Uj Nemzedék, 1931. április (13. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-17 / 86. szám

8 Új Nemzedék Péntek, 1931 április 17. MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ * Amerikában már javában készítik a rádiófilmeket. Az Új Nemzedék jelen­tette már néhány hónappal ezelőtt, hogy Newyorkban felállították az első rádió­­mozi leadóállomást, egy újfajta talál­mány segítségével a központi leadóállo­másról rádióhul­lámokon keresztül min­denki vetíthet filmet a lakásán. A válla­lat előfizetőinek olyan nagyja állítja be a képet, amilyenre akarja. Természetesen minél nagyobb a kép, annál drágább a készülék. A rádiófilm nem hasonlít a régi filmhez, egész más anyagból készült és másfajta eljárással fotograf­álják. A rá­dió leadóállomás megalakulásakor már ötvenezer előfizetője volt a ,,távmozinak“. Most, hogy megkezdték a leadásokat, már kétszázezerre emelkedett az előfize­tők száma. Ez a szám azonban még nap­­ról-napra nő. Újabb, sokkal nagyobb adó­állomásokat terveznek, amelyek bekap­csol­ás árái tö­bbmilllió készüléken tudják lejátszani a rádiófilmeket. Az újfajta film nem Hollywoodban, hanem Newyorkban készül óriási technikai felkészültségisel. Egy-egy film előállítása többszázezer dol­lárba kerül. Ez az összeg azonban igen kifizetődik, mert összesen két-három film­példányra van szükség, amely évekig el­tart. Egyelőre havonta tíz dollár kölcsön­­díjat kell fizetni a készülékért, később ezt az összeget a felére akarják szállí­tani. Minden filmdarab után további egy dollár díj fizetése kötelező. Ha elérik az első egymilliós előfizetési számot, már csak öt dollár lesz a kölcsöndíj és elen­gedik a fiilm­enkénti egy dollár pótdíjat. * Filmre vitték Fádnál Szent Antal életét. Rómáb­a­n működik egy olasz filmvállalat, amely csak vallásos tárgyú filmeket készít. A rendezők filmt­ec­hnikai szempontból tökélete­sen képzett papok, akik a kortörténelmi viszo­nyokkal tökéletesen tisztában vannak és így nem követik el azokat a szörnyű hibákat, amelyeket a vallásos tárgyú filmeknél a pol­gári rendezők, nagyon sokszor elkövetnek. A legutolsó film Páduai Szent Antal életéről készü­lt. A film cselekménye Szent Antal gyer­mekkorát eleveníti fel, majd a férfikort A film Páduai Szent Antal halálával fejeződik be s egy impozáns körmenettel, amely a pá­duái bazilikából vonul ki. A darabot a vilá­gon mindenfelé be fogják mutatni. 1 ■ —...K­ULISSZA FILM... A „Feketeszarú cseresznye“ nemcsak a Via színháznak szerzett manapság kivéte­les sikert, — mert hiszen késő ősztől kez­dődően a mai napig is találkoz­hatunk vele a repertoáron, öt, azóta bemutatott darabot élt túl, a századik előadás felé halad. —­ de alkalmas volt arra is, hogy a női főszerepben új heroinát ismerjen meg a budapesti közönség. A „Szegedy Am­id" bemutatója előtt történt, hogy Gombaszöai Fridát, aki több mint tuxt­­vanszor lépett fel Hunyady Sándor da­rabjában, az új darab próbái kifárasz­tották, lemondta az esti fellépéseket és Irina szerepét a színház fiatal gárdájának egyik legtehetségesebb tagjára, Lado­mérszky Margitra bízták. A fiatal mű­vésznő azután körülbelül tizenötször lé­­pett fel a ..Feketeszarú cseresznye­ női főszerepében, s újabban ismét ő játssza Irinát. Ha visszatekintünk a félig-meddig már végetérő színházi évre, nyugodtan állíthatjuk, hogy jelentős női főszerepbe senki sem ugrott be olyan bravúrosan és komoly művészi teljesítményt adva, mint