Uj Nemzedék, 1932. január (14. évfolyam, 8-25. szám)

1932-01-21 / 16. szám

6 NAPI HÍREK . (A felvidéki katonai alakulatok ak­ciója az ínségesekért.) Miskolci tudósí­tónk jelenti: Pokorny Hermann altábor­nagy, a miskolci vegyesdandár parancs­noka közölte a polgári hatóságokkal, hogy a honvédség felvidéki alakulatai is belekapcsolódnak a Horthy Miklósné­­segélyakcióba, nagyobbszabású ingyen étkeztetéssel. A honvédség felvidéki ala­kulatai még teljes négy hónapon keresz­tül több helyőrségben teljes napi ellátást adnak az arra rászorult legszegényebbek­nek. Az ellátást a honvédség valamennyi fegyverneméhez és a vámőrséghez tar­tozó alakulatok adják, mintegy két-há­romszáz nyomorgó részére. A polgári hatóságok meleghangú levélben­­ köszön­ték meg a katonaság jószívűségét. — (Üzenet Szombathelyre.) Felkéret­tü­nk a következő sorok közzétételére: — A Vasvármegye január 19-iki szá­mában olvasom, hogy Jánossy Gábor országgyűlési képviselő úr vasárnap elő­adást tartott Szombathelyen „Éhen Gyula költészetéről". (!) Ebben az elő­adásában idézett valamelyik mai ma­gyar költő verséből, azzal a kommentár­ral, hogy „aki így ír, az menjen a közkór­ház idegosztályára*. A Vasvármegye ehhez zárójelben azt írja, hogy: „a má­sodik idézet, ha nem csalódunk, Lendvai István „Szüret“ c. verséből való“. Min­den zárójel nélkül megállapítom, hogy nekem ilyen című versem nincs, _ az idé­zett sorok pedig _ nem tőlem valók. Meg­köszönve azt a jóakaratot, amely meg nem érdemelt habért kíván homlokomra tűzni bájos közkórházi utalás kíséreté­ben, kijelentem, hogy egyébként az idé­zett sorokat — ha én irtam­ volna őket — még a képviselő úr előtt is vállalnám. Minden tisztelet Jánossy őnagyságának, mint az önkéntelen humor legkiválóbb reprezentánsának, de az általános tan­kötelezettségből és a képviselői mandá­tumból még egyáltalán nem következik az a jog, hogy akárki akármihez hozzá­szóljon, még kevés­bé az a kötelesség, hogy a hozzászólást mindenki kompe­tensnek fogadja el Igaz tisztelettel Lendvai István.­­ (2249 személyt részesítettek első segítség­ben decemberben a mentők.) A Budapesti Ön­kéntes Mentőegyesület most tette közzé decem­ber hónapról szóló statisztikai kimutatását. A men­tők a múlt hónapban 1379 férfit, 786 nőt és 84 gyermeket, összesen tehát 220 személyt részesítettek első segítégben. — (Kommunista röpcédulákat oszto­gattak Pécsett.) Pécsről jelentik: Ked­den délután és az éjszaka kommunista röpcédulákat osztogattak a városban. A bejelentésre a rendőrség­­ megindította a nyomozást, hogy kik terjesztették a röp­cédulákat. — (Szivárvány januárban.) Szombathelyről Jelentik: Hétfőn délelőtt ritka természeti tüne­ménynek voltak tanúi a szomba­thelyiek. Az éjjeli fagyot reggel langyos idő váltotta fel, délelőtt megeredt az eső, majd kisütött a nap és szivárvány tűnt fel az égbolton. A ritka természeti tüneménynek sok csodálója akadt. • — Gyomor- és bélzavaroknál, étvágyta­lanságnál, szorulásnál, fölfúvódásnál, gyo­morégésnél, fel­böfögésnél, szédülésnél, homlokfájásnál, hányingernél 1—2 pohár természetes „Ferenc József“ keserűviz alaposan kitisztítja az emésztőutakat. Köz­kórházi jelentésekben olvassuk, hogy a Ferenc József vizet még a fekvő betegek is nagyon szívesen isszák és általánosan dicsérik. