Uj Nemzedék, 1932. június (14. évfolyam, 119-143. szám)
1932-06-01 / 119. szám
Szerda, 1932 Június LJi Nemzedék Éber Antal a mezőgazdasági oktatás fejlesztését sürgette a kultusztárca vitájában A Ház mai ülése ~ Az Új Nemzedék tudósítójátólA kultusztárca költségvetési vitájának első szónoka ma Éber Antal volt. Hangoztatta, hogy a közéleti háztartás túldimenzionáltsága a legsúlyosabb oka a mai válságos helyzetnek. Huszonegy milliós csökkentés után még száznegyven milliós teher nehezedik az országra a kultusztárcával kapcsolatban. A jelenlegi kultuszminiszterre hárul az a rettentő súlyos feladat, hogy próbálja lefaragni ezeket a tekintélyes kiadásokat. Elismeri, hogy a huszonegy millió tekintélyes összeg. A valóságos nemzeti jövedelem egy évben négyszáz millió pengő, tehát ötven pengő jut egy emberre, mint egy évi jövedelem. Ilyen viszonyok között hogyan képzelhető az, hogy ez az ország a kultusztárca céljára száznegyven milliót tud áldozni. — Én magam is szeretném, — folytatta Éber Antal, — hogy ebben az országban minél több jusson kultúrára. Elismerem, hogy az előző kultuszminiszter úr mindent megtett a kultúra érdekében, magas műveltségét az egész világon ismerik. Ez vezette őt elhatározásaiban. Meggyőződésem, hogy a minisztérium emberei kifogástalanul vezették ezeket az óriási beruházásokat, amelyeknek eszközlése szerintem igazolt s amelyeket a legnagyobb gondossággal, tisztasággal és a legtökéletesebb szorgalommal bonyolítottak le, úgyhogy ebben a tekintetben aligha lehetne kifogást emelni. — De ha a szükségletek sorrendjéről beszélünk, akkor felmerül a kérdés, hogy vájjon közgazdasági kultúra nem létez ki Éber Antal szól a régi kultuszminiszterekről. — A művészeti tanintézetekre előirányoztak 600.000 pengőt, — folytatja, — ugyanekkor ötvenkét mezőgazdasági népiskolára szintén 600.000 pengő költséget irányoztak elő. Nem ötvenkét, hanem párezer mezőgazdasági népiskolának kellene lennie. Arányos-e, hogy ipari és kereskedelmi oktatás céljára a kultusztárcánál 1.270.000 pengő, a kereskedelminél pedig 140.000 pengő, összesen tehát 1.410.000 pengő van felvéve, pontosan annyi, amennyi az Operaházra. A jelenlegi kereskedelmi miniszter megállapította, hogy ifjúságunk a kereskedelmi pályán nem tud boldogulni, légióként a kellő műveltség hiánya miatt. Akkor annyit költünk erre a célra a két tárcánál, mint az Operaházra? — Anyagi helyzetünk — úgymond Éber Antal — nem bírja el az állami színházakat. Ha Hollandia, London meg tud lenni opera nélkül, akkor mi is meglehetünk nélküle. A közpénzeket fordítsák a néprétegek oktatására. Annak az egymilliónégyszázezer pengőnek, amit az állam az állami színházak támogatására fordít, sokkal jobb kedve lenne a népiskolák fenntartásánál. Ez nemcsak az a kultúra, amely egyesek fényűzése, hanem a szegény emberek kulturaivójának az emelése. Olvastam, hogy Klebelsberg Kunó gróf az alföldi kongresszuson olyan problémákat vetett fel, amelyeket félz esztendőn keresztül elhanyagoltak. Ilyen a búzatermés növelése, a szikes talajok megjavítása. Ezzel kapcsolatban felemlítem, hogy ott van a búzakísérleti állomásunk, amely európai nívójú intézmény és a vetőmagkísérleti állomás, amelyek alig kapnak támogatást. A mezőgazdasági intézmények 1.600.000 pengő támogatást kapnak, tehát alig valamivel többet, mint az állami színházak. A testnevelésre 2.100.000 pengőt fordítunk, a gyűjteményegyetemre 1.600.000 pengőt. Az előadó felemlítette, mint nagy vívmányt, hogy a külföldi kollégiumok kiadásait 136.000 pengőre szállították le. Hangoztatta azt is, hogy ezekre a kollégiumokra szükség van, mert itt nyelveket tudnak tanulni a magyar növendékek.