Uj Nemzedék, 1931. április (13. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-21 / 89. szám

Uj Nemzedék Kedd, 1931 április 21. 10 * (Konyhakéses merénylet Paris leg­ünnepeltebb színésznője ellen.) Párisból jelentik: Egy őrült asszony tegnap dél­után merényletet kísérelt meg Paris leg­­ünnepeltebb színésznője, Huguette Duflos ellen. Amikor a művésznő délután a szín­házba ment, egy ismeretlen asszony tá­madt rá és konyhakéssel le akarta szúrni. Huguette Duflos idejekorán észrevette, hogy az asszony meg akarja támadni, szembefordult vele, úgy hogy a kés, amelyet a merény­lő éppen a művésznő hátába akart szúrni, csak a kezét érte. Huguette Duflos így is súlyosan megse­besült, mert az éles konyhakés jobbkezé­­nek­ két idegét sértette meg. A művésznőt kórházba kellett, szállítani. A merénylőt letartóztatták, minthogy azonban az or­vosok megállapították, hogy nem normá­lis, elmegyógyintézetbe szállították. A SZÍNHÁZAK MAI MŰSORA: Operaház: Hugenották (B. bér., 24. sz., fél­nyolc). — Nemzeti Színház: Éva boszorkány (B. bér., félnyolc). — Kamaraszínház: Gaval­lérok (K. bér, 31. sz, h­á­r­o­m­m­­n­e­g­y­e­d n­y­ol­c). — Vígszínház: Jim és Jill (nyolc óra). — Ma­gyar Színház: Viharos nászéjszaka (nyolc óra). — Belvárosi Színház: A törvény nevébe® (nyolc óra). — Új Színház: Zsákutca (nyolc óra). — Városi Színház: Don Juan (A­ bér, fél n­yolc). — Király Színház: A ballerina (nyolc óra). — Fővárosi Operettszínház: A ha­rapós férj (nyolc óra). — Andrássy­ úti Szín­ház: Tihamér, stb. (kilenc óra). — Teréz-kör­­úti Színpad: Dela Lipinszkaja vendégjátéka, stb. (kilenc óra). — Bethlen-téri Színpad: Em­őd Tamás vígjátéka, stb. (hat és kilenc óra). — Komédia Orfeum: Gyorshajtás, stb. (kilenc óra). A mozgószínházak műsora BELVÁROSI MOZGÓ (IV., Irányi­ utca 21. Telefon: Aut. 833—29.) Mesék az Írógépről. — Orosz lakodalmi ünnep. — Roger jazz-zenekar. — Harold Lloyd és a kígyó. — Sicc Kínában. — Tinta Muhi, a kis hős. — Szerdáig: Box hangos híradó. — Csütörtöktől: Magyar híradó. — Előadások kezdete jobbterem 5, egy­negyed 8 és fél 10, bálterem 8 órakor. BODOGRAF FILMSZÍNHÁZ. (József-körút 63. Telefon: József 384—75.) Mesék az írógépről. — Marokkó. — Híradók. — Előadások kezdete fél 5. egynegyed 8 és 10 órakor. BUDAI APOLLO. (Hattyú- és Csalogány-utca sarok. Telefon: Aut. 515—00.) Afrika beszél. — Az elsodort Raster. — Híradó. — Előadások kezdete fél 5, 7 és fél 10 órakor. CAPITOL FILMPALOTA. (Baross-tér. Keleti pálya­udvar mellett. Telefon: József .343—37.) Madame Pom­padour. — A négy jómadár.­­ Hangos és Magyar hír­adók. — Előadások kezdete 5, egynegyed 6 és fél 10 órakor. CORSO (Váci­ utca 9. Telefon: Aut. 874—02. szám). Takarodó után. — Híradók. — Előadások kezdete: 4, háromnegyed 6, háromnegyed 8 és háromnegyed 10 órakor. CORVIN FILMSZÍNHÁZ. (Üllői­ út és József-körut sarok. Telefon: József 389—SS és József 395—84. szám.) A koldusdiák. — Hangos híradók. — Előadások­ kezdete fél 6, fél 8 és fél 10 órakor.. DÉCSI FILMSZÍNHÁZ. (Teréz­ körút 28. Telefon: Aut. 213- 43, 259—52 és 148 -05.)