Uj Nemzedék, 1932. május (14. évfolyam, 102-118. szám)
1932-05-10 / 102. szám
Falu és város Pécsett most tartotta a városok kulti Ujszövetsége a közgyűlését a magyar városi gondolat és a kultúra decentralizációja apostolának, Klebelsberg Kunó grófnak a vezetéseivel. Ma a magyar városok éppen úgy, mint a falvak hallatlan nyomorúságban vergődnek, de még így is sokkal nagyobb visszhangot kellett volna e szövetség közgyűlésének a közönségben találnia, mint amilyet vele kapcsolatban tapasztaltunk. Mert hiába beszélünk ma mindig a falu égető szükségleteiről és lakosaik ínségéről, ez nem lehet ok arra, hogy miatta teljesen megfeledkezzünk városainkról. A falu az alap, amely nélkül a város is mesterséges alakulattá, homokra épített házzá válik, de mégsem szabad elfelejtenünk, hogy a városok a szellemnek igazi hordozói és a történetnek a munkásai. A város az a hely, ahol az ember évezredek óta megszabadult a matéria bilincseiből és a tél és nyár váltakozásához kötött természetes szolgaságból, s e helyett öntudatos, szabad és szellemi célok megvalósításában munkás htet élhetett. Ezért történetük mindig csak a városoknak volt és van, míg a falu időtlen egyformaságban tölti a napjait. A város a szellem, s a falu az anyag. Amaz a formáló, emez a formált történeti tényező. Amabból hatások sugároznak szét egy-egy nagy területre, emez pedig akkor teljesíti a hivatását, ha állandó tartalékul és éltető talajul gaol-tfé^^|!j|pros-ból szertesugárzó szer-A magyar történet egyik tragikus vonása, hogy a közelmúltban ellentét támadt a város és a falu között, s a gyógyulás útja nem ennek az ellentétnek a kiélezésében, hanem az elsimításában, a harmonikus együttműködésben rejlik. Mert nem véletlen az, hogy sokszor egész országok szinte csak egyetlen igazi várost tudtak létrehozni, de ez aztán melegágya lett az ország történetének, s ölében formálódott az egész ország sorsa. Ha ma Magyarország, pl. szakítana Budapesttel, akkor visszasülyednénk a Balkán történet,telén színvonalára és nemzetünk könnyű zsákmányává lenne az idegen hatásoknak. A probléma tehát nem a várostól való elfordulásban, hanem a városodásban, a városi élet és szellem kiterjesztésében áll. Mennél több helyen sikerül a szó igazi értelmében vett magyar városokat létrehoznunk, annál öntudatosabb és kiirlhatatlanabb lesz a magyarság szelleme és annál nagyobb súlyúnk lesz a történet mérlegében. A régi bécsi politika tervszerűen akadályozta meg a magyar városok fejlődését, mert amíg Magyarország csupán őstermelő falvakból állt, addig alapjában véve nem volt egyéb, mint a birodalom városias tartományainak az éléstára, a gyarmata. Megvan tehát a maga benső oka, miért lett igazi európai várossá a monarchiában szóhoz jutott magyarsággal egyidőben Budapest: az öneszméletre ébredt magyar gondolat szükségszerűen követelte egy igazi városban való kifejeződését. A liberális politika bűne vollt aztán, hogy e városban élősdieket engedett szóhoz jutni, s ezzel eltorzította a nemzet arculatát. Ma ennek az arculatnak a megtisztítása, s az ország minél több helyén való felragyogtatása az igazi feladatunk. Sajnos, a városi gondolat sokszor nem tudott egész tisztasággal utat törni magának. A fejlődő magyar empóriumok tapogatózva keresték önmagukat, s azt hitték, hogy a városi étlet (A vezércikk folytatása a 2-ik oldalon.) / ‘ tffMr fMrk*tct«a«f fa kiad« BBS| ■H HR HKWKSM __ MUHTWKM gl«V1» • te a | Ara i Eg» TeI*Aijtni.47° Aau'atie'.|||g ||||| jgp ||JJ ^pT |H *«** 20 «»*•• Gyorsírók: 7-20.4* gSggS fflgjg|9l dEjjR^ISi SfSfi| aflffip.*** rVy» T.,Or.*aehai-ntcal8.