Uj Nemzedék, 1932. május (14. évfolyam, 102-118. szám)
1932-05-10 / 102. szám
4 Új Nemzedék Kedd, 1932 május 10. Tizenötezer tagja van az Emericananak Vasárnap volt a Foederatio nagykáptalanja . Az Vj Nemzedék tudósítójától.Foederatio Emericana vasárnap délelőtt tartotta a Szent Gellért szálló hangversenytermében közgyűlését, nagykáptalanját. A novemberi nagykáptalan a Szent Imre jubileumi esztendő szellemében ünnepélyes külsőségek között zajlott le, úgy, hogy az 1930/31-ik akadémiai évről szóló alapszabályszerű jelentések elmaradtak. A vasárnapi közgyűlés jelentős alapszabálymódosításokat fogadott el, amelyet az a körülmény tett szükségessé, hogy a tíz esztendő alatt a szövetség szerkezete alaposan megváltozott. Az Emericanában felnőtt és végzett ifjúság, a felkért „öreg urakkal“ egyetemben jelentős többségre jutott, ezenkívül megszervezték a katolikus családot is, úgy, hogy most az Emericananak hétezerötszáz egyetemi hallgató tagjával együtt, mintegy tizenötezer tagja van. Az alapszabálymódosítás alapjában véve csak a tíz évi fennállás alatt bevált tapasztalatokat és szervezeti próbálkozásokat kodifikálja. A nagykáptalanon Bitter Illés clairvauxi apát elnökölt. Bernolák Nándor volt miniszter visszapillantást vetett a szövetség tízesztendős munkásságára, majd megállapította, hogy az ifjúság elhelyezkedését egyedül az Emericana memorandumában ajánlott módokon lehet megoldani. Schwartz Elemér egyetemi magántanár főtitkár beszámolójában a belső munka fokozásával jellemezte ezt az esztendőt. A Szent Imre jubileumi évet az Emericanaban hirdette meg a bíboros-hercegprímás és az Emericana nagy káptalanja zárta be azt. Strommer Viktoria bencés házfőnök, az Emericana prelátusa, a karitásziskolákról tett jelentést. Bizonyította, meg kell tanulni azt is, hogyan kell a szívek nemes sugallatát követni a nyomorral szemben, mert a jótékonyságot lehet jól és lehet rosszul gyakorolni a legjobb indulat mellett is. Az amerikánus hölgyek részére ezért állítottak fel szeretet-iskolákat, amelyeknek szervezésében és vezetésében aktív részt vett Anna királyi hercegasszony, főpatróna. Várkonyi Fidél dr. főiskolai tanár a szövetség „Adalbertinum“ menzálásáról számolt be. Háromszáz egyetemi hallgató étkezett itt. A Menza kiadása negyvenezer pengőnél több volt, amiből az étkező diákok mindössze tízezer pengőt fizettek. A többit jótékony adományokból teremtették elő. 1931 júniusában a Menza vagyona huszonegyezer pengő volt. Az adakozók közt vezetett Pest vármegye, Térffy Béla, Szmrecsányi Lajos egri érsek, Blieszner Ágoston józsefvárosi plébános, Tolna vármegye, a Horthy Miklósné akció, József Ferenc királyi herceg és az emerikánus testületek közül a bajai konvent. A Menza lelkiéletre is súlyt vet, aminek bizonyítéka, hogy Széchenyi György gróf adományából száz diák vett részt zárt lelkigyakorlaton a Manrézában. Lexa Ferenc a pénztári jelentést terjesztette elő. 1931 júniusában az Emericana vagyona 122.000 pengő volt, amelybe beleszámították a tagok, a középosztály adományaiból vásárolt, hetvenötezer pengőt érő belvárosi székházat. Bitter Illés azután azután ismertette az alapszabály módosításokat, amelyeket a nagykáptalan egyhangúan elfogadott. „ A szeretet a legnagyobb emberi kötelesség“ Ripka főpolgármester ünnepi szavai az anyák napján — Az Új Nemzedék tudósítójától — Vasárnap országszerte