­ Crock. — Magyar és fox híradók. — Előadások kezdete mindennap 4, 6, 8 és 10 órakor. FIISZEK MOZGÓ. (József-körut 70. Telefon: 400-40.) Pénz az utcán. — Pánik Arizonában. — Texasi feneva­­dak. — Előadások kezdete fél 5, egynegyed 8 és három­­negyed 10 órakor. FORUM FILMSZÍNHÁZ. (IV., Kossuth Lajos­ utca 18. Telefon: Aut. 897—07 és 895—43.) Ariane. — Metro han­gos újság. — Az első magyar hangos híradó. Nemzeti— Ferencváros-meccs. Karinthy. Egyed Zoltán. Takács II., Mari néni, Opata beszélnek. — Előadások kezdete 5, egynegyed 6 és fél 10 órakor. KAMARA MOZGÓ. (Dohány- és Nyár-utca sarok. Telefon: József 440—27.) Nagyvárosi fények. (Harmadik hétre prolongálva). — Szellemjárás a játékboltban. — Fox hangos és Magyar híradó. — Előadások kezdete mindennap 4, 6, 8 és 10 órakor. KULTUR MOZGÓ. (Kinizsi­ utca. Tel.: Aut. 861—93.) Magasabb diplomácia. — A nagy vágy. — Előadások kezdete 5, egynegyed 8 és fél 10 órakor. NYUGAT MOZGÓ. (Teréz-körút 62. Tel. 271-62.) Vége a dalnak. — Chic parisienne. — Éva leánya. — Előadások kezdete fél 4, fél 7 és háromnegyed 10 órakor. OMNIA FILMSZÍNHÁZ. (József-körut és Kölcsey-utca sarok. Telefon: József 301—25.) Takarodó után! ... — Magyar és Fox híradó. — Előadások kezdete 5, egyne­gyed 8 és fél 10 órakor. PALACE FILMSZÍNHÁZ. (Erzsébet-körút 8. szám, a Newyork-palotával szemben. Telefon: József ,365—23.) Afrika beszél. — Zenésznek áll a világ. — Híradók. — Előadások kezdete 4, 6, 6 és 10 órakor. PÁTRIA MOZGÓ. (Népszín­ház­ u. iá. Telefon 456—73.) Mesék a írógépről. — Magasabb diplomácia. — Előadá­sok kezdete fél 5, egynegyed 8 és egynegyed 10 órakor. RADIUS-METRO-FILMPALOTA. (VI., Nagymező­ utca 22—24. szám. Telefon: Automata 200—98 és 292—50.) Stan és Pan. A siró örökösök. — Agáron a helyzeti változatlan. — Magyar híradó. — Előadások kezdete 2, 4, 6, 8 és 10 órakor. ROYAL APOLLO. (Erzsébet­ körút 48. A Royal* szálló épületében. Telefon: József 419—02 és 429—46.) A postásfia és a húga.­­— Paramount hangos híradó. — Magyar híradó. — Előadások kezdete 5, egynegyed 8 és fél 10 órakor. TÚRÁN MOZGÓ. (Nagymező- és Mozsár-utca sarok). Hajnali őrjárat. — Elsodort Buster. — Cuky parádé. — Fox hangos híradó. — Előadások kezdete fél 4, fél 7, háromnegyed 10 órakor. UFA FILMSZÍNHÁZ. (V­.: Teréz-körút 58-60. Tele­fon: Aut. 197-67 és 197—68.) A koldusdiák. Millöcker­­operett. — UFA-Híradó. — Előadások kezdete 6, 8 és 10 órakor. URÁNIA FILMSZÍNHÁZ. (Rákóczi­ út 21. Telefon: József 460—45 és 460—46.) Asszonysors. — Hangos hír­adók. — Előadások kezdete fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. HoulliS Mttitt­­ti Kellemesen nyaralhatnak a félm Szive fcepb­ám­jai Társasága házában. Pécelen. — Szép kerttel körül­véve. Kápolna van a házban. — Ellátási (kij. lakás (kiszolgálás), 5-szöri étkezés, finoman elkészítve P 5.S©. Háromszori étkezés P 4.50. — Villanyvilágítás. A vasútállomástól 10 percnyire, jó útán