Uj Nemzedék, 1931. április (13. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-08 / 78. szám

10 mozgóképszínház Bemutatták a Kamaraszínházban a Chaplin-filmet — Az Új Nemzedék tudósítójától — Különös és nagyszerű élményben volt azoknak a meghívottaknak részük, akik szombat délelőtt megtekintették Charlie Chaplinnak, a világ legkitűnőbb bur­­leszkkomikus­ának NAGYVÁROSI FÉNYEK című filmjét. Chaplint nem kell a közön­ségnek külön bemutatni. Nincs a világ­nak olyan eldugott faluja, ahol ne ismer­nék a nevét és ne tudnának róla mindent Filmjei esztendők óta óriási sikert arat­nak. Kivételes elismerés fogadja min­denhol darabjait, ennek pedig az az oka, hogy lelket és mély érzéseket, rejtett perspektívákat visz bele a különös bur­­leszkcselekményekbe. A Cirkusz, az Aranyláz és a régebbi filmjei eseményei voltak a filmvilágnak. A két legutolsó nagy filmje sejtetni engedte, milyen úton akarja továbbfejleszteni a filmet Chap­lin. Az apró emberi tragédiák szövevé­nyét, csöndes bánatokat, jóízű nevetést s a halk nevetés mögött vigyorgó kárörö­met, a ma életét örökíti meg minden filmjében. A cselekmény minden része önmagában is kerek egészet alkot, külön kis burleszk, amelyet ügyesen fon a mese szerteágazó szálaiba és egységes kompozícióvá, gyúrja az egész cselekményt. Ezt csinálta a Nagyvárosi fények című új filmjében is, amikor egy szegény csavargó különös és változatokban gazdag életét örökítette meg. A régebbi Chaplin-filmekkel szem­ben ez a darab hapy-enddel végződik. Boldog lesz a rongyos csavargó, a társa­dalom számkivetettje, mert rámosolyog egy szőke leány és visszavezeti az életbe, mert a csavargó is mégis csak ember, igaz, mélyen érző ember. Hol könnyek gyűlnek a néző szemeibe, hol pedig viha­ros kacagás váltja fel a szomorú­­hangu­latot. A jókedvnek és a szomorúságnak nagy művésze Charlie Chaplin, új film­jével a budapesti csatát is megnyerte. A mozgószinházak műsora BELVÁROSI MOZGÓ. (IV., Irányi­ utca 21. Telefon:­­Aut. 383—29.) A sevillai énekes. — Stan és Pan rádió­­specialista. — Finom kis család. — Hangos Fox híradó. — Előadások kezdete jobbterem 5, egynegyed 8 és fél 10 órakor. Bálterem 8 órakor. BODOGRAF FILMSZÍNHÁZ. (József körú­t 63. Tele­fon: József 384—75.) A sevillai énekes. — Aranyásók a Broadways. —• Híradók. — Előadások kezdete fél 6. egynegyed 8 és 10­ órakor. BUDAI APOLLO. (Hattyú- és Csalogány-utca sarok. Telefon: Aut. 5/5—00.) Nyitott ablak. — Zöldszemü de­tektív. — Híradó. — Előadások kezdete fél 5, 7 és fél 10 órakor. CAPITOL FILMPALOTA. (Baross-tér. Keleti pálya­udvar mellett. Telefon: József 343—37.) Mesék az író­gépről. — Paramount hangos híradó. — Az első magyar hangos híradó. Nemzeti—Ferencváros-meccs. Karinthy, Egyed Zoltán, Takács II., Mari néni, Opata beszélnek. — Előadások kezdete 5, egynegyed 8 és fél 10 órakor. CORSO (Váci­ utca 9. Telefon: Aut. 874-02. szám). Afrika beszél. — Híradók. — Előadások kezdete 4, há­romnegyed 6, háromnegyed 8 és háromnegyed 10 órakor. CORVIN FILMSZÍNHÁZ. (Üllői-út és József-körut sarok. Telefon: József 389—88 és József 395—84. szám.) A császár riválisa. — Magyar és külföldi híradók. — Előadások kezdete fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. DÉCSI