Uj Nemzedék, 1931. november (13. évfolyam, 249-272. szám)
1931-11-29 / 272. szám
Vasárnap, 1931 november 29 UJ Nemzedék Feloszlatják a nagy kéményseprő-kerületeket ------——Mi Korlátozzák a tanoneosz számát a kéményseprő-iparban — az Új Nemzedék tudósítójától — A kereskedelmi minisztérium XIX ügyosztályában két olyan rendelet készül, amely némi rendet kíván teremteni a kéményseprő-iparban. Az egyik rendelet a munkakerületek betöltésére vonatkozó pályázati eljárást szabályozza. Eddig a pályázat kiírása rendszertelenül történt. Különösen amiatt volt panasz, hogy a pályázni szándékozó érdekeltek nem szereztek idejében tudomást a kiírásról és így nem adhatták be idejében pályázatukat. Ennek az volt a következménye, hogy olyan keményseprősegédek akik életük javarészét töltötték el ebben a foglalkozásban, nem juthattak munkakerülethez, noha ehhez minden feltétellel rendelkeztek. A készülő rendelet úgy intézkedik, hogy az elsőfokú iparhatóság a pályázati hirdetményt köteles megküldeni a munkások érdekképviseletének is. Ezzel megszűnik az eddigi helytelen állapot. Intézkedik a rendelet a pályázati határidő kérdésében is Az alkalmazottak a kiskorúak iparűzésének és az özvegyijog kérdésének a rendezését is sürgetik ebben az iparágban. Miután azonban ez az ipartörvény módosításával függ össze, a kérdést rendeleti úton nem lehet elintézni, hanem csak törvényhozás útján. A másik rendelet a kéményseprőmesterek tanonctartási jogát korlátozza. A munkátok érdekképviselete azt kívánta, hogy néhány évre korlátozzák a tanonctiktást. Ehhez azonban a minisztérium nem járult hozzá. A rendelet, értesülésünk szerint, úgy intézkedik, hogy ajövőben csak két segéd után szabad egy tanoncot tartani. Ezzel korlátozzák a tűnőnél kitermelést, amely ebben az iparban különösen nagy volt. Napirenden van a kéményseprő-munnakerületek szaporítása is. E körül meglehetős ellentét mutatkozik a kéményseprőmesterek és az alkalmazottak között. A mesterek természetesen ellenzik a kerületek túlságos felaprózását, mert ez jövedelmük csökkentésével járna és mint mondják, nem egy kéményseprőmester egzisztenciáját veszedelmeztetné. A segédek ezzel szemben a mamutkerületek felaprózását sürgetik. Arra hivatkoznak, hogy olyan nagy kerületek vannak, amelyekben fizikailag lehetetlen a tűzrendészeti szempontból annyira fontos kéményseprési munkát a mai alkalmazotti létszámmal elvégezni. Magában a fővárosban mintegy ötven-hatvan segéddel többet kellene alkalmazniuk a mestereknek, mint amennyi alkalmazottjuk tényleg van. A vidéken már megkezdődött azoknak a nagy kerületeknek szétosztása, amelyekhez sokszor husz-harminc község is tartozik. A fővárosban ezidőszerint ötvenkilenc kerület van. Az alkalmazottak ezeknek huszonöttel való szaporítását kérik, a mesterek viszont csak jóval kevesebb új kerület létesítéséhez hajlandók hozzájárulni. A hatóságok törekvése az, hogy ha fel is állítják az új kerületeket, ez a mostani mesterek egzisztenciájának veszedelmeztetése nélkül történjék. fez-totót százalékkal elalis az idei Mikulás-vásár, mint a tavalyi Hitelbe is szívesen adnak a kereskedők, csak fagyion ez érti — Az Új Nemzedék tudósítójától — A fővárosi kereskedők az idén is jöcsire felkészültek a Mikulás-vásárra. A Körút és afőútvonalak