KULISSZAFILM... Ha véletlenül, — mondjuk — tíz nap­pal később kerül a sor a Magyar Szín­házban a két spanyol darab ki­muta­tójára, mint e hét szombatján, talá­n az­zal lehetne meggyanúsítani Góth Sán­dort, az újdonságok fogadott apja és a színház vezetőségét, hogy „konjun­ktúrá­ból“ folyamodnak spanyol szerzők mun­káihoz, kihasználva az ibériai félsz­geten a közelmúltban lejátszódott sajt­­atos események aktualitását. Így azonb­a fel sem merülhet ez a vád, mert két ilyen nehéz darab aligha kerülhetne színre olyan rövid idő alatt, amennyi a sp­anyol forradalom és a premier napja köz­ött el­telt. Amikor a két darab próbái m­egkez­­dődtek, XIII. Alfonz király még­­ spa­nyol trón ura volt és csak a véletl­e já­téka, hogy éppen most jutnak szóhi a ma­gyar színpadon a spanyol drámairo­dalom prominens képviselői. A két felv­­ásos „Túl a rácson“ — eredeti címe C­izion de Cuna (Bölcsődal) — szerzője Sierra Martinez, a spanyolok legkatolik­usabb szellemű drámaírója, akinek „Pársz­­orok“ című darabját a Kamaraszínház készül előadni. A másik újdonság, az „A­zt az asszonyok akarnak“ című, két képből álló vígjáték Quintero Serafin és Quin­tero Joaquim Alvareznek, az isme­tnevű Quintero-testvérek munkája. A Mi­rtinez darabot Kosztolányi Dezső, a Qui­nterók vígjátékát Góth Sándor fordítot­ta , aki egyúttal rendezője is a két spany­ol da­rabnak. Mindkét színpadi mű­ név yorki, párisi és berlini sikerek után jut i­s hoz­zánk és ha kifejezője a szerzők erősen nemzeti szellemű gondolodásának ma­gukon viselik a spanyol léleke­­­­zések bélyegét, — éppen úgy, mint a nagy orosz drámaírók írásai az orosz nép s­ajátos, senkivel össze nem téveszthető ír­ó nyi­latkozásait, — anélkül azonban, hí­t az előttünk idegen spanyol gondolatvilág tárulna fel, mert hiszen a szereplők álta­lános emberi érzéseket tolmácsolnak. A legpontosabban a „Klein Malerei“ meg­jelölés illik a Magyar Színház két spanyol darabjára, annyira hasonló a rendezés mun­kája­­is az egyes szerepek kidolgozása a mi­­niatűr festészethez. Finom, apróllékos munkát követel mindkét újdonság, mintha csak egy­testű ecsetre bubiálna végnélküli türelemmel a színpad lekicsinyített vásznán. Egyik da­rabban sincs kiemelkedő szerep, — talán az egy Gálsiné Kertész Fiiáén kívül — a hang­súly az össz játékon van, ez a tengelye az elő­adásnak, amely nélkül ebben az esetben ment­hetetlenül elveszne a cselekmény hatása. A próbák szinte szokatlanul nagy kedvvel foly­nak, mintha valamennyi szereplő szívügyévé vált vol­na a két spanyol darab sikere. A „Túl a ráesőn“ egy apácakolostorban játszó­dik, amelynek finom hangulata alól senki nem fogja tudni kivonni magát. Az „Amit az asz­­szonyok akarnak“ a pletyka következéseit önti vígjátéki formába és Góthnénak ad al­kalmat kitűnő alakításra. Ez a darab a spa­nyol dráma egyik műfaját, a „zarzuela“-t is­merteti meg velünk, amely nem más, mint vígjáték dallal tarkítva. A „zarzuela“ énekes színmű, néha parodisztikus szövegű daljáték, amel­y a