Uj Nemzedék, 1931. április (13. évfolyam, 74-97. szám)
1931-04-17 / 86. szám
8 Új Nemzedék Péntek, 1931 április 17. MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ * Amerikában már javában készítik a rádiófilmeket. Az Új Nemzedék jelentette már néhány hónappal ezelőtt, hogy Newyorkban felállították az első rádiómozi leadóállomást, egy újfajta találmány segítségével a központi leadóállomásról rádióhullámokon keresztül mindenki vetíthet filmet a lakásán. A vállalat előfizetőinek olyan nagyja állítja be a képet, amilyenre akarja. Természetesen minél nagyobb a kép, annál drágább a készülék. A rádiófilm nem hasonlít a régi filmhez, egész más anyagból készült és másfajta eljárással fotografálják. A rádió leadóállomás megalakulásakor már ötvenezer előfizetője volt a ,,távmozinak“. Most, hogy megkezdték a leadásokat, már kétszázezerre emelkedett az előfizetők száma. Ez a szám azonban még napról-napra nő. Újabb, sokkal nagyobb adóállomásokat terveznek, amelyek bekapcsolás árái többmilllió készüléken tudják lejátszani a rádiófilmeket. Az újfajta film nem Hollywoodban, hanem Newyorkban készül óriási technikai felkészültségisel. Egy-egy film előállítása többszázezer dollárba kerül. Ez az összeg azonban igen kifizetődik, mert összesen két-három filmpéldányra van szükség, amely évekig eltart. Egyelőre havonta tíz dollár kölcsöndíjat kell fizetni a készülékért, később ezt az összeget a felére akarják szállítani. Minden filmdarab után további egy dollár díj fizetése kötelező. Ha elérik az első egymilliós előfizetési számot, már csak öt dollár lesz a kölcsöndíj és elengedik a fiilmenkénti egy dollár pótdíjat. * Filmre vitték Fádnál Szent Antal életét. Rómában működik egy olasz filmvállalat, amely csak vallásos tárgyú filmeket készít. A rendezők filmtechnikai szempontból tökéletesen képzett papok, akik a kortörténelmi viszonyokkal tökéletesen tisztában vannak és így nem követik el azokat a szörnyű hibákat, amelyeket a vallásos tárgyú filmeknél a polgári rendezők, nagyon sokszor elkövetnek. A legutolsó film Páduai Szent Antal életéről készült. A film cselekménye Szent Antal gyermekkorát eleveníti fel, majd a férfikort A film Páduai Szent Antal halálával fejeződik be s egy impozáns körmenettel, amely a páduái bazilikából vonul ki. A darabot a világon mindenfelé be fogják mutatni. 1 ■ —...KULISSZA FILM... A „Feketeszarú cseresznye“ nemcsak a Via színháznak szerzett manapság kivételes sikert, — mert hiszen késő ősztől kezdődően a mai napig is találkozhatunk vele a repertoáron, öt, azóta bemutatott darabot élt túl, a századik előadás felé halad. — de alkalmas volt arra is, hogy a női főszerepben új heroinát ismerjen meg a budapesti közönség. A „Szegedy Amid" bemutatója előtt történt, hogy Gombaszöai Fridát, aki több mint tuxtvanszor lépett fel Hunyady Sándor darabjában, az új darab próbái kifárasztották, lemondta az esti fellépéseket és Irina szerepét a színház fiatal gárdájának egyik legtehetségesebb tagjára, Ladomérszky Margitra bízták. A fiatal művésznő azután körülbelül tizenötször lépett fel a ..Feketeszarú cseresznye női főszerepében, s újabban ismét ő játssza Irinát. Ha visszatekintünk a félig-meddig már végetérő színházi évre, nyugodtan állíthatjuk, hogy jelentős női főszerepbe senki sem ugrott be olyan bravúrosan és komoly művészi teljesítményt adva, mint Ladomerszky Margit. Irina