Uj Nemzedék, 1931. május (13. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-01 / 98. szám

8 Ill Nemzedék Péntek, 1931 május 1 MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ * Parisban kihagyásokkal játsszák a Chaplin-f­ilnet a németek miatt. Zsúfolt házak előtt mutatja be minden nap a Kamaraszínház Charlie Chaplin világ­hírű filmjét, a Nagyvárosi fényeket. A da­rabban van egy jelenet, amely szerint egy bécsi orvos visszaszerzi a szeme vilá­­gát a vak virágárus lánynak. A francia mozik kivétel nélkül kihagyták ezt a je­lenetet, mert a filmből kiderül, hogy nem francia, sem nem amerikai, hanem osz­trák orvos segítette meg a vak leányt. Ilyen apró bosszantásokkal dolgoznak még Franciaországban a mozisok is, akik úgy látszik még mindig nem barátkoztak meg német kollégáikkal, bár hajlandók üzleteket kötni velük. * Expedíciós filmet készítettek Madagaszkár­ban. Frankfurti tudósokból álló expedíció érke­zett meg néhány nappal ezelőtt Madagaszkár­ból. A tudósok két filmoperatőrt is vittek magukkal, akik lefotografálták Madagaszkár ismeretlen növény- és állatvilágát. Sikerült több primitív népfaj érdekes szokásait is megörökíteni, ami tudományos szempontokból igen értékes . Egyre terjed mindenfelé a híradó filmszínház. Megírta az Új Nemzedék, hogy Amerikában és Parisban olyan film­színházak ala­kultak, amelyek kizáróan csak híradókat mutatnak be a világ min­den részéből. Egy newyorki távirat sze­rint ott ismét több híradó filmszínházat fétzsí­tettek, amelyekben a legfrissebb külföldi filmhíradókat mutatják be. * A szőke csalogány. Német filmet mutatott be az Ufa és Corvin filmszínház. Banális sze­relmi fordulatok és komplikációk nélkül. A fotográfiák szépek, a hangfelvétel is eléggé sikerült, a leadás már annál rosszabb és a rendezés is gyakorlatlanságra vall. A szereplők ügyesek. * Rövidesen megkezdik a Hunnia film­gyárban a felvételeket. A Hunnia film­gyárat tegnap mutatták be a sajtónak. A vezetőség jól felszerelte a telepet, úgy­hogy hangos filmeket lehet a gyárban készíteni. Hogy lesz-e hangos film, meg­felelő s a külföldi produkciókkal ver­senyképes, azt nem tudjuk, csak remél­jük. Állítólag rövidesen megkezdődnek a felvételek. A mozgószínházak műsora BELVÁROSI MOZGÓ (IV., Irányi­ utca 21. Telefon: Ant. 833—29.) Afrika beszél. — A cár parancsára. — Magyar hiradó. — Előadások kezdete jobbterem 5, egy­negyed 8 és fél 10 órakor, bálterem 8 órakor. BODOGRAF FILMSZÍNHÁZ. (József-körút 63. Telefon: József 384—75.) Afrika beszél. — Koldusdtok. — Híradók. — Előadások kezdete fél 5, egynegyed 8 és 10 órakor. BUDAI APOLLO. (Hattyú- és Csalogány-utca sarok. Telefon: Aut. 515—00.) Madame Pompadour. — Takarodó után. — Híradó. — Előadások kezdete fél 5, 7 és fél 10 órakor. CAPITOL FILMPALOTA. (Baross-tér. Keleti pálya­udvar mellett. Telefon: József 343—37.) A postásfia és a húga. — Anna Karenina. — Magyar és amerikai híradó. Előadások kezdete hétköznap 5 órától, vasárnap fél 4 órától. CORSO. (Váci­ utca 9. Telefon: Aut. 874—02. szám.) A betörők. — Magyar és külföldi híradók. — Előadások kezdete mindennap 4, háromnegyed 5, háromnegyed 8 és háromnegyed 10 