Uj Nemzedék, 1932. október (14. évfolyam, 220-245. szám)

1932-10-01 / 220. szám

2 ­ Az elnök ezután ismerteti a vá­dat. Mindkettőjüket gondatlanságból elkövetett em­beröléssel vádolja az ügyészség. Szilágyi Klárát kivezetik és Kray­­cett elnök szakkérdéseket tesz fel Bérinek. Béri azt vallja, hogy há­rom heti tanulás után engedte csak tanítványát a városban vezetni, ad­dig a Népligetben gyakoroltak és a beleset előtt három nappal már itt-ott szűkeb­b utcákba is behaj­tottak.­­~ Hogy kerültek a Dohány-ut­cába! — A művésznő a Vígszínház mö­gött lakott, érte mentem és igy mentünk a Dohány-utcán keresztül egy fényképészhez, másnap már vizsgázni akartunk. — Hány kilométert vezetett a vádlott a balesetig? — Körülbelül 400-at. — Száraz volt az idő? — Igen. — Milyen sebességgel haladtak a Dohány­ utcában? — Maximum 12—14 kilométerrel. Ezután Béri részletesen elmondja az útvonalat, hogyan haladtak, mi­lyen utcákon mentek át aznap. — Hogy vették a fordulót? — kérdi ismét az elnök. — Balforduló volt és igy az ív­nek kicsinek kellett lennie. Nem volt túl nagy a forduló. — Hol állott az utcaseprő? — Akkor még nem volt előttünk, amikor én megpillantottam, már csak két-három lépésre állott — Én abban a pillanatban közbe­léptem. Igen lassan mentünk, 8—12 kilométeres sebességgel legfeljebb. Akkor teljes erővel félrefordítottam a volánt és így értem el, hogy az utcaseprőt csak meglöktük. — És mi történt azután? — Akkor, minthogy nem én ültem a vezetőülésben, a kormány gyors visszafordítása már lehetetlen volt. Teljes erővel igyekeztem, de hiába! — A kocsi egyre lassuló tempó­ban, de feltartóztathatatlanul ment a járda felé. — Miért nem nyomta meg a fék­pedált? , , — Mert közben van a sebesség­váltó és a kézifék. — Mennyi a féktávolsága a kocsi­nak ilyen tempóban? — Hetven—nyolcvan centiméter. — És hol állott az emberig ?— Éppen ott ment a járdán. Ott volt egy gyerek is, de az még idejében félreugrott. Most ismét bevezetik Szilágyi Klárit. . . , , — Bűnösnek érzi magát? — kér­dezi az elnök. — Abban, hogy az utcaseprőt meglöktük igen, a másik ügyben Az elnök most vele is elmondatja a gázolás történetét, majd a for­galmi szabályokból vizsgáztatja. — Hol volt az utcaseprő? — Csak abban a pillanatban lát­tam meg, mikor már a motor elé lépett. — És mit csinált akkor? — Ráléptem a félpedálra. — Melyik lábával? — A jobblábammal. _ A kuplungot megnyomta? Érezte? — Igen. — Nem a gázra lépett? — Nem! Nem! — Hátha olyan lassan mentek és maga ilyen erőteljesen fékezett, hogy nem állott meg a kocsi? — Nekem kicsit nagyméretű volt az ülés, mindig párnát tettek mö­gém, hogy elérjem a pedált. A bal­eset bekövetkezésének pillanatában minden elsötétült előttem és nem emlékszem pontosan semmire. — Miért mond ilyeneket? Hisz a rendőrségen egész értelmesen adta elő a történteket! Figyelmeztetem, hogy töredelmes és nyugodt vallo­mással többre megyünk. Szilágyi Klári erre ismét sírva fakad. Kihallgatása ezzel véget is ért. E­sután a szolgálatot terjesztő gesztőrt, Kupa Mihályt hallgatta ki a bíróság. A rendőrőrmester el­mondta, hogy a szerencsétlenség pillanatában a Dohány­ utca és Klauzál­ utca sarkán teljesített szol­gálatot. Szilágyi Klára gépkocsija igen óvatosan, 10—15 kilométeres sebességgel közeledett a kanyarodó­hoz. A