ünnepelték az Anyák Napját. Budapesten a fényes vigadói ünnepség vezette be a napot. Darvas Ferenc dr. elnöki megnyitója után Ripka Ferenc dr. főpolgármester mondott beszédet. — Az élet csodálatosan fenséges jelenségei közé — mondotta Ripka — tartozik a szerető anya. A lelkesedés fényével világítunk ma a magyar anyákra, hogy öntudatra ébredjen a nemzet és hajoljon meg tisztelettel előttük. Az anyák százezreiről emlékezünk a nagy városban, ahol a falak gyakorta árnyékot vetnek az anya életére. Különösen mély tisztelettel emlékezem a hős anyákról, akik a világváros nyomorúságában harcolnak gyermekükért és azokról, akik már nem dolgozhatnak gyermekeikért, mert a háború áldozatául estek. Áldozatául a nagy önfeláldozásnak, amely mindenkor dicsőségére fog válni a nemzetnek, amelyért meg fogja egyszer adni a jutalmat az Isteni Gondviselés. Amíg más anyáknak gyermekeik avatják ünneppé ezt a napot, ezeknek a hős magyar anyáknak adjon ünnepet a nemzet. Amit az élő gyermek a mai napon anyja elé nyújt, a virágszálat nyújtsa e gyászba borult anyáknak a nemzet. — És gondoljunk azokra a magyar anyákra, akik a természetellenes határokon túl gyermekeik lelkét oltalmazzák, hogy magyaroknak maradjanak. Gondoljunk reájuk! — Ez a nap tanítsa a gyermeket és tanítsa az anyát. Hirdesse ez a nap a szeretetek mint legnagyobb emberi kötelességet. — Legyen e nap a család ünnepe, amely megtanítja az embereket arra, hogy ha boldogok akarnak lenni, tudniok kell szeretni! A nagy tapssal fogadott beszéd után az „Ezermester“ cserkészcsapat énekkara alkalmi dalokat adott elő, majd Szabó Lujza, az Operaház tagja énekelt. Szathmáry István alkalmi költeményét szavalta nagy hatással. Mursács Kálmán az édesanyáról írt dalait énekelte el, Szederkényi Anna pedig költői szépségű felolvasást tartott az anyáról. Ezután a Szilágyi Erzsébet leányíiottta énekkara a Magyar Hiszekegyet és Kodály Zoltán „Pünkösdőlőjét“ énekelte. Babos Éva líceumi növendék Váradi Antal egyik ünnepi költeményét és Móra Ferenc versét szavalta. Délben Liber Endre polgármester tartott nagyhatású előadást a rádióban az anyák napjáról. Azzal védekezik a postatakarék sikkasztója, hogy „zavarodott“ volt — Az Új Nemzedék tudósítójától — A büntető törvényszék Kilb-tanácsa ma foglalkozott Darányi Béla postatakarékpénztári főtanácsos sikkasztási ügyével. Az ügyészség 11.400 pengő elsikkasztásával vádolja darányit, aki a vádirat szerint 1929 február negyedikétől kezdődően követte el a sikkasztásokat. A napi kimutatást meghamisította, hogy a sikkasztást leplezze. Ugyancsak a vádirat szerint, tizenhárom egypengősöket tartalmazó zsák tartalmát húszfilitéresekre cserélte át és a zsákokat a pénztárszekrényben hátul helyezte el, úgy hogy a rovancsolások alkalmával a manipuláció nem derült ki. A vádlott a mai tárgyaláson kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek semmiféle manipulációt nem követett el. Két év alatt, amíg ennél a pénztárnál dolgozott, hétszer volt rovancsolás és oda hiányt nem találtak. 