komplikált szerepe nagy feladatot jelent, még hetekig tartó próbák után is. Ha tehát valaki ezt a feladatot úgy oldja meg, mint ő, rászolgál arra, hogy kísérleti alany legyen ennél a kérdésnél: hogyan zajlik le egy „beugrás“, az értesítés percétől kezdődően az előadás utáni letargikus fáradtságig és milyen izgalmas órákat él át a szereplő az első tapsig? . . . * Ladomérszky Margit válasza kronologikus sorrendben mondja el egy „beugrás“ történetét: — Éjszaka tizenkét órakor az ágyban olvastam, mit sem sejtve a nemsokára rámtörő izgalmakról, amikor élesen, az éjféli órákban kétszeresen visszhangozva, megszólalt, az előszoba csengője. A szokatlan időben a színház portása jelent meg és közölte velem, hogy Gombaszögi Frida lemondta a másnapi előadást és engem jelöltek ki helyette a szerep eljátszására. Mindjárt magával hozta a szerepet is, hogy ha épen jól esik, ejnek idején mindjárt hozzá is kezdhessek a tanuláshoz. A hidegrázás, amely az előttem álló feladat hallatára elfogott, csak jó idő múlva ért véget. Azután valamivel nyugodtabb lettem és át tudtam gondolni a rám váró eseményeket- igaz ugyan, hogy a szereppel megelőzően már foglalkoztam, de egyszer sem próbáltam. Nagynehezen elaludtam és reggel kábultan ébredtem. Nappal még ijesztőbbnek tűnt fel a beugrás gondolata. — A színház olyan volt mint a hangyaboly. Tudom-e a szerepet, ezt kérdezte tőlem mindenki, én pedig gépies igennel válaszoltam. Rövid próbát tartottunk, mindenkit berendeltek- akivel együtt van jelenésem. A próba alatt valami furcsa láz fogott el, elhatároztam, hogy mindenáron sikert kell aratnom, mert a darab további sorsa függ tőlem, de azért is, mert ez volt az az alkalom, amikor fiatal színésznő létemre megmutathattam, hogy mit érek, mit tudok .... Napközben még enni is elfelejtettem, csak tanultam, tanultam megszakítás nélkül, zugó fejjel . . . Azután következett az előadás kezdete. * Az a mély lélegzetvétel, amely megakasztotta az elbeszélés folyékonyságát, minden szónál jobban érzékelteti az akkori ideges, belső feszültséget. — A gongjelzés után — folytatja Ladomerszky — a rendező lépett ki a függöny elé és bejelentette, hogy Gombaszögi helyett én játszom Irinát, a függöny bársonyán valami furcsa moraj, zugás szűrődött át. Valami félelmetes zaj, amely ezt zakatolta a fülembe: — Kellett ez neked? Majd meglátjuk, hogy győzöd le a közönség haragját? . . . — A többire nem emlékszem, csak azt tudom, hogy amikor az első felvonás véget ért taps, bátorító taps ébresztett fel a valóságba. A második felvonás után a függöny előtt Hegedűs Gyula megcsókolta a kezemet és a többi partnerem is jóindulatúan mosolygott rám. — A csoda megtörtént, az előadás előírásszerű idő alatt percnyi pontossággal, minden baj nélkül zajlott le. Másnap és harmadnap jutottam csak tudatára merészségemnek, amikor a színpadra kiléptem. Ez a felismerése a veszedelemnek elvette előző napi biztonságomat, idegenebből éreztem magam a színpadon, mint első este. Ezt az érzést valami különös reakciónak tulajdonítom. A negyedik és az ötödik, valamint a következő előadásokon azonban már megváltozott a helyzet, úgy éreztem, mintha örökké játszanék és már a premieren is én játszottam volna Irina szerepét. A lámpaláz elmúlott, nevetve emlékeztem rá vissza . . . Ha most a beugrás technikai részér© gondolok, biztosan állíthatom, hogy erre jobb iskolát keresve sem