Uj Nemzedék, 1931. november (13. évfolyam, 249-272. szám)
1931-11-03 / 249. szám
'tm l!—***'' * jt • ' 1 I Ifi tf] Cli íf í,, ^ - Ih IM'f [' lU^ ‘ B fcnftii nH.t| tm HU» mmül Mgm ■■ ■ n M JmnHA IlIflMlliltailíf hivatal iV., Hon vód-u. 10. $££§ ÍiJ —-'l fjäLgik Bm Bd JvíűSr <«&bI - * hóra 3 pang5 20 (1114». TnLiAnt 27-47.Ant 130-04. IBI ffiM W WBMk SB - — - ^B ékm , n*gy«lé»r. • p.ngS 60 ♦ Cj.r.lík, 7-20. •¡ MUM m, ffiSHfr. BE - Agy miér. Egy., »ám éra Fiókkiadót.!».t.lók BSs IMLHEt I.lb... .Idík.o é. m új nemzetek xm. évfolyam 249.(3577.) szám 9 Kedd ♦ Budapest,1931 november 3. Fel a fellett Budapest utcáin fejüket lehorgasztott emberek járnak-kelnek. Mindegyik tele van a maga gondjával, s azt hiszi, hogy lehetetlen a bajokból kilábolnunk.Vannak, akik a Népszövetség pénzügyi bizottságának a jelentésétől csodákat vártak s hogy ez nem következett be, kezdenek keleti fatalizmussal nézni mindent. A magyar léleknek régi betegsége vett erőt rajtunk. Mi ugyanis mindig a pillanat benyomásának a hatása alatt álltunk s állandó erőfeszítésre ritkán voltunk képesek. Pedig ha csak egy kicsit is hideg józansággal nézzük a dolgokat, nem nehéz belátnunk, hogy a világ gazdaságának mai zavarai szükséges következményei a közelmúlt eseményeinek, de bizonyos az is, hogy társadalmunk keresztül fogja magát vágni a bajokon és pár év múlva újra vidámabban tud majd szembenézni a sorssal. Közvetlenül a háború után a tisztviselőosztály jutott abba a nyomorúságba, amelyben ma mindenki benne van. Éppen azért akkor a gazdasági élet zavarai kevésbbé voltak fájdalmasak, mert hiszen sok emberre nézve a prosperitásnak addig nem sejtett alkalmát jelentették. Ma ellenben az egész Európa benn van a nyomorúság tengerében s kétségbeesve várja a szabaditót. Holott napról-napra világosabbá válik előtte, hogy ezt a szabadulást önmagának kell a sorstól kiverekednie. Az ember telhetetlensége, gazdasági anarchiája sodorta bele a bajba s az ember önfegyelme, takarékossága és céltudatos akarata fogja onnan, kiszabadítani. A gazdasági életnek is vannak ugyanis törvényszerűségei, s ezek a legszorosabban összefüggenek az emberi akarattal. Vannak idők, amikor a bizalom, a vállalkozó kedv hullámai árasztják el az emberi lelket, s mikor a termelés az esztelen vállalkozói verseny következtében anarchikussá válik, a bizalmatlanság és a kedvetlenség vesz erőt rajtunk: a termelés megáll, s a gazdálkodó ember a mélyben vergődik. Az egész világtörténeten a gazdasági konjunktúra és dekonjunktúra hullámai vonulnak végig, s különösen a német tudomány már igen részletes vizsgálatokat végzett ennek a folyamatnak a mibenléte felől az u. n. konjunktúrakutatásban. Ennek is az a célja, hogy a gazdasági életet megmentse a véletlen és esetleges tapogatódzások veszélyeitől, s lehetőleg józan és okszerű alapokra helyezze. Komoly tudományos megállapítás ma már az a tény, hogy a gazdasági élet válságai szinte törvényszerűen következnek be. Átlag 8—10 éves hullámokról beszélhetünk. Ennyi idő kell hozzá, hogy a gazdaságban zavarok támadjanak, a termelésben krízisek következzenek be, amelyekből új útra fordulással lábalhatunk aztán ki. A krízisek után a bizalom lassan, tapogatódzva tér csak vissza, s ennek megfelelően a javulás és a növekedő jólét útja is a lassú emelkedés. Egyszer aztán, látszólag a legnagyobb jólét közepette villámcsapásként következik el a krach, a gyors összeomlás. Utána pár évig néma csend és ijedtség az úr. A tőke visszavonul a vállalkozástól, mint ahogy a megijesztett csiga behúzza a szarvait. De a finom tapogatódzók újra kinyúlnak, eleinte bátortalanul, majd mindig bátrabban, s újra megkezdődik az út fölfelé. Ez a gazdasági élet tipikus formája. A háború vége, 1919 és 1920, egy gazdasági mélypontot jelentenek a mi életünkben. Utána a prosperitás hulláma (Vezércikk folytatása a 2-ik oldalon.) 71 szovjet Mr szerint szövetséget kötött Kínával a Japánok ellen A miniszterelnök expozét mond szerdán a Házban a kibontakozás útjairól Botránynapot akar rendezni a radikális baloldal Az egységes párt és a kereszténypárt zárt sorokban áll Károlyi Gyula gróf mögött - Az Új Nemzedék tudósítójától -A képviselőház szerdai ülését megelőző ellenzéki harci készülődésnek a jelei láthatók a politikai élet minden vonalán. Izgalmas tanácskozások folynak a politikai pártokban, haditaktikák és a plénumban végrehajtandó manőverek titkos és bizalmas részleteit beszélik meg zárt ajtók mögött. A nagy készülődés mögött azonban a baloldalnak egy immár bevallott, súlyos fogyatékossága rejtőzködik. Nincs