Uj Nemzedék, 1932. október (14. évfolyam, 220-245. szám)
1932-10-01 / 220. szám
2 Az elnök ezután ismerteti a vádat. Mindkettőjüket gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádolja az ügyészség. Szilágyi Klárát kivezetik és Kraycett elnök szakkérdéseket tesz fel Bérinek. Béri azt vallja, hogy három heti tanulás után engedte csak tanítványát a városban vezetni, addig a Népligetben gyakoroltak és a beleset előtt három nappal már itt-ott szűkebb utcákba is behajtottak.~ Hogy kerültek a Dohány-utcába! — A művésznő a Vígszínház mögött lakott, érte mentem és igy mentünk a Dohány-utcán keresztül egy fényképészhez, másnap már vizsgázni akartunk. — Hány kilométert vezetett a vádlott a balesetig? — Körülbelül 400-at. — Száraz volt az idő? — Igen. — Milyen sebességgel haladtak a Dohány utcában? — Maximum 12—14 kilométerrel. Ezután Béri részletesen elmondja az útvonalat, hogyan haladtak, milyen utcákon mentek át aznap. — Hogy vették a fordulót? — kérdi ismét az elnök. — Balforduló volt és igy az ívnek kicsinek kellett lennie. Nem volt túl nagy a forduló. — Hol állott az utcaseprő? — Akkor még nem volt előttünk, amikor én megpillantottam, már csak két-három lépésre állott — Én abban a pillanatban közbeléptem. Igen lassan mentünk, 8—12 kilométeres sebességgel legfeljebb. Akkor teljes erővel félrefordítottam a volánt és így értem el, hogy az utcaseprőt csak meglöktük. — És mi történt azután? — Akkor, minthogy nem én ültem a vezetőülésben, a kormány gyors visszafordítása már lehetetlen volt. Teljes erővel igyekeztem, de hiába! — A kocsi egyre lassuló tempóban, de feltartóztathatatlanul ment a járda felé. — Miért nem nyomta meg a fékpedált? , , — Mert közben van a sebességváltó és a kézifék. — Mennyi a féktávolsága a kocsinak ilyen tempóban? — Hetven—nyolcvan centiméter. — És hol állott az emberig ?— Éppen ott ment a járdán. Ott volt egy gyerek is, de az még idejében félreugrott. Most ismét bevezetik Szilágyi Klárit. . . , , — Bűnösnek érzi magát? — kérdezi az elnök. — Abban, hogy az utcaseprőt meglöktük igen, a másik ügyben Az elnök most vele is elmondatja a gázolás történetét, majd a forgalmi szabályokból vizsgáztatja. — Hol volt az utcaseprő? — Csak abban a pillanatban láttam meg, mikor már a motor elé lépett. — És mit csinált akkor? — Ráléptem a félpedálra. — Melyik lábával? — A jobblábammal. _ A kuplungot megnyomta? Érezte? — Igen. — Nem a gázra lépett? — Nem! Nem! — Hátha olyan lassan mentek és maga ilyen erőteljesen fékezett, hogy nem állott meg a kocsi? — Nekem kicsit nagyméretű volt az ülés, mindig párnát tettek mögém, hogy elérjem a pedált. A baleset bekövetkezésének pillanatában minden elsötétült előttem és nem emlékszem pontosan semmire. — Miért mond ilyeneket? Hisz a rendőrségen egész értelmesen adta elő a történteket! Figyelmeztetem, hogy töredelmes és nyugodt vallomással többre megyünk. Szilágyi Klári erre ismét sírva fakad. Kihallgatása ezzel véget is ért. Esután a szolgálatot terjesztő gesztőrt, Kupa Mihályt hallgatta ki a bíróság. A rendőrőrmester elmondta, hogy a szerencsétlenség pillanatában a Dohány utca és Klauzál utca sarkán teljesített szolgálatot. Szilágyi Klára gépkocsija igen óvatosan, 10—15 kilométeres sebességgel közeledett