lehet találni a vidéki színpadoknál. Csak ott, ahol szinte nap-nap után új szerepet kell betanulni, lehet elsajátítani azt a csodálatos agyrutint, amely képessé teszi a színészt az efajta nehéz produkciókra . . . Eddig szól Ladomerszky Margitnak vidám és komoly keverékű története a „beugrásról“, amely egyformán története lehet minden olyan művésznek és művésznőnek, aki hasonló körülmények között menti meg egy színház előadását és darabját. * Könnyen végzetessé válható bajt előzött meg a véletlen asálkodó Csiszár Jánosnak, a neves szobrászművésznek életében. A művésznek eredeti terv szerint hétfőn reggel nyolc órakor Komáromba kellett volna utaznia, hogy ott jelen legyen a város megbízásából készített Hősök Emlékművének — bekötött fejű katonát ábrázol — felállításán. Három órával azonban a kitűzött indulás előtt, hajnali öt órakor eszméletét veszítette és szörnyű kínokkal, súlyos vesekő bántalmakkal a Rókus-kórházba szállították. A szobrászművész sohasem panaszkodott ily fajta fájdalmakról és a rettenetes betegség alattomosan, minden előzetes jelentkezés nélkül tört rá A betegágynál tartott konzíliumon az orvosprofesszorok megállapították, hogy valóságos szerencsének köszönhető, hogy a fájdalmak idehaza jelentkeztek és nem a vonaton, mert akkor a rögtöni kezelés nélkül — ami a Rókus-kórházban megtörtént — aligha lehetett volna a művészt az életnek megmenteni. Csiszár János, aki hétfőn reggel háromszor veszítette el az eszméletét, ma már jobban van, injekciókat kap fájdalmai csillapítására és a közeli napokban dől el, hogy orvosainak milyen urán-módon sikerül leküzdeni betegségét. - - ■ : * .................v. Mentionban, a francia Riviérán fejezte be új operettjét, a „Haudai“-t Ibrahám Pál és Földes Imre, amelynek „Uraufstührung“-ja Lipcsében lesz a Városi Színházban, ahol a „Viktória“ első külföldi bemutatója is volt. A szerzők kilenc nagy szerepet írtak a darabba. Az eddigi tervek szerint: Angerer Margit, Ealer Irén, Halmay Tibor és Dénes Oszkár lesznek a magyar szereplői a lipcsei premiernek. Az a körülmény, hogy a vezető szerepek magyar művészek kezében vannak, még inkább aláhúzza a „Hunvai" szerzőinek magyar voltát Az operettet Grünwald és Beda dolgozzák át német színpadra. A két szerző és a német átültetők Berlinben találkoznak az utolsó simítások megtételére. A lipcsei bemutatót június végére, vagy július elejére tervezik. A színház csak addig mulatság, a kabaré is csak addig vidám dolgok színhelye, míg a függöny össsze nem csapódik az előadás után, ha azonban a színigazgatói irodákba látogatunk el és meghallgatjuk a direktorok panaszait vagy pedig még hitelesebbet akarunk tudni és kezünkbe vesszük a hivatalos lapot, amely hűségesen beszámol az egyes vállalatok közgyűléséről szóló meghívóval kapcsolatosan a mérlegről, akkor kapunk csak igazi képet akkor hisszük, el, hogy mennyire jogosult az igazgatók panasza. A Teréz körúti Színpad, amely a mai válság idején is egyike a legjobb színházi vállalkozásoknak, a most közzétett múlt évi mérlegében 12.160 pengő veszteséget mutat ki, ami mellett a színházbérleti jogot eszmei vagyonként 23.200 pengőre becsülik. Hitelezőinek 10.270 pengővel tartozik, adósaitól pedig mindössze csak nyolcszázhatvanhat pengő huszonegy fillért követel. Hitelezőit azonban könnyen ki tudta volna üzetni, mert a mérleg szerint a pénztári készlet 18.130 pengő