Uj Nemzedék, 1932. május (14. évfolyam, 102-118. szám)

1932-05-10 / 102. szám

Falu és város Pécsett most tartotta a városok kul­ti Ujszövetsé­ge a közgyűlését a m­agyar városi gondolat és a kultúra decentra­lizációja apostolának, Klebelsberg Kunó grófnak a vezetéseivel. Ma a ma­gyar városok éppen úgy, mint a fal­vak hallatlan nyomorúságban vergőd­nek, de még így is sokkal nagyobb visszhangot kellett volna e szövetség közgyűlésének a közönségben találnia, mint amilyet vele kapcsolatban ta­pasztaltunk. Mert hiába beszélünk ma mindig a falu égető szükségleteiről és lakosaik ínségéről, ez nem lehet ok arra, hogy miatta teljesen megfeled­kezzünk városainkról. A falu az alap, amely nélkül a város is mesterséges alakulattá, homokra épített házzá vá­lik, de mégsem szabad elfelejtenünk, hogy a városok a szellemnek igazi hor­dozói és a történetnek a munkásai. A város az a hely, ahol az ember évezre­dek óta megszabadult a matéria bilin­cseiből és a tél és nyár váltakozásához kötött természetes szolgaságból, s e he­lyett öntudatos, szabad és szellemi cé­lok megvalósításába­n munkás h­tet élhetett. Ezért történetük mindig csak a városoknak volt és van, míg a falu időtlen egyformaságban tölti a napjait. A város a szellem, s a falu az anyag. Amaz a formáló, emez a formált törté­neti tényező. Amabból hatások sugá­roznak szét egy-egy nagy területre, emez pedig akkor teljesíti a hivatását, ha állandó tartalékul és éltető talajul gaol-tfé^^|!j|pros-ból szertesugárzó szer-A magyar történet egyik tragikus vonása, hogy a közelmúltban ellentét támadt a város és a falu között, s a gyógyulás útja nem ennek az ellentét­nek a kiélezésében, hanem az elsimítá­sában, a harmonikus együttműködés­ben rejlik. Mert nem véletlen az, hogy sokszor egész országok szinte csak egyetlen igazi várost tudtak létrehozni, de ez aztán melegágya lett az ország történetének, s ölében formálódott az egész ország sorsa. Ha ma Magyar­­ország, pl. szakítana Budapesttel, ak­kor visszasü­lyednénk a Balkán törté­­net,telén színvonalára és nemzetünk könnyű zsákmányává lenne az idegen hatásoknak. A probléma tehát nem a várostól való elfordulásban, hanem a városodásban, a városi élet és szellem kiterjesztésében áll. Mennél több he­lyen sikerül a szó igazi értelmében vett magyar városokat létrehoznunk, annál öntudatosabb és kiirlhatatla­­nabb lesz a magyarság szelleme és an­nál nagyobb súlyúnk lesz a történet mérlegében. A régi bécsi politika terv­szerűen akadályozta meg a magyar vá­rosok fejlődését, mert amíg Magyar­­ország csupán őstermelő falvakból állt, addig alapjában véve nem volt egyéb, min­t a birodalom városias tartomá­­­nyainak az éléstára, a gyarmata. Meg­van tehát a maga benső oka, miért lett igazi európai várossá a monarchiá­ban szóhoz jutott magyarsággal egy­­időben Budapest: az öneszméletre éb­redt magyar gondolat szükségszerűen követelte egy igazi városban való ki­fejeződését. A liberális politika bűne vollt aztán, hogy e városban élősdieket engedett szóhoz jutni, s ezzel eltorzí­totta a nemzet arculatát. Ma ennek az arculatnak a megtisztítása, s az or­szág minél több helyén való felragyog­­­tatása az igazi feladatunk. Sajnos, a városi gondolat sokszor nem tudott egész tisztasággal utat törni magának. A fejlődő magyar em­­­póriumok tapogatózva keresték önma­gukat, s azt hitték, hogy a városi étlet (A vezércikk folytatása a 2-ik oldalon.) / ‘ tffMr fMrk*tct«a«f fa kiad«­ BBS| ■H HR HK­WKSM __ MUHTWKM gl«V­1» • t­e a | Ara i Eg» TeI*Aijtni.47° Aau'atie'.­­|||g ||||| jgp­­ ||JJ ^pT |H *«** 20 «»*•­­• Gyorsírók: 7-20.4* gSggS fflgjg|9l dEjjR^ISi SfSfi| aflffip.*** rVy» T­­.,Or.*aehai-ntcal8.