FILMSZÍNHÁZ (Teréz-körút 23. Telefon: Aut. 213—43, 259—52 és 148—05.) Marokkó. — Híradók. — Előadások kezdete 4, 6, 8 és 10 órakor. FORUM FILMSZÍNHÁZ. (IV., Kossuth Lajos­ utca 18. Telefon: Aut. 897—07 és 895—43.) Ariane. — Metro han­gos újság. —. Az első magyar hangos híradó. Nemzeti— Ferencváros-meccs. Karinthy, Egyed Zoltán, Takács II., Mari néni, Opata beszélnek. — Előadások kezdete 5. egynegyed 8 és fél 10 órakor. KAMARA MOZGÓ. (Dohány- és Nyár-utca sarok. Telefon: József 440—27.) Nagyvárosi lények. — Szellem­­járás a játékboltban. — Fox hangos és Magyar híradó. — Előadások kezdete nagyszombaton 6. 8 és 10 órakor.­ KULTUR MOZGÓ. (Kinizsi-utca. Telefon: Aut. 861- 93.) Őfelsége a szerelem. — Slam­ és Pann amatőr, be­török. — Miki és a kísérlet. — Sicc-burleszk. — Elő­adások kezdete 5, egynegyed 8 és fél 10 órakor. NYUGAT MOZGÓ. (Teréz-körut 62. Tel. 271—62.)­­Az elsodort Chaplin. — Norn, Nanette. — Csendélet a dutyiban. — Előadások kezdete fél 4, fél 7 és háromne­gyed 10 órakor. OMNIA FILMSZÍNHÁZ. (József-körit és Kölcsey-utca sarok. Telefon: József 301—25.) Hajnali őrjárat. — Vs­­taphone zenekar. — Fox híradó. Magyar híradó. — Elő­adások kezdete 5, egynegyed 8 és fél 10 órakor. ORION FILMSZÍNHÁZ. (IV.: Eskil­nt 1. Telefon: Ant. 831—02 és 842—93.) Hajnalt Szidrai. — Magyar és kül­földi híradók. — Miki egér. — Előadások kezdete 6, fél 8 és fél 10 órakor. PALACE FILMSZÍNHÁZ. (Erzsébet-körút 8. szám. a Newyork-palotával szemben. Telefon: József 365—23.) Afrika beszél. — Zenésznek áll a világ. — Híradók. — Előadások kezdete 4, 6, 8 és 10 órakor. RADIUS-METRO-FILMPALOT­A. (VI., Nagymező­ utca 22—24. szám. Telefon: Automata 200—98 és 292—50.) Az elsodort Buster. — Anyós, te csalsz! — Híradók. — Előadások kezdete 4, 6, 8 és 10 órakor. ROYAL APOLLO. (Erzsébet-körút 48. A Royal­­szálló épületében. Telefon: József 419-02 és 429—46.) Bosporasi éjszakák. — Metro hangos újság. — Az első magyar hangos híradó. Nemzeti—Ferencváros-meccs. Karinthy, Egyed Zoltán, Takács 11., Mari néni. Opata beszélnek. — Előadások kezdete 5, egynegyed 8 és fél 10 órakor. TURÁN MOZGÓ (Nagymező- és Mozsár-utca sarok.) Magasabb diplomácia. — Hívjon és jövök. — Előadások kezdete fél 4, háromnegyed 5, egynegyed 8 és háromne­gyed 10 órakor. UFA FILMSZÍNHÁZ. (VI., Teréz-körút 58-60. Tele­fon: Aut. 197—67 és 197—68.) Dolly karriert csinál... — Miki udvari színháza. — UFA-híradó. — Előadások kezdete fél 6, fél 8 és háromnegyed 10 órakor. URANIA FILMSZÍNHÁZ. (Rákóczi­ út 21. Telefon: József 460—45 és 460—46.) Marokkó. — Miki mint moz­donyvezetők. — Híradók. — Előadások kezdete egyne­gyed 6, fél 8 és háromnegyed 10 órakor. Új Nemzedék Szerda, 1931 április 8. KULISSZAFILM... A „Magyar Passió“ legutóbbi előadá­sainak egyi­kén az Úrvacsora-jelenetre került a sor. Történt pedig, hogy a Jé­zust személyesítő Odry Árpád jobbján ülő tanítvány az elhelyez­k­edésnél székét vigyázatlanul a művész hosszú fehér pa­lástjára helyezte. Amikor azután a jele­net végén Odry felállt, a szék súlya miatt nem tudott olyan méltósággal megin­dulni, mint azt a szerepe megkívánta volna. Ez volt­ a kritikus pillanat . . . Ekkor kellett eldőlnie, hogy Odry Árpád megmutatkozik-e ebben a váratlan hely­zetben