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban, drogériákban és fű­szerüzletekben kapható. . (A hótakaró segített a vetéseken.) Az erős hideg és a hótakaró hiánya miatt az ország több részében kedvezőtlen volt a vetések állása. Az őszi búza­vetés né­hol feketedni kezdett és a kifagyás ve­szedelme fenyegette a búzát. Ugyanez volt a helyzet az őszi takarmányfélék­­nél is. A hétfői havazás azonban segített a vetéseken. Mindenütt elég vastag hó­takaró fedi a földeket és igy nem kell félni a vetések kifagyásától.­­ (A tizennégy évvel ezelőtt kapott orosz puskagolyótól most halt meg egy gazda.) Deb­recenből jelentik: Különös hirtelen haláleset történt. Téglás községben. Nagy József negy­vennégy éves gazdálkodó hazafelé menet el­vesztette eszméletét és összeesett az utcán. La­kására szállították, ahol pár perc múlva meg­halt. A különös halálesetről értesítették a csendőrséget, amely megindította a nyomozást., A debreceni ügyészség részéről a vizsgálóbíró és a törvényszéki orvosszakértő szállott, ki a helyszínre. A törvényszéki orvosszakértő tüs 7­tes vizsgálat azután megállapította, hogy Nagy József nem bű­ncselekmény áldozata, ha­nem egy orosz puskagolyó, amelyet a fejében hordott, tizennégy év múltán elfordult a fejé­in, öszszeroncsolta az agyvelejét és ez okozta a hirtelen halált. Uj Nemzedék Csütörtök, 1933 január 21. . (Elfogtak egy veszedelmes nemzet­közi kasszafúró bandát.) Berlinből jelen­tik: A német főváros rendőrségének nyo­mozási osztálya, amely kizáróan a kasz­­szafúrások nyomozásával foglalkozik, szenzációs fogást csinált. Sikerült ugyan­is kedden egy hírhedt nemzetközi kassza­­fúró bandát ártalmatlanná tenni. A be­törőbandának mind a négy tagja a rend­őrség fogságába jutott Már eddig is megállapították, hogy a kasszafúró tár­saságot számos betörés terheli, amelye­ket Londonban, Varsóban, Brüsszelben ás a Memel-területen követtek el. Ennek a bandának a rovására írják azt a nagy­arányú kasszafúrást is, amelyet a múlt év október 15-én Essenben hajtottak végre s amelynél nem kevesebb, mint 350.000 márkát zsákmányoltak a kassza­­fúrók. Ezt a hatalmas összeget okmány­bélyegekben vitték el. A nagystílű kasz­­szafúró társaságot a Börsebahnhof köze­lében fogták el a detektívek. A banda tagjai beismerték, hogy ők követték el az esseni pénzügyigazgató­ságnál a nagy­arányú betörtést és azt a bankrablást is, amelyet Tilsit város közelében, Pogegen községben az ottani Mezőgazdasági Bank­nál hajtottak végre. A nemzetközi kassza­furó társaság két tagja orosz, a másik kettő lengyel. Az elfogott kasszafurók­­nál sikerült az esseni rablásnál szerzett okmánybélyegek egy részét, százötven­­ezer márka értékben megtalálni. A be­törőtársaság tagjai nagylábon éltek, elő­kelő szállókban laktak és költekező láto­gatói voltak a nagyvárosok éjszakai lo­káljainak.­­ (Nem sikerült kasszafutás egy postahiva­talban.) Miskolci tudósítónk jelenti: Tegnap éjszaka ismeretlen tettesek betörtek a csehek által megszállott Szepesváralja község posta­­hivatalába. A betörők megpróbálkoztak a Wertheim-szekrény fálfeszítésével is, mert tud­ták, hogy abban hatalmas összegű készpénz és postai értékcikk van. Azonban vagy nem tud­tak megbirkózni a páncélszekrénnyel, vagy pedig valaki megzavarta őket munka közben, mert, csak kisebb postai értékcikkeket vittek el magukkal, azután elmenekültek. A resendőr­­ség a betörőket nyomozza.