1930 novembere után, amikor őt gyanúba vették, szintén tartottak rováncselést és akkor se volt hiány. — De hiszen a rendőrségen és az ügyészségen beismerő vallomást tett? — figyelmeztette a tanácselnök. — Én kérem — amikor a házivizsgálat ellenem megindult — nagyon nyaggattak és hangoztatták, hogy az anyagi felelősség amúgy is engem terhel, ebben a zavarodottságban tettem beismerő vallomást a házivizsgálat során és a rendőrségen is. — De miért tett az ügyészségen is? — Még akkor is zavarodott voltam. De én nem is vehettem volna ki a pénztárból összegeket, mert hiszen a szekrényhez hármunknak volt kulcsa és egyetemlegesen voltunk felelősek. Nagy jégverés pusztított a Hegyalján Az Új Nemzedék tudósítójától Vasárnap megkezdődött a nyugateurópai légtömegek előnyomulása, ami nálunk időváltozást és kivált az ország északi vidékein igen súlyos időjárási eseményeket hozott. Tegnap délelőtt még csak gyengébb esőt kaptunk, amely hőmérséklet változással nem járt. Délutánra érkezett a komoly időváltozás, amely lehűlést, zivatarokat és pusztító jégveréseket idézett elő. Budapesten tegnap délután öt órakor volt erősebb zivatar, mely kilenc fokos hőmérsékzuhanást okozott. Eső a fővárosban aránylag kevés volt, mindössze négy milliméternyi csapadékot mértek. A zivatarok az ország hegyesebb, északi vidékein voltak a leghevesebbek, így Nagyszécsényből harminc, Egerből harmincegy, Tokajból negyvennégy milliméterese csapadékot jelentettek. Jégeső volt Pápán, Nagykörösön, Móron, Esztergomban, Pakson, Kiskunhaloson, Putnokon, Orosházán és a Tokaj-Hegyalján. Nagykőrösön három centiméteres. Taron- son, a Hegyalján tizenöt centiméter magas jég borította a talajt. Tokajban húsz percig tartott a jégverds, lúdtojásnagyságú jégdarabok estek. Németország a lehűlés annyira erős volt, hogy nemcsak a hegyekben, hanem még a keletnémet síkságon is havazott, így többek között Gleiwitz is havas esőt jelentett. A legnagyobb csapadék mennyiségeket Ausztriából és a dalmát partokból jelentették. Nálunk ma éjszakára a szél gyengül és az idő a Dunántúlon már derültebbé is lesz, úgy hogy hajnal felé gyenge talajmenti fagy is lehetséges. Keddtől kezdve a hőmérséklet lassan már javulni fog. -------------- huh.. ...... A görögök egy cseh írót tartóztattak le, a Larrisch-művek sikkasztó igazgatója helyett Zaicsek nem hét, hanem húsz millió cseh koronát sikkasztott . Az Új Nemzedék tudósítójától -Prága,május 8. Jelentettük, hogy a Larrisek-Münich Műveknél Zaicsek vezérigazgató hét millió cseh koronát sikkasztott, utána tovább állt. Néhány napra rádiójelentés érkezett a görög hatóságoktól, hogy Zaicseket Janinában elfogták és letartóztatták. Ugyanakkor megállapították az ipartelep könyveiből, hogy a vezérigazgató nem hét, hanem húszmillió cseh koronát sikkasztott. A kiadatási eljárás során azonban nagy meglepetés érte a cseheket. Akit a görögök ugyanis Zaicsek gyanánt elfogtak, nem más, mint Lutler Ferenc ismert prágai író, aki tanulmányúton járt Görögországban és aki ellen mindössze csak az szólt, hogy cseh útlevele volt. Még a személyis rájuk sem egyezett, így Zaicseknek nyoma veszett, aki azóta már valószínűen nyugodtan átvitorlázott Délamerikába, ahova készült. Csilléryt választották újra az Orvosszövetség elnökévé — Az Új Nemzedék tudósítójától — A Magyar Országos Orvosszövetség vasárnap tartotta idei rendes kongresszusát a Zeneakadémián. A délelőtt kilenc órakor szedődő kongresszust szinte páratlan izgalom előzte meg. Csak igazoltatás után lehetett bejutni a Zeneakadémiára, amelynek bejáratánál a tisztújításra felkészült két párt emberei szavazólapokkal és röpiratokkal árasztották el az érkező orvosokat. Zsúfolt terem előtt nyitotta meg a kongresszust Csilléry