Uj Nemzedék, 1931. szeptember (13. évfolyam, 197-221. szám)

1931-09-01 / 197. szám

2 Uj Nemzedék Kedd, 1931 szeptember 1. Sok-sok ezer méter mázsa dohányfelesleg hever a dohányraktárakban Új raktárakat kellett építeni, hogy elraktározhas­sák a drágán vett, de felesleges dohányleveleket — Az Új Nemzedék tudósítójától — Fölöttébb érdekes és megdöbbentő dol­got olvasunk a keresztény szocialista do­hánygyári alkalmazottak hivatalos újság­jában, a Dohánygyári Munkások Lapja ma megjelent számában. A cikk a do­hánytermelésünk túlméretezéséről szól és többek közt ezt mondja: „Miről van tehát itt szól A dohányter­melésünk túlméretezéséről! Hogy hol és miben mutatkozik ez a túltermelés, azt a Magyar Királyi Dohányegyedáruság 1929/30-ik költségvetési évéről szóló sta­tisztikai kimutatással igazoljuk. Eszerint a statisztikai kimutatás szerint Csonka- Magyarországon 599 községben 4347 gazda 38.910 holdon termelt 1929/30. évben do­hányt. A beváltott és has­zna vehető do­hánylevelek súlya 32.082.555 kilogram volt. Ebből a mennyiségből ugyanezen statisztika adatai szerint 8.536 162 kilo­gram dohányt dolgoztak fel dohánygyá­raink. Ez a statisztika azt bizonyítja, hogy az említett költségvetési évben közel 240.000 méter mázsa fölöslege maradt a Dohányegyedáruságnak. Ez a fölösleg azóta biztos tudomásunk szerint emelkedett, mert politikai kon­­szessziósként, újabb termelési engedélye­ket adott a pénzügyminisztérium. A dohányegyedáruság ezeket a fölösle­geket, amint látjuk, feldolgozni nem tudja, mert a hazai dohányfogyasztás sokkal kisebb, hogysem ezt a mennyisé­get el bírná fogyasztani. Marad tehát a külföldi értékesítés lehetősége. Igen ám, de a külföldnek nem kell a magyar do­hány, vagy legalább is ilyen mennyiség­ben nem. Néhány ezer méter mázsát lehet csak a fölösleges dohánylevelekből kül­földre eladni. Innét van az, hogy az ország dohányraktárai túl vannak tömve az évek óta felhalmozott do­hánylevelekkel. Újabb és újabb raktárakat kénytelenek építeni, hogy a drága pénzen megvásárolt dohányleveleket el lehessen raktározni. Nem szólva arról, hogy évek alatt ren­geteg mennyiség elporhad és elrothad a raktárba zsúfolt dohánylevelekből, horri­bilis összegbe kerül a raktározás, biztosí­tás és őrzés díja. Ez a rendszertelen gazdálkodás évente rengeteg milliójába kerül az államnak,­­de azért mégsem változtattak rajta, holott kézenfekvő dolog, hogy a termelt dohánynak csak egyhar­mad részét lehet idehaza feldolgozni és értékesíteni! A takarékossági bizottság, ha igazán okosan akar takarékoskodni, ezen a te­rületen sok millió pengőt takaríthat meg évente. Felvetődhet az a kérdés, hogy mi lesz a dohánytermelő gazdákkal­! A dohány­termő területeket évenként fokozatosan redukálják, és ha másképen nem lehet ezt megoldani, adjanak bizonyos összegű kárpótlást azoknak, akik erre rászorul­nak.