is annak, akit szerepe szerint ját­szania kell, vagy pedig erősebb lesz benne a művészi hiúság. Az első esetiben talán megbocsátó gesztussal megsimogatja a hibás tanítvány fejét! . . . Másképpen történt . . . Az irgalmas lelkű, meghalni induló Megváltót személyesítő művész szemében egy villanásnyira a harag lángja lobbant fel .. . Csak egy villanás­nyira, de ez éppen elegendő volt ahhoz, hogy elárulja: abban a pillanatban, ami­kor igazán a Názáretinek kellett volna lennie, bizony csak egyszerű művész,­­ ember volt! . . . Mimit énekelte húsvét hétfőn este Pedig Erzsi az Operaházban és a legszebb, legfino­mabb megjelenésű pesti primadonnának ez a fellépése pontosan hét esztendővel azután tör­tént, hogy először vendégszerepelt az első ma­gyar dalszínház színpadán, „A remete csenge­­tyűjé“-ben. Abból a körülményből, hogy a pá­holysorokban és a földszinten egyaránt nagy számmal fedezhettük fel a színházi világnak szabadnapos tagjait, arra lehet következtetni, hogy Péchg Erzsi operaházi fellépése esemény­számba ment előttük is és méltán kiváncsiak voltak a primadonna Mimijére. Most nem­ tar­tunk itt névsorolvasást, mert nem akarunk senkinek alibit bizonyítani, de a távollevőket sem akarjuk beárulni s hogy Vaály Honát mégis megemlítjük, annak az az oka, hogy nem akarjuk névtelenül ideiktatni az estnek tói© származó legkedvesebb és elismerő meg­jegyzését: — Ha minden operett-prímadonnánnak ilyen szép hangja volna, akkor Mozart, Verdi, Puc­cini és a többiek is bizonyára szívesen lettek volna operett-komponisták!... A „Fehér Hollók“ társasága nagypén­teken jubileumot ült. Fennállásának tize­dik évfordulóját. A társaságot 1921-ben alapította Szerémy Zoltán, Környei Béla, Kertész Dezső, Berczy Géza és Fenyő Aladár. Ekkor ült először hajóra az öt főkonzul­, — ezt a címet ajándékozták maguknak, — hogy a nagypénteket kora reggeltől késő estig a Dunán töltsék el. Környei Béla azóta messzi útra rándult ki, az örökkévalóságba, a többi négy ala­pító tag azonban azóta is minden eszten­dőben megismétli a hajókázást. Könnyű kitalálni, hogy a társaság elnevezése, honnan származik, —kirándulásaik olyan ritkák, mint a fehér holló, — de már sok­kal nehezebb, sőt lehetetlen bejutni tag­nak a társaságba. Négyen maradtak Kör­nyei halálakor és négyen vannak még ma is. Szuverén joguk azonban, hogy vendé­geket hívjanak meg a dunai kirándulásra. A „Fehér Hollók“ vendégei időközben azután szépen megszaporodtak. Ebben az esztendőben, már ötvenre járt a meghí­vott vendégek száma. A „Fehér Hollóid“ jóváhagyatlan alapszabályainak egyik legfontosabb pontja, hogy a hajóúton csak férfiak vehetnek részt, a nők ki van­nak zárva a hajó­paradicsomból. A részt­vevőket pedig az a kikötés terheli, hogy a kiránduláson művészeti és felekezeti vitákat kerülniök kell. A „Fehér Hollók“ és vendégeik, évente csak egyszer nagypénteken találkoznak, — bár választhatnának mulatozásaikhoz más napot is — és többen vannak közöt­tük olyanok akik évközben nem is látják egymást. (Annál nagyobb azután a vi­szontlátás öröme!) A rendes program, amelyet évente a társaság „ügyvezető irodájának? főkon­­zula Fenyő Aladár készít elő, abból áll, hogy reggel felülnek a hajóra, elutaznak Esztergomig, — az