­­ (ÁRVA NIPP A KIRAKATBAN.) Már három éve ott áll egy belvárosi kira­katban. Ott áll és figyeli az utcát mozdu­latlanul, mereven, mint egy őrszem. Nem gondolta, hogy ilyen sokáig kell a kira­katban maradnia, hiszen oly szép nipp, kedves, színes és csillogó. Amikor kitet­tük a kirakatba, bizonyára akadtak jó egynéhányan, akik ehatározták, hogy „spórolnak rá“. Talán titokban versenyez­tek is, id­ér előbb a­ célba, kinek gyűlik össze hamarabb annyi fölösleges pénze, hogy megveheti. Akkor még reménykedve indultak az emberek az ilyen apró ütköze­tekbe. Ma már nem. Ma már senkinek sincs fölösleges pénze, legalább is ennyi nem. A nipp ott áll pontosan ugyanazon a helyen, ahova három évvel ezelőtt állí­tották s ügyeli, hogyan homorulnak el las­san a hozzá bemosolygó arcok, napról­­napra több ránc verődik, az emberek hom­lokára, a­ tekintetek napról-napra fárad­tabbak. Tavaly, tavaly előtt még hall­hatott könnyelmű kijelentéseket: „Majd karácsonyra . . . Majd a névnapjára . . . Születésére . . .“ És ezek a fogadkozások prolongálódtak, mint a váltók, aztán már nem ígért, nem fogadkozott senki. Még meg-megállt egy-egy úr, egy-egy hölgy a kirakat előtt, volt olyan, aki szinte kö­szöntötte — mosollyal, fejbiccentéssel — a régi, kedves ismerőst, aki még minden­áron barátkozni akart, jóban akart lenni az üde, pompás nippel. Ma már senki.­­ (Magyar sors francia földön.) Ezzel a cím­­mel jelent meg most Molnár Sándornak, a Párisi Magyar Egyesület főtitkárának kötete. Ismerteti a nagy francia ipari gócpontokban dolgozó magyar munkások életét. A könyv legértékesebb tanulsága, hogy a magyar mun­kás ne vándoroljon ki Franciaországba. Leg­utóbb ismertettük a francia népszámlálás eredményét.. Az ország negyvenegy és há­romnegyedmillió lakosából két és háromnegyed millió a bevándorolt, külföldi. Franciaország másfélmillió halottat veszített a világháború­ban, az emberhiányt tehát a külföldi beván­dorlás már bőven pótolta. Új bevándorló ma már nem tud munkához jutni, sőt a régiek egy részét is kiutasítják , több magyar mun­­káscsoport máris kénytelen volt visszatérni. Az ottmaradtak közül pedig, sajnos, a Párisi Magyar Egyesület és a Magyar Ház dicséretes munkássága ellenére is sokan a legszélsőségesebb baloldali szervezetekhez csatlakoztak. A fran­cia föld már nem az az eldorádó, ahol a ma­gyar munkás kenyeret találhat.­­• (Belgium is „leszerel“.) Brüsszelből jelentik: A szenátus nemzetvédelmi vitá­jában az előadó a fegyverkezések és erő­­dítési munkálatok folytatását és meg­szervezését követelte, továbbá a Mae­­seiiktől Ari­ónig terjedő védelmi vonal kiépítését, a második védelmi vonal szá­mára tartaléksereg szervezését és az al­tiszti tanfolyamok kiépítését. Sajnálatos­nak mondotta végül, hogy a kormány takarékossági politikája miatt a repülő­­iskolákat be kellett szüntetni és a tankok számát csökkenteni. — (Az Astoria és Palace) szálloda bevezették a penzió-rendszert. Az árak mérsékeltek. — (Törvénnyel tiltják meg Norvégiában a m­edvevadászatot.) Oslóból jelentik: Néhány nappal ezelőtt adta át a képviselőház elnöké­nek az erre a célra kiküldött parlamenti bi­zottság annak­­ a törvényjavaslatnak szövegét, amely kimondja, hogy a norvégiai erdőkben élő medvéket ezentúl