- Ezzel szemben a tanyai iskolák hiánya egyenesen katasztrofális. Nyíregyháza vidékén a hitfelekezeti iskolák tanítói már négy hónapja nem kapnak fizetést. — Klebelsberg beszélt a mezőgazdasági intézmények szükségességéről. — A repiritó az a szegénység, amelylyel ezeket az intézményeket dotálják Hatmillió költségünk van az egyetemekre, de egyetemi oktatásunk sem mezőgazdasági, sem közgazdasági irányban nem alakult át. Dániában az egyetemen mezőgazdasági irány uralkodik, ott olyantelkultúrára tanítják az embereket, amely világhírű. Nálunk mindössze harmincezer pengő van felvéve például a tejkultúra előmozdítására. Egyetlen baromfiszakiskolánk van, a gödöllői, amelyet tizennégyezer pengővel dotálnak. Ez kirakatkultúra. Éber elismeri, hogy a jelenlegi kultuszminiszter nagy önfeláldozással faragott le huszonegymilliót tárcája költségvetéséből, de nincs megelégedve még sem. Olvassa például a költségvetésben, hogy a miniszter a magyar dal terjesztésére és propagandájára irányzott elő összegeket. Tessék csak más kultúrát és gazdasági politikát inaugurálni, álljon meg az adóprés, mindjárt megjön a magyarok daloló kedve. A jogakadémiák kérdése — Petró Kálmán képviselőtársam felemlítette, — folytatta Éber — hogy a kormány jogakadémiákat akar megszüntetni. Egész természetes ennél a kormánynál, hogy létező intézményeket meg akar szüntetni. Olyanokat, amelyeknél sem megnyitó ünnepség, sem különleges állami költséghozzájárulás nincsen. A közgazdasági egyetemet is meg akarják szüntetni, csak azért, mert az kerül a legkevesebbe és véletlenül közgazdaságra oktatja a hallgatókat. Sürgeti, hogy a középiskolák felsőbb osztályaiban a közgazdaság alapjaira oktassák a tanulókat. Karafiáth Jenő kultuszminiszter: Már tegnapi beszédemben bejelentettem ezt a reformot. A művészet és az állami színházak Andreetti Károly a következő szónok, a klinikáknak közkórházzá való átalakítását sürgeti, mert ezzel sok kiadást lehetne megtakarítani. A magyar művészetnek nagy tehetségei vannak s éppen ezért, miután a magánművészpártolók kevesen vannak, az államnak kellene támogatni őket. Szóhoz kell juttatni a modern irányokat. Jánosy Gábor: Nekem nem kell a dadaizmus! Andreetti Károly: Az a tapasztalat, hogy Bartók és Kodály modern iránya tetszik a külföldnek és éppen tegnap este hallottuk Korányi Frigyes báró művét, amely szintén modern irányzatú. A velencei magyar kiállításon is a modern festőknek volt sikerük. A külföldi kollégiumokban nemcsak nyelveket tanulnak a növendékek, hanem művészetileg is kiképzik magukat. A költségvetést elfogadta. A következő szónok Beck Lajos, aki az állami színházak kérdésével foglalkozik. Bevezetésben az általános színházi világválságot érinti, majd a Nemzeti Színházat bírálja. Hogy a magyar színházak közül a színházi válság a Nemzeti Színházat érinti legkevésbbé, annak oka, hogy konzervatív közönsége sokkal jobban ragaszkodik hozzá, semhogy ajtót kellene nyitni