járda teljesen száraz volt és a rendőr intett a gépkocsinak, hogy szabad az út. Az utcaseprő észre is vette a szabad jelzést, de hogy­­hogynem a kocsi elé került, Szi­lágyi Klára ki akarta kerülni az öregembert, félrerántotta a kormányt, de ettől a kocsi felszaladt a járdára és ott történt a szerencsétlenség. Sánta István utcaseprő a követ­kező tanú. A K­lauzál­ utca járdája mellett a csatornánál áll, vitatkozó szavakat hallott és a következő pil­lanatban már a földön feküdt. Azonnal felugrott. Nem tudja ki tartotta a volánt. Hallotta Béri kiáltását: „Balra a kormányt!“ A kocsi egészen lassan ment. Az úttesten semmi forgalom sem volt. Most a védő intéz kérdést a ta­­rath­oz. — Hallotta biztosan, hogy férfihang volt az, amely kiáltott? — Hangjé volt? — Igen. Intelligens arcú kisfiú áll most a bíróság elé: Weszely Ferenc, 8 éves. Elmondja, hogy ott állt és nagyon megijedt. Elnök: Hallottad a kűriselét? — Nem hallottam. — Ha lett volna, hallottad volna? — Nem figyeltem. Ezután Simon István ácssegédet hallgatják ki, aki a járókelők so­raiban volt. Elmondja, hogy az autó akkor robogott be az Erzsé­­bet­ körútról és látta, hogy a férfi lefogta a nő kezét, mert az utcaseprő útjukban volt. — Ne­m halott dudálást? — Nem hallottam. — Ha dudált volna, meg kellett volna hallania? — Igen, feltétlenül. Bárány Ervin szakértő kihallga­tása következik. Véleménye szerint ha az autó óvatosan haladt volna, az utcaseprő nem zavarhatt volna meg a vo­lánnál ülőket. Megerősíti a vádlottak vallomá­sát abban, hogy a kocsi a megenge­dett sebességgel haladt, viszont a volánnál illő idegállapota nem lehe­tett teljesen megfelelő. A szakértő szer­int a megállítás a másodrendű vádlott dolga lett volna, a kormányzásbeli hibát azonban az elsőrendű vádlott kö­vette el, mert túlzottan elfordította a kormányt, amerikai kocsiról lévén szó, amely­nek nagy a kormány­ áttét­ele és így a kerék nagyon kifordult . Szilágyi Klára a szakértő vallo­mása alatt fejét a mellette lévő rácsra hajtja, fel-felzokog és láthtóan meg­indult. Időnként hátrafordul és a védőjé­vel néhány szót vált. €//Nemzedék Szombat, 1932 október 1. a | Hasznos tudni, vy|l|| b°gy a derűs hangulat, a j9 köZ-érzés mindig a gyomor és belek 'í? 50* kifogástalan működésétől függ. ^ Szorulásban szenvedőknél, emésztési hiányoknál pedig Sch­m­idthauer természetes keserűvize válik be legjobban. M Dmnába alt Gorguiov Ma reggel át akarta magát venni a Margit-híd karfáján egy idegesen vi­selkedő asszony A rendőr figyelmes lett rá és előállította a főkapitányságra, ahol zokogva mondta el, hogy özv­ Kertész Istvánnénak hívják, leányne­­vén Gorguiov Tatjána, irkucki szüle­tésű­ gyógyszerésznő. Azért akart a ha­lálba menni, mert mindenét ellopták. Kertészt­é férje mozdonyvezető vo­lt és a hadifogságból hozta magával az orosz asszonyt. Kertész 1922-ben meg­halt, mi­re az asszony Bécsbe költözött, ahol egy nagyobb szanatóriumban, mint gyógyszerésznő k­apottt alkalma­zást. Az utóbbi időben azonban erős honvágyat érzett és irt szüleinek, hogy szeretne hazautazni Oroszországba. Apja, Gorguiov Sándor hajóskapitány azonnal küldött is leányának ötszáz aranyrubelt útiköltségre, mire Gorgu­iov Tatjána Magyarországon keresztül útnak indult. A bécsi pályaudvaron megismerkedett Szalai István