védett, állatoknak kell tekinteni. A törvényjavaslat szigorúan tiltja a medvét vadászását és csak bebizonyítható önvédelemből engedi meg letörésüket. A tör­vényjavaslat indokolása kifejti, hogy az utóbbi években rendkívül megcsappant a med­vék száma, úgy annyira, hogy a szakértők sze­rint egész Norvégiában alig húsz medve él­het. A medvék kiirtásában a legnagyobb sze­repet a norvég erdőbirtokosok játszották, de most ezek is kijelentették, hogy hajlandók elviselni azt az esetleges anyagi kárt, amelyet a védelemben részesülő medvék okozhatnak birtokaikon.­­ (Sajtótea a városmajori egyházköz­ségben.) A Szociális Misszió Társulat vá­rosmajori missziós házában az e­gyhá­z­köz­­ség meghívására a Központi Sajtóválla­­latt képviseletében Berkes Róbert, a Köz­ponti Sajtóvállalat lapjainak igazgatója és Zágon István, a Nemzeti Újság munka­­tár­­a tartott a katolikus sajtó érdekében előadást. A nagyszámú­ért előkelő közön­ség rendkívül szeretettel fogadta és nagy ünneplésben részesítette a keresztény sajtó képviselőit. Kriegs-Au Emil lovag, pápai kamarás, plébános bevezető szavai tanúságot tettek a városmajori egyház­­község kulturális és szociális szellemé­ről. A közönség soraiban ott volt Sávoly János altábornagy özvegye, elnök, Bogsch Géza miniszteri osztályfőnök és felesége, Pogány Antal altábornagy és felesége, Mészáros János tábornok és felesége. Lé­pes Árpádné kiak­tortz igazgatónő. Zirner Marianne S. M. nővér, házfőnök­nő, a missziós ház nővéreivel. Kovács Dénesné, Bárdos Lajos miniszteri tanácsos, Mihók Ernő miniszteri tanácsos és még sokan mások. A háziasszonyi tisztet Kostyál Lajosné, Szrubián József­né és Fozmayer Lajosné töltötte be. Az est rendezése Szilágyi Simon Erzsébet érdeme. — (Eljegyzés.) Nemes Kemény Kató (Kecske­mét) és szászfülpösii és magyarkölkényi Ta­vaszi Ödön dr. orvos (Harsány) jegyesek. a Pak­sban ülésező nemzetközi légügyi kongresszuson a léghajózás fejlesztése körül szerzett érdemeinek elis­meréseké­­pen megkapta a nagy arany­érmet, ame­lyet most kapott meg először német ember.­­ (24 ezer kilométert utazik egy 84 éves em­ber, hogy viszontlássa szülőföldjét.) Londonból jelentik: Néhány nappal ezelőtt Portsmouth kikötőjébe érkezett W. Austin délafrikai nyugdíjas állami hivatalnok, aki nyolcvan­négy éves. Port Elisabethből indult. Angliába és huszonnégyezer kilométert kell megtennie oda-vissza azért, a tizennégy napért, amelyet ötven éve nem látott hazájában tölthet, ötven év után fogta el az ellenállhatatlan honvágy­a. Austint. Szegénysége miatt nem tudta, volna megtenni az utat, de egy gazdag an­gol hölgy megváltotta számára oda-vissza a hajójegyet. Austin, aki ötven éve nem látta Angliát, most ámulva járkál London megvál­tozott utcáin.... El akar látogatni szülőhe­lyére, Abbots Langleybe, azonkívül Bathba, Bristolba és Yorkshirebe is, mert reméli, hogy ifjúkori barátai közül életben talál még va­lakit Tizennégy nap múlva ismét hajóra kell szállnia a 81 éves aggnal­, hogy visszamenjen Délafrikába, mert a törvény értelmében el­vesztené nyugdíját, ha hatvan napnál tovább távol lenne Port Elisabethből.