Uj Nemzedék, 1931. december (13. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-20 / 289. szám

Vasárnap, 1931 december 20. él Nemzedék MŰVÉSZET Csók professzor Főpróba a Magyar Színházban Szántó Armand, Békési Tibor, Szécsén Mihály és Majorosi Aladár operettje, a Csók professzor a Városi Színházból ke­rült a Magyar Színházba ak­kor, mikor a Tisza Kálmán-téren színészszitrájk tört ki. A darab csaknem készen állott a be­mutatóm, mikor átvitték az Izab­ella­­térre. A színházi benfentesek ebből a hur­­celkodásból sikert jósoltak, kérdés azo­n­­ban, hogy ez a kabala most beválik-e? A sok szerző között valahogy elvesz az ope­rett. Szántó Armand, Békési Tibor és Szécsén Mihály írták a librettót, amely egy sokat ígérő és kitűnő első felvonást ad, de aztán sablonos és unalmas máso­dikat és egy még sablonosabb harmadi­kat. A szövegkönyv ezenkívül sok helyen kényes. A zene sincs átlagon felül. Az előadás annál kitűnőbb. Új primadon­nát is hoz, Rökk Marika személyében, aki fiatal, kedves, látszik, hogy először mozog színpadon, de annál tökéletesebben táncol. Férfipartnere, Dolly Ferenc igen jó. Az együttesből még Kun Magdát, Bádai Imrét, Rubinyi Tibort, Justh Gyulát, Mezei Máriát és Vándor­­i Gusz­távot kell megdicsérnünk. _______ (G. J.) a téli tájait Kevesebb a kép, válogatottabb a gyűj­temény az idei téli tárlaton. A szuper­­terem anyaga gazdagabb, mint megszok­tuk, lágy-két kiemelkedő, pompás munka itt is, ott is. Az első képtereimben Benk­­hardt Ágostnak egy nagy ploviálidkom­­pozíciója ragadja meg leginkább figyel­münket. Üröm ügyelni a kitűnő festő­­ta már újra meg újra felfrissülő, egyre gazdagodó, terebélyesedő művészetét. Karlov­szky Bertalan Ripka-portréja, nemkülönben Kukán Gézának Szm­re­­csányi Lajos egri érsekről festett arcképe is ragyogó állomások ebben a teremben. A tájképek közül Burg­­hardt Rezső „Október végén“ című nagy vászna halk színeivel, Nádler Róbertnak egy kis munkája előadásának pedantériájával tűnik ki. A szobrok köz­ül Z. Tefeld M. tanulmány feje telkesen meg­modellált, tökéletes egységben tartott munka. A második teremben Czencz Já­nos két kis vászna igazolja meggyőződé­­sü­nket, hogy kis képeken sokkal job­ban tudja érvényesíteni színességét és jó techni­káját. Szüle Péter ,,Bueuró“-ja, Katona Nándor „Tó mélye“ című színes szép munkája emelkedik még ki ennek a teremnek az anyagából. A szobrászok közül Schrotta Frigyes és Dózsa Farkas András egy-egy harmonikus vonalveze­tésű nagy gipsszel, szengáli Poor Laid pe­dig egy szép bronzzal szerepel ebben a teremben. A szoborteremben Szűcs Istvánnak „Nomád“ című nagy gipsze tűnik fel ki­­fejezésteljes tömörségével és monumen­talitásával. Itt látjuk Siklódy Lőrinc nagy munkáját, a IV. Károly király emlékére készült tihanyi Golgota gipsz­modell­jeit. A művész nagy drámai kife­jező ereje különösen a két lator alakjá­ban érvényesült. Da­mkó Józsefnek egy portréja, Nagy Kálmánnak egy gyer­mekfeje, Rónay Kázmérnak pompásan megmod­illált bronza, a jobb munkák még itt. A többi teremben találkoztunk Tritz Jánosnak „Hangulat“ című, lelkes szeretettel, nemes konzervatív szellemben megfestett képével, Wagner Gézának, a Balaton lírikusának, három finom pasz­­telljével, Komáromi-Katz Endrének több ragyogó technikával megfestett portré­jával, Magdolna, királyi hercegnőnek egy halk tónusú, mély érzésű tihanyi paez­­ter­ével és Márton Ferencnek két lendü­letes rajzával. Az idei tárlat, amely ma délután nyílik meg, általában a sikerül­tebbek közül való. • (Basilides Mária Schubert-estje.) A Zeneakadémián tegnap rendezte Basili­des Mária ezidén második