órakor. *­­ CORVIN FILMSZÍNHÁZ. (Üllői-út és József-körut sarok. Telefon: József 389—88 és József 395—84. szám.) A szőke csalogány. — Német diákok Görögországban. — Miki legújabb trükkje. — Hangos híradók. — Előadások kezdete fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. DECSI FILMSZÍNHÁZ. (Teréz-körut 28. Telefon: Aut. 213-43, 259—52 és 148—05.) Grock. — Magyar és Fox híradók. — Előadások kezdete mindennap 4, 6, 8 és 10 órakor. FÉSZEK MOZGÓ. (József-körut 70. Telefon: 460-40.) Bosporusi éjszakák. — Takarodó után. — A titokzatos kínai. — Előadások kezdete fél 5, egynegyed 8 és há­romnegyed 10 órakor. FORUM FILMSZÍNHÁZ. (IV., Kossuth Lajos­ utca 18. Telefon: Aut. 897—07 és 895—43.) Ariane. — Metro han­gos újság. — Az első magyar hangos hiradó. Nemzeti— Ferencváros-meccs. Karinthy, Egyed Zoltán, Takács //.. Mari néni, Opata beszélnek. — Előadások kezdete 5. egynegyed 8 és fél 10 órakor. KULTUR MOZGÓ. (Kinizsi-utca. Tel.: Aut. 861—93.) Pénz az utcán. — Marokkó. — Előadások kezdete 5. egynegyed 8 és fél 10 órakor. NYUGAT MOZGÓ. (Teréz-körut 62. Tel. 271-62.) Őfelsége a szerelem. — Fekete liliom. — Bűnök városa. — Előadások kezdete fél 4, fél 7 és háromnegyed 10 órakor. OMNIA FILMSZÍNHÁZ. (József-körut és Kölcsey-utca sarok. Telefon: József 301—25.) A fekete liliom. — A párisi bohémek. — Magyar és amerikai híradók. — Előadások kezde­te 5, egynegyed 8 és fél 10 órakor. PALACE FILMSZÍNHÁZ. (Erzsébet-körút 8. szám. a Newyork-palotával szemben. Telefon: József 365—23.) A korbács. — Ki a papa? — Híradók. — Előadások kezdete 5. 6, fél 8 és 10 órakor. PATRIA MOZGÓ. (Népszínház-n. 13. Telefon 456—73.) Bosporusi éjszakák. — Takarodó után. — A titokzatos kínai. — Előadások kezdete fél 5, egynegyed 8 és há­romnegyed 10 órakor. RADIUS-METRO-FILMPALOTA. (VI., Nagymező­ utca 22—24. szám. Telefon: Automata 200—98 és 292—50.) Karm­ina Anna. — Sicc zongorázik. — Metro-Goldwyn világhír­adó. — Magyar Híradó. — Előadások kezdete 2, 4, 6, 8 és 10 órakor. ROYAL APOLLO. (Erzsébet­ körút 48. A Royal­­szálló épületében. Telefon: József 419—02 és 429—46.) Trópusi éjszakák. — Amerikai és magyar híradók. — Előadások kezdete 5, egynegyed 8 és fél 10 órakor. TÚRÁN MOZGÓ. (Nagymező- és Mozsár-utca sarok) Afrika beszél. — Asszonysors. — Előadások kezdete fél 4, fél 7 és háromnegyed 10 órakor. UFA FILMSZÍNHÁZ. (VI., Teréz-körút 56 -60. Tele­­fon: Aut. 197—67 és 197—68.) A szőke csalogány. — Kisértetjárás. — UFA-hiradó. — Előadások kezdete 6, 8 és 10 órakor.­­✓URÁNIA FILMSZÍNHÁZ. (Rákóczi-út 21. Telefon: .Tőzsef 460-45 és 460—46.) Cirkusz-szerelem. — Hangos Paramount híradó. — Bombó kalandjai. — Magyar híradó. Előadások kezdete fél 6, fél 8 és fél 7­ órakor. PROLONGÁLVA! LipiflSZKalfk­ TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD ! W­mmmmmmmmm Telefon: 265 34. mmmmmmm KULISSZAFILM... „Szénássytekér“,­­Amerika császárja“, — „Almásszekér" (The apple cart), mind egy darabnak, G. B. Shaw politikai szatí­rájának a címe. Az utolsó az eredeti cím, a második a reinhardti elnevezés, az első cím alatt pedig a Vígszínház színpadán került szinte az Írek angolba oltott, het­­venötéves írói „enfant terrible“- jének mintegy két héttel ezelőtt született szín­padi műve Az „Almásszekér“ etimologi­­kus értelme körül nagy vita támadt. A vitatkozók egy része szerint valami zűr­zavaros járművet kell érteni, — az ango­lok meséiben szerepel, — természetesen át­vitt értelemben, amely ebben az esetben a politikai gépezet szekere, a másik tábor szerint az Angliában gyakori utcai kétke­­rekű, művésziesen gúlába púpozott almás­­kocsi a példa, amelyet alul nem szabad megbolygatni, mert összedől az egész gyümölcsrakomány. Körülbelül ezt a fo­galmat fedi a darab magyar címe, a „Szénásszekér“ is. A németek „Amerika császárja“ címmel ruházták fel Shaw sza­tíráját, amit a darab utolsó jelenete ma­gyaráz meg. A koronatanácson megjelenik az ame­rikai nagykövet és közli, hogy Amerika megunta a hosszas különállást, érvényte­leníti a függetlenségi nyilatkozatot és egyesülni akar az anyaországgal, Magnuis király uralkodása alatt. Felkínálja tehát az új birodalom — császárságát. A „nagy gúnyolódó“ — ahogy a világban szerte feltalálható és politikai mentalitásához közel ál­ló hívei előszeretettel nevezik G. B. 5.-t, s a XX. század végére helyezi darabja cselekményét, a jövőben ját­szatja szereplőit. A „Szén­ás szekér“ új teó­riákkal, paradonoxokkal, filozófiával, szentenciákkal teletömött szatíra, amely­nek tendenciájáért jobbról is, balról is bőségesen volt mit hallgatnia a dráma­írónak, a londoni premier után. A mo­narchia hívei a királyság tekintélyét lát­ták megtámadva (nem indokolatlanul!), az ellentábor, a szocialisták pedig — akik közé Shaw is számítja magát — a fősze­replő. Magnus király fölényes okosságát vetik szemére a szerzőnek. * . Shaw úgy látszik maga is érezte, hogy az „Almásszekér'' sok vitára fog alkalmat adni és azért az a bizarr ötlet© támadt, hogy min­den más színpadot megelőzően a darab úgy­nevezett „Uraufführung"-ját Varsónak en­gedte át. Ott került szinte először az ,Almás­­szekér“, ott próbálta ki a darab hatását,­­ mérsékelt sikerrel. A jövőbe transzponált cse­lekményt a szereplők fantasztikusan ható öl­tözete húzta alá. A kosztümös játék azonban nem előírás, a szerző instrukciója erre nézve nem rendelkezik parancsol­óan. Szabad válasz­tást enged a kosztümös és az utcai ruhás előadás között. Varsóban például kosztümben játszották a darabot, Newyorkban utcai ruhá­ban, Berlinben és Bécsben, Reinhardt rende­zésében kosztümösen, Parisban. — Pitoeff elő­ször Marseilleben mutatta be a darabot s on­nan vitte fel a fővárosba, a „civilben“ zajlott le az előadás, Londonban pedig félig kosztü­mösen, félig utcai ruhában jelentek meg a színen a szereplők. A Vígszínházban a kosz­tümös előadás mellett döntöttek. * A szereplők ruháinak megrajzolása nagy fejtörést okozott Vörös Pálnak, a V­ígszínhéz tervező­ művészének, mert végne is ötven-hatvan évvel előre látni a jövőbe, nem kis dolog. Ilyenkor igazán csak „megálmodni“ lehet, vájjon milyen díszruhát hordanak majd akkor az angol kabinet tagjai és milyen öltözetben jele­nik meg a koronatanácson a király. Vörös Pál a fantasztikumot keverte össze a groteszkkel és közbe iktatott egy csöppnyi mai divatot. Mindezt