Uj Nemzedék, 1931. május (13. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-01 / 98. szám

Csehország, a világ arzenálja Annak idején nagy meglepetést kel­tett a szerénységgel éppen nem gyanú­sítható cseh külügyminiszternek, Be­nes tanár úrnak az a jámbor igyeke­zete, hogy a leszerelési konferencia el­nöki székébe ő ülhessen bele Genfben. Anglia, Olaszország és Németország olyan felháborodással válaszolt Benes professzornak erre a legújabb szerény­telenségére, hogy Csehszlovákia túl­buzgó miniszterelnöke nyilván maga is elbúcsúzott már ettől az ambíciójától. Benesnek ez a túltengő ambíciója azon­ban nemcsak arra volt jó, hogy kosarat szerezzen számára, hanem arra­­­­ is, hogy fölkeltse a világ figyelmét: vájjon miféle pacifizmus nevében merészelte éppen Csehszlovákia külügyminisztere elgondolni, hogy majd ő fogja vezetni a világ nemzeteinek azt a tárgyalását, amelyen éppen a leszerelésről fognak tanácskozni! Az olasz és a német nagy lapok szemfüles tudósítói elkezdtek nyomozni abban az irányban, hogy váj­jon mit is érnek a valóságban azok a bűbájosan szép szólamok, amelyek­­a világ békéjéről, a teljes pacifizmusról, a népek nagy testvériesüléséről onnan Prágából időnkint elhangzanak­? Abból a Prágából, amely nem egyszer azzal lármázta föl a világot, hogy Közép­­európa békéjének van egy zordon, fé­lelmetes, örökké nyugtalan és vérszom­jas ellensége: a magyarság. Az a ma­gyarság, amelyet tökéletesen lefegyve­reztek Trianonban, s amely védtelenül ki van szolgáltatva állig fölfegyverzett ellenségeinek. Jros, a gondos vizsgálatnak szenzá­ciós eredménye lett. Kiderült ugyanis, hogy az a Csehország, amely a „nem­zetközi leszerelés“ művében a nemze­tek élén kívánna tevékenykedni, úgy­szólván az egész világnak fegyverková­csa és fegyverszállítója. Nem szólva arról az őrületes fegyverkezésről, ame­lyet a „pacifista“ Csehország, Közép­­európa békéjének önmaga által kine­vezett őre folytat a maga „önvédelme“ címén, tömérdek hadianyagot szállít nemcsak Európába, hanem Ázsiába és Amerikába is, még­pedig: Szerbiába, Romániába, Lengyelországba, Spanyol­­országba, Finnországba, Észtországba, Lettországba, Svájcba, Görögországba, Törökországba, Perzsiába, Kínába, Me­xikóba, Argentínába, San Salvadorba, Szovjetoroszországba, sőt még a volt ellenségnek, Bulgáriának is. A puskák és kézigránátok százezreit, a golyó­szórók tízezreit, az ágyuk százait, a tankok, repülőgépek nagy mennyiségét ontja ez a „pacifista“ Csehország Európa, Ázsia és Amerika államainak, és nyilván szállítaná Afrikába és Ausz­tráliába, az északi sarkra és magára a Marsra is, ha onnan kapna jó zsíros megrendeléseket. Fegyverszállító hevé­ben nem is hederít olyan csekélysé­gekre, hogy például Bulgáriának a szerbek és románok ellen szállít, tehát két olyan állam ellen, akikkel egyéb­ként együtt ül mint szövetségestárs a kisántantban. És ez a Csehszlovákia az, amelynek minden szava béke, leszerelés, pacifiz­mus, s amely nem átallott volna oda­tolakodni a leszerelési konferencia el­nöki székébe. Ez a Csehszlovákia az, amely háborús törekvésekkel vádolja nap-nap után a fegyvertelen magyarsá­got, és tegyük hozzá: ez az a Csehszlo­vákia, amelynek négy szociáldemokrata minisztere van,­­s amelyet emiatt soha nem támad a mi leventéinktől és rend­őrségi páncélosainktól rettegő Conti­­utca, és amelyet nálunknál embersége­sebbnek tartanak a mi Móricz Zsig­­mondjaink. De a világ komoly ténye­zői végképpen tisztában vannak ezzel a Csehszlovákiával, amely most már hiába képmutatós­kodik: a hazugságok nagy összeomlását már nem tudja el­hárítani „pacifista“ tankjaival és ágyú­­gyáraival sem. ff ^ ti ^__ laadMoriMg h ktadi- Rn nm no im u mm mvhb IlilliKiil ini E0 Untai.V„Honvéd-«. 