Uj Nemzedék, 1931. november (13. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-03 / 249. szám

'tm l!—***'' * jt • ' 1 I Ifi tf] Cl­i íf í,, ^ - Ih IM'f [' lU^ ‘ B fcnftii nH.t| tm HU» mmül Mgm ■■ ■ n M JmnHA IlIflMlliltailíf hivatal iV., Hon vód-u. 10. $££§ ÍiJ —-'l fjäLgik Bm Bd JvíűSr <«&bI - * hóra 3 pang5 20 (1114». TnLiAnt­ 27-47.Ant 130-04. IBI ffiM W WBMk SB - — - ^B ékm , n*gy«lé»r. • p.ngS 60 ♦ Cj.r.l­ík, 7-20. •¡ MUM m, ffiSHfr. BE - Agy miér. Egy., »ám éra Fiókkiadót.!».t.lók BSs IMLHEt I.l­b... .Idík.o é. m új nemzetek­ xm. évfolyam 249.(3577.) szám 9 Kedd ♦ Budapest,1931 november 3. Fel a fellett Budapest utcáin fejüket lehorgasz­­tott emberek járnak-kelnek. Mindegyik tele van a maga gondjával, s azt hiszi, hogy lehetetlen a bajokból kilábol­­nunk.­­Vannak, akik a Népszövetség pénzügyi bizottságának a jelentésétől csodákat vártak s hogy ez nem követ­kezett be, kezdenek keleti fatalizmus­sal nézni mindent. A magyar léleknek régi betegsége vett erőt rajtunk. Mi ugyanis mindig a pillanat benyomásá­nak a hatása alatt álltunk s állandó erőfeszítésre ritkán voltunk képesek. Pedig ha csak egy kicsit is hideg jó­zansággal nézzük a dolgokat, nem ne­héz belátnunk, hogy a világ gazdaságá­nak mai zavarai szükséges következ­ményei a közelmúlt eseményeinek, de bizonyos az is, hogy társadalmunk ke­resztül fogja magát vágni a bajokon és pár év múlva újra vidámabban tud majd szembenézni a sorssal. Közvetlenül a háború után a tiszt­viselőosztály jutott abba a nyomorú­ságba, amelyben ma mindenki benne van. Éppen azért akkor a gazdasági élet zavarai kevésbbé voltak fájdalma­sak, mert hiszen sok emberre nézve a prosperitásnak addig nem sejtett al­kalmát jelentették. Ma ellenben az egész Európa benn van a nyomorúság tengerében s kétségbeesve várja a sza­baditót. Holott napról-napra világo­sabbá válik előtte, hogy ezt a szabadu­lást önmagának kell a sorstól kivere­kednie. Az ember telhetetlensége, gaz­dasági anarchiája sodorta bele a bajba s az ember önfegyelme, takarékossága és céltudatos akarata fogja onnan, ki­szabadítani. A gazdasági életnek is vannak ugyanis törvényszerűségei, s ezek a legszorosabban összefüggenek az emberi akarattal. Vannak idők, amikor a biza­lom, a vállalkozó kedv hullámai áraszt­ják el az emberi lelket, s mikor a ter­melés az esztelen vállalkozói verseny következtében anarchikussá válik, a bizalmatlanság és a kedvetlenség vesz erőt rajtunk: a termelés megáll, s a gazdálkodó ember a mélyben vergődik. Az egész világtörténeten a gazdasági konjunktúra és dekonjunktúra hullá­mai vonulnak végig, s különösen a né­met tudomány már igen részletes vizs­gálatokat végzett ennek a folyamatnak a mibenléte felől az u. n. konjunktúra­kutatásban. Ennek is az a célja, hogy a gazdasági életet megmentse a vélet­len és esetleges tapogatódzások veszé­lyeitől, s lehetőleg józan és okszerű alapokra helyezze. Komoly tudományos megállapítás ma már az a tény, hogy a gazdasági élet válságai szinte törvényszerűen kö­vetkeznek be. Átlag 8—10 éves hullá­mokról beszélhetünk. Ennyi idő kell hozzá, hogy a gazdaságban zavarok támadjanak, a termelésben krízisek következzenek be, amelyekből új útra fordulással lábalhatunk aztán ki. A krízisek után a bizalom lassan, tapo­gatódzva tér csak vissza, s ennek meg­felelően a javulás és a növekedő jólét útja is a lassú emelkedés. Egyszer az­tán, látszólag a legnagyobb jólét köze­pette villámcsapásként következik el a krach, a gyors összeomlás. Utána pár évig néma csend és ijedtség az úr. A tőke visszavonul a vállalkozástól, mint ahogy a megijesztett csiga be­húzza a szarvait. De a finom tapoga­­tódzók újra kinyúlnak, eleinte bátor­talanul, majd mindig bátrabban, s újra megkezdődik az út fölfelé. Ez a gazda­sági élet tipikus formája. A háború vége, 1919 és 1920, egy gaz­dasági mélypontot jelentenek a mi éle­tünkben. Utána a prosperitás hulláma (Vezércikk folytatása a 2-ik oldalon.) 71 szovjet Mr szerint szövetséget kötött Kínával a Japánok ellen A miniszterelnök expozét mond szerdán a Házban a kibontakozás útjairól Botránynapot akar rendezni a radikális baloldal Az egységes párt és a kereszténypárt zárt sorokban áll Károlyi Gyula gróf mögött - Az Új Nemzedék tudósítójától -A képviselőház szerdai ülését megelőző ellenzéki harci készülődésnek a jelei lát­hatók a politikai élet minden vonalán. Izgalmas tanácskozások folynak a poli­tikai pártokban, haditaktiká­k és a plé­­numban végrehajtandó manőverek titkos és bizalmas részleteit beszélik meg zárt ajtók mögött. A nagy készülődés mögött azonban a baloldalnak egy immár beval­lott, súlyos fogyatékossága rejtőzködik. Nincs