XVII. században Calderon „El jardin de Faterina“-jával született meg és azóta is igen népszerű drámai műfaj Spanyolország­ban. A Magyar Színház előadásán a Quintero testvérek vígjátékéban a szereplők úgyneve­zett ,,ropta"-kát (kuplékat) énekelnek, gitár­­kísérette­l. Az öt eredeti spanyol dal a darab­bal együtt érkezett, mint kotta melléklet. A „coplak** közül kettőt Ákos Erzsi énekel a színpadon, egyet Turay Ida ugyancsak a színen, egyet-egyet pedig szerepük szerint Árpád Margit és Vargha Aranka a színfalak mögött. A „Túl a rácson“ e­lső képében, mi­alatt a cselekmény lepereg, Sierra Martinez instrukciója szerint a kolostor templomában litánia folyik, a kórus régi egyházi énekeket énekel, amelynek hangjai beszűrődnek a szín­padra. Magánszóló is szerepel a darabban. Jo­seph Rheinberger 171-ik opusa, a „Salve re­gina“ kezdetű zeneműve, amelyet Tomna Zsó­fia, st legutóbb Somában vendégszerepelt jó­­nevű operaénekesnő ad elő ham­onikus kísé­rettel. * Sierra Martinez azok közé a kevés­számú spanyol írók közé tartozik, akik távol tartják magukat a napi­ politikától, nem keverednek bele az események forga­tagába. Visszavonultan dolgoznak és csak akkor állnak ki a fórumra, ha elkészültek valami új munkájukkal. A „Túl a rácson“ négy esztendővel ezelőtt került színre először Madridban és onnan indult el kül­földi útjára, amelyet a siker állomásai jelesnek. A különös véletlen most mégis politikai aktualitást kölcsönöz darabja megindulásának. Mindjárt a színmű első jelenetében elbeszélés formájában szóba kerül, hogy a spanyol városka polgár­­mestere előző napon, amikor a választá­son a köztársasági jelöltek győztek, meg­­kondittatta a harangokat pártja, győzel­mének hírére ... Ez a pár mondat a leg­újabb spanyol eseményekkel kapcsolato­san bizony időszerűen hangzik . . . * A „Túl a ráesőn“ cselekménye egy vidéki spanyol dominikánus apáca kolostorban ját­szódik. Az első felvonás a zárda udvarán, amelyet két oldalt fal határol, a hátsó front­ján pedig egy kapu boltívén át hosszú, gó­tikus kiképzésű, árkádos oszlopcsarnokba látni be. Vogel Erik, a díszletek tervezője perspek­tivikus trükkel, úgy varázsolja elénk az osz­lopcsarnokot, mintha legalább is harminc mé­teres mélységben folytatódna, már­pedig ha valakit felengednének ellenőrzésül a szín­padra, pontosan csak háromméteres „oszlop­­csarnokot“ mérhetne le. A második felvonás díszlete a kolostor egyik zárt munkaszobája, ahová csak a kolostor lakói, az apácák lép­hetnek be. A szobába jobboldalt hatalmas kapu vezet, rácsos nyílással, amelyen át az apácák látogatóikkal beszélgethetnek. Szere­pel egy forgószekrény is, amelyet Vogel Erik, — aki színpadának hű képéhez egész csomó könyvet tanulmányozott át és kolostort látoga­tott végig, — a budapesti Szent Szív zárdá­ban másolt le. Ez a forgó szerkezet azt a célt szolgálja, hogy ebbe tegyék bele az apá­cák számára hozott ajándékokat és azután egy gombbal megfordíthassák. A darabhoz szükséges régi bútorokat antikváriusoktól