Schubert­est­jét. Egyszerű, minden ornamentika nélküli művészete a legnagyobb köny­­nyedséggel oldotta meg gazdag műsorá­nak minden problémáját. _ A Verklae­­rung, a Junge Nonne, Wiegenlied vol­ta­k kiemelkedő műsorszámai, amelyeket az állítat tiszta klasszicitásával s a ben­sőséges egyszerűség finomságával adott elő. Tömör, széles skálájú hangja most is megfogta a közönséget, amely való­sággal ünnepelte. * (Rövid művészi hírek.) A Központi Katoli­kus Kör december huszonegyedikén hétfőn este hat órakor rendezi (VI., Molnár­ utca ti­zenegy) idei második kulturest­jét. Az ünnepi beszédet Madarász István apát, miniszteri ta­nácsos mondja. Közreműködik Felvinczy Ta­­káts Alice, Eyssen Tiborné, Pusztai Sándor, ifjabb Toronyi Gyula,Eyssen Tibor, Szekeres Kálmán és Gáspár Jenő. A műsor második ré­szében Lo­hn Ottilia és egy női kórus közre­működésével Goldmark Sára királynőjének egy részlete kerül színre­. Zongorán kisér Vargha Pál, Géczy István írót, a Petőfi Társaság tagját, az Országos Színészegyesület titkárát irodalmi ás kulturális érdemeiért a kormányzó kor­m­án­yt­anác­sossá nevezte ki. A Bethlen-téri Színpad tegnap érte mutatta be új műsorát, amelynek középpontjáb­an Le­hár Drótostól jónak egy váltóssá ha­lfi. K­ULISSZAFILM... OPERETTSZÍNÉSZNŐ vonul be a jövő hét keddjén este az ország első drámai színházának színpadára. Erre a napra tűzték ki Ibsen „Peer Gynt“-jének Nem­zeti Színházi bemutatóját. A címszerep Kiss Ferenc kezében van, Solvejg szere­pét pedig Somogyi Erzsire osztották ki. A kitűnő naiva hetek óta szorgalmasan részt vett a verses dráma próbáin, külön énekórákra járt, hogy szerepe énekes ré­szét is — a Solvejg-dalt és a Bölcsődalt — minél tökéletesebben adhassa elő. Annál kellemetlenebb meglepetést okozott tehát csütörtökön délután az a hír, hogy So­mogyi Erzsi megbetegedett, a hangszá­lait annyira megerőltette, hogy le kell mondania fellépését a „Peer Gynt“-ben, mert ellenkező esetben komolyabb kom­plikációk állhatnak be. A bejelentés nagy­ tanácstalanságot teremtett a Nemzeti Színház portáján. Gyorsan végigfutották a női tagok névsorát, hogy olyan helyet­tesről gondoskodjanak, aki hangbelileg is megfelelő Solvejg lehet. Azonban miér­t, miért nem, eredménytelenül jutot­tak a lista végére. Ekkor azután a ve­zérkar egyik tagjának az az ötlete tá­madt (bizonyára vállalja is érte a fele­lősséget­, hogy Solvejg szerelmnek elját­szására Dobos Anniét, a Király Színház volt tagját szerződtessék. A javaslat ke­resztül ment és még aznap este összeköt­tetést kerestek a színésznővel, hogy kö­zöljék vele a meghívást. Dobos Annie,­­ aki eddig is több ízben, legutoljára pedig Hevesi Sándor „Falusi kislány Pesten“ p­ros operettjében játszott el másodkéz­ből, lemondás útján elárvult szerepet, ő mindenkor jó dublőrnek bizonyult,­­ ter­mészetesen örömmel fogadta az ajánla­tot és pénteken délelőtt már ő jelent meg a „Peer Gynt“ színpadi próbáján So­mogyi Erzsi helyett. Szerencsére Solvejo szerepe nem olyan kiemelkedő színészi feladat, — inkább a két dalon van a hangsúly, — hogy zavart okozhat a gyors beugrás. Mindenesetre a rendezői szem fokozott figyelemmel kísérte Dobos Annie első Nemzeti Színházi próbáját, mer­t végre is nem csekély feladat az operettszínház könnyű levegője után beleilleszkedni az első drámai­ színpad játékstílusába, lehiggadt, művészi­ öntu­datosságába. De h­a próba — szerencse! * AZ EGYIK németül megjelenő napilapunk szintén abban a szerencsében részesült, hogy leközölhette a Magyar Színház újdonságának, a „Csókprof­esszor“-nek kéthasábos beharan­gozó hirdetését. A „Csókprofesszor“ kommü­nikéje azután, nem tudni