Ladomerszky Margit. Irina komplikált szerepe nagy feladatot jelent, még he­tekig tartó próbák után is. Ha tehát va­laki ezt a feladatot úgy oldja meg, mint ő, rászolgál arra, hogy kísérleti alany legyen ennél a kérdésnél: hogyan zajlik le egy „beugrás“, az értesítés percétől kezdődően az előadás utáni letargikus fáradtságig és milyen izgalmas órákat él át a szereplő az első tapsig? . . . * Ladomérszky Margit válasza kronologikus sorrendben mondja el eg­y „beugrás“ történe­tét: — Éjszaka tizenkét órakor az ágyban ol­vastam, mit sem sejtve a nemsokára rámtörő izgalmakról, amikor élesen, az éjféli órákban kétszeresen visszhangozva, megszólalt, az elő­szoba csengője. A szokatlan időben a színház portása jelent meg és közölte velem, hogy Gombaszögi Frida lemondta a másnapi elő­adást­ és engem jelöltek ki helyette a szerep eljátszására. Mindjárt magával hozta a szere­pet is, hogy ha épen jól esik, ejnek idején mindjárt hozzá is kezdhessek a tanuláshoz. A hidegrázás, amely az előttem álló feladat hal­latára elfogott, csak jó idő múlva ért véget. Azután valamivel nyugod­tabb lettem és át tud­tam gondolni a rám váró eseményeket- igaz ugyan, hogy a szereppel megelőzően már fog­lalkoztam, de egyszer sem próbáltam. Nagy­­nehezen elaludtam és reggel kábultan ébred­tem. Nappal még ijesztőbbnek tűnt fel a be­ugrás gondolata. — A szín­ház olyan volt mint a hangyaboly. Tudom-e a szerepet, ezt kérdezte tőlem min­denki, én pedig gépies igennel válaszoltam. Rövid próbát tartottunk, mindenkit berendel­tek- akivel együtt van jelenésem. A próba alatt valami furcsa láz fogott el, elhatároz­tam, hogy mindenáron sikert kell aratnom, mert a darab további sorsa függ tőlem, de azért is, mert ez volt az az alkalom, amikor fiatal színésznő létemre megmutathattam, hogy mit érek, mit tudok .... Napközben még enni is elfelejtettem, csak tanultam, ta­nultam megszakítás nélkül, zugó fejjel . . . Azután következett az előadás kezdete. * Az a mély lélegzetvétel, amely meg­akasztotta az elbeszélés folyékonyságát, minden szónál jobban érzékelteti az ak­kori ideges, belső feszültséget. — A gongjelzés után — folytatja Lado­merszky — a rendező lépett ki a füg­göny elé és bejelentette, hogy Gomba­szögi helyett én játszom Irinát, a füg­göny bársonyán valami furcsa moraj, zugás szűrődött át. Valami félelmetes zaj, amely ezt zakatolta a fülembe: — Kellett ez neked? Majd meglátjuk, hogy győzöd le a közönség haragját? . . . — A többire nem emlékszem, csak azt tudom, hogy amikor az első felvonás vé­get ért taps, bátorító taps ébresztett fel a valóságba. A második felvonás után a függöny előtt Hegedűs Gyula megcsó­kolta a kezemet és a többi partnerem is jóindulatúan mosolygott rám. — A csoda megtörtént, az előadás előírás­szerű idő alatt percnyi pontossággal, min­den baj nélkül zajlott le. Másnap és har­madnap jutottam csak tudatára merész­ségemnek, amikor a színpadra kiléptem. Ez a felismerése a veszedelemnek elvette előző napi biztonságomat, idegenebből éreztem magam a színpadon, mint első este. Ezt az érzést valami különös reak­ciónak tulajdonítom. A negyedik és az ötödik, valamint a következő előadásokon azonban már megváltozott a helyzet, úgy éreztem, mintha örökk­é játszanék és már a premieren is én játszottam volna Irina szerepét. A lámpaláz elmúlott, nevetve emlékeztem rá vissza . . . Ha most a be­ugrás technikai részér© gondolok, bizto­san állíthatom, hogy erre