a modern próbálkozásoknak. A Nemzeti Színháznak két feladata van: a nemzeti kultúra és a klaszszikusok ápolása. — A klasszikusok is akkor vonzanak közönséget, ha az előadás és a rendezés kihozza a bennük élő örök emberit. Nálunk az igazgatót kasszagondok gyötrik és jobboldalról, baloldalról különböző befolyások érvényesülnek. Ez az oka, hogy kapkodás tapasztalható az elmúlt esztendő vezetésében. Az Operaházban a jobb időkben nem alakították újjá a technikai berendezést és nem rendezték a nyugdíjkérdést. — A művészek teljes anyagi bizonytalanságban élnek. Hogyan tudjon egy művész teljes lélekkel dolgozni, ha tudja, hogy havi kétszáznegyven pengő nyugdíjat kap akkor is, ha húszezer aranykoronás fizetéséből nyolc százalékot vontak le nyugdíj címén. Az igazgató a körülmények miatt szabadulni igyekszik a magas illetményű tagoktól, kezdőkkel énekeltet nehéz szerepeket és pár esztendő alatt tönkreénekelteti ezeket a fiatalokat. — Vannak kiváló karmestereink, de nincs megfelelő zenei vezető, aki nevelni tudna művészeket. — Failoninak az a kijelentése, hogy zenei vezetőnek nem feladata az előadás zenei előkészítése, nem felel meg a valóságnak, mert éppen Toscanini példája igazolja, hogy a zenei vezető személyesen foglalkozik egy-egy előadás előkészítésével. A költségvetést nem fogadja el. A román kormány cáfolja az infláció és a pénzlebélyegzés hírét — Az Új Nemzedék tudósítójától — Bukarest, május 31. A Banca Nationala igazgatótanácsa tegnapi értekezlete után Anghelescu vezérigazgatót a király hosszabb kihallgatáson fogadta. A kihallgatással kapcsolatban ijesztő hírek terjedtek el a pénzügyi helyzetről és különösen az inflációról, valamint a bankjegyek felülbélyegzéséről. A kormány tegnap este erélyes cáfolatot adott ki, melyben hangsúlyozza, hogy inflációról és lebélyezésről semmiesetre 1^—WB ni Hasznos (unni, b°" Schmidthauer természetes keserűvize az elrontott gyomrot 2-3 óra alatt rendbe hozza. Utasítás minden palackhoz mellékelve! Kapható mindenütt! 1 sem lehet szó. Ma délután fontos pénzügyi tanácskozások lesznek, melyeken a király is részt vesz. 3 Szembesítésnél felismerték Gorgulovban a Cseka megbízottját — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Paris, május 31. Gorgulovot tegnap este szembesítették Lazarov volt kozákkal, aki kijelentette, hogy Gorgulov Ostrovban a cseka megbízottja volt és őt több hónapon át kínozta. Lazarov még a szembesítés előtt felismerte hangjáról Gorgulovot, akit azután két hozzá hasonló termetű és nagyságú rendőr közül habozás nélkül felismert. Gorgulov természetesen kétségbevonta Lazarov kijelentéseinek valódiságát. Szerinte Lazarov alkoholista és degenerált egyén. Lingauer Albin szenzációs interpellációban teszi szóvá a Farkas—Dajkovich-párbaj katonai őrségét — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Lingauer Albin interpellációt jegyzett be Károlyi Gyula gróf miniszterelnökhöz a nagy port felvert Farkas Elemér— Dajkovics párbajsorozat ügyében. Az interpellációban Lingauer rátér ara, hogy két polgári egyén vívott párbajt, tehát az esetleges törvénybe ütköző cselekedetnek üldözése a polgári hatóságok feladata körébe tartozik. „Ezzel szemben — írja interpellációjában Lingauer — azt olvasom egyik laptudósításban, hogy a Vilmos-laktanyában katonai őrséget állítottak a párbaj színhelyéül jelölt lovarda elé, hogy megakadályozzák, ha esetleg valaki a párbajt meg akarná zavarni.