idén csak Leányfaluig mentek — ott kiszállnak, séta után ebéd­hez ülnek, amelynek a végén a Környei­­serleggel a kezében Szerémy Zoltán mond felsköszöntőt. Ebéd után szieszta a hajón, a mókák tömege és este kilenc órakor, amikor a hajó kiköt az Eötvös­ téren, a vége az egy évre szóló sétahajózásnak. Az idén, a jubileumkor történt először, hogy a „Fehér Hollók" külön hajót bé­reltek ki és azzal vitették fel magukat Leányfaluig és vissza. Más földi halandó nem tehette be lábát az „expedíciós“ hajóra, csak a négy „fehér holló“ és negyvenhét vendégük. A kiránduláson két nagy külföldi lap fotográfusa is rész­t vett és sok mozzanatát örökítette meg a Nagypéntekhez nem illő mulato­zásaiknak. A hangulatra jellemző, hogy a különböző tréfák után Leányfalun még versenyfutást is rendeztek a résztvevők, kivételesen a saját szórakozásukra és nem­­ a közönség tapsaiért . . . Pontosan tizenkét napos az a két sárgapihés kis csibe, amelyek a „Lámpaláz“ kilenc nap előtti utolsó esti előadásán jelentek meg, egy doboz mélyén, vattába ágyazva Zilahy Irén öltözőjében. A csibéket a két Latabár küldte a primadonnának, aki azután hűségesen haza is vitte a csipogó ajándékokat. A kilenc nap elegendő volt arra, hogy Zilahy Irén kutya­­állománya két pártra: csirkebarát­ pártra és csirkeellenes­ pá­rtra szakadjon. A Lili nevű hófehér spúz példány dajka hajlamot fedezett fel magában és mindjárt a csibék bevonulá­sakor pártfogásába vette az árvákat. Olyan gyengéden bánik velük azóta is, terelgeti őket, játszik velük, mintha az anyjuk lenne. A pekingi pincsi, — Wun-Csi névre hallgat — a másik párthoz tartozik. A legszívesebben azzal mutatná ki ellenszenvét a két apró jó­szággal szemben, hogy mindkettőt bekapná egy óvatlan pillanatban. Természetesen ilyen merényletről szó sem lehet, mert Lili éberül vigyáz és Wun-Csi arfi egyszerű közeledésére már úgy viselkedik, mint valami harcias kotló. Ha így folytatódik, a nagy buzgalom­ban még szárnyai nőnek. Mindenesetre ő lesz az első szárnyas és repülő spitz-kutya . . . A „Lámpaláz“ valamennyi előadásán megtörtént az első felvonásban, hogy Orosz Vilma, azmikor az első táncát be­fejezte és kiszaladt a színpadról, mind­annyiszor nyakába ugrott a kijáratnál álló Sándor Péter ügyelőnek és megcsó­kolta. Ez már olyan kabalaféle volt, amit a szubrett el nem hagyott volna semennyiért sem. Húsvétvasárnap dél­után, egyhetes szünet után, ismét, a „Lámpaláz" volt műsoron. Sándor Péter mulatságos tréfát eszelt ki a szokásos jelenet csattanójául. A táncszám alatt odaintette az egyik inspekciós tűzoltót. Történetesen éppen egy idősebb, nagy­­bajuszú bácsi volt a soros. — Jöjjön csak ide, öregem, innen job­ban látja a táncot — invitálta és ponto­san arra a helyre állította, ahol ő maga szokott posztolni. A tánc végén Orosz Vilma a lent zugó tapstól és forgástól se látva, se hallva ki­­viharzott a színpadról s máris a nyak­ába ugrott a kulisszáit között álló „alaknak'' és hatalmasat cuppantott az arcára. A kifont, kikent, de így is szúrós bajusz azután magához térítette a szubrettet, ak­i ezentúl bizonyára jobban körül fog nézni, amikor kiér a színpadról. A derék tűzoltó egyébként talán még jobban meg­ijedt a váratlan támadástól és