volt, tehát még 1.360 pengő készpénze maradt volna. Végeredményben tehát a Terézkörúti Színpad is azok közé a színházi vállalkozások közé tartozik, amelyek veszteségből élnek meg gyey. A mozgószínházak műsora BELVÁROSI MOZGÓ (IV., Irányi utca 21. Telefon: Aat. 833—29.) Hajnali őrjárat. — Gaidó és Debó. — Vitaphon varieté. —* Híradók. -■ Előadások kezdete Ivb terem 5, egynegyed 8 és fél 10, bálterem 8 órakor. BODOGRAF FILMSZÍNHÁZ. (József körút 63. Telefon: József 384—75.) Hajnali Őrjárat. — Az elsodort Buster. — Híradók. — Előadások kezdete fél 5, egynegyed 8 és 10 órakor. BUDAI APOLLO. (Hattyú- és Csalogány-utca sarok. Telefon: Aut. 515—00.) Afrika beszél. — Az elsodort Buster. — Híradó. — Előadások kezdete fél 5, 7 és fél 10 órakor. CAPITOL FILMPALOTA. (Baross-tér. Keleti pályaudvar mellett Telefon: József 343—37.) Madame Pompadour. — A négy jómadár. — Hangos és Magyar híradók. — Előadások kezdete 5, egynegyed 8 és fél 10 órakor. CORSO (Vác-utca 9. Telefon: Aut. 874—02. szám). Takarodó útim. — Híradók. — Előadások kezdete: 4, háromnegyed 6, háromnegyed 8 és háromnegyed 10 órakor. CORVIN FILMSZÍNHÁZ. (Üllői-út és József-körút sarok. Telefon: József 389—08 és József 395—84. szám.) A koldusdiák. — Hangos híradók. — Előadások kezdete fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. DIICSI FILMSZÍNHÁZ (Teréz-körút 28. Telefon: Ant 213-43, 259-52 és 148-05). Tristan. - A kis kávéház. — Híradók. — Előadások kezdete 4, 6, 8 és 10 órakor. FORUM FILMSZÍNHÁZ. (IV., Kossuth Lajos utca 18. Telefon: Aut. 897—07 és 895—43.) Ariane. — Metro hangos újság. — Az első magyar hangos híradó. Nemzeti— Ferencváros-meccs. Karinthy, Egyed Zoltán, Takács //.. Mari néni, Opata beszélnek. — Előadások kezdete 5. egynegyed 8 és fél 10 órakor. KAMARA MOZGÓ. (Dohány- és Nyár-utca sarok. Telefon: József 440—27.) Nagyvárosi fények. — Szellemforás a játékboltban. —■ Fax hangos és Magyar híradó. — Előadások kezdete 4, 6, 8 és 10 órakor. KULTUR MOZGÓ. (Kinizsi utca Telefon: Ant. 861— 93.) A nyitott ablak. — Zoro, és Ham, a footballhősök. — Előadások kezdete, egynegyed 8 és fél 10 órakor. Az Erzsfbet Kirtflyn-típsz végállomásnál • 3 darab 170 öles, közműves telek parcellánként 6000.— P. 5—600 P-vel átveheti A hátralék öt évii? törleszthető. Megbízol $P$!*P tann V., Honvéd-utol 10 I. emelet 1£ NYILVÁNTARTJUK az összes budapesti és környéki eladó ingatlanokat és földbirtokokat Ha ingatlant venni vagy eladni óhajt, forduljon bizalommal hozzánk. Leggyorsabb, legmegbízhatóbb elintézés. JCJ“ Előzetes költség nints. “Pl -salád' házak, villák, lelkek, öröklakások bemutatása bármely időben KÖZPOHT1 IMTLAfiFOrMIMl IRODA lé*»'DAFEST, V.. KONVED UTCA 10. Felefon Automata 127—47. ISO—06. NYUGAT MOZGÓ. (Teríz-körut 62. Tel. 271—62.) Hajnali őrjárat. — Elsodort Basier. — Harc a becsületért. — Előadások kezdete fél 4, egynegyed 8 és egynegyed 10 órakor. OMNIA FILMSZÍNHÁZ. (József-körut és Kölcsey-utca sarok. Telefon: József 301—25.) Takarodó utda!... — Magyar és Fox híradó. — Előadások kezdete 5, egynegyed 8 és fél 10 órakor. ORION FILMSZÍNHÁZ. (IV., Eskilat 1. Telefon: Ant. 831—02.) A kis kávéház. — Híradók. — Előadások kezdete fél 6, fél 8 és fé 10 órakor. PALACE FILMSZÍNHÁZ. (Erzsébet-körút 8. szám. a Newyork-palotával szemben. )Telefon: József 265—23.) Afrika beszél. — Zenésznek áll a világ. — Híradók. - Előadások kezdete 4. 