budapesti pincérrel, aki szívesen vállalkozott arra, hogy Budapesten kalauzolja és elvezesse a kivándorlókat védő irodába. Mikor megérkeztek a keleti pályaud­varra, Szalai ajánlatára egy vendég­lőbe mentek, ahol a férfi elvette az asz­­szony retikü­ljét azzal, hogy várja meg, mindjárt elintézi ügyét a közelben levő kivándorlási irodában. A retikülben az ötszáz aranyrubelen kívül ott voltak az asszony összes iratai és háromszáz osz­trák schilling is. A pincér nem jelentke­­zett többé, mire a szerencsétlen asszony elhatározta, hogy öngyilkosságot kö­vet el. Négymillió levéllel kevesebb Visszaesett a posta és a vasút forgalma A pénzügyminiszter augusztus havi jelentése beszámol a posta­ és a vasút­ forgalmának a múlt esz­tendő ugyanennek­­ a hónapjával szemben tapasztalt visszaeséséről is. A közönséges levelek forgalma ke­rek 4 millió darabbal,­ 25 millióra csökkent, a feladott ajánlottlevelek száma 175.800 darabbal, a kézbesített ajánlottlevelek száma pedig­­ 200.480 darabbal volt kevesebb, az értékle­velek forgalma pedig 9620 darabbal esett vissza. Feladtak 657.040 csoma­got, közel 64.000 darabbal keveseb­bet, mint tavaly, a kézbesített cso­magok száma 94.400 darabbeli csok­ A­­ külkereskedelemi forgalom ösz­szezsugorodását mutatja, hogy a külföldre 20.000 darabbal kevesebb csomag ment, onnan pedig közel 47.000 darabbal kevesebb érkezett. A feladat táviratok száma 41.000-rel, az érkezett táviratoké pedig 48.000- rel csökkent. Az in­tenni­­á­n telefon­­beszélgetések száma mintegy 60.000- rel, a budapesti telefonbeszélgetéseké 230.000-rel, a vidékieké pedig 160.000- rel volt kevesebb. Egyedül a rádió­vevőberendezések száma emelkedett a uralt év augusztusával szemben ,314.980-róll 323.120-ra. A vasúton 5.167.790 utast és 1.116.383 tonna árut szállítottak, 15.000 utassal és 32.600 torna áruval kevesebbet, mint ta­valy. I­ M gabonapiacon tartózkodóbb lett a kínálat A gabonapiacon a forgalom to­vábbra is vontatott, mert a csekély kereslettel kapcsolatosan a kínálat is tartózkodóbb lett. A külföldi ter­ményel­apokró­l érkező jelentések lanyhább irányzatról számolnak be, de viszont megemlékeznek arról is, hogy ezt a lanyhaságot csak átme­netinek kell tekinteni és rövidesen megélénkül az üzleti tevékenység, amely megszilárdítja az irányzatot is. A kínálat tartózkodását ezzel a jelentéssel hozzák összefüggésbe, de azzal is magyarázzák, hogy a termelők most különböző mezőgaz­dasági munkákkal vannak elfog­lalva és az alacsony árak miatt nem is tartják helyénvalónak a gabona­félék piacra hozatalát. A tiszavidéki búzát 13.30—14.30, a felsőtiszai és a jászsági búzát 12.90—13.70, az egyéb származású búzát 12.40—13.30 pen­gővel jegyzik. A rozs ára 7.20—7.55 pengő. — A liszt- és őrlemény piacon a malmok még mindig 41—41.50 nul­lás l­iszt alapon jegyzik lisztáraikat, pedig­ a gabonaneműeknek az utóbbi időben történt olcsóbbodása folytán már időszerű lenne a liszt­­árak mérséklése. — A takarmány­­cikkek piacán csak az árpa iránt tapasztalható élénkebb kereslet, azonban jobb árat nem kínálnak a takarmányárpáért s ezért áru alig kerül a piacra. A takarmányárpát 9.40—9.70, a sörárpát 10.75—13.50, a zabot 9.65—10.40 pengővel jegyzik. A tengeri iránt szintén élénkül a kereslet és a később szállításra ke­rülő tengeriért már jobb árat is fi­zetnek. Az értéktőzsdén a forgalom von­tatottan indult. A spekuláció a szombaton várható üzlettelenség miatt tartózkodott az üzlettől. Az irányzat ingadozó volt. Tájékoz­tató árfolyamok: Bauxit 39, Kőszén 390—393, Salgó 28.50, Ganz 16.75— 17, Rima 27, Tröszt 77—76, Nasici 74 pengő. A szinarany névleges ára 6030 pengő. A gyapju- és nyersbőrpiacon a kereslet élénkülő. Gyapjúból azonban már csak ki­sebb tételeket kínálnak s ezekért jobb árat is űzetnek.