rémületé­ben majdnem a nyílt színpadra hátrált rá . . . Sándor Péter, a jelenet megren­dezése pedig mindezt „meghívott vendé­gek" társaságában a színpad másik olda­láról figyelte csendes derültséggel . . . Gyny. repléséről, mint a bemutatkozó hattyverseny­­ről. Vasárnap este egyébként még igen érdekes volt A vereshajú című népszínmű előadása is, mert Kiss Ferenc ismét új rendezői ötletekkel szolgált. Hétfőn délután nagyon élveztük azo­kat a szebbnél szebb magyar dalokat, amelye­ket Sándor Mária az Operaház művésznője­ adott elő Rácz Béla és cigányzenekarának kí­séretével. A műsor­számok is ügyesen voltak összeválogatva, Sándor Mária i­nterpretálásán pedig mindvégig érzett a művész és a magyar lélek. Sok elmélkedésre adott alkalmat Gal­lina Frigyes fővárosi tanácsnok előadása Buda­pest utcaneveiről, nem is annyira a közönség, mitrt a székesfőváros vezetősége felé. Hétfőn este szép volt az Országos Postászenekar Zene és Kultúregyesület hangversenyye is. Külön­legesen élveztük Halmos János énekszámait. Hogy volt tegnap, mi lesz ma? A húsvét két ünnepének műsorából elsősor­ban is az a hangverseny ragadta meg figyel­münket, amelyet vasárnap délelőtt Kerner Ist­ván emlékére rendezett a Stúdió. A kegyeletes megemelékezés szavait Papp Viktor mondotta el igen szépen, az Operaház zenekarát Doh­­nányi Ernő vezényelte. Szépek voltak Medek Adma énekszámai is. A sportközönség bizo­nyára nagy érdeklődéssel hallgatta a nemzet­közi autó és motoros Grand prix helyszíni köz­vetítését a Városligetből. A közvetítéstől most is több elevenséget és lüktetőbb tempót vár­tunk volna. Az esti műsorból meg kell dicsér­nünk Malesiner Béla tahigózenekarának hang­versenyét. A zenekar most másodszor szerepel a mikrofon előtt, de ügyesen megválogatott műsorával a Ízléses játékával arra késztet, hogy olyan elismeréssel emlékezzünk mag­nae- MEGJELENT „ip ma mi­s­cipialis című első magyar nyelvű szakmunka, mely ismerteti a Magasfrekvenciás Zeileis gyógymód csodás hatásait Részletesen fog­lalkozik számtalan betegséggel, többek közt az álmatlanság, asthma, Mimitá­sok, bőrkiütések, emésztési zava­rok, érelmeszesedés, f­agyés, főfá­jás, görcs, gyomorbántalmak, idegbetegségek, rheuma, Ischias, vérszegénység, tbc., kozmetikai esetekkel. Írta: ÉRDY LÁSZLÓ 232 oldal, 70 kép. Ara 20 pengő Kapható kiadóhivatalunkban Budapest, V., Honvéd­ utca 10. A rádió szerdai műsora BUDAPEST (540). Kedd. D- a. 2­ 45: Hírek, éleink,­szerárak, piaci árak, árfolyam­,hírek. 4: Asszonyok tanácsadója. (Arányi Mária előadása.) 4.45: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés, hírek. 5: „Emlékezés egy debreceni diákköltőre" Nagy Márton előadása. 5.30: Hangverseny. Közreműködik Laub István (zon­gora) és Christian Lili (ének). Zongorán kisér: Polgár Tibor. 6.30: Rádióamatőr-posta. 7.15: „Magyarok ügye-baji. a XVIII. század Pest vár­megyéjében“. Balás Vilmos dr. előadása. 7.50: Ifj. debreceni Kiss Béla és cigányzenekarinak hangversenye. 8.45. Budapest Székesfőváros Elektromos Művei Dal­körének hangversenye. Karnagy: Müller Károly. 