jobb iskolát ke­resve sem lehet találni a vidéki színpa­doknál. Csak ott, ahol szinte nap-nap után új szerepet kell betanulni, lehet elsajátí­tani azt a csodálatos agyrutint, amely képessé teszi a színészt az efajta nehéz produkciókra . . . Eddig szól Ladomerszky Margitnak vi­dám­ és komoly keverékű története a „be­ugrásról“, amely egyformán története le­het minden olyan művésznek és művész­nőnek, aki hasonló körülmények között menti meg egy színház előadását és da­rabját. * Könnyen végzetessé válható bajt előzött meg a véletlen asálkodó Csiszár Jánosnak, a neves szobrászművésznek életében. A művésznek eredeti terv szerint hétfőn reggel nyolc óra­kor Komáromba kellett volna utaznia, hogy ott jelen legyen a város megbízásából készí­tett Hősök Emlékművének — bekötött fejű katonát ábrázol — felállításán. Három órával azonban a kitűzött indulás előtt, hajnali öt órakor eszméletét veszítette és szörnyű kínok­kal, súlyos vesekő bántalmakkal a Rókus-kór­­házba szállították. A szobrászművész soha­sem panaszkodott ily fajta fájdalmakról és a rettenetes betegség alattomosan, minden elő­zetes jelentkezés nélkül tört rá A betegágy­nál tartott konzíliumon az orvosprofesszorok megállapították, hogy valóságos szerencsé­nek köszönhető, hogy a fájdalmak idehaza je­lent­keztek és nem a vonaton, mert akkor a rögtöni kezelés nélkül — ami a Rókus-kór­­házban megtörtént­ — aligha lehetett volna a művészt az életnek megmenteni. Csiszár Já­nos, aki hétfőn reggel háromszor veszítette el az eszméletét, m­a már jobban van, injek­ciókat kap fájdalmai csillapítására és a kö­zeli napokban dől el, hogy orvosainak milyen urán-mód­on sikerül leküzdeni betegségét. - - ■ : * .................v. Mentionban, a francia Riviérán fejezte be új operettjét, a „Haudai“-t Ibrahám Pál és Földes Imre, amelynek „Urauf­­stührung“-ja Lipcsében lesz a Városi Színházban, ahol a „Viktória“ első kül­földi bemutatója is volt. A szerzők kilenc nagy szerepet írtak a darabba. Az eddigi tervek szerint: Angerer Margit, Ealer Irén, Halmay Tibor és Dénes Oszkár lesz­nek a magyar szereplői a lipcsei premier­nek. Az a körülmény, hogy a vezető sze­repek magyar művészek kezében vannak, még inkább aláhúzza a „Hunvai" szerzői­nek magyar voltát Az operettet Grün­­wald és Bed­a dolgozzák át német szín­padra. A két szerző és a német á­tültetők Berlinben találkoznak az utolsó simítások megtételére. A lipcsei bemutatót június végére, vagy július elejére tervezik.­­ A színház csak addig mulatság, a kabaré is csak addig vidám dolgok színhelye, míg a függöny össsze nem csapódik az előadás után, ha azonban a színigazgatói irodákba látoga­tunk el és meghallgatjuk a direktorok pana­szait vagy pedig még hitelesebbet akarunk tudni és kezünkbe vesszük a hivatalos lapot, amely hűségesen beszámol az egyes vállalatok közgyűléséről szóló meghívóval kapcsolatosan a mérlegről, akkor kapunk csak igazi képet akkor hisszük, el, hogy mennyire jogosult az igazgatók panasza. A Teréz­ körúti Színpad­, amely a mai válság idején is egyike a leg­jobb színházi vállalkozásoknak, a most közzé­tett múlt évi mérlegében 12.160 pengő veszte­séget mutat ki, ami mellett a színházbérleti jogot eszmei vagyonként 23.200 pengőre becsü­lik. Hitelezőinek 10.270 pengővel tartozik, adó­saitól pedig mindössze csak nyolcszázhatvan­­hat pengő huszonegy fillért követel. Hitelezőit azonban könnyen ki tudta volna üzetni, mert a mérleg