“ ■­ Kíváncsian várjuk, mit szólnak mind­ehhez az illetékes tényezők!! Ifii&lMHÍlir' ll -...... J ",iHIÍ I— MU un L Gazdasági térre is át akarja vinni a szovjet a megnemtámadási szerződést — Az Új Nemzedék tudósítójától — Páris, augusztus 31. Litvinov orosz külügyi népbiztos érde­kes interjút adott a Chicago Tribune egyik munkatársának. Az orosz népbiz­tos a gazdasági és politikai megnemtá­madási szerződésekről nyilatkozik s a szovjet kormány álláspontját a követke­zőkben foglalja össze: — A gazdasági válságot nem lehet megoldani addig, amíg nem csökkentik a nemzetközi kereskedelmet teljesen meg­bénító vám­i érteleket. A normális gazda­sági kapcsolatok helyreállításának egyet­len módja az lenne, hogy az egyes államok gazdasági megnem­támadási szerződéseket kötnének egymással. Az egyes nemzetek között fennálló versengés így a minimumra csökkenne. A német kormánnyal folyta­tott múlt heti tárgyalások során orosz részről arra törekedtek, hogy Németor­szágot is megnyerjék ennek az orosz tervnek. Elvben Németország is helyesli a vámtarifatéte­lek leszállítását, attól tart azonban, hogy a fennálló kereskedelmi szerződések megnehezítik az orosz kivi­telt. Az orosz kormány ily körülmények között Genfben mindent meg fog tenni, hogy meggyőzze az egyes államokat a vámtarifát­ételek leszálltásának szüksé­gességéről. Mindenekelőtt a szomszéd ál­lamok között kell életbe léptetni a leszállított vámtéte­leket, tekintet nélkül a fennálló legtöbbkedvez­­ményes szerződésekre. — Ami a francia-orosz tárgyalásokat illeti — folytatta Litvinov — semmi sem állja, útját a politikai megnemtámadási szerződés megkötésének. Az orosz kor­mány álláspontja szerint az ilyen meg­nemtámadási szerződésekre is feltétlenül szükség van, miután a Kellog-paktum egymagában véve túlságosan általános ahhoz, hogy valóban megakadályozza a háborút. A Kellog-paktum csak abban az esetben lesz hathatós eszköze a békének­­ha az egyes nemzetek külön-külön is meg­nemtámadási szerződéseket kötnek egy­mással. A megnemtámadási­­szerződések hálózata nyugalmat ad majd Európának és szinte hozzá fog járulni a gazdasági válság leküzdéséhez. — Oroszország és Lengdország viszo­nyát a szovjet kormány feltétlenül meg akarja javítani, — fejezte be Litvinov nyilatkozatát. — Azok, akik azt hirdetik, hogy Moszkva és Varsó között már létre is jött a paktum, valójában azért teszi ezt, hogy megaka­dályozzák a kibékülést. A paktum meg­kötése sokkal alaposabb elők­észítést igé­nyel, semhogy már megtörténhetett volna. Felszentelték Hatvanban a ferencrendiek új kolostorét — Az Új Nemzedék tudósítójától — Két ével ezelőtt épült fel az új katolikus templom az új-hatvani városnegyedben. A hí­veik áldozatkészsége lehetővé tette, hogy va­sárnap Hanauer Á. István váci püspök a templom mellett épült ferencrendi kolostort is felszentelhette. A váci m©gyts. püspök a zsúfolásig megtelt templomiban nagy hatású beszédben méltatta a „magyar barátok“ tör­ténelmi szerepét. A rend részéről P. Oslay Osvald volt tartozamányfőnök vett részt az ün­nepségen. Az új kolostorban egyelőre két­ pá­ter, P. König Kelemen és P. Csiszér Theodor, továbbá két segítő testvér lakik. Az Operaház és a Városi Színház az operaházi együttes városi színházi opera­­előadásairól tárgyal Az Operaház a Városi Színházban léptetné fel a vendégművészeket és különböző ciklusokat rendezne — Az Új Nemzedék tudósítójától — Megemlékeztünk arról, hogy az állami szín­házak deficitjének megszüntetéséről már napok óta tárgyalnak az illetékes minisztériumok és az állami színházak igazgatói. A deficit meg­szüntetésének módozatai között szerepel az a terv is, hogy az Operaház ezentúl hetente csak négy este tart előadást, kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap. Az Operaház igazga­tósága ezzel