a kanyarodóhoz. A járda teljesen száraz volt és a rendőr intett a gépkocsinak, hogy szabad az út. Az utcaseprő észre is vette a szabad jelzést, de hogyhogynem a kocsi elé került, Szilágyi Klára ki akarta kerülni az öregembert, félrerántotta a kormányt, de ettől a kocsi felszaladt a járdára és ott történt a szerencsétlenség. Sánta István utcaseprő a következő tanú. A Klauzál utca járdája mellett a csatornánál áll, vitatkozó szavakat hallott és a következő pillanatban már a földön feküdt. Azonnal felugrott. Nem tudja ki tartotta a volánt. Hallotta Béri kiáltását: „Balra a kormányt!“ A kocsi egészen lassan ment. Az úttesten semmi forgalom sem volt. Most a védő intéz kérdést a tarathoz. — Hallotta biztosan, hogy férfihang volt az, amely kiáltott? — Hangjé volt? — Igen. Intelligens arcú kisfiú áll most a bíróság elé: Weszely Ferenc, 8 éves. Elmondja, hogy ott állt és nagyon megijedt. Elnök: Hallottad a kűriselét? — Nem hallottam. — Ha lett volna, hallottad volna? — Nem figyeltem. Ezután Simon István ácssegédet hallgatják ki, aki a járókelők soraiban volt. Elmondja, hogy az autó akkor robogott be az Erzsébet körútról és látta, hogy a férfi lefogta a nő kezét, mert az utcaseprő útjukban volt. — Nem halott dudálást? — Nem hallottam. — Ha dudált volna, meg kellett volna hallania? — Igen, feltétlenül. Bárány Ervin szakértő kihallgatása következik. Véleménye szerint ha az autó óvatosan haladt volna, az utcaseprő nem zavarhatt volna meg a volánnál ülőket. Megerősíti a vádlottak vallomását abban, hogy a kocsi a megengedett sebességgel haladt, viszont a volánnál illő idegállapota nem lehetett teljesen megfelelő. A szakértő szerint a megállítás a másodrendű vádlott dolga lett volna, a kormányzásbeli hibát azonban az elsőrendű vádlott követte el, mert túlzottan elfordította a kormányt, amerikai kocsiról lévén szó, amelynek nagy a kormány áttétele és így a kerék nagyon kifordult . Szilágyi Klára a szakértő vallomása alatt fejét a mellette lévő rácsra hajtja, fel-felzokog és láthtóan megindult. Időnként hátrafordul és a védőjével néhány szót vált. €//Nemzedék Szombat, 1932 október 1. a | Hasznos tudni, vy|l|| b°gy a derűs hangulat, a j9 köZ-érzés mindig a gyomor és belek 'í? 50* kifogástalan működésétől függ. ^ Szorulásban szenvedőknél, emésztési hiányoknál pedig Schmidthauer természetes keserűvize válik be legjobban. M Dmnába alt Gorguiov Ma reggel át akarta magát venni a Margit-híd karfáján egy idegesen viselkedő asszony A rendőr figyelmes lett rá és előállította a főkapitányságra, ahol zokogva mondta el, hogy özv Kertész Istvánnénak hívják, leánynevén Gorguiov Tatjána, irkucki születésű gyógyszerésznő. Azért akart a halálba menni, mert mindenét ellopták. Kertészté férje mozdonyvezető volt és a hadifogságból hozta magával az orosz asszonyt. Kertész 1922-ben meghalt, mire az asszony Bécsbe költözött, ahol egy nagyobb szanatóriumban, mint gyógyszerésznő kapottt alkalmazást. Az utóbbi időben azonban erős honvágyat érzett és irt szüleinek, hogy szeretne hazautazni Oroszországba. Apja, Gorguiov Sándor hajóskapitány azonnal küldött is leányának ötszáz aranyrubelt útiköltségre, mire Gorguiov Tatjána Magyarországon keresztül útnak indult. A bécsi pályaudvaron