szerint a pénztári készlet 18.130 pengő volt, tehát még 1.360 pengő készpénze maradt volna. Végeredményben tehát a Terézkörúti Színpad is azok közé a színházi vállalkozások közé tartozik, amelyek veszteségből élnek meg gyey. A mozgószínházak műsora BELVÁROSI MOZGÓ (IV., Irányi­ utca 21. Telefon: Aat. 833—29.) Hajnali őrjárat. —­ Gaidó és Deb­ó. — Vitaphon varieté. —* Híradók. -­■ Előadások kezdete Ivb terem 5, egynegyed 8 és fél 10, bálterem 8 órakor. BODOGRAF FILMSZÍNHÁZ. (József körút 63. Tele­fon: József 384—75.) Hajnali Őrjárat. — Az elsodort Buster. — Híradók. — Előadások kezdete fél 5, egyne­gyed 8 és 10 órakor. BUDAI APOLLO. (Hattyú- és Csalogány-utca sarok. Telefon: Aut. 515—00.) Afrika beszél. — Az elsodort Buster. — Híradó. — Előadások kezdete fél 5, 7 és fél 10­­ órakor. CAPITOL FILMPALOTA. (Baross-tér. Keleti pálya­udvar mellett Telefon: József 343—­37.) Madame Pom­padour. — A négy jómadár. — Hangos és Magyar hír­adók. — Előadások kezdete 5, egynegyed 8 és fél 10 órakor. CORSO (Vác­-utca 9. Telefon: Aut. 874—02. szám). Takarodó útim. — Híradók. — Előadások kezdete: 4, háromnegyed 6, háromnegyed 8 és háromnegyed 10 órakor. CORVIN FILMSZÍNHÁZ. (Üllői-út és József-körút sarok. Telefon: József 389—08 és József 395—84. szám.) A koldusdiák. — Hangos híradók. — Előadások kezdete fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. DIICSI FILMSZÍNHÁZ (Teréz-körút 28. Telefon: Ant 213-43, 259-52 és 148-05). Tristan. - A kis kávéház. — Híradók. — Előadások kezdete 4, 6, 8 és 10 órakor. FORUM FILMSZÍNHÁZ. (IV., Kossuth Lajos­ utca 18. Telefon: Aut. 897—07 és 895—43.) Ariane. — Metro han­gos újság. — Az első magyar hangos híradó. Nemzeti— Ferencváros-meccs. Karinthy, Egyed Zoltán, Takács //.. Mari néni, Opata beszélnek. — Előadások kezdete 5. egynegyed 8 és fél 10 órakor. KAMARA MOZGÓ. (Dohány- és Nyár-utca sarok. Telefon: József 440—27.) Nagyvárosi fények. — Szellem­­forás a játékboltban. —■ Fax hangos és Magyar híradó. —­ Előadások kezdete 4, 6, 8 és 10 órakor. KULTUR MOZGÓ. (Kinizsi­ utca Telefon: Ant. 861— 93.) A nyitott ablak. — Zoro, és Ham, a footballhősök. — Előadások kezdete, egynegyed 8 és fél 10 órakor. Az Erzsfbet Kirtflyn­-tí­psz végállomásnál • 3 darab 170 öles, közműves telek par­cellánként 6000.— P. 5—600 P-vel átveheti A hátralék öt évii? törleszthető. Megbízol $P$!*P tann V., Honvéd-utol 10 I. emelet 1£ NYILVÁNTARTJUK az összes budapesti és környéki eladó ingat­lanokat és földbirtokokat Ha ingatlant venni vagy eladni óhajt, forduljon bizalommal hozzánk. Leggyorsabb, legmegbízhatóbb elintézés. JCJ“ Előzetes költség nints. “Pl -salád' házak, villák, lelkek, öröklakások bemutatása bármely időben KÖZPOHT1 IMTLAfiFOrMIMl IRODA lé*»'DAFEST, V.. KONVED­ UTCA 10. Felefon Automata 127—47. ISO—06. NYUGAT MOZGÓ. (Teríz-körut 62. Tel. 271—62.) Hajnali őrjárat. — Elsodort Basier. — Harc a becsületért. — Előadások kezdete fél 4, egynegyed 8 és egynegyed 10 órakor. OMNIA FILMSZÍNHÁZ. (József-körut és Kölcsey-utca sarok. Telefon: József 301—25.) Takarodó utda!... — Magyar és Fox híradó. — Előadások kezdete 5, egyne­­gyed 8 és fél 10 órakor. ORION FILMSZÍNHÁZ. (IV., Eskil­at 1. Telefon: Ant. 831—02.) A kis kávéház. — Híradók. — Előadások kez­dete fél 6, fél 8 és fé 10 órakor. PALACE FILMSZÍNHÁZ. (Erzsébet-körút 8. szám. a Newyork-palotával szemben. )Telefon: József 265—23.) Afrika beszél. — Zenésznek áll a világ. — Híradók. - Előadások kezdete 4. 