a tervvel a kiadásokat akarja apasztani, de viszont egy igen érdekes gondo­lat is merült fel arra vonatkozóan, hogy az üres estéken az együttest foglal­koztassák és a bevételeket a Városi Színház nagy nézőterének segítségével fokozzák. Hiteles információink szerint Radnai Miklós az Operaház igazgatója és Ferenczy Károly, a Városi Színház igazgatója már hosszabb idő óta tanácskozik ebben az ügyben. A két igaz­gató már négyszer ült össze megbeszélésre s ha a tárgyalások során felmerült ellentéteket sikerül kiküszöbölni, akkor véleményünk sze­rint is sikerül véglegesen megoldani nemcsak az Operaház, hanem a Városi Színház problé­máit is. Emlékezetes, hogy Scitovszky Béla volt bel­ügyminiszter­ még a nyáron igen komoly­­hangú­ leiratot intézett a fővároshoz a Városi Színházra vonatkozóan. A leirat figyelmez­tette a város vezetőségét és a Városi Színház igazgatóságát is a Városi Színház részére elő­irányzott szubvenció nagyságára és annak ko­moly felhasználására. Körülbelül ugyanebben az időben Klebelsberg Kúnó gróf, volt kul­tuszminiszter a parlamentben is és hírlapi nyilatkozatokban is kijelentette, hogy Buda­pest két operaházat nem bír el és a Városi Színház operacsodásai a magyar királyi Ope­raházitól vonják el a közönséget és arra tett célzást, hogy a főváros helyesebben járna el, ha a Városi Színház szubvencióját az Ope­raháznak juttatná. Körülbelül ebben a gondolatkörben indult meg a tanácskozás Radnai Miklós az Operaház és Ferenczy Ká­roly, a Városi Színház igazgatói között. Vég­leges eredményre még a két igazgató nem ju­tott, de az eddigi tárgyalások során mindkét részről annyi jóindulat mutatkozott, hogy re­mélni lehet a közeli és mind a két félre kielé­gítő megoldást. Az Operaház az eddigi előterjesztések sze­rint elsősorban is a vendégjátékokat szeretné a Városi Színházban lejátszatni. A Városi Színház óriási nézőtere lehetővé teszi a több bevételt, amelyből a magas fellépti díjakat ki lehet fizetni, sőt éppen a Ferenczy-rezsim bi­zonyította be, hogy a színház nagy befogadó­képességére való tekintettel, lényegesen olcsóbb beléptidíjért lehet rendezni a legdrágább ven­dégjátékokat is. Ezenkívül az Operaház különböző operacikluso­kat szeretne rendezni a Városi Szín­házban, az eddigi tervek szerint hétfőn és pénteken, amikor az Operaházban amúgy sincs előadás, így legelsősorban is egy Verdi-ciklusra gon­doltak, amely októberben kezdődne, tíz elő­adással. Ezután kerülne sor egy Puccini- és egy Wagner-ciklusra. Az Operaház adná a teljes énekes személyzetet és zenészeivel, vala­mint kórusának tagjaival kiegészítené a Vá­rosi Színház zenekarát és kórusát. Mindezért az Operaház természetszerűleg a maga ré­szére igényelné a Városi Színháznak a város­tól járó szubvencióját. A Városi Színház is előterjesztette a tárgya­lások során a maga óhajtásait, így Ferenczy Károly felajánlotta, hogy ő szerződteti az operaházi vendégjátékok részére a külföldi vendégeket, nehogy a vendégek a magyar ál­lám garanciájára való tekintettel, maga­sabbra szabják fellépti díjaikat. Felajánlotta a hétfőn és a pénteken kívül még a szerdai napot is vendégjátékra, amikor szintén szü­net lesz ez idén az Operaháziban. A vendégjá­tékok alkalmával a színház teljes bevét­ele természetesen az Operaházé lenne , a Városi Színház a maga részére mindössze a napi