pedig olyan ötletességgel, hogy Shaw háláját fejezhetné ki a­ művésznek, ha egyáltalán tudja­, hogy mi az a hála. Tartsunk divatbemutatót: Proteus miniszterelnök (Törzs Jenő): Egyszerű fekete, testhez álló frakk. in­­kább a ,,ferencjózsefre“ emlékeztető szű­k szabás, álligr gombolt fekete mellény, ke­resztben piros-kék érdemrendszalag. Nicobar külügyminiszter (Boros Géza): kék diplomata frakk, arany díszítéssel, ciframarkol­a­tu kard, arany sujtásos nad­rág, monokli. Boanarget­ kereskedelmi miniszter, bal­oldali szociáldemokrata (M­oly Gerő), piszkoszöld színü oroszos blúz, szürke buggyos nadrág, zöv­dszárú fekete csizma, derékszíj revolverrel, fején szürke frigiai sapka. Akár csak egy orosz népbiztos. Crassus gyarmatügyi miniszter (Vend­re­y Ferenc): kék tengerész uniformis, fehér tenniszcipő, a kabáton a melle feleli két hajladozó pálmafa, az övén két mi­niatűr elefánt, amint az egy gyarmatügyi immarterhez illik.­­V . Amanda közlekedésügyi miniszter (Mo­day Margit): rózsaszínű blúz, kék frakk, fehér selyem térdnadrág, fehér gamasni és fehér kalap. Mint Merkur leszárma­zottja a divatos modell -kalapon hordja a pogány isten jelvényeit. Lysistrata gazdasági miniszter (Gomba­­szögi Ella): fekete tatár, francia védő­­ügyvédi kalap, fekete frakk sujtóssal, alatta rendes barna selyemruha, szem­üveg. Magnus király (Hegedűs Gyula): Ő öl­tözködik valamennyiük között a legegy­szerűbben. Feketeszínű, kabátszerű, telje­sen sima uniformis ruhája. Semmi cifra­ság és mégis előkelő a megjelenése. * A Vígszínház újdonságának három díszlete a festő ecsete után kívánkozik. Ha Vörös Pál három színpadi képét festményen látjuk, meg­állunk előtte gyönyörködni. (Az már más kérdés, hogy Shaw írásában is ilyen nagy gyönyörűsége telik-e majd a nézőknek!) Az első felvonás: a király dolgozó­szobája.. Rózsaszín márványterem, hat darab hétméte­­res oszlop tartja a menyezetet. Ragyogó csil­logás mindenfelé, csillárok, reneszánsz búto­rok, íróasztalok és a falon művészi gobelinek, festmények sorakoznak. A „gobelinek" és a ,tűrös festőktől" származó képek mind a Vígszínház festőműhelyében készültek, még­pedig olyan hű másolatban, hogy már az első sorból is csak a gyakorló mű­értő szem tudja felfedezni a sikerült, utánzatot. A második felvonás ellentéte az első kép­nek. Miniatűr kis színpad. Keretbe foglalt habos álom, egy női boudoi­. Sárga selyem baldachin, csupa csipke, fodor és csak egy körevet és egy embernagyságú márványosz­lop, rajta égő, vörös rózsacsokor minden be­rendezése. A harmadik felvonás: a királyi palota kertje. Az előtérben lugas, amelyet csodás park övez. A háttérben csobogó szökőkút. Mö­götte a királyi palota márvány feljárója. * Valóságos regény fűződik ah­hoz, hogy miként jutottak­ el a kincseket érő rene­szánsz bútorok. Íróasztalok, csillárok a Vígszínház színpadára. A Vígszínházban régi szokás, hogy a díszletek és a kellékek legalább két héttel a premier előtt már „startra készek“. Amikor azután a „Szé­násszekér“ díszletei időben elkészültek és sor került a bútorok beszerzésére, kide­rült, hogy Hegedűs Tibor főrendező és Vörös Pál hiába járták végig a legismer­tebb