kevesebbről szó, mint hogy a baloldali pártok egymás között súlyosan meghasonlottak a képviselőház összeillése alkalmával kö­vetendő politikai magatartás dolgában. Míg a radikális baloldal, élén a szociál­­demokratákkal a felelősségre vonásnak és az ellentétek élére állításának taktikai alapjára helyezkedik, addig az ellenzék mérsékeltebb, felelősségteljesebb gondol­kozása része egyértelműen, a válságos óráik, a nemzet létét érintő kérdések sú­lyosságának a tudatában, minden igyeke­zetét a kibontakozás, a felemelkedés po­litikai keresztülvitelének a szolgálatába kívánja állítani. Az ellenzéknek ez a pol­gári részt a radikális baloldallal megszakított minden tárgyalást és tudomására hozta a szociáldemokra­ták vezetőjének, hogy nem pályázik a képviselőház plénumában a szociálde­­kratca karmester vezénylésével végbe­menő zajos botrányok kétes értékű babér­jaira. A radikális baloldalnak viszont párját ritkító botrány rendezése áll po­litikai taktikájának középpontjában. Értesülésünk szerint már a szerepeket is kiosztották és minden előkészületet meg­tettek arra, hogy ne csalódjanak azok, akik zajos és botrányos jelenetek „élve­zése“ céljából igyekeznek bejutni szer­dán a képviselőház karzatára. A baloldali készülődésnek elmaradha­tatlan és jellemző kísérője azoknak a kis párt­ocskáknak a mozgolódása, amelyek a parlamentben nem jutottak képviselet­hez, az ország komoly helyzetében azon­ban elérkezettnek látják a pillanatot arra, hogy létezésükről tudomást szerez­zen a nyilvánosság. Az ismeretlen nevű pártoknak ugyancsak ismeretlen vezérei különböző hírhedt, októbristákkal egye­temben­­ plakátot bocsátottak ki. Az 1918-ra emlékeztető szöveg és hang arra késztette a rendőrséget, hogy a pla­kátok kiragasztóit őrizetbe vegye, annak aláírói ellen pedig megtegye a megteendő lépéseket. Jellemző, hogy az egyik sze­replő pártnak, az úgynevezett „Nagy­atád­i -Ids gazdapártnak“ vezetője, Csoór Lajos levelet intézett az Új Nemzedék­hez, amelyben a következőket mondja: „A hétfő reggeli lapokból értesültem, hogy Dénes István és politikai társai valami plakátot nyomattak, melyen ne­vem és a Nagyatádi Párt szerepel és amelyet a rendőrség elkobozott. Tekintet­tel arra, hogy Dénes István és társainak ez az eljárása hozzájárulásunk nélkül sőt kifejezett írásos tiltakozásunk da­cára történt, a közvélemény tájékozására lerögzítjük, hogy e politikai csoportosu­láshoz meghívásunk dacára nem csatla­koztunk s ennek következtében a nevünk­kel visszaélők ellen a megtorló lépéseket folyamatba tettük. Cser Lajos, a Nagy­atádi Párt ügyvezetője:“ Ma délután öt órakor bizalmas megbeszélés lesz az egysé­ges pártban. Károlyi Gyula gróf miniszterelnök a pártnak körülbelül húsz tagjával a szer­dai ülésre vonatkozóan tanácskozik a szerdai ülés rendjéről. Megállapodnak ma délután arra vonatkozóan, kik legyenek a párt szónokai és miképpen folytassák a vitát, amely már az első formális ülé­sen előreláthatóan hatalmasan fellángol. A miniszterelnök egyébként nagyobb expozét szándékozik mon­dani a szerdai ülésen. Károl­i Gyula gróf mindenek előtt be­terjeszti a harminchármas bizottság köz­bejöttével kiadott kormányrendeletekről és a népszövetségi bizottság ismeretes állásfoglalásáról szóló jelentését. Beszé­dében irányt ad az elkövetkező vitának, amennyiben megjelöli a kibontakozást, a helyzet orvoslása útjait és a kormánynak az aktuális politikai és gazdasági kérdé­sekkel szemben vallott felfogásáról is hű képet ad a képviselőknek. Az egysé­­­ges párt és a keresztény gazdasági és szo­ciális párt egy emberként áll a minisz­terelnök mögött és ha az ellenzék részé­ről elhangzanak a beígért támadások, két párt zárt sorokban biztosítja a mi­niszterelnök álláspontjának érvényesí­tését. Három napirend előtti felszólalás lesz szerdán. F. Szabó Géza és Somszidi­ Antal gróf a torbágyi merénylettel kap­­csoaltban beszélnek, Buching­er Manó pe­dig azt a­ bölcs „tanácsot“ adja a kor­mánynak a szociáldemokraták képvise­letében, hogy szüntesse meg a statáriu­mot. A rendes ülés első szónoka Károlyi Gyula gróf miniszterelnök. Ötvenkét in­­terpellációt jegyeztek be, ezeknek az el­mondására azonban szerdán nem kerül­het sor, mert az interpellációkat a Ház­szabályok értelmében előbb fel kell ol­vasni. Tehát csak szombaton, vagy ha akkor nem ülésezik a Ház, jövő szerdán kerülhet erre sor. Egyébként Pintér László a határmenti közlekedés,­őször a biatorbágyi merénylő kiadatása tárgyá­ban interpellál. A többi interpelláció el­lenzéki. Az Új Nemzedék munkatársa előtt Ru­binéll. István, az egységes párt ügyvezető alelnöke kijelentette a következőket:­ ­ 1 JÉLIK»«» KO fi­lép

Next