“ Ezután így folytatja Lingauer Albin: „Értjük, mit jelent ez. A kapunál tehát katonai őrség vigyáz, hogy polgári egyének olyan cselekedetet, amelyet tilt az államnak és az egyháznak a parancsa, zavartalanul elvégezhessenek. A nyilvánosságot és a feldicsérést, mint a lap tudósítása mutatja, már nem zárták el onnan. A következő kérdéseket intézem a miniszterelnök úrhoz: 1. összeegyeztethetőnek tartja-e a keresztény politikával, hogy a hadsereg ne csak a saját tagjai között tegye kötelezővé a párbajt, hanem azt még a polgári törvények alatt álló polgári személyek között is propagálni, sőt kötelezővé tenni igyekezzék. 2. A kormány esküt tett arra, hogy a polgári törvényeket megtartja és megtartatja. Sehol sem olvastam, hogy ebben az esküben kivételként legyen felemlítve bármiféle testület. Rendjén valónak tartja-e hát a miniszterelnök úr, hogy a katonaság őrséget állítson arra a célra, hogy polgári egyének a törvénybe ütköző cselekedetet zavartalanul hajthassák végre.“ A katonai külön szokásoknak a törvénykönyv fölé való emelkedéséről szól ezután Lingauer és azt kérdezi végül az interpellációban, nem tart-e a miniszterelnök attól, hogy a polgári felfogásnak ez az inferioritása nem a katonaság és a polgárság között épült évszázados válaszfalnak a ledöntéséhez, hanem annak konzerválásához fog vezetni. Interpellációját szerdán mondja el Lingauer Albin. Somogyban száz milliméternél több esőt adott a május végi zivataros időszak — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Tegnap délután, a már amúgy is hűvös déli szél helyébe nyugati szél lépett, amely ismét alacsonyabbra szállította a hőmérsékletet. Éjjel sok helyen tíz fokig, sőt a Nyírségben nyolc fokig sülyedt a hőmérő és csak ez erős felhőzet akadályozta meg, hogy a lehűlés nem volt még ennél is erősebb. Az éjszaka is sok helyen volt nagyobb eső. A Dunántúlon és az északi dombos vidéken tíz milliméternél nagyobb esőt mértek, Budapesten pontosan tíz milliméter csapadék hullott. A Tiszántúlnak ezúttal alig jutott az esőből. Ma már összegezhetjük azt a csapadékmennyiséget, amelyet a május végi zivataros időszak hozott az országba. Az esők május huszonharmadikán, hétfőn éjjel kezdődtek meg. Azóta a felső Dunántúl és a Duna—Tisza köze átlagosan négyzetméterenként ötven liter vizet kapott, Pécs és Kaposvár vidéke százhat millimétert. Olyan hatalmas vízmennyiség ez, amennyit máskor hónapokon át együttvéve sem kapunk. A Tiszántúlnak körülbelül normális mennyiségű csapadék, átlag tizenhat-húsz liter jutott. Aránylag keveset kapott még különleges földrajzi fekvése miatt Szombathely és Sopron vidéke, tizenhét-tizennyolc milliméter csapadékot. Természetesen még ez is igen tekintélyes vízmennyiség, amely sokat segített a mezőgazdaságon. Bár a felhőszakadások és jégesők sok helyütt jelentékeny kárt is okoztak, mégis kétség nem férhet hozzá, hogy május utolsó hete súlyos terméskatasztrófától mentette meg gazdasági életünket. Középeurópa többi országaiban, valamint az Adrián még mindig szeles és esős az idő és alacsony a hőmérséklet. A mi időjárásunk javulása csak nagyon lassú. A hőmérséklet egy keveset már emelkedik, de eső még mindig lesz.