6. 8 és 10 órakor. RADIUS-METRÓ-FILMPALOTA. (VI., Nagymező-utca 22—24. szám. Telefon: Automata 200—96 és 292—50.) Csókot tavasz. — A Boxistador. — Metro -Goldwyn -—^—— Mayer-világhiradó. — Magyar záradó. — Előadások kez­dete 2, 4, 6, 8 és 10 órakor. ROYAL APOLLO. (Erzsébet-körút 48. A Royal­szálló épületében. Telefon: József 419—02 és 429—46.) A postáján és a húga. — Paramoant hangos híradó. — Magyar híradó. — Előadások kezdete 5, egynegyed 8 és fél 10 órakor. TÚRÁN MOZGÓ. (Nagymező- és Mozsir-utca sarok). Hajnali őrjárat. — Elsodort Basier. — Onky parádé. — Fox hangos híradó. — Előadások kezdete fél 4, fél 7, háromnegyed 10 órakor. UFA FILMSZÍNHÁZ. (VI.: Teréz-körut 58-60. Tele­fon: Ant. 197—67 és 197—68.) A koldusdiák. Millöcker­­operett.. — UFA-Hiradó. — Előadások kezdete 6, 8 és 10 órakor. URANIA FILMSZÍNHÁZ. (Rikóczi­ st 21. Telefon: József 460—45 és 460—46.) Asszonysors. — Hangos zár­ólé* - Előadsok kezdetr « 4, H I *. « « órakor. RÁDIÓ Az a nagysikerű műsor, amelyek a numta­közi műsorcsentsorozatban tegnap este a ma­gyar rádió adott. Ismét a legnagyobb siker­rel szolgálta a magyar ügy propagandáját, Sándor Erzsi, Stefániai Imre, Rékai Nándori, valamint az Operaház zenekara közreműklő­dése olyan nívó volt, amely csak növeli a magyar rádió jó hírét. Erről a jó hírről ■ a tekintélyről, amelynek a rádió külföldöm tat örvend, számol be egyik pozsomyi lapban Schultz Steve publicista, aki a budapesti rá­­diót csehszlovák szempontból egyenesen vesző f élelmesnek mondja a megszállott Felvidéken. A cikk kijelenti, hogy a Felvidéken még a legszélsőbb tótok is legszívesebben Budapestet hallgatják, mert a budapesti állomás minő­ségileg elsőrangú. Az is nagy szerepet játszik a budapesti rádió népszer­üségénél, hogy a be­mondások három nyelven történnek s így mindenki felfigyel Budapestre. A pozsonyi publicista szeri­nt a budapesti rádió műsora kitűnően van ö és Beállítva a mindért műsor­­számban ügyes nemzeti propaganda van el­rejtve. A cikkíró beismeri azt is, hogy a ma­gyar rádió di­plomáciának legnagyobb sikere a tót nyelvoktatás. „Mondhatom, lelkesedéssel hallgatják ezeket a tót nyelvórákat“ —­ mondja a cikkíró. Megemlékezik a magyar dal nagy varázsá­ról is Schultz Steve és kifogásolja, hogy a magyar rádió propagandával szemben sem a cseh, sem a Felvidéki állomások nem­ tesznek semmit. Kijelenti a cikkíró azt, hogy például a pozsonyi rádióban még tótul sem tudnak jól s még ebben is vezet Budapest, ahol az úgy­nevezett irodalmi tót nyelvet, tanítják heten­ként. Felemlíti Schultz Steve a vallási kifo­gásokat is a cseh és felvidéki rádiókkal szent­ben­ A Felvidék lakossága nyolcvan százalék­ban katolikus s igy természetesen nagyon ki­­nosan érintette a tótokat, hogy például Ha­­lottak­ estéjén a brünni halottégetőböl at­he­ista beszédet, közvetitettek. Ilyen körülmények kö­zött — állapítja meg a pozsonyi publicista —­ nem csoda, ha a felvidékiek kondenzátorukat mindig Budapest, felé forgatják. A magyar rádió fölényével szemben végről a cikkíró kö­veteli a pozsonyi adóállomás teljes átalakítá­sát és modernné tételét, továbbá azt, hogy Kassán és Pozsonyban még a magyarok arányszámán felül is legyenek magyar műsor­­számok, hogy a felvidékiek így szokjanak rn Budapest hallgatásáról. A rádió pénteki műsora BUDAPEST (540). Csütörtök. D. 2.45. Hírek, élel­miszerárak, piaci árak, árfolyamhírek. 