Uj Nemzedék, 1932. szeptember (14. évfolyam, 195-219. szám)
1932-09-01 / 195. szám
2 Szagbatottan, izgatott hangon mondja a körülötte állóknak: — Ez a nő sose volt a felesége. Egy csirkét se tudott levágni, mégis megölte a férjét. Azt mondják, hogy italos volt a fivérem. Pedig se apám, de a családomban senki sohasem volt borivó. A közönség még percek múlva is izgatottan tárgyalja az eseményeket. Úgy Baghynak, mint özvegyének hozzátartozói körül nagy csoportok alakulnak ki. Mindenkit izgat — szemmel láthatóan — mi történik a teremben? Márkus Jenő nolumkezete a közlekedési forgalom visszaesésérő is. A főváros statisztikai hivatalának félévi, kimutatásából kiderül, hogy az év első felében a villamos vasutak utas-, létszáma közel húsz millióval csökkent. Visszaesés volt a többi közlekedési vál,lalatoknál is. Ezekre vonatkozóan Márkus Jenő, a Beszkár helyettes vezérigazgatója, a következőket mondotta az Új Nemzedék munkatársának: — 1931 első felében a Beszkár voínalain az utasszám 1%561.464 volt, 1932 első felében 120,183.043, tehát az utasok száma 19,877.7 ü1-gyel csökkent, százalékszerűen a csökkenés 13.45. Az autóbusznál 8,05 százalékos volt a csökkenés. Itt a múlt évi 12,310.500 utassal szemben az év első felében 11,310.308 utas volt, 994.192 utassal kevesebb, mint tavaly. Nagyobb a csökkenés a fogaskerekű vasútnál és a siklónál. A fogaskerekű vasút múlt év első felében 335.390 utast szállított, az idén az első hat hónapban 240.537 utast. A csökkenés 94.803, vagyis a múlt évi utasoknak 28,25 százaléka. A siklónál 28,12 százalék a csökkenés, 76 468 utassal volt kevesebb az idei első félévben, mint a múlt év első felében. Pontos adataink vannak arról, hogy más európai városokban, sőt Amerikában milyen mértékbel csökkent az utasforgalom. A német közúti vasutak és városi gyorsvasutak utasforgalma az 1932-ik év első negyedében 15,8 százalékos visszaesést mutat, az 1931. évi első negyedével szemben. Hasonló helyzetben vannak a többi európai és amerikai közúti vasutak is. isfav&mxemNK Jersey szigetén fellémad a franciaangol entente Paris, augusztus 31. A francia miniszterelnöknek az angol miniszterekkel Jersey szigetén folyó tanácskozásai nagy izgalommal töltik f el az egész világsajtót — főleg azoknak titokzatossága miatt, Herriot, valamint Chautemps és Meyer francia, továbbá Chamberlain és Herbert Sámuel angol miniszterek mindent elkövetnek, hogy külsőségekkel dokumentálják találkozásuknak kirmai’íM,berű jellegét, ennek dacára azonban már csaknem bizonyossággal állapítható meg, hogy a jersey-i találkozó az anten‘- cordiale felélesztését jelenti. A világsajtó a hivatalos cáfoltatok ellenére megállapítja, hogy a szigeten a francia és angol kormány képviselői között fontos előkészítő tanácskozások folytak, amelyek a közeljövőben nagyfontosságú megállapodás megkötésére vezetnek. Beavatott körökben úgy tudják, hogy Montagu Normann, az Angol Jegybank kormányzójának titokzatos amerikai látogatása is összefüggésben áll a jersey-i tanácskozásokkal, mert mindkettő a küszöbön álló világgazdasági konferencia előkészítését súlozza. I 1-iü | K 1 csAkvAby- 1 ! |R> a n BUDAPEST 3 ff SJl y» W KEDVENCEI i f ▼ a | j CJIPRfL1 % V!.., P«diar.RinkibtttU 8. ss. « ) A béna Toscaninit négy nap alatt meggyógyította egy falusi orvos Toscanini, a világhírű olasz karmester már hosszú ideje súlyos csorbántalmakban szenvedett és állapota annyira rosszabbodott, hogy hónapok óta nem tudott dirigálni. Jobb karja teljesem megbénult és tisztelői már attól tartottak, hogy a zene világa elveszíti örökre ezt a páratlan tehetséget. Toscanini egymásután látogatta meg Európa leghíresebb gyógyhelyeit, megvizsgáltatta magát a római, párisi, berlini és londoni egyetem legnagyobb nevű csúz- specialistáival — mindhiába. Ő maga is befejezettnek látta már művészi pályafutását, mikor egy öreg arisztokrata hölgy azt a tanácsot adta neki, hogy