cukorkás üzletei pirossal vannak díszítve és az állványok zsúfolásig tömve a szebbnél-szebb csokoládéholmikkal, cukorkülteményekkel. A cukorkaipar hallatlan fejlődése mutatkozik a Mikulás-cikkeknél is, szinte romokba készült, művészi kézzel alkotott csokóládé-csodák és alakok várnak vásárlóra. És még egy. Olcsóbbak is az idén a Mikulás-portékák, mint tavaly. Plusz-husznöt százalé Ideal csökkent a Mikulás-cikkek ára. Az a cukorral töltött cserlőládépapucs, ami tavaly egy pengő ötven fillérbe került, most egy pengő huss fillérért van kiírva a kirakatban. Az olcsóbb csokoládétárgyak is még olcsóbbak lettek, a harminc llleres csizma huszonnégy fillér és a nyolcvan filléres puttony ára hatvan fillérre esett. Az idén is örömmel látják a szülők, hogy a kirakatokban nagyobb számban lehet látni a mosolygó, kedves Miklós püspök alakját, mint a vigyorgó krampuszt. A gyermekek is ívvesebben álldogálnak a kirakat előtt és boldogabban várják a Mikulás-estét, ha az ijesztő, virgácsos ördög helyett a jóságos, ajándékhozó Mikulás alakját látják. A csokoládé-Mikulások bőséges választékban szerepelnek az üzletekben. A néhány filléres egyszerű Csokoládé-Mikulás mellett ott látni a hatalmas, művésziesen elkészített, husszpengős, mracipános, csokoládé-Mikulást is. A konkurencia a kereskedők között igen nagy. Áruhűségben és olcsó árakban igyekeznek egymást túllicitálni és hat at racs plakátok szinte ordítják az utca járókelői felé: — Nagy Mikulás vásár. A régi állandó vevők valóságos ostromnak vannak kitéve. — Ugye, csak nálunk tetszik vásárolni Mikulás-ajándékot — udvarolnak a kereskedők. — Nehogy máshová tessék menni, nálunk a legolcsóbb . . . Hiába minden szabadkozós, hogy nincs pénz az idén Mikulás ajándékokra, a kereskedők megcáfolják a hitel romlásáról költött híreket, mert jóformán mindegyik ezzel biztatja az érdeklődőt: — Hitelbe is adunk. Tessék csak nyugodtan vásárolni Majd kifizeti későbben . . . Az egyik körúti kereskedő hatalmas táblát akasztott ki a kirakata fölé és egy vagon csokoládét Irinál potom áron eladásra. A kirakatában egész hegyek emelkednek a piros szalaggal, papirossal átkötött csokoládéfélékből. A kereskedők reménykednek,, hogy jó lesz a Mikulás-vásár, hiszen olcsók az árak és bőséges a választék . . . Februárban megnyitják a Maglódi-úton a főváros Horthy Miklós-közké p Az Új Nemzedék tudósítójától Sipőcz polgármester rendeletet adott ki, amelyben a Maglódi-úton épült szeretetházi pavilionok kezelését a szociálpolitikai ügyosztályból átteszi a közegészségügyosztályba. Ez a rendelet az első lépés a szeretetotthonnak épült pavillonok kórházi célokra való felhasználójsa felé. A polgármester utasítása értelmében a közegészségi ügyosztály sürgősen köteles elintézni a berendezés ügyét és a tervek szerint a Maglódi-úton már meg is nyitják négyszázötven ággyal a Horthy Miklós-közkórházat. Ezzel egyidejűen megszűnik a régi Szent János-kórház és a Telepi-utcai kórház. Mindkettő helyén szeretetotthont létesítenek, az eddigi tervek szerint 530 férőhellyel. ni Pénzhiány miatt késik a szellemi szükségmunka megindítása — Az Új Nemzedék tudósítójától — December elsején akartuk megindítani a főváros szellemi szükségmunkaakcióját. A polgármester felhívta az ügyosztályokat és