kinek, talán a naiv és ártatlan kedélyű fordítónak a hibájából, a következő­képpen jelent meg: Ungarisches Theater Premiere des „Scheckprofessor“ stb. Hogy azután a „Csókprofesszor“-ból miként lett először „Csekkprofesszor“ s ennek megfe­lelően a német fordításban „Scheckprofesz­­szor az a bizonyára anyagiasan gondolkozó szerkesztő bácsinak a titka marad ... De nehogy ez a csinos „teilerjakab“ egyedül áll­jon itt kipellengérezve, visszaemlékezünk ugyanennek a napilapnak egy másik fordítá­sára is, amely annak idején a „Diadalmas asszony" cimny filmet így hirdette: „Frau Diadalmas“, mintha azt mondanék például, kérem szépen, hogy hát: „Frau Pesti". A har­madik hasonlóan épületes kis elírás a Buda­pesten szerkesztett, de azóta már megszűnt francia nyelvű napilapban jelent meg, amely mellékesen a Tnozi hirdet­éseknek is szentelt egynéhány hasábot. A „Kastiliai véreb“ film címét ilyképpen ültette át ékes francia nyelvre: „Le moineau de Castille . . Mi­nekutána pedig a „moineau" magyarul any­­nyit jelent, mint „veréb", tehát valószínűen annak a csúnya, arrébb csúszott ékezetnek köszönhető, hogy Kastil,a vérebe egyszerű útszéli verébbé változott a megboldogult lap jóvoltából . PONTOS szövegét közöljük annak a levélnek, amelyet tegnap délelőtt Mészá­ros Sándor, a Nemzeti Színház titkára talált az asztalán: Tisztelettel kérek a „Porcellán“ című nagysikerű vígjáték ma esti kamaraszín­­házi remek előadására támlászék I. sorba két darab jegyet. Andai Ernő:“ Ha pedig valaki történetesen nem tudná, hogy ki a­­JPorcellán“ szerzője, ez után közöljük vele, hogy a tréfásba nyit levél „szerény" írója, Andai Ernő. * ENNEK a színházi szezonnak kétségtelenül egyik legkiemelkedőbb művészi teljesítménye, Orsolya Erzsi kitűnő alakítása Bukovinszky Péter „Boldogok háza“ című tragikomédiájá­ban. A nagytehetségű drámai hősnő ebben a szerepben ismét új színeiket csillogtat meg, újból bebizonyítva, hogy legsokoldalúbb szí­nésznőink közé tartozik. A „Boldogok háza“ bonyolult női főszerepéb­n olyan tökéletes művészi eszközökkel oldja meg feladatát, hogy az első pillanattól kezdve megdöbbenve szege­­ződik pillantásunk alakítására. Orsolya Erzsi a leglelkiismertesebb színésznők egyike, aki minden szerepét aprólékos gondossággal for­málja meg. Ezúttal még arra a nem éppen kellemes útra is vállalkozott, hogy a­ szerző, Bukovinszky Péter, Vajda Pál rendező, Egri István és Dénes Ervin társaságában előzetes engedély alapján látogatást tegyen az egyik budapesti elmegyógyintézetből és a környezet­tanulmány segítségével még inkább beleél­hesse magát a rábízott szerepbe. A látoga­tást azután egy megdöbbentő találkozón teszi emlékezetessé számunkra. Az intézet egyik osztályáról egy harminchét éves férfit vezettek eléjük, akiben egy színházi körökben jól is­mert régi barátot fedeztek fel az Új Színház expedíciójának tagjai A beteg is megismerte látogatóit, értelmesen elbeszélgetett velük, csak éppen hogy rögeszméje ütközött ki min­den szavából: a világ cárjának képzeli magát. A kísérő orvos intésére azután Orsolya Erzsi és társai mélyen meghajolva köszöntötték a „hatalmas uralkodót“, aki lá­tható keggyel fo­gadta a tisztelgést és ne­m vette észre, hogy hódolói szemében a könny csillog és lehor­­gasztott fővel, meghatottam lépnek ki az inté­zet rácsos kapuján, ki az életbe, s őrültet ját­szani ... * A SZENT ISTVÁN AKADÉMIA va­sárnap délelőtt tizenegy órakor dísz­ül­tet tart a Szent István Társulat Szent­királyi­ utcai dísztermében. Az ülésnek eb­ben az esztendőben különös fényt kölcsö­nöz, hogy magyarországi Szent Erzsébet halá­la hétszázéves forduló­jáinak meg­ünneplésével