veszi kölcsön a színház. Valóságos felfedező útra indult Góth Sándor a díszlettervező mű­vésszel. A színpadot an­tikbú­torok okai rende­zik be, imazsámoly, karosszékek díszítik a színpadi képet. A legfőbb ékesség azonban két eredeti spanyol festmény, két szentkép, amelyet az egyik híres budapesti műkereskedő csak tízezer pengő óvadék ellenében adott köl­csön. * Ennek a hétnek kétségtelenül legérde­kesebb színházi eseménye Eftimiu Vik­tornak, román költő és dráma­író, a bu­karesti Nemzeti Színház volt intendánsa ,,Prometheus“ című ötfelvonásos tragé­diájának bemutatója­­lesz a Fővárosi Operettszínházban. Eftimiu darabja a Prometheus-Taendát eleveníti meg bibli­kus vonatkozásokkal átszőve. A tragédia Parisban több mint száz előadást ért meg és ma is állandó műsordarab, Erdélyben Janovics Jenő mutatta be a kolozsvári Magyar Színházban. Magyar nyelvre franciából Kádár Imre, az erdélyi poéta fordította le a versesdrámát. A háború óta ez az első eset, hogy román író da­rabja magyar színpadon színre kerül, Bukarestben azonban sűrűn előfordul, hogy magyar szerző is szóhoz jut. Efti­miu, „Prometheus“-át a Budapesti Szí­nészek Szövetsége adja elő a Fővárosi Operettszínházban. A rendezés munkáját Bársony Aladár, a kitűnő drámai színész vállalta, a szerepekre pedig olyan színé­szeket választottak ki, akik vagy szerző­dés nélkül vannak, vagy színházuk te­hetségükhöz mérten nem foglalkoztatja őket eléggé. A tragédiában kilenc szerep van, ame­lyeket Gárdos Kornélia (Themis, Prome­theus anyja), Vámos Sári, Inkey Margit, Sereghy Andor (Prometheus), Farkast Endre, Sipos Zsigm­ond, Deréky János, Baló Elemér és Földes Mihály játszanak. A díszletek, amelyek inkább formákkal és világítási effektusokkal hozzák ki az ese­ményeknek megfelelő hangulatot, Forgó Mihály újszerű művészi munkája. Az elő­adás égyük érdekessége, hogy ezúttal tör­ténik első kísérlet magyar színpadon arra, hogy a kísérő muzsikát gépzenével adják. Az egyik nagy gramofonvállalat áll,hozta össze a darabhoz előírt klasszi­kus zeneszámok lemezeit, amelyeket az­után hang­er­ősít­őv­el fokoznak fel és köz­vetítenek a cselekmény aláfestéséül. Az előadás előtt Janovics Jenő, a kolozsvári Magyar Színház igazgatója tart bevezető beszédet. Prometheus elindul égi útjára, hogy lelopja a tüzet az embereknek. A barlangok mélyé­ből Than, az ember és Li, a nő vezetésével négykézláb csúszva előjön az embercsoda, amely félig még állati sorban él. Prometheust, urukat keresik é® Eromenis, a titán párja megmagyarázza nekik, hogy az Olimposra ment, elhozza nekik­­ a tüzet. Eromenis meg­tanítja az embereket, hogyan kell a tűzzel­, mint ő nevezi, a „vörös sólyom“-mal bánni. Fészket (rőzsemáglyáit) kell lakni a furcsa madár számára, hogy jól érezze magát, ápolni kell, hogy szárnyra kelhessen .... A negye­dik képben Than és Li leszármazottjai, sok száz évvel később már, mint pásztorok élnek. Körülülik a tűzrakást. Prometheus Herakles­­sel jön, aki megszabadította a