—21.25, másodrendű 20.25—20.50, tengeri tiszai 14.60—14.70, tengeri egyéb 13.40—13.60, korpa 12.80—12.90, takarmány­­liszt nyolcas 16.75—17 pengő métermá­zsánként. A különféle termények piacán a bur­gonyafélék, továbbá a magfélék ára vál­tozatlan maradt. A liszt- és őrlemény piacon a malmok 34—34,50 pengős nullás liszt alapon je­gyezték lisztáraikat. A műtrágyagyárak beszüntetik az üze­met­ A gabonaárak nagy esése következ­tében előállott mezőgazdasági válság a műtrágyafogasztás rendkívüli hanyat­lását is maga után vonta. Még 1928-ban 16.000 vagyon műtrágyát fogyasztott a magyar mezőgazdaság, 1929-ben 10.000 vagyonra, tavaly pedig már 6000 vag­yonra csökkent a műtrágyafogyasztás az állami kezdvezményes műtrágyaakció beszüntetése következtében. A múlt év­ben az első három hónapban még 3500 vagyon műtrágyát adtak el a gyárak, az idén pedig április elsejéig mindössze 500 vagyon került eladásra. Az idei egész szükségletet 4000 vagyonra becsülik, pe­dig a gyárak készlete ennél a mennyi­ségnél sokkal nagyobb. Ezért az öt ma­gyar műtrágyagyár elhatározta, hogy az üzemet beszüntetik, miután a keresletet a készletekből hosszú­ időre fedezni tud­ják.* A mechanizált irodatechnika .címmel Raith Tivadar di­, az ismert racionalizálási szak­írónak és Wintemitz Károly, a Postatakarék­pénztár mérnökének szerkesztésében a Stá­dium több kötetre tervezett irodatechnikai összefoglalást óhajt megjelentetni. A mű első kötete „Az írás mechanizálása“, most került a könyvpiacra. Ebben a bevezető kötetben a szerzők az írógép fejlődéstörténete után rész­letesen ismertetik a különleges célokra ké­szült írószerkezeteket, majd kimerítő utasí­tást adnak az írógép kezelésére és behatóan foglalkoznak a gépírás racionalizálásának, a gépírás esztétikájának problémáival. A több mint kétszáz oldalas kötet használhatóságát fokozza a számtalan ábra és a könyvhöz csa­tolt tabelláris kimutatás a­­ leghasználatosabb írógépekről. Az Angol Bank kormányzója az ame­rikai aranykészlet csökkentését sürgeti. Montague Norman, az Angol Bank kor­mányzója, aki most Amerikában időzik, tegnap Washingtonban Sir Ronald Lind­say angol nagykövet vendége volt ebédre és, az ebéd után hosszasan tanácskozott Mellon pénzügyi államtitkárral és Meyer­rel, a Federal Reserve Bank elnökével. Hír szerint Normann a megbeszélésen sürgette, hogy Amerika csökkentse óriási aranykészletét, mert különben az európai államok nem tudják az aranyszínvonalat továbbra is tartani. Mellon államtitkár az ebéd után kijelentette, hogy formális határozatot nem hoztak. Felelős szerkesztő: CAV­ALLIER JÓZSEF Kiadja a Központi Sajtóvállalat R.-T. Felelős kiadó: BÁRÁNYAY LAJOS vezérigazgató. PALLAS r.-t. nyomdája, Budapest, V. Honvéd­­utca 10. Távbeszélő Aut. 205 -67. 205—68, 205—69 Felelős vezető: TIBINGER KÁROLY műszaki igazgató.

Next