hivatalokat, hogy november huszonhatodikáig jelentsék be, hány szellemi szülségmunkásra tartanak igényt. Ezer állásnélküli tisztviselőt szándékoznak alkalmazni, az eddigi rendszertől eltérően csak három hónapra, havi nyolcvan pengőfizetéssel. Az akciót azért osztanák ketté két háromhónapos turnusra, mert a főváros ugyan nem hirdetett jelentkezési határidőt, mégis az elmúlt hét, végéig több, mint tizenháromezer kérvény futott be a kerületi elöljáróságokra és a városihazára. A kérvényezőknek mintegy hetven százaléka nő. A múlt évben kérdőíveket töltettek ki a féépítkezőkkel, ez azonban az idén, elmaradt, mert a polgármester utódításához képest minden egyes kérvényező személyi adatait a kerületi elöljáróságok lenyomozzák és alkalmaztatásukra csak abban az esetben tesznek javaslatot, ha bebizonyul, hogy az iletőnek sem a vagyona, sem keresete Brarsev. Az előlrállóságok ezt a munkát már nagyrészt elvégezték, azonban a szellemi szükségmunskálokat mégsem hívják be december elsejére. A törvényhatósági bizottság közgyűlése ugyanis szellemi szükségmunkaakciót a meglévő pénzkészletek terhére engedélyezte, a pénzügyi ügyosztály azonban egyelőre nem tudott fedezetet teremteni. Emiatt a szükségmunka megindítása késik s előreláthatóan csak december közepétől kezdődően fogják fokozatosan behívni azokat, akiket az akció során alkalmaznak. Még mindig nem osztották ki a Máv ötvenezer pengős jutalmát a biatorbágyi merénylet kinyomozói között Az Új Nemzedék tudósítójától . A budapesti főkapitányság osztálya már közel három hete befejezte a biatorbágyi merénylet nyomozását, az iratokat lezárták. A bűnjeleket elcsomagolták, sőt már nemcsak a budapesti, hanem a bécsi rendőrség elkészítette kötetvastagságú jelentését. Matuska Szilveszter pedig már október ötödike óta az osztrák hatóságok foglya. Tehát már két hete köztudomású, hogy ez az elvetemült bécsi kereskedő követte el a biatorbágyi merényletet. Bár a nyomozás ilyen sksz százalékosan és ilyen régen befejeződött, a budapesti rendőrségen még mindig nem csitultak el a Matuska-ügy hullámai. Ezeket a hullámokat pedig a Magyar Államvasutak által kitűzött ötvenezer pengős jutalomért veri fel. A Máv — mint ismeretes — néhány nappal a biatorbágyi merénylet után, ötvenezer pengő jutalmat tűzött ki annak, aki a merénylő nyomára jut. Ezentúl a Máv-nak semmiféle közelebbi kötése nem volt. Rendelkezése szerint a tettes kézrekerítése után Betegh Huszágh Miklós főkapitány saját belátása szerint adja ki a jutalmat, akár egy összegben, akár megosztva. Amikor október közepén már kétségtelenül bebizonyosodott, hogy Matuska Szilveszter követte el a merényletet és Bécsben már le is tartóztatták, a Máv az ötvenezer pengőt késedelem nélkül átküldötte a főkapitánynak. Ekkor mindenki, ami természetes is, a jutalom azonnali kiosztását várta. Ezen a nézeten volt a főkapitány is. Már listát készített, hogy ki és mennyit kap az ötvenezer pengőből. Alig volt három napig az ötvenezer pengő a Zrínyiutcai épületben, már tízféle ilyen lista in cirkulált a rendőr- és detektívtesület tagjai között. A legfantasztikusabb nevek és összegek szerepeltek ezeken az „abszolút jól értesült“ listákon. Ezek a listák és az azok kapcsán elterjedt pletykák és sugdolódzások teljesen felborították