­­ (A NŐI „IDEÁL“ EZ ÉVI RE­CEPTJE.) Ziegfield, az amerikai varieté­­tröszt főnöke, a lokal-Vanderbilt kiadott parancsait az 1932. esztendőre. Közölte a világgal idei szépségreceptjét, pontos mé­retekkel, szabásmintákkal és helyszíni le­írás­sal: milyen az idei amerikai leány­­ideál, hány láb magas, mennyi a test­súlya, milyenek a körvonalai és mennyi a temperamentuma? Egy helyen meg­jegyzi, hogy bizonyos eltérések mutatkoz­nak „az előző évi divattal szemben“. Úgy beszél a nőről, mint a párisi Worth, vagy Paquin­ mester szokott a maga divat jóslá­saiban az új ruhamodellről. Nem lehet mosolyogni ezen a hottentotta barbársá­gon,­amely megcsúfolása a civilizációnak és fölháborítóan nyegle lealacsonyítása a női nemnek. A női ideál, centiméterekben, fontokban, körvonalakban és szabályoz­ható temperamentumban kimérve, — iga­zán legmélyebb mélypontja az ízlésnek és a Homo sapiens önbecsülésének. Utálat­tal utasítjuk el magunktól azt a „modern" gondolkozást, amely Európában, é­s egyre jobban hódít és a női ideált Ziegfield­­görllé alacsonyitja.­­ (Halálozás.) Flanyek Gyuláné, mutatott Gergelyi Ilona fővárosi főmérnök özvegye teg­nap meghalt. Csütörtökön délután fél négykor temetik a III. kerületi temető ha­lottasházából Özv. Higell Vincéné, született Ronchetti Mar­git nyolcvanhat éves korában, e hónap tizen­­nyolcadikén megírni­­. Temetése holnap, csütör­tökön délután három órakor lesz a Kerepesi­ úti temető halottasházából. Eckener Hugó dr. — (Ijedtében késeit — felmentették.) Csúszó Sándor és Gál Sándor egri gazdálkodók 1931 nyarán egyszer mulatozásból tértek haza, és szembetalálkoztak az ugyancsak mulatozó, dalolászó Kóródi Andrással és annak apósával, Vas Mártonnal. Szóváltás keletkezett köztük, majd Kóródi és Vass tettlegesen is bántalmaz­ták Csószóékat, akik zsebkést rántottak elő, hogy elhárítsák a támadást. Hadonászás közben valamelyik legény gerincen szúrta Kóró­lit, akiinek jobb lába a szúrás következtében örökre megbénult. A törvényesek a súlyos testi sér­tés bűntettével vádolt Csószó Sándort és Gál Sándort felmentette. A tábla ezt a felmentést most helybenhagyta azzal, hogy a két vádlott félelmében túllépte ugyan a jogos önvédelem határát, mind­amellett a törvény intézkedés® folytán a felmentő ítélet helyénvaló. —­­Bottal kérte a bérét — egyhónapi fog­házat kapott.) Pálinkás Márton pestszent­lőrinci napszámos 1930 novemberében Tóth József , építési vállalkozó megbízására többed­­magával kutat ásott az egyik pestszentlőrinci lakóház udvarán. A munkát befejezték, de a vállalkozó csak akkor akarta kifizetni Pálin­kásnak a, hatvannégy pengő munkabért, ha azonnal belekezd egy másik kút­ ásásába. A napszámos erre botot ragadott és agyonütés­­sel fenyegette a vállalkozót. Tóth József bün­tető feljelentést tett Pálinkás ellen,, akit a tör­vényszék annak idején kétnapi fogházra ítélt. Ezt a büntetést most a tábla­­adó-tanácsa egyhónapi fogházra súlyosbította.­­ (Magyarország közhivatalainak cím- és adattára.) Most jelent meg az állami, várme­gyei, városi és községi hivatalok évkönyvének és teljes címtárának első évfolyama. Takács József szerkesztésében. Az összes hivatalok adatain kívül új helységnévtár is van a kö­tetben. M rádió csütörtöki műsora BUDAPEST (550). Szerda, D. u. 5.45: Hí­reik, élelmiszerárak, piaci áraik, árfolyam­hirek. — 3.30: Morse-tanfolyam. — * 4:­­ Az Országos Postászenekar h­angversen­ye. Karnagy: .ifj. Roubal Vilmos. — Közben 4.45: Pontos időjel­zés, időjárás­ és vitás l­ejelentés, brirek. —­ 5.25: Történetük Mozartról. Sebestyén Ede előadása. — 6.50: Hangverseny. Közreműködik: Nedelkovich Ann® (éne­k), Hannover Gy. (hegedű) és Horny Béla (ének). Zongorán kisér: Polgár Tibor. — 7.10: A Magyar Elektrotechnikai E. rádiószako­sztályá­­nak előadássorozatában Baczynszky István felolva­sása: „Az antenna, a földvezeték és a detektoros vevo. — 7.40: Békeffy-est. — 8.40: Bura Károly és ciprányzenekarának hangversenye. — 9.30: Ide­­a r önfor­ralmi nevelés.