műk­ereskedéseket, sehol sem talál­tak iíz egyforma reneszánsz­ széket és egyéb bútorokat. A tervező­művésznek azután az a gondolata támadt, hogy va­lamelyik főúri palotából kellene kölcsön kérni a szükséges berendezést. Mágnás körökben mindenütt szívesen fogadták a Vígszínháznak kérését, de véletlenül se­hol sem volt a díszlethez illő és megfelelő számú bátorkol­lekció. Kérésükkel még a miniszterelnökségre is bekopogtattak, de ott is eredménytelenül. Végre a királyi palotában bukkantak rá a keresett búto­rokra. A kabinetiroda hajlandó is lett volna kikölcsönözni az antik székeket, de a­­víz­­parancsnokság a törvény értelmében még egy szöget sem enged kivinni a ki­rályi palotából. Tovább kellett tehát há­zalni a kéréssel, így jutottak el a kutató­­expedíció során az olasz követségre, ahol Ártotta, követ udvariasan elvi belegyezé­sét adta a kiválasztott bútorok elszállítá­sához. Azonban itt is akadállyal kellett megküzdeni. A követség palotája a beren­dezéssel együtt ugyanis Károlyi Lajos gróf tulajdona. A magyar főúr beleegye­zésére volt tehát szükség, hogy végre meglegyenek a bútorok. Közben vesze­delmesen múlott az idő. A Vígszínház vezetősége tehát gyorsan érintkezésbe lé­pett a vidéki földbirtokán tartózkodó gróffal, aki első kérésre kimondta a bol­dogító igent. Éppen a huszonnegyedik órában, mert­­ tegnap, szerdán délelőtt már égető szükség volt a színpad beren­dezésére, hogy a beépített első felvonás­beli díszlet teljes pompájában érvénye­süljön az utolsó simító próbákon. * Shaw többek között két dologról híres és ez utóbbi erősen üzleti szelleméről tesz tanúsá­got: 1. Hűségesen kitart a fordítói mellett, még ha azok néha gikszert is követnek el. 2. Ő az egyedüli a külföldi írók közül, aki szigorúan ragaszkodik a tízszázalékos szerzői tant­emhez. Nem enged belőle egy ezreléket sem, igaz viszont, hogy ebből a tízszázalék­ból fizeti a fordítóinak járó ötszázalékos osz­talékot. Üzlet-üzlet A rádió pénteki és szombati műsora BUDAPEST (540). Csütörtök. D. u. 2.45. Hírek, m­iszerárak, piaci árak, árfolyamhírek. 4. Az iskolán kívüli népművelés rádió előadása (Ráffia Szabad Eggyetem). 1. Simonffy Kálmán nótái: a) Százas ágon; b) Szomorú für ágra; c) Madár az ágon; d) Tarkai kendő lobogása; e) Hej az én szeretőm ... Előadja Mol­­­nár Imre dr. Zongorán kisér: Polgár Tibor. 2. Meister Ferenc dr.: A madarak és fák szeretete. 3. Simonffy, Kálmán nótái: a) Őszre fordult; b) Ágról-ágra; c) El­vesztettem; d) Hej iharfa; e) Három a tánc. Előadja* Molnár Imre dr. — Utána: Pontos időjelzés, időjárás-- és vízállásjelentés. 5.10: A m. kir. földmivelésü­gyi minisztérium rádió­­előadássorozata. Czájlik László: ,,A magyar kutyafajták tenyésztése“. 5.45: Tanulmányát Uruguayon és Brazílián kereszti!!. Tornán János előadása. 6.15: id. debreceni Kiss Béla és cigányzenekarának­ hangversenye. 7.20: A Turáni Társaság előadássorozatában Móricz Péter felolvasása. ..Törökország mai kormányrendszere. 7.50: „Két történet.“ Kosztolányi Dezső felolvasása. 8.15: Strauss-h­angverseny a m. kir. Operaház tagjai­ból alakult zenekar előadásában. Közreműködik: Szabó Lujza. Karnagy: Berg Ottó. 1. Cigánybáró — nyitány. 