kötik egybe. A megnyitó beszédet Apponyi Albert gróf, a Szent István Akadémia elnöke mondja. Bala­mi György „Szent Erzsébet és Szent Ferenc cimü értekezését, Gáspár Jenő, az Új Nemzedék főmunkatársa „A zarán­dok” című novelláját, Kocsis László pe­dig­ Szent Erzsébet emlékére írt költemé­nyét olvassa fel. Gáspár Jenő, aki eg­y hónap alatt már másodszor olvas fel a Szent István Akadémián, s ezúttal elő­ször az összes osztályok jelenléteiben­, tör­téneti elbeszélést irt., amelynek hőse Bánk bán, akit egészen új felfogásban, a Gertrudis­z ellen szőtt összeesküvés utáni évek történeteiben mutat be. Magkapó lelki rajzát adja a nagy ur gyötrődésed­nek és ann­ak a zarándokúinak, amely először Szent Erzsébet sir­jához, Mar­ba­r­aha, majd az író beállítása szerint ké­sőbb a tatárok elleni harcba, és a Moldó hősi halálhoz vezet. gy. z. IKar­ícsó( minőkét délutánton és este Szilveszter éjjel fél 12 órakor: I * IS; 71 Mitellii! i !% )il villáik .lett a legkiválóbib művészek felléptével. J Szilveszter estijén A „FEHÉR LÓ“ előadása MHgSíia w 1 fál 8 órakor kezdődik. — Rendes helyárak. Blloklus ! A Középponti Katolikus Kör december 21-én, hétfőn este 6 óraikor rendezi meg szék­házában, Molnár­ utca 11. szám alatt, ezidei második nagyszabású kulturestjét, amelyen az ünnepi beszédet Madarász István dr. pá­pai kamarás, c. apát, miniszteri tanácsos mondja. A kulturest művészi programján sze­repel Felvinczy Takács Alice, Eyssen Tibor, Pusztay Sándor, ifj. Toronyi Gyula, Gáspár Jenő, a Szent István Akadémia tagja és mások. A IV. kerületi községi Eötvös József-reál­iskola képkiállítást rendezett Farkasfalvy Imre, Glatz Károly, Kubinyi Bertalan dr. és Lázár Szilárd dr., valamint a tanítványok festményeiből. A kiállítást, amelyet huszon­negyedikéig tartanak nyitva, pénteken öt órakor Szendy Károly tanácsnok nyitotta meg. A Magyar Tudományos Akadémia december huszonegyedikén, délután öt órakor ii­lést tart. Eltelik Budáé Kálmán, Paulay Erzsi, Cerutti lovagnak, Olaszország rio-de-janeirói követének felesége Budapestre érkezett. A Nemzeti Színház egykori művész­nője jelenleg betegen fekszik édesanyja laká­sán, Thury Lajos és Bus Fekete László szerzői jogi bitorlási perében, amelyet tudvalévőjéig Thury Lajos indított Bus Fekete László Há­lás kis nő című darabja miatt, a bíróság a Villámhárító és a Hálás kis nő című dara­bok egyes jelenetei között hasonlóságot álla­pított meg, de a szerző jogi bitorlási tényállást nem mondotta ki. Hamas Litván írót negyven éves írói műkö­dése alka­lmából a Petőfi Társaság baráti összejövetelen ünnepelte. Az összejövetelen megjelent József Ferenc dr. királyi hercing is. Az ünnepeltet Pekár Gyula elnök és Kiss Menyhért köszöntötte fel, Császár Elemér al­el­nök pedig a költő múzsájáról, hitveséről emlékezett meg. Havas István meghatottan mondott köszönetet az ünnerplépért. MIMM fIAIAlABISA a nagy filmek királya Jegyelővétel külön pénztáraknál megkezdődött! Décsi *­risinia Bartus Ödön miskolci festőművész, — aki Miskolc város ösztöndíjasaként egy esztendőt töltött Rómában, — gazdag anyagú, nívós képkiállítást rendezett, amelyen bemutatta ró­mai tartózkodásának termését. * (Mennyből az angyal.) Torday Ottó, az Új Színház igazgatója gyermekelőadásainak ren­dezésével Siliga Ferenc színpadi írót bízta meg, aki „Mennyből az angyal“ című mese­operettjét karácsony délutánjain mutatja be az Uj Színházban. Főszereplők: Szántó Bözsi, Róna Csöpi, Dévai Magda, Gálos Magdi, Erdőss Bözsi, az ismert gyermekprimadonnák. A SZÍNHÁZAK jövő heti műsora. OPERAHÁZ. Hétfőn nincs előadás. — Kedd: Magyar karácsony, Évszakok. (először) Pesti karnevál (A. bev., 14. sz.). — Szerda: A mosoly országa (bérletszünet). — Csütör­tökön nincs előadás. — Péntek: János vi­téz (bérletszünet). — Szombat délután: Faust (bérletszünet). — Este: Seherczade, Magyar Karácsony, Évszakok (bérletszü­­net). — Vasárnap: Mályváéiba királt/kisasz­­szony, Diótörő (bérletszünet, gyermekelő­adás). — Este: A mosoly országa (bérlet­szünet). NEMZETI SZÍNHÁZ. Hétfő: Az asszony és a bolondok (B. bér.). — Kedd: Peer Gynt (először, A. bér.).