“ Miklós Elemér előadása. — 10: p­­ontos időjelzés, időjárásjelentés, hírek­ — 10.15: A Wahlbauer—Kerpely-vonósnégyes tanárver­senye. 1. Ravel: Vonósnégyes F-dur. 2. Mozart: Vonósnégyes I­-duru— 11.15: A Pogány-jazz-zene­­kar hangversenye Víg Miklós énekszámaival. _Csütörtök. I­. e. 9.15: Hangverseny. Közreműkö­dik: G­yöngyössy—Stum­book Mimi (é­nek), dr. Pethes Alfréd­né (zongora) és Dani Dezső (ének). Zongorán kisér: Polgár Tibor. — Közben 9.30: Hí­­rek. — 11.10: Vizád­lás jelentés. — 12: Déli harangszó az Egyetemi templomból, időjárásjelentés. —­ 12 06: Eugen Stepat orosz baralajka zenekarának hang­versenye.— Közben 12.25: Hírek. — 1: Pontos idő­jelzés, időjárás- és vízállásjelentés. — 2.45: Hí­rek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyam­hirek. — 3.30: Mechlovits Zoltán előadása. ..Magyarország szereplése az 1932. évi prágai asztali­tennisz világ­­bajnokságokon.— 4: Thury Mária mesél a­ gyerme­keknek. — 4:45: Pontos időjelzés, időjárás- és víz­állásjelentés, hirek. — 5: A m. kir. földrvivelésü­gyi minisztérium rá­dióelőadássorozata. Lék­ránt Ödön :„Nemesprémű állatok tenyésztése.“ — 5:30: „Sirva vigad a magyar.“ Énekes zenés jelenet. Előadja: Teleky Sándor. Kísér: Sovánka Nándor és cigány­­zenekara. — 6.30: An­­gol nyelvoktatás. (J. W. Thompson). — 7.1 Hangversenyk©ringok. Gramofon­­hangverseny. — 7.25: A m. kir. Operaház előadásá­nak ismertetése. — 7.30: A m. kir. Opera­ház el­adásának közvetítése. „Manón.“ Dalmű 5 felvonás­ban, 6 képben. Szövegeit irta:* Meilhac és Gille. Fordította: Várady Sándor. Zenéjét szerezte: Mas­senet. — A II. felv. után: Pontos időjelzés, hirek.­­— A III. felv. után: Hirek. — Az előadás után: Időjárásjelentés. — Majd: Bura Sándor és cigány­­zenekarának hangversenye. Külföld: BÉCS (517). D. e. 11.30: Szórakoztató zene. 12.40: Gramofonzene. 5: Jazz. 6 30: Wagner: Walk­űr. Operaelőadás közvetítése. 10.46: Szórakoz­tató hangverseny. BERON (418). D. u. 4.30: Kienzl-hangverseny. 5.10: Hegedű-, dal- és áriaest. 6 30: Komor Géza és zenekara. 7 40: Zenekari hangverseny. 8.30: Szóra­koztató zene. BOROSZLÓ (325). D. u. 4­05: Kávéházi zene. 7.20: Szórakoztató zene. 8.30: Fu­l­harmón­ikusok hangver­senye. 9 30: Kálmán: A cirki tosz hercegnő. Operett­­előadás. 11: Tánczene. MAJNA-FRANKFU­RT (390). D. u. 5.05: Hangver­­­­seny. 7.45: A filh­a­rmon­­ikusok Wagner-hangver­senye. 8.30: Francia hangverseny. 11: Tánczene. PRÁGA (486). D. e. 11: Gra­mofonzene. D. u. 3.30: Hegedű ha­n­gverseny. 8.10: Saxofonjáték. 8 25: Zenekar. 9.30: Zongor­a hangverseny. 10.15: Orgona­hangverseny. RÓMA (441). D. u. 5 30: Dalhangverseny. 5.45: Szórakoztató zene. 8: Gramofonzene. 9: Szimfonikus hangverseny. LONDON (356­3). D. K­. 7.85: Kvintett-hangver­seny. 10.30: Sz­mfóniku­s han­gverseny. 10.30: Gra­­m­ofonzene. UJC: Táncseve.

Next