re­zsit, körülbelül ezerháromszáz pengőt óhajtja biztosítani. Ezzel szemben azt óhajtja, hogy az Operaház mind a hatvan előadást, amelyet a várossal kötött szerződés előír, játssza le. Az Operaház mind a hatvan operaelőadást nem akarja vállalni, annál kevésbbé, mert a Városi Színház eddig még nem volt hajandó lemondani a várostól kapott szubvencióról. A tárgyalás ezen a ponton akadt meg, de re­mény van arra, hogy valami megy­egyezés létrejön. A Városi Színház a szubvenció fejé­ben teljesen a régi Népszínház szerepét akarja átvenni, népszínműveket óhajt felújítani és klasszikus opereteket, főleg olyanokat, ame­lyek alkalmasak arra, hogy a komolyabb ze­­nét megkedveltessék az emberekkel s így kö­zönséget nevelnek az operaelőadásokra. Értesülésünk szerint a városháza is tud ezekről a tárgyalásokról és hajlandó minden olyan megoldásba belemenni, amely az Opera­házra és a Városi Színházra kedvező. A vá­rosházán is tudják, hogy a mai rendkívülien nehéz viszonyok között egyetlen és nagy nívót jelentő Operaházunk segítségére kell sietni, de viszont elismerik Ferenczy Károly kétség­telen érdemeit is, amelyeket a csődbejutt múlt szezon megmentése körül felmutatott, kétségtelen jelét adta kötelességének és igaz­gatói leleményességének. Ha a hatvan előadás vállalása és a szubvenció kérdés© körül sike­rül valami arany középutat találni, ez meg­teremti az opera-kooperációt a két színház között. A Városi Színház egyébként ezidei programjáhhoz híven klasszikus operettet nyit ki szeptember huszon­nyolcadikén, Strauss Já­nos Furcsa háborúság című operettjével, amelynek m­agyar változatban Asszonyháború­­ság lesz a címe. Kedden folytatja a népjóléti büdzsé vizs­gálatát a hatos bizottság — Az Új Nemzedék tudósítójától — Károlyi Gyula gróf miniszterelnöknek hivatnlbelópóe® óta ma van az első napja, amikor sem bizottsági, sem parlamenti vagy más tárgyaláson, értekezleten neon kell résztvennie. A miniszterelnök először foglalkozhatott ma a miniszterelnökség ügyeivel. A délelőtt során a miniszterel­nökség referenseit fogadta és megadta az utasításokat a további működés tekinte­tében. A költégvetés felülvizsgálatára kiküldött hatos bizottság kedden folytatja a munkáját a népjóléti minisztériumban és tovább tanácskozik azokról a refor­mokról, amelyeknek a révén esetleg foly­tatólagos csökkentést lehetne elérni en­nek a minisztériumnak a költségvetésé­ben. Öt gyilkosságot bizonyítottak rá eddig egy amerikai „kékszakállra“ — Az Új Nemzedék tudósítójától — Newyork, augusztus 31. Clarksburg városát „kékszakáll“ tartja rérdn­­­létben. A rendőrség letartóztatott egy Powers nevű állítólagos házasságkiszvetitőt, aki apró­­hirdetések révén szedte áldozatait. A vizsgálat eddig öt gyilkosságot bizonyított rá. Powers hálójába csalt egy dúsgazdag özvegyet és az­után három gyermekével együtt eltette láb alól. Az ötödik bebizonyított gyilkosság áldo­zata egy fiatalasszony aki Powers közvetítésé­vel akart férjhez menni. Ennek az asszonynak is volt egy gyermeke s nyomtalanul eltűnt. Az asszony holttestét már megtalálták, a gyer­mek azonban nem kerül elő. A környéken az utóbbi hónapokban harminc asszony tűnt el s azt hiszik, hogy mind a harminc a kékszakáll áldozata lett. Powersnek több lakása volt Cl­arksburgban s mindig más és más bolyra csalta áldozatait

Next