10. gP§j fejgfi jjj mím, Hl ül JSW HB rJ$ »>*« S pmngS SO «Uta. * Ifi MwtajIáU iss tar 1, Tel.. 525 12. VI., ^§9JBSB igt# Üi5i BaSis MKSU^M ^BB&SWS* Hirdettaek mllltmitem Andrtaay-MS. Tel.t 129-72 VjjjjWr ■M WB ■—i MB HUHRM * dilnabta »értet. « xm. évfolyam 98. (3426.) szám # Péntek 6 - Budapestitől931 május 1• A Társadalombiztosító hivatásáról­­"­­ beszélt Homonnay ma a Házban Fischl bevonulása a kecskeméti fogházba Új magyar-német gazdasági tárgyalás kezdődik még májusban Ha valóban ötszázezer tonna magyar búzát vásárolnak a németek, csaknem egész évi exportfeleslegünket átvennék Magyar gazdasági körök véleménye a Berliner Tageblatt szenzációs híréről — Az Új Nemzedék tudósítójától — A magyar gazdasági élet köreiben nagy meglepetést keltett a Berliner Tageblatt­­nnak az a jelentése, hogy Németország preferenciális vámegyezséget köt Magyar­országgal egy nagyobb búzakontingens behozatalára és ennek keretében ötszázezer tonna búzát mérsékelt vámtételek mellett enged be az országba. A­­lap jelentése sze­rint Németország ezt a búzamennyiséget Magyarországból exportálja. Németor­­országban az utóbbi időben igen élénk kereslet tapasztalható az importibúza iránt, mert a belföldi készlet már csaknem teljesen kimerült. A készletek kimerülés® volt az oka annak is, hogy Németországban elejtették a gabona­vámok emelését, mert ez a kenyér újabb megdrágításával járt volna. Németországban egyesek tíz— tizenkét millió mázsára becsülik a búza szükségletét, de ha ez a mennyiség túl­zottnak is látszik, öt—hat millió mázsára Németországnak még feltétlenül szüksége lesz az új termés betakarításáig. Magyar­­ország évi kiviteli feleslege körülbelül ugyanannyira tehető, mint amennyi most Németország szükséglete. »Óvatosan kell fogadni a hírt“ A Berliner Tageblatt jelentésével kap­csolatosan kérdést intéztünk a mezőgaz­dasági életünk több kitűnőségéhez, akik­nek a véleményét a következőkben foglal­hatjuk össze:­­ Nagyon örvendetes az a hír, amelyről a Berliner Tageblatt beszámol, de nagy óvatossággal kell azt fogadni. Az utóbbi időben ugyanis a magyar és a német de­legátusok nem is tárgyaltak egymással. A nemrégiben lezajlott nemzetközi kon­ferenciákon ugyan találkoztak a két or­szág képviselői és Curtius német külügy­miniszter úgy nyilatkozott, hogy Német­ország hajlandó preferenciát adni. El­képzelhetetlen azonban, hogy ezt a ked­vezményt Németország ipari rekompen­­záció nélkül juttatná Magyarországnak. Már­pedig a fenti hír csupán búzavásárlásról emlékezik meg és az ellenszolgáltatásról nem szól semmit. — óvatosságra int az a körülmény is, hogy a híradás ötszázezer tonna, tehát ötmillió métermázsa, búza vásárlásáról beszél. Ez a mennyiség nagyjában akkora, mint Magyarország egy évi exportfeles­lege. Az idei gazdasági évben már nem is rendelkezünk ekkora búzafelesleggel. Le­hetséges azonban, hogy az ötmillió méter­mázsás bevásárlás a következő gazdasági évre is szól, hiszem Németország az új búza vásárlását már most is megkezd­hetné. Egyelőre azonban semmi konkrétu­mot nem tudunk, a híradás rendkívül ör­vendetesnek látszik, de fenntartással és óvatosan kell fogadni. Májusban tárgyalnak a magyar-német keres­kedelmi szerződésről Az említett német lap híradásával kap­csolatosam beavatott helyről azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a pre­ferenciális vámegyezmény megkötéséről túl korai volna beszélni, hiszen ebben az irányban még tárgyalások sem indultak­­ meg. Németországgal talán májusban, esetleg május végén kezdünk kereskedelmi szerződéses tár­gyalást. Természetesen azt még nem tudhatjuk, hogy ezeken a tárgyalásokon milyen pro­­pozíciók történnek, de ha előterjesztés is lenne egy ilyen preparenciális vámegyez­ményre, akkor is hosszabb idő telik el, amíg az ezzel kapcsolatos tárgyalások le­zárulnak, amíg ezt a parlamentek letár­gyalják, ratifikálják és azután ha már ez mind megtörtént, még nagy kérdés, hogy a preferenciához a többi államok hoz­zájárulnak-e. Itt legfeljebb arról lehet szó, hogy a németek esetleg az intervenciós vásárlá­sok során felgyülemlett búzából, vagy esetleg a gabonakereskedők raktáraiban tárolt búzából vásárolnának. Ez a búza­vásárlás azonban természetesen rendes kereskedelmi ügylet, keretében történik. Ax*al­lQ fillér

Next