utazzon el a felsőolaszországi Piarre községbe, ahol meg fogják gyógyítani. Toscanini már nagyon csüggedt volt, fáradtan tiltakozott az újabb kísérlet ellen ég nem akarta elhinni, hogy Hívóiél nevű falusi doktor meg fogja. gyógyítani. Tanítványai és hívei azonban kétségbeesetten kapaszkodtak bele a legkisebb reménységbe is, nem hagytak nyugtát a nagy betegnek, aki végül ráállt az utolsó kísérletre és Piarreba utazott. Az ismeretlen nevű, egyszerű falusi orvos injekciókat adott neki és négy nap múlva Toscanini tökéletesen tudta mozgatni a jobb karját, elmúltak a fájdalmai, visszatért az életkedve is. Vidáman makkegészségesen utazott Milanóba, ahol kijelentette, hogy szeptemberben már dirigálni fog. Rivaldi doktort azóta egymásután keresik fel az újságok riporterei és érdeklődő orvosi kolégái, de az öreg orvos szerényen kitér minden kíváncsiság elől. Nem akarja elárulni titokzatos orvosszerét, amellyel az injekciókat adta és mindenkinek csak azt feleli, hogy később, majd később lép a világ elé találmányával, amely korszakalkotó . . . HARMINCHÁROM GYERMEKPARALÍZIS SZEGEDEN Hétfő óta ismét két gyermekparalizises megbetegedést jelentettek be Szegeden a tisztifőorvosi hivatalnak. Az egyiket tegnap, a másikat ma. Ezzel a gyermkparalízises megbetegedések száma Szegeden harmincháromra emelkedett. A halottak száma eddig öt. A tisztifőorvos szeptember első napjaiban dönt arról, hogy elhalásszák-e a szegedi elemi iskolák megnyitását. Nagyon megromlott a közegészségügyi helyzet Pécsett is, ahol legutóbbi napokban 26 tífusz megbetegedés történt. Ezek közül 11 városi, 15 pedig vidékről Pécsre került beteg van. 3 megbetegedés halállal végződött. Huzella Lajos tisztifőorvos kijelentette, hogy a városban állandóan lappang a tífuszjárvány és ennek fő oka, hogy az általános elszegényedés következtében az egészségügyi állapotok nagyon leromlottak. A járvány megakadályozására fontos egészségügyi intézkedésekre volna szükség. . Hiffin áiS el, lesz-® $Yi-®ileges treeminstr$ció Az egész ország iparostársadalma nagy érdeklődéssel várja a szeptember ötödikén tartandó értekeletet, amely Kenéz Béla kereskedelmi miniszter elnöklésével és az iparosok mozgalmát irányító huszonegyes bizottság bevonásával, a kőszegi iparoskangrasszus határozataival foglalkozik. Az iparosok huszonöt pontban foglalták össze kívánságaikat. Az értekezleten az Ipartestületek Országos Szövetségének kívánságára Keresztes Fischer belügyminiszter, továbbá Vargha államtitkár is megjelenik. Az Új Nemzedék munkatársa ma beszállt Papp Józseffel, az IPOSz elnökével, aki az iparosok készülő demonstrációjáról és a legsürgősebb intézkedésekről a következőket mondotta: — A hétfői értekezlet pontonként fogja tárgyalni az iparoskívánságokat. Reméljük, hogy az illetékes kormánytényezők megértéssel kezelik az iparosok ügyét. A kívánságokat a huszonegyes bizottság bevonásával egyenként megvizsgálják, hogy azok teljesíthetők-e, vagy legalább részben teljesíthetők. Ha az illetékes miniszterek válasza az iparosok vezetőit kielégíti, akkor legfeljebb egy országos nagygyűlés tartásáról lenne szó, ellenben elmarad az OTI- ellenes demonstráció és az üzletek egynapos bezárása. A kereskedelmi miniszter úrnak az az álláspontja, hogy a huszonöt pontba foglalt kívánságainkról csak akkor hajlandó érdemben tárgyalni, ha felhagyunk a terrorisztikus dolgokkal és elejtjük az üzletbezárás és a munkáselbocsátás tervét. A huszonegyes bizottság ennek a tervnek az elejtését a hétfői értekezlet eredményétől teszi függővé. — Kívánságaik között van több olyan, amely későbbi intézkedést igényel. Egyelőre a legfontosabb az OTI-panaszok orvoslása, a kisipari hitel problémája, a hatósági közüzemek sürgős megszüntetése, de még ezeket is megelőzi az a kívánság, hogy a kormány gondoskodjék munkaalkalmakról a kisiparosok számára. Az a legnagyobb baj, hogy kevés a munkaalkalom, nincs kereset, emellett az iparosok terhei elbírhatatlanok. Mihelyt a kormány akár beruházások, akár egyéb közmunkák révén gondoskodik munkaalkalmakról, nemcsak az iparosok kerülnek jobb helyzetbe, hanem a munkások helyzete is javulni fog és az egész közgazdasági élet érezni fogja ezeknek az intézkedéseknek jótékony hatását. Hétfőn CATIt^nyer a szezon operettslágere, szeptember 5-án káprázatos előadásban. noshed IM»" W E S I? R P BUDAI SZÍNKÖR"*SA,r - ■*•'**.