András. A napirenden lévő jelentéseket valamennyit felolvasottnak vették és elfogadták. Elfogadták az alapszabálymódosítást is, amely szerint a fiókszövetségek tagjai ezentúl vidéken adhatják le szavazatukat az országos jelentőségű orvoskérdésekben. Az alelnökök számát négyre emelték. Ennek a fele vidéki. Földvári József körorvos tiltakozott az alapszabálymódosítás tárgyalása ellen, mert véleménye szerint, alapszabályt csak a tagok kétharmad része módosíthat. A kongresszus azonban nem fogadta el a tiltakozást. Az első szavazás Linhardt Alfréd fellebbezésének tárgyalásánál volt. Linhardt ugyanis megfellebbezte az igazgatótanácsnak azt a határozatát, amelylyel az orvosi kamara és a szabadorvosválasztás kérdését levette a kongresszus napirendjéről. Az igazgatótanács a fellebbezés elutasítását javasolta. A kongresszus szótöbbséggel így határozott. Ezután következett a tisztújítás. Az elnök indítványára Tanárky Árpád egészségügyi főtanácsost a választás vezetésére megválasztották korelnöknek. Csilléry néhány szóval megköszönte a szövetség tagjainak támogatását, hangoztatván, hogy minden cselekvésével az orvosi kart akarta szolgálni. Nagyot hibázott azonban abban, hogy többet épített a kartársi szolidaritásra, mint kellett volna. A volt elnök ezután eltávozott a kongresszusról. A korelnök feltette a kérdést, akarja-e valaki a közfelkiáltással való választást indítványozni. A kongresszus tagjainak egy része erre Csilléryt éltette, más része viszont a szavazást követelte. Percekig tartott a zaj, mire az elnök elrendelte a szavazást. A kongresszus nyolc szavazó küldöttséget választott. Négy fővárosi és négy vidéki urnánál kezdődött meg a szavazás tíz óra után és tartott délután öt óráig, amikorra kitűzték a zárórát. A szavazatok megszámlálása nyolc órakor végződött. Ekkor hirdette ki az eredményt a korelnök. Eszerint 3407 érvényes szavazatot adtak le, ebből a két elnökjelölt közül Csilléry Andrásra 2295, ifj. Imre Józsefre 1172 szavazat esett és így Csilléry András lett az Orvosszövetség elnöke. A többi tisztségre is mind a Csilléry-párt listáján jelölteket választották meg. Alelnök lett Sarbó Artur egyetemi tanár és Szigethy Gyula Sándor igazgató-főorvos, főtitkár Keleti József, titkár Szabó Géza és Fábry Alajos, pénztáros Körmöczi Zoltán, ellenőr Braunhoffner Jenő. A fegyelmi bíróság elnöke Rihmer Béla. Megválasztották még az igazgatótanács, a számvizsgálóbizottság és a kongresszusi fegyelmi bíróság tagjait. Az új elnököt küldöttség hívta meg a kongresszusra. Csilléry András rövid beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta, hogy a békét kívánja szolgálni. Ne egymás ellen harcoljanak az orvosok, hanem a külső ellenség ellen, amelyből van elég. Az alkotó munkára hívta a szövetség tagjait. Csilléry ezután a kongresszust bezárta. A kisebbségben maradt párt, mint kijelentették, megfellebbezi a választást. Itt említjük meg, hogy szombaton délben nyitották meg az Orvosszövetség nyugdíj és segélyző intézetének orvosotthonát, amelyben az elöregedett és keresetképtelen orvosokat helyezik el. Az otthon a Svábhegy aljában, Mártonhegyi-út 53—59. szám alatt, 3400 négyszögöles park közepén áll. Mostani férőheinek száma huszonkettő. Rádiókészülékének kezelése közben gondoljon arra, hogy önnek is rosszul esik, ha legszebb zenei hangok közepette a rádión éktelen fütyülést hall. j