6. 8 és 10 órakor. RADIUS-METRÓ-FILMPALOTA. (VI., Nagymező-utca 22—24. szám. Telefon: Automata 200—96 és 292—50.) Csókot tavasz. — A Boxistador. — Metro -Goldwyn -—^—— Mayer-világhiradó. — Magyar záradó. — Előadások kezdete 2, 4, 6, 8 és 10 órakor. ROYAL APOLLO. (Erzsébet-körút 48. A Royalszálló épületében. Telefon: József 419—02 és 429—46.) A postáján és a húga. — Paramoant hangos híradó. — Magyar híradó. — Előadások kezdete 5, egynegyed 8 és fél 10 órakor. TÚRÁN MOZGÓ. (Nagymező- és Mozsir-utca sarok). Hajnali őrjárat. — Elsodort Basier. — Onky parádé. — Fox hangos híradó. — Előadások kezdete fél 4, fél 7, háromnegyed 10 órakor. UFA FILMSZÍNHÁZ. (VI.: Teréz-körut 58-60. Telefon: Ant. 197—67 és 197—68.) A koldusdiák. Millöckeroperett.. — UFA-Hiradó. — Előadások kezdete 6, 8 és 10 órakor. URANIA FILMSZÍNHÁZ. (Rikóczi st 21. Telefon: József 460—45 és 460—46.) Asszonysors. — Hangos zárólé* - Előadsok kezdetr « 4, H I *. « « órakor. RÁDIÓ Az a nagysikerű műsor, amelyek a numtaközi műsorcsentsorozatban tegnap este a magyar rádió adott. Ismét a legnagyobb sikerrel szolgálta a magyar ügy propagandáját, Sándor Erzsi, Stefániai Imre, Rékai Nándori, valamint az Operaház zenekara közreműklődése olyan nívó volt, amely csak növeli a magyar rádió jó hírét. Erről a jó hírről ■ a tekintélyről, amelynek a rádió külföldöm tat örvend, számol be egyik pozsomyi lapban Schultz Steve publicista, aki a budapesti rádiót csehszlovák szempontból egyenesen vesző f élelmesnek mondja a megszállott Felvidéken. A cikk kijelenti, hogy a Felvidéken még a legszélsőbb tótok is legszívesebben Budapestet hallgatják, mert a budapesti állomás minőségileg elsőrangú. Az is nagy szerepet játszik a budapesti rádió népszerüségénél, hogy a bemondások három nyelven történnek s így mindenki felfigyel Budapestre. A pozsonyi publicista szerint a budapesti rádió műsora kitűnően van ö és Beállítva a mindért műsorszámban ügyes nemzeti propaganda van elrejtve. A cikkíró beismeri azt is, hogy a magyar rádió diplomáciának legnagyobb sikere a tót nyelvoktatás. „Mondhatom, lelkesedéssel hallgatják ezeket a tót nyelvórákat“ — mondja a cikkíró. Megemlékezik a magyar dal nagy varázsáról is Schultz Steve és kifogásolja, hogy a magyar rádió propagandával szemben sem a cseh, sem a Felvidéki állomások nem tesznek semmit. Kijelenti a cikkíró azt, hogy például a pozsonyi rádióban még tótul sem tudnak jól s még ebben is vezet Budapest, ahol az úgynevezett irodalmi tót nyelvet, tanítják hetenként. Felemlíti Schultz Steve a vallási kifogásokat is a cseh és felvidéki rádiókkal szentben A Felvidék lakossága nyolcvan százalékban katolikus s igy természetesen nagyon kinosan érintette a tótokat, hogy például Halottak estéjén a brünni halottégetőböl atheista beszédet, közvetitettek. Ilyen körülmények között — állapítja meg a pozsonyi publicista — nem csoda, ha a felvidékiek kondenzátorukat mindig Budapest, felé forgatják. A magyar rádió fölényével szemben végről a cikkíró követeli a pozsonyi adóállomás teljes átalakítását és modernné tételét, továbbá azt, hogy Kassán és Pozsonyban még a magyarok arányszámán felül is legyenek magyar műsorszámok, hogy a felvidékiek így szokjanak rn Budapest hallgatásáról. A rádió pénteki műsora BUDAPEST (540). Csütörtök. D. 2.45. Hírek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyamhírek. 