kőszikláról, a keselyűk marcangol­ása­it­ól. A titán látja a lobogó tüzet, azt hiszi, hogy az emberek az ő érkezését, szabadulását ünneplik a máglyá­val. Csalódottan hallja, hogy már meg is fe­ledkeztek róla, amikor mindössze csak azt kéri, hogy legalább helyet, foglalhasson a tűz mellett, megmelegedhessek, a pásztorok el­űzik, azzal, hogy a tűz az övék, nincs ott semmi keresni valója. Herakles szomorúan szól hozzá: — Látod ezekért szenvedtél, az emberért! ... Prometheus ajándékozta meg a tűzzel az em­bereket, értük kínlódott s még csak oda sem férkőzhetett a tűz közelébe . . . Emberi hála — emberi sors! A „Prometheus“ egyik legfontosabb és legerősebb drámai szerepe Gárdos Kor­néliának, a fiatal színészgárda kétségtele­nül legnagyobb tehetségű tagjának kezé­ben van. A fiatal művésznő egyszerre két helyen is játszk.Eftimiu darabjában és Lukács István,­­Az Úr keze­ című szín­művében, amelyet pénteken mutat be a Városi Színház. Két darabban játszik és két helyen próbál naponta. Fiatalos erő­vel, fáradtságot nem ismerve próbálja a két nehéz, komoly színészi feladatot je­lentő szerepét. Két őszinte vélemény játékáról a pró­bák alapján: Bársony Aladár: A ..Prometheus" uj magyar tragi­ka feltűnését fogja hozni Gárdos Kornélia személyében, mert em­beribb, őszintébb hangok nem baszott«."« el az utóbbi években magyar művésznő ajkáról. Mindnyájan nagy örömmel _ én meglepetéssel figyeljük Gárdos Kornélia megrázó, drámai erejű játékát. Ferenczy Károly: Gárdos Kornélia a legszebben beszélő magyar színésznők közé tartozik. „Az Úr keze“ előadásának nagy nyeresége, hogy elvállalta a neki felajánlott szerepet. Csütörtök és péntek, ez az egymást kö­vető két nap az, amikor két premieren győződhetik meg a közönség egy rendező és egy színigazgató kritikájának igazáról­gy­y- Mozibemutatók A Royal Apolló új filmje, a POSTÁSFIÚ ÉS A HÚGA sikert aratott. A filmet a hasonló című vígjátékból készítették, amely körülbelül húsz esztendővel ezelőtt ment az egyik budapesti színházban. A zenés vígjáték néhány melódiája világhírű. A darab rendezője, R. Darnach ügyes kézzel fogta össze a cselekményt, hatásos rendezői öt­letekkel dolgozott és sikerült neki egy mulatságos, zenés filmjátékot produkál­nia. Ebben nagy segítségére volt Anny Ondra, aki énekével, táncszámaival és ki­tűnő komikus játékával most is megérde­melt sikert aratott. A többi szereplő is eléggé elfogadható játékot produkált. (-) A rádió keddi műsora BUDAPEST (540). Hétfő, D. u. 2.45: Hírek, élelmi­­szerárak, piaci árak, árfolyamhírek. 4: Asszonyok tanácsadója (Arányi Mária előadása). 4.45: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés, hírek. 5: „Szicília, a romok és pásztorok hazája.“ Máthé Elek előadása. 5.25: Hangverseny. Közreműködik: Sebők Stefi (ének) és Faragó István (hegedű). Zongorán kisér: Polgár Tibor. 6.25: Német nyelvoktatás (Szentgyörgyi Ede dr.) 7: „Hogyan készül az újság Japánban.“ Watanabe Metzger Nándor előadása. 7.30: Vörös Károly és cigányzenekarának hangver­senye. 