«, wHMi JS$|g jilpB dSP"^^ SBSfIBy iggB^BPk BbSB&NffI aSP**?ggt y° " **■ vidchen■. Tel.iAat 603-65.1., Horthy f’tYTS ■ I ^T^rT a£S&3 i^laXSS^B’MSS gaSBWMfca TM^TK»la MjUjlf mSai^mM S&dl M «BHBm81l jM0^^JM**11''“'”” 10 «Hfr. Miki*.-at is. ii., Mari.- lSffl3«amaw Mm BK aHhaa aaL^i^r^ SireS Sfegj Mmi Ah8eL„«lImF*‘n! " * |BaBtenirf^RJ aBpgr^, * *T1* b ■ »■ »• --25. Wi 1 ^TjjSfjf 'CbSB Tiq| TO mp milliméter»« \ UjSá?.Ai •,*r“t* ♦. XIV. évfolyam 102. (3726.) szám 6 Kedd, 6 Budapest, 193£majus 10, —— — Brüning német kancellár feltűnő revíziós szózata Nagy jégeső pusztította a Hegyaljait és az A párisi rendőrség azt hiszi, hogy Gorgulovot a kommunista internacionálé pénzelte Brüsszeli tartózkodása alatt a GPU szolgálatában állt a gyilkos merénylő Mi is az a „neo-bolsevizmus“ ? Felesége épelméjűnek tartja a gyilkost - Az Új Nemzedék tudósítójától -Páris, május 9. Doumer elnök merénylőjét, Pavle Gorgulovot a vizsgálóbíró állandó kihallgatás alatt tartja, de még mindig nem látni tisztán, hogy tulajdonképpen kicsoda ez az orosz merénylő és milyen okokból követte el tettét. Bizonyos jelek arra mutatnának, hogy a franciák iránt érzett személyes bosszú vezette a gyilkosságra, más jelek szerint a bolsevizmus ellen akart tüntetni, a legtöbb bizonyíték azonban eddig mégis amellett merül fel, hogy Gorgulov nem bolseviki ellenes, hanem éppen ellenkezően a kommunista párt szélső balszárnyához tartozik. Kerenszki volt orosz miniszterelnök, aki többször találkozott Gorgulovval, igen kedvezőtlen képet festett róla az újságírók előtt. Az emigránsok, úgymond, sohasem tudták, hogy Gorgulov örült-e vagy aztán provokátor. Prágában azokból a pénzekből élt, amelyeket mint orvos tiltott műtétekért kapott. Karenszki valószínűnek tartja, hogy Svájcban és Franciaországban is ez volt a foglalkozása. . A vizsgálat most mindenekelőtt Gorgu- Ilov előéletét akarja tisztázni. Másik fontos kérdés, hogy Gorgulov, aki mindig sok pénzzel rendelkezett, honnan kapta a pénzeket. A rendőrség nem tartja kizártnak, hogy a harmadik internacionálé pénzelte Gorgulovot, aki a „neobolsevista“ párt alapítói székéből a legszélsőbb kommunizmust hirdette. Igaz viszont, hogy olyan cikkeket is írt Gorgidov, amelyekben a magántulajdon visszaállítását követelte. Orosz emigránskörökben azt mondogatják, hogy a szovjet rendezte a merényletet, mert kompromittálni akarta a Franciaországban élő emigráns oroszokat. A szovjetnek, mondják, érdekében állott, hogy az orosz emigránsok kompromittálásával enyhítse Franciaország szovjetellenes politikáját s a meghibbant agyú Gorgulov alkalmasnak ígérkezett a merényletre. A Brüsszelben megjelenő Independence Belge azt írja, hogy brüsszeli tartózkodásaalatt Gorgulov titkos moszkvai ügynök volt, aki állandó érintkezésben állott az orosz rendőrséggel. A belga hatóságok nemrégiben kitiltották Kongóból Petrov orosz orvost, aki kommunista propagandát folytatott. Moszkvában a franciául folyékonyan beszélő Gorgulovot szemelték ki Petrov utódául s azért küldték Brüsszelbe, hogy ott a gyarmatorvosi tanfolyamon megszerezze a szükséges kvalifikációt. A dolgot bonyolítja, hogy Gorgulov felesége, akit közben Parisba kisértek és tegnap a vizsgálóbíró elé állítottak, épeknéjűnek tartja a férjét. Kijelentette, hogy soha nem vett észre rajta olyan tünetet, ami elmebajra vallott volna. Újabb komplikációtokoz egy tanúvallomás, amely szerint*Gorgulov a merénylet idején nem vol egyedül az irók kiállításán, hanem *bujjlisai is voltak. A tanúvallomást tevő asszony állítólag hallotta, hogy amikor az elnök a terembe lépett, egy férfi és egy nő, akik Gorgulov mellett álltak, igy«adtak: — Ez ő! Rajta! Ára 10 fillér