­­ A nyersbőrpiacon a tarka marhabőr ára 70, a magyar marhabőr 60, a borjubőr 70—80, a száraz goromba gyapjas juhbőr 40, a száraz gyapjas juhbőr 35 fil­lér kilogramonkint nyers súlyban. A mé­­száros lóbőr ára darabonkint 8—8,50 pengő. — A budapesti hunvásáron a faggyúért 40 —74, a marhabérért 400—500, a juhbélért 30 fillért fizetnek kilogramonként. Az állatvásáron az elsőrendű vágómar­hák továbbá a jó minőségü tehenek iránt élénk a kereslet. — A sertésvásáron az irányzat­­enyhülő. Az elsőrendű uradalmi nehéz sertés 113—118, közepes 110—116, sze­dett közép 100—114, könnyű 82—105, első­­rendű öreg nehéz sertés 100-104, másod­­rendű 80—96, angol sonkasüldő minőség sze­rint 10—95, zsir nagyban 105—200 fillér — ijjTSPSJi csiló­ért 8n. nehéz isás kocsi* lóért 270—400, a könnyű igás kocsilóért 200— 290, az alárendelt minőségű lóért 40—190 a vagol­ért 25-130 pengőt fizetnek darabon­­kint. Országos vásárok. Október 3-án, hétfőn: Balassagyarmat, Bodajk, Csögle, Kombrád,­­Feer (havi), Fadd, Forró, Godolla,Hajós, Hatvan, Hegykő, Jászbe­rény, Kerekegyháza, Komárom, Mágócs, Me­zocsát, Moson, ősi, Pécs, Pusztamérges, Sajóvárkony, Sárvár (havi), Seregélyes, Sopron, Szendrő, Tarczal, Tinnye, Ujszász Vajszló. — Október 4-én, kedden: Balassa­­gyarmat, Beled, Bő, Bükkösd, Dunapataj, Gyomoré, Gyöngyösmellék, Hatvan, Nagy­­ecsed, Nagykanizsa, Szikszó (havi) Szom­bathely, Sátoraljaújhely (havi), Vásáros­bérc, Vásárosmiske, Zala. — Október 5-én, szerdán: Abaújszántó, Gacsály, Iváneger­szeg, Jánosháza (havi), Kaposvár, Kocsola, Miskolc (havi), Rakacza, Sárospatak, Sár­­rétudvardi, Somogyjád, Tarpa. — Október 6-án, csütörtökön: Berettyóújfalu, Czelldö­­mölk (havi), Hahót, Kisbérapáti, Kiskomá­­rom (havi), Letenye, Mád, Nagyléta, Nyír­­ábránd, Ónod, Sarkad. — Október 7-én, pén­teken: Aszód (havi), Buly (havi), Derecske, Gyöngyös (havi), Kötcse, Nagyatád, Nagy­halász, Sarkad. — Október 8-án, szomba­ton: Elek, Hódmezővásárhely. — Október 9- én, vasárnap: Alpár, Elek, Hódmezővá­sárhely, Jászdózsa, Kiskunlacháza, Szeged, Tiszafö­vár. Csarnoki árak. A csarnokba ma hajnal­ban 6 vagon alma, körte, szilva, ősziba­rack, 14 vagon szőlő, 6 vagon vörös­hagyma, 8 vagon káposzta, 9 vagon bur­gonya és 13 vagon zöldpaprika érkezett. Nagybani árak (zárójelben a kicsinybeni árak): Almja 8—30 (20—80), körte 10—50 (0.30 —1.20), szilva 11—20 (14—90), őszibarack 10- 40 (0.40-2.00), szőWL 14—10 (18-50), dió 15—65 (0.70—1.­40), karfiol 44—26 (28—40), vöröshagyma 6.50—7 (9—14), fejeskáposzta 4—S (7—15), kelkáposzta 4—6 (7—16), rózsa­­burgonya 6.50—8.50 (10—11), Fila-burgonya 4.50—5.50 (8—9), uborka 20—40 (30—50), zöld­paprika 6—16 (7—18), fők 6—10 (8—16), pasas dicsőim 3—4.50 (5—10), vasbab 20—30 (22— 36), sá­ldbonsó 20—40 (30—50), oflercutelteprf 1.80-2150 (2-3).

Next