8.30: A m­. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar hangversenye. Közremű­ködik: Sebeők Sári, a m. kir. Operaház örökös tagja és Hajdú István gordonkaművész. Karnagy: Berg Ottó. — Utana: Pontos időjelzés, időjá­­rásjelentés, hírek. — Majd: Gramofonhangverseny. Kedd. D. e. 9.15: A m. kir. 1. honvédgyalogezred zenekarának hangversenye. Karnagy: Fricsay Richárd. 9.30: Hirek. 9.45: A hangverseny folytatása. 11.10: Vízállásjelentés. 12: Déli harangszó az Egyetemi templomból, időjá­­rásjelentés. 12.05: A rádió házikvartettjének hangversenye. 12.25: Hírek. 12.35: A hangverseny folytatása. 1: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 2.45: Hírek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyam­hírek. 4: Csehérfalvi Albert Istvánné meséi. 4.45: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés, hírek. 5: „Gárdonyi Géza növénytani hagyatéka.“ Bárány László dr. előadása.. 5.25: A Budapesti Koncert Szalonzenekar hangver­senye. 1. Strauss: Cigánybáró — nyitány. 2. Lehár: Kék­­ mazur — keringő. 3. Moszkovszky: Serenata. 4. Kodály: Háry János*— intermezzo. 5. Fibrilo: Poem. 6. Rozsnyai: Lámpaláz — tangó. 7. Newin: Tavaszi szvit 6.25: Francia nyelvoktatás (Garzó Miklós dr.) 7: „Róma születésnapja“ (Vándor Kálmán előadása). 7.25: A ma. kir. Operaház előadásának ismertetése és az előadás szinlapjának felolvasása. 7.30: A m. kir. Operaház előadásának közvetítése „Az álarc“ opera 3 felvonásban. Szövegét írták: Lothar Rudolf és Góth Sándor. Zenéjét szerzette: Hubay Jenő. — Az I. felvonás után: Ügetőversenyeredmények — Az előadás után: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hírek. — Majd: Kiss Lajos és cigányzenekarának hangversenye. Külföld. BfXL (516). D. e. 11: Gramofonzene. 12: Szórakoztató hangverseny. D. u. 3.20: Német operák részletei gramofonon. 7.45: Strauss Oszkár-est. 9.55: Haydn két vonósnégyese. 10.45: Szórakoztató hangver­seny. Lehár-est. BERLIN (418). D. u. 4.20: Szórakoztató zene Lipcsé­ből. 6.20: Csellóhangverseny. 6.45: Gramofonzene. 8: Táncest. BOROSZLÓ (325). D. u. 4: Szórakoztató zene. 7: Hangverseny. 8.30: Tánczene. MAJNA-FRANKFURT (390). D. u. 4: Szórakoztató zene Stuttgartból. 7.15: Blech Leó-est 60. születésnap­jára a stuttgarti filharmonikusok közreműködésével. 7.50: Tarka-est. 10.40: Tánczene. 11.30: Hangverseny. PRÁGA (456). D. e. 11.15: Gramofonzene. 12.25: Hangverseny Brünnből. D. u. 4.05: Gramofonzene. 7.05: Népdalok. 7.30: Strauss 0.6 Utazás a szerelem körül. Operettelőadás Pozsonyból. 10.20: Gramofonzene. RÓMA (441). D. u. 5: Ének- és zenekari hangver­seny. 7.50: Gramofonzene. 8.40: Hírek. Utána opera a királyi színházból vagy a nápolyi San­ Carlóból. LONDON (356.3). D. u. 5.15: Tánczene. 6.40: Réz­­fúvós zenekar. 7.45: Kabaréelőadás. 8: Hangverseny. 10.35: Tánczene. 11: Szállodai szórakoztató zene. Nincs szükséged idegen Lexikonra, mert van már KATOLIKUS LEXIKON is. Kiadóhivatalt ?u1np’Sl,U!r,!fo’SüSz!?y­ul8

Next