Uj Nemzedék, 1931. május (13. évfolyam, 98-121. szám)
1931-05-01 / 98. szám
Csehország, a világ arzenálja Annak idején nagy meglepetést keltett a szerénységgel éppen nem gyanúsítható cseh külügyminiszternek, Benes tanár úrnak az a jámbor igyekezete, hogy a leszerelési konferencia elnöki székébe ő ülhessen bele Genfben. Anglia, Olaszország és Németország olyan felháborodással válaszolt Benes professzornak erre a legújabb szerénytelenségére, hogy Csehszlovákia túlbuzgó miniszterelnöke nyilván maga is elbúcsúzott már ettől az ambíciójától. Benesnek ez a túltengő ambíciója azonban nemcsak arra volt jó, hogy kosarat szerezzen számára, hanem arra is, hogy fölkeltse a világ figyelmét: vájjon miféle pacifizmus nevében merészelte éppen Csehszlovákia külügyminisztere elgondolni, hogy majd ő fogja vezetni a világ nemzeteinek azt a tárgyalását, amelyen éppen a leszerelésről fognak tanácskozni! Az olasz és a német nagy lapok szemfüles tudósítói elkezdtek nyomozni abban az irányban, hogy vájjon mit is érnek a valóságban azok a bűbájosan szép szólamok, amelyeka világ békéjéről, a teljes pacifizmusról, a népek nagy testvériesüléséről onnan Prágából időnkint elhangzanak? Abból a Prágából, amely nem egyszer azzal lármázta föl a világot, hogy Középeurópa békéjének van egy zordon, félelmetes, örökké nyugtalan és vérszomjas ellensége: a magyarság. Az a magyarság, amelyet tökéletesen lefegyvereztek Trianonban, s amely védtelenül ki van szolgáltatva állig fölfegyverzett ellenségeinek. Jros, a gondos vizsgálatnak szenzációs eredménye lett. Kiderült ugyanis, hogy az a Csehország, amely a „nemzetközi leszerelés“ művében a nemzetek élén kívánna tevékenykedni, úgyszólván az egész világnak fegyverkovácsa és fegyverszállítója. Nem szólva arról az őrületes fegyverkezésről, amelyet a „pacifista“ Csehország, Középeurópa békéjének önmaga által kinevezett őre folytat a maga „önvédelme“ címén, tömérdek hadianyagot szállít nemcsak Európába, hanem Ázsiába és Amerikába is, mégpedig: Szerbiába, Romániába, Lengyelországba, Spanyolországba, Finnországba, Észtországba, Lettországba, Svájcba, Görögországba, Törökországba, Perzsiába, Kínába, Mexikóba, Argentínába, San Salvadorba, Szovjetoroszországba, sőt még a volt ellenségnek, Bulgáriának is. A puskák és kézigránátok százezreit, a golyószórók tízezreit, az ágyuk százait, a tankok, repülőgépek nagy mennyiségét ontja ez a „pacifista“ Csehország Európa, Ázsia és Amerika államainak, és nyilván szállítaná Afrikába és Ausztráliába, az északi sarkra és magára a Marsra is, ha onnan kapna jó zsíros megrendeléseket. Fegyverszállító hevében nem is hederít olyan csekélységekre, hogy például Bulgáriának a szerbek és románok ellen szállít, tehát két olyan állam ellen, akikkel egyébként együtt ül mint szövetségestárs a kisántantban. És ez a Csehszlovákia az, amelynek minden szava béke, leszerelés, pacifizmus, s amely nem átallott volna odatolakodni a leszerelési konferencia elnöki székébe. Ez a Csehszlovákia az, amely háborús törekvésekkel vádolja nap-nap után a fegyvertelen magyarságot, és tegyük hozzá: ez az a Csehszlovákia, amelynek négy szociáldemokrata minisztere van,s amelyet emiatt soha nem támad a mi leventéinktől és rendőrségi páncélosainktól rettegő Contiutca, és amelyet nálunknál emberségesebbnek tartanak a mi Móricz Zsigmondjaink. De a világ komoly tényezői végképpen tisztában vannak ezzel a Csehszlovákiával, amely most már hiába képmutatóskodik: a hazugságok nagy összeomlását már nem tudja elhárítani „pacifista“ tankjaival és ágyúgyáraival sem. ff ^ ti ^__ laadMoriMg h ktadi- Rn nm no im u mm mvhb IlilliKiil ini E0 Untai.V„Honvéd-«. 