4. Az iskolán kívüli népművelés rádióelőadása. (Rádió Szabad Egyetem). 1. Radnai Miklós: Divertimento: Prelu­­dium; Menuetto; Ária; Scherzo; Postludium. Előadja *: Waldbauer vonósnégyes. 2. Szanyi István dr.: „Hogyan hasznosíthatja a vegyvizsgálati állomások munkásságát a gazda, iparos, kereskedő és fogyasztó“. — Utána: Pontos időjelzés. Időjárás- és vízállásjelentés. 5.10. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium rádió­­előadás-sorozata. Gróf­its Gábor gazd. akad. igazgató: „Istállók szellőzése“. 5.45: Komlóssy Emma magyar nótákat énekel Karinin Simi és cigányzenekarának kíséretével. 7: Angol nyelvoktatás. (J. W. Thompson). 7-25: A m. kir. Operaház előadásának ismertetése és az előadás szinlapjának felolvasása. 7.30* A m. kir. Operaház előadásának közvetítése« ..Hoffmann meséi“. Fantasztikus dalmű 4 felvonásban, utójátékkal. Szövegét irta: Barbier Gyula. Fordította: Váradi A., Fáy I. B., Radó A. Zenéjét szerzette: Offens­bach. — Utána: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hírek. .. Majd: Bura Károly és cigányzenekarának hangver­senye. Péntek. D. e. 9.15: A Mándits-szalonzenekar hang­­versenye. 9.30: Hírek. 9.45: A hangverseny folytatása. 11.10: Nemzetközi vízjelzőszolgálat. Vízállásjelentés magyarul és németül. 12: Déli harangszó az Egyetemi templomból, i­ n||í­rásjelentés. 12.05: Az Egyetemi Énekkarok szólókvartettjén tíl (Imre Vince, Olgyay Oszkár, Arany Sándor, Balla Ká­­roly) hangversenye. 12.25: Hírek. 12.35: A hangverseny folytatása. 1: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 2.45: Hírek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyaán* hírek. 4: Vadnay Dezső meséi. 4.45: Pontos időjelzés, időjárás- és vizorlásjelentés hírek. 5: „Kis emlékek a nagy hábomból.“ Igmándy Géza felolvasása. 5.30: Hangverseny. Közreműködik: Földessyné Her**­mann Lula (zongora) és Farkas Márta (hegedű). Zongo­rán kisér: Polgár Tibor. 6.30: Gyorsírótan­folyam (Szlabey Géza). 7: Ara. kir. 1. honvéd gyalogezred zenekarának hangversenye. Karnagy: Fricsay Richárd. 7.55: Ügetőversenyeredmények. 8: „Szellemi együttműködés a nemzetek között.“ Ge­­revich Zoltán dr. előadása. 8.30: Hammerschlag János orgonahangvers-étsének közvetítése a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. Köz­reműködik: Bárány Sziszi hegedűművésznő és Erdős Árpád dr. operaénekes. Az énekszámokat zongorán kíséri: Pető Imre. — Utána: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hírek. — Majd: Bura Sándor és cigányzenekarának­ hangversenye. Külföld. BECS (516). D. e. II és 12: Gramofonzene. D. u. 3.25: Szórakoztató zene. 5.30: Richter Kriszta he­­gedőművésznő ifjúsági hangversenye. 8: Kienzl Vilmos operáinak részletei. 10.10: Jazz. BERLIN (418). D. n. 4.30: Északi szórakoztató zene. 7: Citerajáték. 8: Rossini: A sevillai borbély. Operaelő­adás. Utána hírek, majd szórakoztató zene. BOROSZLÓ (325). D. n. 4: Dalok. D. n. 4.50: Szóra­­koztató zene. 7: Rádió zenekar. 8.30: Millöcker: Gaspa­­rone. Operettelőadás. MAJNA-FRANKFURT (390). D. u. 4.30: Szórakoztató hangverseny. 7.45: Schubert és Strauss János zene. 8.45: Hangjátékelőadás. 9.45: Filharmonikus hangverseny. PRÁGA (486). D. e. 12.25: Szórakoztató zene Brünn­­ből. D. u. 4.05: Gramofonzene. 4.30: Kamarazene. 7.05: A Bakulé fiúénekkar szerb népdalokat ad elő. 8: Haydns Teremtés című oratóriuma. RÓMA (441). D. S. 8: Szórakoztató w&o* VJSÍH nmftm**** Mfe Sgtmfchrifcm*

Next