megismerkedett Szalai István budapesti pincérrel, aki szívesen vállalkozott arra, hogy Budapesten kalauzolja és elvezesse a kivándorlókat védő irodába. Mikor megérkeztek a keleti pályaudvarra, Szalai ajánlatára egy vendéglőbe mentek, ahol a férfi elvette az aszszony retiküljét azzal, hogy várja meg, mindjárt elintézi ügyét a közelben levő kivándorlási irodában. A retikülben az ötszáz aranyrubelen kívül ott voltak az asszony összes iratai és háromszáz osztrák schilling is. A pincér nem jelentkezett többé, mire a szerencsétlen asszony elhatározta, hogy öngyilkosságot követ el. Négymillió levéllel kevesebb Visszaesett a posta és a vasút forgalma A pénzügyminiszter augusztus havi jelentése beszámol a posta és a vasút forgalmának a múlt esztendő ugyanennek a hónapjával szemben tapasztalt visszaeséséről is. A közönséges levelek forgalma kerek 4 millió darabbal, 25 millióra csökkent, a feladott ajánlottlevelek száma 175.800 darabbal, a kézbesített ajánlottlevelek száma pedig 200.480 darabbal volt kevesebb, az értéklevelek forgalma pedig 9620 darabbal esett vissza. Feladtak 657.040 csomagot, közel 64.000 darabbal kevesebbet, mint tavaly, a kézbesített csomagok száma 94.400 darabbeli csok A külkereskedelemi forgalom öszszezsugorodását mutatja, hogy a külföldre 20.000 darabbal kevesebb csomag ment, onnan pedig közel 47.000 darabbal kevesebb érkezett. A feladat táviratok száma 41.000-rel, az érkezett táviratoké pedig 48.000- rel csökkent. Az intennián telefonbeszélgetések száma mintegy 60.000- rel, a budapesti telefonbeszélgetéseké 230.000-rel, a vidékieké pedig 160.000- rel volt kevesebb. Egyedül a rádióvevőberendezések száma emelkedett a uralt év augusztusával szemben ,314.980-róll 323.120-ra. A vasúton 5.167.790 utast és 1.116.383 tonna árut szállítottak, 15.000 utassal és 32.600 torna áruval kevesebbet, mint tavaly. I M gabonapiacon tartózkodóbb lett a kínálat A gabonapiacon a forgalom továbbra is vontatott, mert a csekély kereslettel kapcsolatosan a kínálat is tartózkodóbb lett. A külföldi terményelapokról érkező jelentések lanyhább irányzatról számolnak be, de viszont megemlékeznek arról is, hogy ezt a lanyhaságot csak átmenetinek kell tekinteni és rövidesen megélénkül az üzleti tevékenység, amely megszilárdítja az irányzatot is. A kínálat tartózkodását ezzel a jelentéssel hozzák összefüggésbe, de azzal is magyarázzák, hogy a termelők most különböző mezőgazdasági munkákkal vannak elfoglalva és az alacsony árak miatt nem is tartják helyénvalónak a gabonafélék piacra hozatalát. A tiszavidéki búzát 13.30—14.30, a felsőtiszai és a jászsági búzát 12.90—13.70, az egyéb származású búzát 12.40—13.30 pengővel jegyzik. A rozs ára 7.20—7.55 pengő. — A liszt- és őrlemény piacon a malmok még mindig 41—41.50 nullás liszt alapon jegyzik lisztáraikat, pedig a gabonaneműeknek az utóbbi időben történt olcsóbbodása folytán már időszerű lenne a lisztárak mérséklése. — A takarmánycikkek piacán csak az árpa iránt tapasztalható élénkebb kereslet, azonban jobb árat nem kínálnak a takarmányárpáért s ezért áru alig kerül a piacra. A takarmányárpát 9.40—9.70, a sörárpát 10.75—13.50, a zabot 9.65—10.40 pengővel jegyzik. A tengeri iránt szintén élénkül a kereslet és a később szállításra