«, wHMi JS$|g jilpB dSP"^^ SBSfIBy iggB^BPk BbSB&N­ffI aSP**?ggt y° " **■ vidchen­­■. Tel.iAat 603-65.1., Horthy f’tYTS ■ I ^T^rT a£S&3 i^laXSS^B’MSS gaSBWMfca TM^TK»la MjUjlf mSai^mM S&dl M «BHBm81­l jM0^^JM**11''“'”” 10 «Hfr. Miki*.-at is. ii., Mari.- lSffl3«amaw Mm BK aHhaa aaL^i^r^ SireS Sfegj Mmi Ah8eL„«lImF*‘n! " * |BaBtenirf^RJ aBpgr^, * *T1* b ■ »■ »• --25. Wi 1 ^T­jjSfjf 'CbSB Tiq| TO mp milliméter»« \ UjSá?.Ai •,*r­“t* ♦. XIV. évfolyam 102. (3726.) szám 6 Kedd, 6 Budapest, 193£majus 10, —— — Brüning német kancellár feltűnő revíziós szózata Nagy jégeső pusztított­a a Hegyaljait és az A párisi rendőrség azt hiszi, hogy Gorgulovot a kommunista internacionálé pénzelte Brüsszeli tartózkodása alatt a GPU szolgálatában állt a gyilkos merénylő Mi is az a „neo-bolsevizmus“ ? Felesége épelméjűnek tartja a gyilkost - Az Új Nemzedék tudósítójától -Páris, május 9. Doumer elnök merénylőjét, Pavle Gor­gulovot a vizsgálóbíró állandó kihallga­tás alatt tartja, de még mindig nem látni tisztán, hogy tulajdonképpen ki­csoda ez az orosz merénylő és milyen okokból követte el tettét. Bizonyos jelek arra mutatnának, hogy a franciák iránt érzett személyes bosszú vezette a gyil­kosságra, más jelek szerint a bolseviz­­mus ellen akart tüntetni, a legtöbb bizo­nyíték azonban eddig mégis amellett me­rül fel, hogy Gorgulov nem bolseviki ellenes, hanem éppen ellenkezően a kommunista párt szélső balszárnyá­hoz tartozik. Kerenszki volt orosz miniszterelnök, aki többször találkozott Gorgulovval, igen kedvezőtlen képet festett­ róla az újságírók előtt. Az emigránsok, úgy­mond, sohasem tudták, hogy Gorgulov örült-e vagy aztán provokátor. Prágában azokból a pénzekből élt, amelyeket mint orvos tiltott műtétekért kapott. Ka­­renszki valószínűnek tartja, hogy Svájc­ban és Franciaországban is ez volt a foglalkozása. . A vizsgálat most mindenekelőtt Gorgu- I­lov előéletét akarja tisztázni. Másik fon­tos kérdés, hogy Gorgulov, aki mindig sok pénzzel rendelkezett, honnan kapta a pénzeket. A rendőrség­ nem tartja kizártnak, hogy a harmadik internacionálé pén­zelte Gorgulovot, aki a „neobolsevista“ párt alapítói széké­ből a legszélsőbb kommunizmust hirdette. Igaz viszont, hogy olyan cikkeket is írt Gorgidov, amelyekben a magántulajdon visszaállítását követelte. Orosz emigránskörökben azt mondogat­ják, hogy a szovjet rendezte a merényle­tet, mert kompromittálni akarta a Fran­ciaországban élő emigráns oroszokat. A szovjetnek, mondják, érdekében állott, hogy az orosz emigránsok kompromittá­lásával enyhítse Franciaország szovjet­ellenes politikáját s a meghibbant agyú­ Gorgulov alkalmasnak ígérkezett a me­rényletre. A Brüsszelben megjelenő Independence Belge azt írja, hogy brüsszeli tartózko­dása­­alatt Gorgulov titkos moszkvai ügynök volt, aki állandó érintkezésben ál­lott az orosz rendőrséggel. A belga hatóságok nemrégiben kitiltot­ták Kongóból Petrov orosz orvost, aki kommunista propagandát folytatott. Moszkvában a franciául folyékonyan be­szélő Gorgulovot szemelték ki Petrov utódául s azért küldték Brüsszelbe, hogy ott a gyarmatorvosi tanfolyamon meg­szerezze a szükséges kvalifikációt. A dolgot bonyolítja, hogy Gorgulov fe­lesége, akit közben Parisba kisértek és tegnap a vizsgálóbíró elé állítottak, ép­­eknéjűnek tartja a férjét. Kijelentette, hogy soha nem vett észre rajta olyan tüne­tet, ami elmebajra vallott volna. Újabb komplikációt­­okoz egy tanúval­lomás, amely szerint­­*Gorgulov a me­rénylet idején nem vol egyedül az irók kiállításán, hanem *bu­jjlisai is voltak. A tanúvallomást tevő asszony állítólag hal­lotta, hogy amikor az­ elnök a terembe lépett, egy férfi és egy nő, akik Gorgulov mellett álltak, igy«adtak: — Ez ő! Rajta! Ára 10 fillér

Next