10. gP§j fejgfi jjj mím, Hl ül JSW HB rJ$ »>*« S pmngS SO «Uta. * Ifi MwtajIáU iss tar 1, Tel.. 525 12. VI., ^§9JBSB igt# Üi5i BaSis MKSU^M ^BB&SWS* Hirdettaek mllltmitem Andrtaay-MS. Tel.t 129-72 VjjjjWr ■M WB ■—i MB HUHRM * dilnabta »értet. « xm. évfolyam 98. (3426.) szám # Péntek 6 - Budapestitől931 május 1• A Társadalombiztosító hivatásáról" beszélt Homonnay ma a Házban Fischl bevonulása a kecskeméti fogházba Új magyar-német gazdasági tárgyalás kezdődik még májusban Ha valóban ötszázezer tonna magyar búzát vásárolnak a németek, csaknem egész évi exportfeleslegünket átvennék Magyar gazdasági körök véleménye a Berliner Tageblatt szenzációs híréről — Az Új Nemzedék tudósítójától — A magyar gazdasági élet köreiben nagy meglepetést keltett a Berliner Tageblattnnak az a jelentése, hogy Németország preferenciális vámegyezséget köt Magyarországgal egy nagyobb búzakontingens behozatalára és ennek keretében ötszázezer tonna búzát mérsékelt vámtételek mellett enged be az országba. Alap jelentése szerint Németország ezt a búzamennyiséget Magyarországból exportálja. Németorországban az utóbbi időben igen élénk kereslet tapasztalható az importibúza iránt, mert a belföldi készlet már csaknem teljesen kimerült. A készletek kimerülés® volt az oka annak is, hogy Németországban elejtették a gabonavámok emelését, mert ez a kenyér újabb megdrágításával járt volna. Németországban egyesek tíz— tizenkét millió mázsára becsülik a búza szükségletét, de ha ez a mennyiség túlzottnak is látszik, öt—hat millió mázsára Németországnak még feltétlenül szüksége lesz az új termés betakarításáig. Magyarország évi kiviteli feleslege körülbelül ugyanannyira tehető, mint amennyi most Németország szükséglete. »Óvatosan kell fogadni a hírt“ A Berliner Tageblatt jelentésével kapcsolatosan kérdést intéztünk a mezőgazdasági életünk több kitűnőségéhez, akiknek a véleményét a következőkben foglalhatjuk össze: Nagyon örvendetes az a hír, amelyről a Berliner Tageblatt beszámol, de nagy óvatossággal kell azt fogadni. Az utóbbi időben ugyanis a magyar és a német delegátusok nem is tárgyaltak egymással. A nemrégiben lezajlott nemzetközi konferenciákon ugyan találkoztak a két ország képviselői és Curtius német külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy Németország hajlandó preferenciát adni. Elképzelhetetlen azonban, hogy ezt a kedvezményt Németország ipari rekompenzáció nélkül juttatná Magyarországnak. Márpedig a fenti hír csupán búzavásárlásról emlékezik meg és az ellenszolgáltatásról nem szól semmit. — óvatosságra int az a körülmény is, hogy a híradás ötszázezer tonna, tehát ötmillió métermázsa, búza vásárlásáról beszél. Ez a mennyiség nagyjában akkora, mint Magyarország egy évi exportfeleslege. Az idei gazdasági évben már nem is rendelkezünk ekkora búzafelesleggel. Lehetséges azonban, hogy az ötmillió métermázsás bevásárlás a következő gazdasági évre is szól, hiszem Németország az új búza vásárlását már most is megkezdhetné. Egyelőre azonban semmi konkrétumot nem tudunk, a híradás rendkívül örvendetesnek látszik, de fenntartással és óvatosan kell fogadni. Májusban tárgyalnak a magyar-német kereskedelmi szerződésről Az említett német lap híradásával kapcsolatosam beavatott helyről azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a preferenciális vámegyezmény megkötéséről túl korai volna beszélni, hiszen ebben az irányban még tárgyalások sem indultak meg. Németországgal talán májusban, esetleg május végén kezdünk kereskedelmi szerződéses tárgyalást. Természetesen azt még nem tudhatjuk, hogy ezeken a tárgyalásokon milyen propozíciók történnek, de ha előterjesztés is lenne egy ilyen preparenciális vámegyezményre, akkor is hosszabb idő telik el, amíg az ezzel kapcsolatos tárgyalások lezárulnak, amíg ezt a parlamentek letárgyalják, ratifikálják és azután ha már ez mind megtörtént, még nagy kérdés, hogy a preferenciához a többi államok hozzájárulnak-e. Itt legfeljebb arról lehet szó, hogy a németek esetleg az intervenciós vásárlások során felgyülemlett búzából, vagy esetleg a gabonakereskedők raktáraiban tárolt búzából vásárolnának. Ez a búzavásárlás azonban természetesen rendes kereskedelmi ügylet, keretében történik. Ax*allQ fillér