2. a) Cigánybáró — Saffi dala; b) Denevér — Adél ka­cagó dala­ (Szabó Lujza). 3. Történetek a bécsi erdőből — keringő. 4. Ali baba és a negyven rabló — egyveleg.. 5. Pizzicato-polka. 6. Cagliostro Bécsben — nyitány. 7. Tavaszi hangok — keringő (Szabó). 8. Mathuzsálem her­ceg — egyveleg. 9. Perpetuum mobile. — Utána: Pontos idójelzés, hirek, időjárásjelentés. 10. A Magyar Külügyi Társaság előadássorozatában Csikay Pál dr. francianyelvű előadása: „Les relations franco-hongroises des assurances sociales“. — Majd: Szabó-Guy László jazz-zenekarának hangversenye. Vig Miklós (ének) közreműködésével. Péntek. D. e. 7: Májusi köszöntő (Bodán Margit, Cselényi József, Rácz Béla és cigányzenekara). 9.15: A Budapesti Koncert Szalonzenekar hangver­senye. 9.30: Hirek. 9.45: A hangverseny folytatása­it.10: Vízállásjelentés­ 12: Déli harangszó az­ Egyetemi templomból, időjá­rásjelentés. 12.05: Kurina Simi és cigányzenekarának hangver­senye. 12.25: Hirek. 12.35: A cigányzenekar hangverseny­ének folytatása. 1:­­Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 2.45: Hírek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyam­hírek. 4.10: Csermely Gyula meséi. 4.45: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállás jelentése hírek. 5: „Virág a tölgyek között.“ Babay József novelláim. • Felolvassa a szerző. 5.30: Dupla férfikvartett hangverseny. Karnagyé Szikla Adolf. 1. Erkel Ferenc: „A névtelen hősök m­odo­rából; a) Takarodó; b) Elek szólója karkisérettel. 2. Káldy Gyula: Kuruc dalok: a) Bujdosó dala; b) Hét Rákóczi; a) őszi harmat után; d) Te vagy a legény; e) Csínom Palkó. 3. Gail F.: Nyisd ki anyám a virágos ablakot. 4. Lányi Ernő: Régi nóta, híres nóta ... 5. Fráter nóták: a) Hozd kis babám; b) Ez a kislány; c) Száz szál gyertya. — A duplakvartett tagjai: Hollay Béla, Sugár Dezső, Dáni Dezső, Hidassy Sándor, Bálint Béla, Hegedűs Armand, Gerendas Vilmos, Bodor Tmre® —■ A tenorszólót Hollay Béla, a baritonszóló részeket­ Bálint Béla énekli. 7.10: Kiss Ferenc előadó­ estje. 7.55: Lóversenyeredmények. 8: Orgonahangverseny a Szegedi Fogadalmi Templom­ból Dunkelberg előadásában. 1. Bach J. S.: Toccatái F-di­r. 2. Reger M.: Kyrie: Glória és Sanctus. 3. a) Haendel: Ária. b) Mendelssohn: Ária az „Éliás“ orató­riumból. Előadja Antos Ilona. .4. Liszt: Ad nos, ad,sah»-; tarem­ undani. 5. improvizáció a magyar Himnuszra. 9.30: Pontos időjelzés, hirek. — Utána: A m. kir. 9. honvédgyalogezred zenekarának hangversenye a Sze­gedi Ipartestület székházának hangversenyterméből. Kar­nagy: Fichtner Sándor. — Utána, körülbelül 10.15: Időjárásjelentés. — Majd: Gramofonhangve*-­ seny. Szombat. D. e. 9.15: Hangverseny. Közreműködik: V. Szathmáry Aranka (ének), Antalffy László (zongora) és Bodó Endre (hegedű). Zongorán kisér: Polgár Tibor. 9.30: Hírek. 9.45: A hangverseny folytatása. 9.45: A hangverseny folytatása­it.10: Vízállásjelentés. 12: Déli harangszó az Egyetemi templomból, időál­lásjelentés. 12.05: Eugen Stepat orosz balalajka zenekarának hangversenye. 12.25: Hirek. 12.35: A hangverseny folytatása. 