a rendet. Annyian és olyan igényekkel léptek fel, nemcsak a rendőri detektív testület tagjai, hanem külső személyeit is, hogy a főkapitány nem tudta közmegelégedésre kijelölni amegjutalmazandókat és a jutalmak összegét. Az öszszes listák tehát tárgytalanná váltak és az ötvenezer pengő teljes összegében ott maradt a főkapitány birtokában. A főkapitányság detektívjei és rendőrtisztviselői pedig, akik a biatorbágyi merénylet nyomozása alkalmával heteken keresztüli kejt nappal a téve dolgoztak, hiába várják az alaposan megérdemelt jutalomnak legalább karácsonyi ajándékul való szétosztását. Legközelebb — mint értesülünk — füldöttségileg fogját kérni a főkapitányt, hogy az ötvenezer pengős jutalmat ossza szét és a jutalom körül támadt vitáknak és bonyodalmaknak vesson véget A főkapitány ugyanis a kormánytól kapott megbízást a jutalom szétosztására. Amikor mi bankrablók leszünk az urak — mondotta Schiffer a kihallgatásakor ■—úr—■ " A rendőrség nyomozást indít, nem bolsevista felbujtásra követték-e el a Petőfi Sándor-utcai bankrablást — Az Új Nemzedék tudósítójától — Tegnap zárták le a főkapitányságon a Petőfi Sándor-utcai bankrablás aktáit. Ez a különben sablonos aktus olyan jelenetekkel végződött, amilyenre eddig ritkán volt példa a rendőrségen. A bankrabló Schiffer Mihály ugyanis olyan kijelentésekkel búcsúzott a főkapitányságtól, amelyek homlokegyenest ellentétben állanak bűntársának, Tamás Istvánnak azzal a vallomásával, hogy a rablást a nyomorúságtól és éhségtől űzve követték el. Az utolsó kihallgatásra vezették fel tegnap délelőtt, Schiffer Mihályt, aki az elsőnapi ijedtség után már visszanyerte bátorságát , mielőtt egy kérdést is intézhetett volna hozzá a kihallgatást vezető rendőrtisztviselő, pózba vágta magát és szónokolni kezdett. — Most maguk letartóztathattak engem — mondotta —, de én azért öntudatos proletár maradok. Hiába minden rendőrség, bíróság, fogság minket kommunistákat nem tudnak megfékezni. A rendőrtisztviselő meglepetten hallgatta Schiffer Mihálynak ezt a kitörését, így szólt hozzá. — De most mégis csak lecsuknak néhány esztendőre. —Hiába. Ítélnek el, akárhány évre - válaszolta fölényes vállrándítással Schiffer — nem leszek sokáig a fogház lakója. Hamarosan jön majd egy rendszerváltozás . . . — Milyen rendszerváltozás? — kérdezte a rendőrtisztviselő. — Amikor majd mi, a mai bankrablók leszünk az urak, — válaszolta Schiffer — és maguk kerülnek a börtönbe. Sőt nem csak a börtönbe. A saját szavaitól megszédülve ezután még elszavalta Schifter az agitátoriskolákban betanított frázisok egy részét. Simást folyékonyan szónokolt. Látszik, hogy szorgalmas tanulója volt az iskolának. A rendőrségen nem sok jelentőséget tulajdonítottak az agresszív kommunista Schiffer Mihály kijelentésének. Csak jegyzőkönyvbe vették vallomását, hogy a bírósági tárgyaláson ne kísérletezhessen újból az éhség és az állástalanság megható meséjével. Ezenkívül a Petőfi Sándor utcai bankmbláktól függetlenül a rendőrség nyomozást indított, hogy hol és milyen kommunista szervezetekkel állott kapcsolatbal. Lehet ugyanis, hogy az egész, a belváros legforgiallamnpaibb pontján fényes nappal elkövetett bankrablás csupán csak kommunista megrendelésre, tüntetés és hatig gúlát keltés céljából történt.