«*. masimiá Csütörtök, 1932 szeptember 1. Rengeteg vér folyt Ecuadorban Paris, augusztus 31. A Rádió-ügynökség jelenti Guayanquilfoőt. A kormánycsapato tegnap csaknem kardcsapás nélkül kerítették hatalmukba a fővárost, az esti órákban azonban a felkelők heves ellentámadást kezdtek. A veszteségek mindkét részről igen súlyosak voltak. Románia megnehezíti a gabonabevitelt A búzatermés Romániában is gyenge és ezért a kormány részéről olyan nyilatkozatok hangzottak el, amelyek alapján a gabonabevitel megkönnyítését lehetett várni. Annál nagyobb meglepetést keltett Bukarestben, hogy most a búza beviteli illetékét 30.000 lejről 40.000 lejre, a többi gabonaneműekét pedig 60.000 lejre emelték föl vagyononként. _________ . A németek részére vásárolják a jóminőségű búzát. A gabonapiacon megélénkült a forgalom és a jelentéseik szerint különösen a Tiszavidéken, Jászságban és a Dunántúlon keresik a jóminőségű búzát, amelyért a budapesti tőzsdei áraknál 40—50 fillérrel többet is fizetnek. A Németországgal kötött megállapodás értelmében szeptember tizenötödikéig kell elszállítani a második 2000 vagonos tételt, úgy, hogy amíg a német fedezés be nem fejeződik, állandó keresletre lehet számítani. Egyes helyeken megakadt a szállítás, mert az alacsony vízállás miatt az uszályokat nem tudják beállítani. A piacon az általános kívánságnak megfelelően megkezdték a 76 kg-os búza jegyzését. A 76 kg-os tiszavidéki búza 60—70 fillérrel olcsóbb a 80 kg-os tiszavidéki búza áránál. A tiszavidéki búza ára 12.70—14.60 pengő, a fejérmegyei és a dunántúli pedig, amely a legolcsóbb valamennyi minőség szerint, 12.90—18.65 pengő. A rozs ára 6.95—7.30 pengő. A takarmánycikkek piacán a takarmányárpát 8.70—9.50, a zabot 9.75— 10.50 pengővel jegyzik. Csöves tengeriben a tőzsdén még nincs üzlet. A vidéki piacokon nagyon eltérőek az árak. Egyes helyeken csak 3,50 pengőt kínálnak a csöves tengeriért, máshol azonban 5—6 pengőt is adnak érte. A liszt- és őrleménypiacon a malmok nem változtatták meg lisztáraikat. A korpa olcsóbbodott és már 6.80—7 pengővel jegyzik. A szálastakarmánypiacon másodrendű rétiszéna ára 4.50—5, a muharszéna 4—5, a lucernaszéna 5.50—7.25 pengő mázsánként. A zürichi devizaárfolyamok. A zürichi megnyitó devizaárfolyamok a következők (zárójelben a tegnapi zárlat: Berlin 122.75 (122.80), Newyork 516.25 (516.50), London 17.14 (17.14 és fél), Pária 20.23 és fél (20.24), Milano 26.44 (26.47) Prága 15.28 (15.27), Bukarest 305 (3.05), Amszterdam 207.72 és fél (207.78). A valuták ára. A Magyar Nemzeti Bank a következőképen állapította meg a valuták árfolyamát. Egy angol font 19.80—20.20, száz cseh korona l11.94—17.04, száz dinár 9.88— 1002, száz dollár 570.50—573.50, száz francia frank 22.30—22.50, száz hollandi forint 229.55 —230.95, száz lengyel zloty 63.95—64.45, száz leá 3.46—3.56, száz lira 29.90—30.20, száz német márka 135.70—136.60, száz svájci frank 110.70—111.40 pengő. Megjavult a sertésvásár. A mai sertésvásáron az irányzat megjavult, mert a felhajtás lényegesen kevesebb, mint tegnap. A kínálat megcsappanásának következménye az árak emelkedése. Holnap nyitja meg: a városligeti Iparcsarnokban délelőtt féltizenegy órakor Kenéz Béla kereskedelmi miniszter a IV. Országon Kézművesipari Kiállítást, amelynek keretében folyik le az aranytoezoros mesterverseny. A kiállitáson ezernél több kisiparos vesz részt s ezért a Iparcsarnok körút pavilonokat is kellett építeni.