1: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 2.45: Hirek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyamhirek. 4. Csaba Jenő dr. felolvasása. 1. Mendegél Lugányig 2. Mezítlábas forradalom. 4.45: Pontos időjelzés, időjárás és vízállásjelentés* hírek. 5: A Szociális Misziótársulat előadása. Farkas E* alapító főnökasszony: „Missziós üzenetek“. 5.30: Hangverseny. Közreműködik: Lukács Sári (ének), Petri Endre (zongora) és Gróh Klára (hegedű). Zongo­­rán kisér: Polgár Tibor. 6.45: Szalay Gábor báró előadása: „ötven éves a bu­dapesti telefon“. 7.10: „Vasbakák a haza védelmében északon és dé­len“. Berkes Róbert előadása. 7.40: A Matidits szalonzenekar hangversenye. 8.30: Az Egyetemi Közgazdaságtudománykari Ifjúsági Egyesület díszhangversenye a Közgazdasági Egyetem tízéves fennállása alkalmából a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. Közreműködik: Fehér Ilonka hegedű­mű­­­vésznő, Molnár Imre dr. hangversenyénekes és a Köz­­gazdasági Egyetem Zenekara. Karnagy: Vaszy Viktor, — E hangverseny szünetében: 9.30: A revereto „Elesettek harangja“ megszólal a magyar hősi halottak emlékére. — A hangverseny után: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hírek. — Majd: Bura Sándor és cigányzenekarának hangversenye. BOTOMlilKaT szállított áron, rendkívül «■lőnylis lizetési feltételek mellett i­uslt­ak THMHRV KI TnStS !,*•’ .Ver*s Pá­ni-utca 7. (Apponyi-térné!) lUiiiUlll LJ I nilian Köztisztviselőknek kivételes kedvezmény. Külföld. BECS (516). Péntek. D. e. 10.05: Gyermek­kor! hangverseny. D. u. 1.10: Gramofonzene. 2.50: Mun­kás dalok. 4.30: Mandolin hangverseny. 5.10: Szórakoz­tató hangverseny. 7.30: Strauss: Denevér. Vígopera­­eladás. 10.40: Jazz. Szombat. D. e. 11: Gramofonzene. 12: Szórakoztató hangverseny. D. u. 3.20: Gramofonlemezek. 5.15: Dalok. 9.10: Piete Guido és Zverens: „Az nevet a legjobban, aki utoljára nevet.“ Operettelőadás. BERLIN (418). Péntek. D. u. 4.05: Szórakoztató zene. 6.35: Karének. 7.05: Balalajka. 8: Hangverseny. 9.40: Zongorahangverseny. 10: Szórakoztató zene. Szombat. D. u. 4.15: Hangverseny Lipcséből. 5.55: Hegedű­hangverseny. 7: Fúvós zenekar. 10.15: Tánczene. BOROSZLÓ (325). Péntek. D. u. 4.05: Szórakoztató hangverseny. 7: Balalajka Berlinből. 8.20: Régi és új táncok. Szombat. D. u. 4: Szórakoztató zene. 6.25: Operett­zene. 7.30: Szórakoztató hangverseny. 10.45: Tánczene Berlinből. PRÁGA (486). Péntek. D. e. 7: Szórakoztató zene. 11: Kvartett hangverseny. D. u. 1.05: Gramofonzene. 3.30: Énekkvartett. 7: Dalegyleti hangverseny. 9: Dvor­­zsák: Szláv táncok. 10.20: Gramofonzene. Szombat. D. e. 11.15: Gramofonzene. 12.30: Hangver-' seny Pozsonyból. D. o. 4.30: Jazz Ostravából. 7.05: Fú­­vós zene. 8.05: Vidám zene. 10.25: Szórakoztató és könnyű zene Ostravából. ROMA (441). Péntek. D- n. 5: Hangverseny. 7.50: Gramofonzene. 8.10: Ének- és zenekari hangverseny. Szombat. D. u. 5: Hangverseny. 7.50: Gramofonzene. 8.40: Opera a római királyi színházból, vagy a nápolyi Sin C­a. Juhó» LONDON (356.3). D. u. 8: Kvintett hangverseny. 9.11: Rádió zenekar. 10.35: Tánczene. Szombat. D. u. 6.30: Hangverseny. 7.45: Zenektff tapevettco*, %SQi b­ogwon» 0.45: Szócarcostszó .

Next