4. Az iskolán kívüli népművelés rádióelőadása. (Rádió Szabad Egyetem). 1. Radnai Miklós: Divertimento: Preludium; Menuetto; Ária; Scherzo; Postludium. Előadja *: Waldbauer vonósnégyes. 2. Szanyi István dr.: „Hogyan hasznosíthatja a vegyvizsgálati állomások munkásságát a gazda, iparos, kereskedő és fogyasztó“. — Utána: Pontos időjelzés. Időjárás- és vízállásjelentés. 5.10. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium rádióelőadás-sorozata. Grófits Gábor gazd. akad. igazgató: „Istállók szellőzése“. 5.45: Komlóssy Emma magyar nótákat énekel Karinin Simi és cigányzenekarának kíséretével. 7: Angol nyelvoktatás. (J. W. Thompson). 7-25: A m. kir. Operaház előadásának ismertetése és az előadás szinlapjának felolvasása. 7.30* A m. kir. Operaház előadásának közvetítése« ..Hoffmann meséi“. Fantasztikus dalmű 4 felvonásban, utójátékkal. Szövegét irta: Barbier Gyula. Fordította: Váradi A., Fáy I. B., Radó A. Zenéjét szerzette: Offensbach. — Utána: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hírek. .. Majd: Bura Károly és cigányzenekarának hangversenye. Péntek. D. e. 9.15: A Mándits-szalonzenekar hangversenye. 9.30: Hírek. 9.45: A hangverseny folytatása. 11.10: Nemzetközi vízjelzőszolgálat. Vízállásjelentés magyarul és németül. 12: Déli harangszó az Egyetemi templomból, i n||írásjelentés. 12.05: Az Egyetemi Énekkarok szólókvartettjén tíl (Imre Vince, Olgyay Oszkár, Arany Sándor, Balla Károly) hangversenye. 12.25: Hírek. 12.35: A hangverseny folytatása. 1: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 2.45: Hírek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyaán* hírek. 4: Vadnay Dezső meséi. 4.45: Pontos időjelzés, időjárás- és vizorlásjelentés hírek. 5: „Kis emlékek a nagy hábomból.“ Igmándy Géza felolvasása. 5.30: Hangverseny. Közreműködik: Földessyné Her**mann Lula (zongora) és Farkas Márta (hegedű). Zongorán kisér: Polgár Tibor. 6.30: Gyorsírótanfolyam (Szlabey Géza). 7: Ara. kir. 1. honvéd gyalogezred zenekarának hangversenye. Karnagy: Fricsay Richárd. 7.55: Ügetőversenyeredmények. 8: „Szellemi együttműködés a nemzetek között.“ Gerevich Zoltán dr. előadása. 8.30: Hammerschlag János orgonahangvers-étsének közvetítése a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. Közreműködik: Bárány Sziszi hegedűművésznő és Erdős Árpád dr. operaénekes. Az énekszámokat zongorán kíséri: Pető Imre. — Utána: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hírek. — Majd: Bura Sándor és cigányzenekarának hangversenye. Külföld. BECS (516). D. e. II és 12: Gramofonzene. D. u. 3.25: Szórakoztató zene. 5.30: Richter Kriszta hegedőművésznő ifjúsági hangversenye. 8: Kienzl Vilmos operáinak részletei. 10.10: Jazz. BERLIN (418). D. n. 4.30: Északi szórakoztató zene. 7: Citerajáték. 8: Rossini: A sevillai borbély. Operaelőadás. Utána hírek, majd szórakoztató zene. BOROSZLÓ (325). D. n. 4: Dalok. D. n. 4.50: Szórakoztató zene. 7: Rádió zenekar. 8.30: Millöcker: Gasparone. Operettelőadás. MAJNA-FRANKFURT (390). D. u. 4.30: Szórakoztató hangverseny. 7.45: Schubert és Strauss János zene. 8.45: Hangjátékelőadás. 9.45: Filharmonikus hangverseny. PRÁGA (486). D. e. 12.25: Szórakoztató zene Brünnből. D. u. 4.05: Gramofonzene. 4.30: Kamarazene. 7.05: A Bakulé fiúénekkar szerb népdalokat ad elő. 8: Haydns Teremtés című oratóriuma. RÓMA (441). D. S. 8: Szórakoztató w&o* VJSÍH nmftm**** Mfe Sgtmfchrifcm*