­­— Szerda: Ahol unat­koznak (L. bér.). — Csütörtök: Nincs elő­adás. — Péntek délután: Az új földesúr. — Este: Peer Gynt. — Szombat délután: Légy jó minhalálig. — Este: Peer Gynt. — Vasárnap délután: Ahol unatkoznak. — Este: A sasfiók. KAMARASZÍNHÁZ. Hétfő: Porcellán (K. ber., 16. sz.). — Kedd, szerda, péntek, szom­bat este és vasárnap délután: Porcellán. — Csütörtökön nincs előadás. — Péntek délután: Egy pohár víz. — Szombat dél­után: Akns Miklós. — Vasárnap este: Ban­bury. VÍGSZÍNHÁZ. Hétfő, kedd, péntek délután, szombat este és vasárnap délután: Eve­lyn. — Szerda (először), péntek este, szombaton délután és vasárnap este: Ké­nyes válóper. — Csütörtök délután: Édes karácsony (gyermekelőadás.) — Este nincs előadás. FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ. Csütörtök ki­vételével egész héten minden este és pén­tek, szombat, vasárnap délután: Maya. . MAGYAR SZÍNHÁZ. Csütörtök kivételével minden este, péntek, szombat és vasárnap délután: Csókprofesszor. — Csütörtökön este nincs előadás. Délután: Királylány­ból jávorfácska (gyermekelőadás.) KIRÁLY SZÍNHÁZ. Csütörtök kivételével minden este, péntek, szombat és vasárnap délután: A fehér ló. — Csütörtökön nincs előadás. BELVÁROSI SZÍNHÁZ. Egész héten minden, este, csütörtök kivételével, péntek szombat és vasárnap délután: A torockói meny­asszony. — Csütörtök: Nincs előadás. ÚJ SZÍNHÁZ. Egész héten minden este csü­törtök kivételével: Boldogok háza. — Csü­törtökön délután: Mennyből az angyal (gyermekelőadás). — Este: Nincs előadás. — Péntek délután: A hajnal fiai. — Szom­baton és vasárnap délután: Mennyből az angyal (gyermekelőadás). MOZIBEMUTATÓ Az Uránia filmszínház díszelőadás kere­tében mutatta be új műsorát TÁNCOL A KONGRESSZUS címmel. A film hónapok óta pereg Európa valamennyi világvárosában. Érthető te­hát, hogy Budapesten is nagy változás előeste meg a darab bemutatóját. A kö­zönség a várakozásában nem csalódott. A harnalb magasan kiemelkedik az eddig be­mutatott filmek átlagából. Megint bebi­zonyosodott, hogy a világ filmiparában a németek ragadták magukhoz a vezető po­zíciót. Erik Charel rendező nem ismeret­len a moziba járó közönség előtt. Mégis meglepő az a tökéletes rendezői készség, az a nagyszerű rutin, amellyel megren­dezte ezt a darabot. Rendkívül sok ne­­hézséggel kellett megküzdenie. Vissza kellett varázsolnia a régi császári Bécset az enerageSteszázas tizennégyes idők, ro­mantikában gazdag világát. Charelnek a királyok és császárok ta­lálkozásának idejét és a bécsi kong­resz­­szus tanácskozásait a romantikával­­ át kellett fűznie, hogy a nagyközönség szá­mára is élvezhető legyen a­ cselekmény. Ez sikerült is. A darab főszereplője Li­lian Harvey. Ez a nagyszerű német szí­nésznő minden darabjában kitűnő. Willy Fritsch Sándor cárja erőteljes. Conrad Veidt Metternich herceg szere­pében új színészi értékekről tesz tanúsá­got. Lil Dagover egy osztrák grófnő sze­repét alakítja bájosan. Fel kell még em­lítenünk Otto Welburgot, aki a cár ad­jutánsa szerepében meglepő komikusi készségeket árul el. A filmet, amely óriási sikert aratott, mától kezdve az *z/a is bemutatja. (—•). 9

Next