kerülő tengeriért már jobb árat is fizetnek. Az értéktőzsdén a forgalom vontatottan indult. A spekuláció a szombaton várható üzlettelenség miatt tartózkodott az üzlettől. Az irányzat ingadozó volt. Tájékoztató árfolyamok: Bauxit 39, Kőszén 390—393, Salgó 28.50, Ganz 16.75— 17, Rima 27, Tröszt 77—76, Nasici 74 pengő. A szinarany névleges ára 6030 pengő. A gyapju- és nyersbőrpiacon a kereslet élénkülő. Gyapjúból azonban már csak kisebb tételeket kínálnak s ezekért jobb árat is űzetnek. A nyersbőrpiacon a tarka marhabőr ára 70, a magyar marhabőr 60, a borjubőr 70—80, a száraz goromba gyapjas juhbőr 40, a száraz gyapjas juhbőr 35 fillér kilogramonkint nyers súlyban. A mészáros lóbőr ára darabonkint 8—8,50 pengő. — A budapesti hunvásáron a faggyúért 40 —74, a marhabérért 400—500, a juhbélért 30 fillért fizetnek kilogramonként. Az állatvásáron az elsőrendű vágómarhák továbbá a jó minőségü tehenek iránt élénk a kereslet. — A sertésvásáron az irányzatenyhülő. Az elsőrendű uradalmi nehéz sertés 113—118, közepes 110—116, szedett közép 100—114, könnyű 82—105, elsőrendű öreg nehéz sertés 100-104, másodrendű 80—96, angol sonkasüldő minőség szerint 10—95, zsir nagyban 105—200 fillér — ijjTSPSJi csilóért 8n. nehéz isás kocsi* lóért 270—400, a könnyű igás kocsilóért 200— 290, az alárendelt minőségű lóért 40—190 a vagolért 25-130 pengőt fizetnek darabonkint. Országos vásárok. Október 3-án, hétfőn: Balassagyarmat, Bodajk, Csögle, Kombrád,Feer (havi), Fadd, Forró, Godolla,Hajós, Hatvan, Hegykő, Jászberény, Kerekegyháza, Komárom, Mágócs, Mezocsát, Moson, ősi, Pécs, Pusztamérges, Sajóvárkony, Sárvár (havi), Seregélyes, Sopron, Szendrő, Tarczal, Tinnye, Ujszász Vajszló. — Október 4-én, kedden: Balassagyarmat, Beled, Bő, Bükkösd, Dunapataj, Gyomoré, Gyöngyösmellék, Hatvan, Nagyecsed, Nagykanizsa, Szikszó (havi) Szombathely, Sátoraljaújhely (havi), Vásárosbérc, Vásárosmiske, Zala. — Október 5-én, szerdán: Abaújszántó, Gacsály, Ivánegerszeg, Jánosháza (havi), Kaposvár, Kocsola, Miskolc (havi), Rakacza, Sárospatak, Sárrétudvardi, Somogyjád, Tarpa. — Október 6-án, csütörtökön: Berettyóújfalu, Czelldömölk (havi), Hahót, Kisbérapáti, Kiskomárom (havi), Letenye, Mád, Nagyléta, Nyírábránd, Ónod, Sarkad. — Október 7-én, pénteken: Aszód (havi), Buly (havi), Derecske, Gyöngyös (havi), Kötcse, Nagyatád, Nagyhalász, Sarkad. — Október 8-án, szombaton: Elek, Hódmezővásárhely. — Október 9- én, vasárnap: Alpár, Elek, Hódmezővásárhely, Jászdózsa, Kiskunlacháza, Szeged, Tiszafövár. Csarnoki árak. A csarnokba ma hajnalban 6 vagon alma, körte, szilva, őszibarack, 14 vagon szőlő, 6 vagon vöröshagyma, 8 vagon káposzta, 9 vagon burgonya és 13 vagon zöldpaprika érkezett. Nagybani árak (zárójelben a kicsinybeni árak): Almja 8—30 (20—80), körte 10—50 (0.30 —1.20), szilva 11—20 (14—90), őszibarack 10- 40 (0.40-2.00), szőWL 14—10 (18-50), dió 15—65 (0.70—1.40), karfiol 44—26 (28—40), vöröshagyma 6.50—7 (9—14), fejeskáposzta 4—S (7—15), kelkáposzta 4—6 (7—16), rózsaburgonya 6.50—8.50 (10—11), Fila-burgonya 4.50—5.50 (8—9), uborka 20—40 (30—50), zöldpaprika 6—16 (7—18), fők 6—10 (8—16), pasas dicsőim 3—4.50 (5—10), vasbab 20—30 (22— 36), sáldbonsó 20—40 (30—50), oflercutelteprf 1.80-2150 (2-3).