1. a) Müller—Bathó: Jelige; b) Beethoven: Oh szent éi; e) Nessler: Esti­ dal; d) Hoppe: Magyar népdalok; I. Csil­lagos az éjjel nagyon. II. Udvarunkon bug a galamb. III. Kis tubicám szerelmem. IV. Ha kimegy a zöld er­dőbe. 2. a) Palmgreen: Bölcsődal; b) Palmgreen: Ten­gerész a szénégetők között (finn műdalok); c) Gounod: Szerenád (hatszólamú férfikar), a baritonszólót énekli: Kővágó Lajos; d) Sztojanovits: Magyar nóta. 3. a) Gold­­mark: Tavasz hálója (négy kürt és zongorak­ísére­ttel); b) Verdi: Ernani — banditák bordala (zongorakisérettel.) 9.45: Pontos időjelzés, hirek, időjárásjelentés 10. Báró Fiedler Sándor dr. németnyelvű előadása: „Die Grundidee des ungarischen Königstums". (A ma­gyar királyság alapgondolata.) 1035: A m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar hangversenye. Karnagy: Berg Ottó. Szerda. D. e. 9.15: A m. kir. államrendőrség zeneka­rának hangversenye. Karnagy: Szélőssy F. 9.30: Hirek. 9.45: A hangverseny folytatása. 11.10: Vízállásjelentés. 12: Déli harangszó az Egyetemi templomból, időjá­rásjelentés. 12.05: A Mándits szalonzenekar hangversenye. 12.25: Hirek. 12.35: A hangverseny folytatása. 1: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 2.45: Hirek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyamhirek. 3.30: Morse-tanfolyam. 4. Mariancsics Imre novellái: 1. Nem adják vissza a revolvert. 2. Az élet értelme. Felolvassa a szerző. 4.45: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés, hirek. 5: „A végvárak és végvári vitézek“. Lampért Géza dr. előadása. 5.30: Radosné Bock Hilda bécsi dalokat énekel schrammelzene kísérettel. 6.15: Olasz nyelvoktatás. (Gallerani Bonaventura). 6.45: Gramofonhangverseny. 7.25: A m. kir. Operaház előadásának ismertetése és az előadás szinlapjának felolvasása. 7.30: A m. kir. Operaház előadásának közvetítése. Fidello: Dalmű 2 felvonásban. Szövegét írta: Treischke. Forditotta: Lenger. Zenéjét szerzette: Beethoven. — Az I. felvonás után: Ügetőversenyeredmények. — Utána: Pon­tos időjelzés, időjárásjelentés, hirek. — Majd: Karina Simi és cigányzenekarának hangversenye. llVV'Pfflff&AVNIf A* túltermelés miatt, mélyen le­­»I» 5 I szállított áron, rendkívül előnyös fizetési feltételek mellett árusítják TÖMORV faTIIKAIV*» Vere,‘ Pálné-utca 7. (Apponyi-térnél lUiflUn!­Ld IHildH Köztisztviselőknek kivételes kedvezmény. Külföld. BÉCS (516). D. e. II: Szórakoztató zene. D. n. 1.10: Gramofonzene. 3.50: Hangverseny. 6: Madár­hangok. 8: Mayr Richárd kamaraénekes dal- és ballad­­est. 9.25: Szórakoztató hangverseny. BERLIN (418). D. n. 4.30: Kávéházi zene. 6: Zongora­­hangverseny. 6.50: Szórakoztató zene. 8: Hangverseny. 9.15: Hangjátékelőadás Boroszlóból. 10.10: Hírek. Utána tánczene. BOROSZLÓ (325). D. u. 4.15: Schubert és Schumann­­dalok. 5: Szórakoztató zene. 7: Sziléziai dalok. 8.15: Hangverseny. 9.15: Hangjátékelőadás. MAJNA-FRANKFURT (390). D. u. 4.30: Dalok. Utána tánczene. 7.45: Filharmonikus zene Stuttgartból. 9.30: Hangverseny. 11.10: Szórakoztató zene. PRÁGA (486). D. e. 11.15: Gramofonzene. 12.25: Hangverseny Pozsonyból. 5: Mesejáték. 7.05: Mandolin, és gitárzene. 8: Szimfonikus hangverseny. RÓMA (441). D. n. 5: Hangverseny. 7.50: Grimolato zene. 9: Operaelőadás közvetítése. LONDON (356.3). D. u. 6.15: Tánczene. 7.40: Londoni amatőrzenekar. 9.35: Német, meg olasz madrigálk ás ■épdalok. Kfc Jazz. 11.30: Tánczema.

Next