kevesebbről szó, mint hogy a baloldali pártok egymás között súlyosan meghasonlottak a képviselőház összeillése alkalmával követendő politikai magatartás dolgában. Míg a radikális baloldal, élén a szociáldemokratákkal a felelősségre vonásnak és az ellentétek élére állításának taktikai alapjára helyezkedik, addig az ellenzék mérsékeltebb, felelősségteljesebb gondolkozása része egyértelműen, a válságos óráik, a nemzet létét érintő kérdések súlyosságának a tudatában, minden igyekezetét a kibontakozás, a felemelkedés politikai keresztülvitelének a szolgálatába kívánja állítani. Az ellenzéknek ez a polgári részt a radikális baloldallal megszakított minden tárgyalást és tudomására hozta a szociáldemokraták vezetőjének, hogy nem pályázik a képviselőház plénumában a szociáldekratca karmester vezénylésével végbemenő zajos botrányok kétes értékű babérjaira. A radikális baloldalnak viszont párját ritkító botrány rendezése áll politikai taktikájának középpontjában. Értesülésünk szerint már a szerepeket is kiosztották és minden előkészületet megtettek arra, hogy ne csalódjanak azok, akik zajos és botrányos jelenetek „élvezése“ céljából igyekeznek bejutni szerdán a képviselőház karzatára. A baloldali készülődésnek elmaradhatatlan és jellemző kísérője azoknak a kis pártocskáknak a mozgolódása, amelyek a parlamentben nem jutottak képviselethez, az ország komoly helyzetében azonban elérkezettnek látják a pillanatot arra, hogy létezésükről tudomást szerezzen a nyilvánosság. Az ismeretlen nevű pártoknak ugyancsak ismeretlen vezérei különböző hírhedt, októbristákkal egyetemben plakátot bocsátottak ki. Az 1918-ra emlékeztető szöveg és hang arra késztette a rendőrséget, hogy a plakátok kiragasztóit őrizetbe vegye, annak aláírói ellen pedig megtegye a megteendő lépéseket. Jellemző, hogy az egyik szereplő pártnak, az úgynevezett „Nagyatádi -Ids gazdapártnak“ vezetője, Csoór Lajos levelet intézett az Új Nemzedékhez, amelyben a következőket mondja: „A hétfő reggeli lapokból értesültem, hogy Dénes István és politikai társai valami plakátot nyomattak, melyen nevem és a Nagyatádi Párt szerepel és amelyet a rendőrség elkobozott. Tekintettel arra, hogy Dénes István és társainak ez az eljárása hozzájárulásunk nélkül sőt kifejezett írásos tiltakozásunk dacára történt, a közvélemény tájékozására lerögzítjük, hogy e politikai csoportosuláshoz meghívásunk dacára nem csatlakoztunk s ennek következtében a nevünkkel visszaélők ellen a megtorló lépéseket folyamatba tettük. Cser Lajos, a Nagyatádi Párt ügyvezetője:“ Ma délután öt órakor bizalmas megbeszélés lesz az egységes pártban. Károlyi Gyula gróf miniszterelnök a pártnak körülbelül húsz tagjával a szerdai ülésre vonatkozóan tanácskozik a szerdai ülés rendjéről. Megállapodnak ma délután arra vonatkozóan, kik legyenek a párt szónokai és miképpen folytassák a vitát, amely már az első formális ülésen előreláthatóan hatalmasan fellángol. A miniszterelnök egyébként nagyobb expozét szándékozik mondani a szerdai ülésen. Károli Gyula gróf mindenek előtt beterjeszti a harminchármas bizottság közbejöttével kiadott kormányrendeletekről és a népszövetségi bizottság ismeretes állásfoglalásáról szóló jelentését. Beszédében irányt ad az elkövetkező vitának, amennyiben megjelöli a kibontakozást, a helyzet orvoslása útjait és a kormánynak az aktuális politikai és gazdasági kérdésekkel szemben vallott felfogásáról is hű képet ad a képviselőknek. Az egységes párt és a keresztény gazdasági és szociális párt egy emberként áll a miniszterelnök mögött és ha az ellenzék részéről elhangzanak a beígért támadások, két párt zárt sorokban biztosítja a miniszterelnök álláspontjának érvényesítését. Három napirend előtti felszólalás lesz szerdán. F. Szabó Géza és Somszidi Antal gróf a torbágyi merénylettel kapcsoaltban beszélnek, Buchinger Manó pedig azt a bölcs „tanácsot“ adja a kormánynak a szociáldemokraták képviseletében, hogy szüntesse meg a statáriumot. A rendes ülés első szónoka Károlyi Gyula gróf miniszterelnök. Ötvenkét interpellációt jegyeztek be, ezeknek az elmondására azonban szerdán nem kerülhet sor, mert az interpellációkat a Házszabályok értelmében előbb fel kell olvasni. Tehát csak szombaton, vagy ha akkor nem ülésezik a Ház, jövő szerdán kerülhet erre sor. Egyébként Pintér László a határmenti közlekedés,őször a biatorbágyi merénylő kiadatása tárgyában interpellál. A többi interpelláció ellenzéki. Az Új Nemzedék munkatársa előtt Rubinéll. István, az egységes párt ügyvezető alelnöke kijelentette a következőket: 1 JÉLIK»«» KO filép